Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-10 / 238. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 10., szerda Í Ifamszabad területek A Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat és a dán Flexpan közös vállalatot hozott létre. A két cég faházak gyártására társult azzal a céllal, hogy termékeiket elsősorban tőkés piacokon forgalmazzák. A két cég közötti üzleti szerződés egyik külön ér_ dekessége, hogy a gyártás hazánkban, úgynevezett vámszabad területen történik. E vámszabad terület létrehozásához nyilvánvalóan kölcsönös érdek fűződik, az alapítók szerint lényegesen nagyobb piaci rugalmasságot biztosít a társult cégeknek. A vámszabad te. rület azonban kétségkívül újfajta jelenség gazdasági életünkben, érdemes tehát közelebbről is szemügyre venni, mit is takar a gyakorlatban ez a fogalom? Kedvezmények a beruházóknak Eredetileg a vámszabad területek a fejlődő országokban alakultak ki, terjedésük pedig szorosan kötődik a transznacionális vállalatok tevékenységének bővüléséhez a fejlődő országokban. Az övezetek létrehozása szorosan kapcsolódik egy-egy ország fejlesztési elképzeléseihez, s ahhoz a tényhez, hogy a fejlődő országok igyekeztek különböző kedvezményekkel elősegíteni, hogy a nagy nemzetközi társaságok beruházásokat hajtsanak végre országukban. A fejlődő országokban a vámszabad területeken — az ország egészéből mintegy kiszakítva — jól kiépített az infrastruktúra, megfelelő szintűek a szolgáltatások, rendelkezésre áll, mégpedig olcsón a munkaerő. A helyi hatóságok nemcsak vám-, hanem egyéb pénzügyi kedvezményeket is adnak a beruházóknak. A vámszabad területek kialakulásának persze hosszú története van. Az áruátrakás, raktározás szabad övezeteinek kialakítása több mint kétezer évre nyúlik vissza. A szabadkereskedelmi övezetek új formája azonban mégis az utóbbi néhány évben jelent meg Egészen pontosan 1959-ben hozták létre az elsőt az írországi Shan- nonban. E terület létrehozásának az eredeti célja az volt, hogy fenntartsa a helyi repülőtéren a foglalkoztatottságot, mégpedig úgy, hogy különböző beruházókat csábít a környékre, akik aztán az ott előállított terméket repülővel szállítják el rendeltetési helyére. Írországban a hagyományos szabad - kikötővel szemben már olyan területről volt szó, ahol a külföldi beruházókat arra ösztönzik, hogy exportbővítő üzemeket hozzanak létre. A shannoni kezdeményezés aztán gyorsan követőkre talált: az elmúlt esztendőben már több mint ötven ország rendelkezett ilyen területtel, vagy éppenséggel tervezte létrehozását. S korántsem csak a fejlődő országokban. Jellemző például, hogy jelenleg az Egyesült Államokban több mint hetven olyan vámszabad terület létezik, ahol a hazai és külföldi áruk az USA vámterületén kívül vannak Nincs adó A beruházóknak itt nem kell adót fizetniük a gyártásban felhasznált amerikai alkatrészekre, mi több, a bérekre sem. Nyugat-Európá- ban jelenleg mintegy kilencven szabad terület létezik. többségük szabadkikötő, közraktár, kiszerelő üzem. A fő ipari terület természetesen az írországi Shannon, de létezik ilyen övezet például az NSZK-ban. ahol a hamburgi szabadkikötőben több mint húszezer ember dolgozik különböző iparágakban. Jelenleg is kialakulóban van egy sor vámszabad terület, amelyeknek célja, hogy különböző ösztönzőkkel elősegítsék az exportorientált termelés fejlesztését. Ilyen kísérletet tettek legutóbb Cipruson, Máltán, a szocialista országok közül pedig — hazánkon kívül — Romániában és Jugoszláviában is. Ami Afrikát illeti, kétségtelen, hogy a nagy nemzetközi monopóliumok a földrész különböző országaiban, elsősorban Dél-Afrikában csak exportra termelnek, mégis említésre méltó vámszabad terület csak néhány országban alakult ki, például Egyiptomban, Szenegálban és Tunéziában. Az Egyiptomban lévő nagy terület viszonylag a legfejlettebb, az itt szerezhető előnyök pedig különösen kedvezőek; a jövedelemadó-mentesség például meghatározatlan időre szól. Ázsia nyolc országában működnek vámszabad területek: Kínában, Indiában, Malaysiában, Pakisztánban, a Fülöp-szigeteken, Dél-Ko- reában, Sri Lankán és Tajvanon. Szingapúr, Hongkong és Makao olyan szabadkikötők, ahol különleges ösztönzők vannak érvényben az exportfejlesztő beruházásokra. Közép-Amerika és a Karib-térség számos országában is található vámszabad terület. Ezek a szabadterületek általában az ország egyetlen olyan ipari komplexumát jelentik, amely exportra termel, mivel a belső piac túlságosan is kicsi. A térségben említésre méltó ország Panama, amely egészében véve vámszabad terület. Az export bővítésére Az ilyen területeken létrehozott üzemek leginkább textil- és ruházati, illetve elektronikai termékeket állítanak elő. Jellemző az is. hogy a termékskála meglehetősen szűk, sőt nemegyszer a gyártási műveletnek csak egy részét végzik a helyszínen. Az általános szabály alól persze vannak kivételek, a legjellemzőbb ipari tevékenység a vámszabad területeken a rádiók, televí. ziók és alkatrészeik előszerelése, illetve összeszerelése, a játékkészítés, tudományos műszerek összeszerelése, sport- és ruházati cikkek kiszabott darabjainak össze- varrása. A vámszabad területek létrehozása tehát egy-egy ország általános külkereskedelmi, fejlesztési politikájának része. Éppen ezért nehezen választható el — akárcsak hazánk (ahol a győri példa csak az első lépést jelenti) esetében — a gazdaságpolitika egyéb elemeitől. Kétségtelen, hogy hazánkban a vámszabad területek akkor kerültek előtérbe, amikor megerősödött a törekvés hazai és külföldi cégek itthon történő vegyes vállalatainak alapítására. Nyilvánvaló azonban, hogy a vámszabad területek létrehozása csak egyetlen eszköz az export- bővítési ösztönzőink tárházában, amellyel elő kívánjuk segíteni fejlesztési elképzeléseink megvalósítását, kivitelünk fokozását. K. Nyíró József önálló lett a szihalmi műanyagüzem A tervet félig már teljesítették Az özem udvarán szállításra készek a mező gazdaságban nélkülözhetetlen tárolóedények 1984. január elsejétől önálló egységgé vált a szihalmi műanyagüzem. A kis létesítmény korábban bérmunkában dolgozott az Óbuda Termelőszövetkezetnek. Mostantól a saját lábukon kell megállniuk, csak önmagukra számíthatnak. S ez a tény — ismerve népgazdaságunk nehéz helyzetét — nagy feladatot ró rájuk. Létszámát tekintve parányi üzemről van szó. Mindössze negyven emberrel dolgoznak, többségükben nőkkel. Ennek az az oka, hogy a munkaműveletek nagy részét kézzel, aprólékos gonddal kell elvégezni. Az üvegszállal merevített műanyagból rendkívül sokféle terméket állítanak elő. A mezőgazdaság számára hatalmas, négyezer literes tartályokat és kisebb tárolókat. Igen keresettek az itt gyártott modern kivitelű kempingszékek, -asztalok és az autótulajdonosok körében közkedvelt tetőcsomagtartók. A cég külföldi megrendeléseket is teljesít. A KGST-országok számára permetező konténereket készítenek. Jelentős ösz- szeget hoz számukra azoknak a vegyszerkeverő edényeknek az értékesítése, amelyeket a Szovjetunióba Tűz a József gyémánt fűrész szel levágja a sorjás széleket szállítanak. A balatonfűzfői - ekkel is kapcsolatba kerültek. A NIKE két légtisztitó berendezést vár tőlük, mint. egy hárommillió forint értékben. A vezetők azt tűzték cé lul. hogy az idén huszonötmillió forintnyi árut hozzanak forgalomba. Ezt eddig ötven százalékban már teljesítették. Augusztus végéig a nyereségük kétmillió forint, s remélik, hogy decemberig elérik a tervezett három és fél milliót. Az elkészült munkadarabokat leveszik a formáról (Fotó: Perl Márton) Papp Péter né és Nagy Barnabásné méretre szabja az üvegpaplanl Feledékeny felvásárló — Kétszer ad, ki gyorsan ad — Háromszázezer nem kis pénz és az sem mindegy: kié — Bejelentését köszönettel vettük Forgatókönyv egy NEB-vizsgálatról 1984. július 18-i keltezéssel — az érintett termelők nevében is — Z. I. egri lakos levélben közérdekű bejelentést tesz a hevesi áfész illetékes vezetői ellen, az alábbiakban leírtak miatt: 1983-ban többedmagá- val paradicsom-termelésre kötöttek szerződést a fenti áfésszel. A paradicsomot annak rendje, módja szerint megtermelték. saját költségükön az átvevőhelyre szállították, és a beszállított mennyiség, valamint minőség után járó pénzt — szállítási költség nélkül — meg is kapták. A későbbiek során tudomást szereztek a termelők arról, hogy a Hatvani Konzervgyár utólagosan több százezer forintot utalt át a Heves és Vidéke ÁFÉSZ-nek. minőségi prémium címén. Az első osztályú áru után kilogrammonként 12, a másodosztályú után pedig 8 fillért. Ez az utólagosan átutalt pénzösszeg — a termelők szerint — a leszállított mennyiség arányában egyértelműen őket illeti. de ennek kifizetését az áfész mind ez ideig elmulasztotta. és úgy látszik, nem is áll szándékában fizetni. (Nem mellékesen: az áfész a konzervgyártól — amellyel ő áll szerződéses viszonyban — tisztességgel megkapta a kilónként járó bonyolítási költséget, sőt. a fuvarköltséget is.) Tudomásuk szerint — írják a termelők — az úgynevezett minőségi prémiumot a többi áfészek a termelőiknek .kifizették, ók is, több termelő aláírásával ellátott kérelmet juttattak el a szóban forgó áfészhez. de érdemi intézkedés azóta sem történt. A bejelentő inkorrektnek tartja az áfész magatartását. mert ez a termelőkben bizonytalanságot kelt. termelési kedvét károsan befolyásolja. amely sem a lakosság ellátása, sem a népgazdaság érdekéből nem lehet közömbös. Nem beszélve arról, hogy a termelők rovására és kárára az áfész jogtalanul jutott tisztességtelen haszonhoz. „Tisztelettel kérjük az ügy kivizsgálását és szíves intézkedésüket a bennünket megillető pénz kifizetésére" — fejeződik be a levél. Július 27-én, levél kíséretében megérkezik a bejelentés, a panasz Heves város NEB-elnökéhez a megyéi NEB-től. amelyben kérik a bejelentés kivizsgálását. A határidő: augusztus vége. A városi NEB elnöke júl. 30-án, a Hatvani Konzervgyár igazgatójához fordul, amelyben tudatja. hogy a kistermelők sérelmezik azt. hogy a Heves és Vidéke ÁFÉSZ a konzervgyár által átutalt több százezer forintnyi prémiumot, amelyet a paradicsom minőségéért kapott, nem akarja velük megosztani. Kéri az idevonatkozó szerződés, vagy megállapodás szövegének ismertetését, valamint azt. hogy miikor és mennyi összeget utaltak át a hevesi áfésznek. Augusztus 7-én megérkezik a konzervgyár válasza. A mellékelt megállapodás, amely az áfész és a konzervgyár között, 1983. márc. 22-én keltezett, egyértelmű: a konzervgyár és az áfész megállapodnak abban, hogy 1983-ban, amennyiben olyan minőségű paradicsomot ad át a szállító, illetve a termelő, amelyből a gyár a tervezettnél magasabb minőségű készterméket tud gyártani, akkor a szezon végén a konzervgyár minőségi felárban részesíti a szállítót, illetve a termelőt. A minőségi felár összegét a gyár a szezon befejezése után értékeli- és ez a felár csak az első és másodosztályú léparadicsomra vonatkozik. És egy nem lényegtelen kitétel: az összeg átutalásáról még a tárgyévben intézkedik a konzervgyár. Summa-summárum: a konzervgyár sportszerűen. korrektül, betartva a megállapodást., novemberben és január első napjaiban a minőségi és limitár feletti plusz nyereségből 302 394 forintot át utalt a hevesi áfésznek. Augusztus 27—31. között folytatták le a népi ellenőrök az áfésznél a vizsgálatot. és még 31-én a következő tartalmú levelet küldték a bejelentőnek a hevesi NEB-től: észrevétele a prémiumjárandósággal kapcsolatban alapos, jogos volt. A kifizetés elhúzódását az áfész vezetői azzal indokolták, hogy nem volt egyeztetett álláspont a kifizetés mértékét és körét illetően. Végül is az áfész úgy döntött, hogy kilómként 12 fillér minőségi prémiumot térít vissza a termelőknek. így augusztus 22-én 62 fő részére 112 925 forintot fizettek ki. ebből a bejelentőnek 960 forintot. Ugyanezen a napon — a hónap utolsó napján — Tóth József, a Heves * városi NEB elnöke közölte a kivizsgálás eredményét Cse- pelyi Károllyal, a megyei iNEB elnökével és azt is, hogy az áfész vezetői ígéretet tettek arra, hogy a következő években gondoskodnak az azonnali kifizetésekről, ennek érdekében tökéletesítik nyilvántartási rendszerüket. A népi ellenőrök javasolták — többek között — még az áfész vezetőinek. hogy a következő években a minőségi felárat a jelenlegi 37,3 százalék helyett 50—50 százalékban állapítsák meg. Heppiend tehát. Egy bejelentés. amely közérdekű volt. a bejelentőt és a népi ellenőrök eredményes, gyors munkáját igazolva lezárult. A bejelentő levélben köszönte meg társai nevében is a ' gyors segítséget. az áfész elnöke a hozzá eljuttatott jegyzőkönyv tartalmát tudomásul vette, a vizsgálat megállapításai ellen észrevételt, kifogást nem emelt levelében. Egyetlen dolog maradt még Ihátra: a hevesi NEB elnöke szept. 10-én írásban •kérte Gőz Pált, az áfész igazgató elnökét, hogy a fentiekkel kapcsolatosan tett és tervezett intézkedéseiről a Népi Ellenőrző Bizottságot 1984. október 10-ig írásban értesíteni szíveskedjen. •Nem mondhatnám, hogy az áfész elnökének el kellene kapkodnia, a választ, ha a bejelentéstől a kivizsgálás lezárásáig eltelt időhöz viszonyítjuk az ő kötelezettségét! Papp János
