Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-27 / 253. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 27., szombat MEGYEI PANORAMA SZIHALOMBÓL... Kilátás a világra Szihalom. Kétezer-ötszáz ember lakóhelye, közel a megyehatárhoz. Amint azt a községi tanácson meg tudtuk, az elmúlt években fokozatosan csökkent a lakosság száma. A miértre a . kövétkező választ kaptuk Kiss Ferdinand tanácselnöktől: — Szihalmon kevés a munkalehetőség. A mű anyagüzemen kívül nincs mód foglalkoztatni ipari munkásokat. Éppen ezért van, hogy a község aktív keresőinek nyolcvan százaléka ingázó. — Hová járnak dolgozni? — A legtöbben a MÁV Miskolci Igazgatósága al kalmazásában állnak So kan a Diósgyőri Gépgyár munkásai, de az egri üzemek is adnak munkalehetőséget a szihalmiaknak. Mások a füzesabonyi Fém- művekbe utaznak naponta ★ Egy ilyen község kapcsán, ahonnan zömmel eljárnak dolgozni az emberek, önkéntelenül fölvetődik a kérdés: hogyan vesz részt a megye, az ország „vérkeringésében" a település? Milyen kilátás nyílik a világra Szihalomból? Annál is inkább érdekesnek véltük utánajárni ennek, — mert bár legyen szó egy kétezer-ötszáz lelkes községről —. a Budapest—Miskolc közötti fő vasútvonalon fekszik. — Az ország második legnagyobb városába vonattal negyven perc alatt el lehet érni, — mondta a tanácselnök. — Egerbe is közvetlen buszjárat van, a reggeli és az esti órákban húsz-harminc percenként. Napközben ugyancsak sűrűn indulnak a buszok Füzesabonyba és a megyeszékhelyre is. — A faluból nemcsak a dolgozók utaznak... — Sokan járnak vásárolni, ügyes-bajos dolgaikat intézni. Szihalmon három vegyesbolt van, ám a ruházati és az iparcikkeket csak a közelben lévő nagyobb helyeken lehet megvenni. ★ A világ dolgairól, a mindennapi eseményekről az újságokból és a tömegkommunikációs eszközök révén Vincze Viktória: Szeretnék személyesen is megismerkedni Lénával értesülnek a szihalmiak Mint mindenütt. De nézzük csak meg, hogyan áll nak ezen a téren ebben a községben? Nos, mint megtudtuk, rádiója ma már mindenkinek van. Az ezer családban ki- lencszáz televíziót tartanak nyilván, és sok helyütt színes is található. Hogy a politikából mi érdekli az embereket? Milyen jellegű újságot, hetilapot, folyóiratot szeretnek olvasni? Elég csak betekinteni a posta hírlapcsoportjára. Talán nem unalmas szám szerint is megemlíteni, hányféle sajtóterméket olvasnak Szihalmon.. . A napilapokra négyszáztizenhatan fizetnek elő: 193 Népszabadság, 158 Népújság, 44 Népszava, 39 Magyar Hírlap, 14 Népsport és 3 Magyar Nemzet jár a községbe. Ettől persze sokkal több újság érkezik hozzánk, — mondta Hegedűs Rafaelné, a posta hírlapfelelőse. — Havonta 16—18 ezer példány. Hiszen az előfizetőA telefonközpont ma már múzeumba illene... kön kívül sokan vásárolnak a kézbesítőktől is. Például több mint ezren olvassák a képes hetilapokat, köztük a magyar nyelven megjelenő külföldieket. ★ A telefon ma már nélkülözhetetlenné vált min- mindenapi életünkben. Legalábbis vélnénk ezt, annak ellenére, hogy még a városokban is több ezren várnak — egyelőre hiába — arra, hogy bekapcsolják lakásukba a készüléket. Faluhelyen pedig még rósz- szabb a helyzet. Megtudtuk: Szihalmon összesen húsz telefon működik, a helybeli postai központon keresztül. Van két segélykérő is, amelynek vonala éjjel-nappal él. A többiek — az orvosi rendelő és a tanács, illetve az elnöki Lakás kivételével — csak délután négy óráig hívhatók. Gond az is, hogy a műve lődési ház és az állatorvosi rendelő bekapcsolását mind a mai napig hiába kérték a Miskolci Postaigazgatóságtól, egyszerűen nem kaptak rá lehetőséget. A postán pedig arra pa naszkodtak a dolgozók: leginkább múzeumba való ma már a telefonközpontjuk. ★ Levelezés útján több egyéni kapcsolat alakult ki a helybeli családok és a külföldiek között. A levelezésből aztán találkozás lett, majd barátság fejlődött, így például tavaly is jó néhányan utaztak a SzovA legmesszebbröl Kanadából, Argentínából érkezik levél Szihalomra Bájtok Tibi: Szerjózsa leveleiből sokat tanulok Fotó: Perl Márton jetunióba, Lengyelországba, az NDK-ba barátaikhoz, és többen fogadtak külföl di vendégeket is. Amikor arról érdeklődtünk, honnan érkezik a legtöbb külföldi levél, az általános iskolába „irányítottak” minket. Az orosz szakkörösök ugyanis rendszeres kapcsolatot tartanak a szovjet gyerekekkel. Vincze Henriettának például egy moszkvai kislány a távoli barátnője: — Legutóbb arról irt Léna, hogy mit csináltak az első nap az iskolában. Ezen a napon fényképet is készítettek, amit elküldött nekem. Bájtok Tibor a szihalmi iskola egyik legjobb tanulója: — Én a volgográdi Szerjózsa Jakovval váltok gyakran levelet. Az olvasáshoz, íráshoz, persze még sokat keli a szótárt is használni, de már sokat tanultam ezáltal. Szerjózsa például ju- dózik és modellező szakkörbe jár, biztosan érdekes lehet az élete, jó lenne vele személyesen is találkozni. A szihalmi általános iskolából több gyerek nyaralt Zánkán, a nemzetközi úttörőtáborban. Amint mesélték, több külföldi pajtással ismerkedtek meg, s nem eggyel közülük barátság is szövődött. Mikes Márta Percze István hitvallása Dó három évtizede ® forgatja a teherkocsik volánját Percze. István, a hatvani Lenin Termelő- szövetkezet elismerten jó gépkocsivezetője. Hogy ezt nem csupán mi állítjuk róla, bizonyság a három évtized során szerzett három „Kiváló Dolgozó” kitüntetés, amely nagyobb ünnepeken előkerül a családi otthon vitrinjéből, hogy az adományozott kabáthajtókáját díszítse. Most, vele szélgetve, csinnadratta nélküli sikereinek korántsem látványos műhelytitkaira voltunk kíváncsiak. . Veres Péter írja egyik művében, hogy minden valamirevaló ember fantáziát lát munkájában, akkor is. ha az nem tűnik alkotó jellegűnek, akkor is, ha nehéz, fáradságos. Ez jut eszünkbe, amikor a kevés szavú, a túlontúl szerény gépkocsi- vezetővel beszélgetünk, közösen tallózva életútjának eseményeiben. Traktorról gépkocsira Percze István 1952-ben kezdett dolgozni a Selyp mellett lévő újmajori kísérleti gazdaságban, éspedig traktorosként. — Tetszett ez a feladat, a munkahelyre se panaszkodhattam. de hát a körülmények úgy hozták, hogy állást kellett változtatnom — kezdi a vallomást. — Voltaképpen nagykökényesi lévén óhajtottam kö zelebb kerülni az otthonhoz, így a helyi termelő- szövetkezetnél kötöttem ki, amely később Boldoggal. Heréddel együtt csatlakozott a hatvaniakhoz. Arról sem feledkeztem meg persze, hogy lépést tartsak a korral, s bővítsem tájékozottságomat. Mindig vonzott az autóvezetés, ezért aztán úgy döntöttem, hogy elvégzem a hivatásos jogosítványt nyújtó tanfolyamot, s a traktorok nyergét gép- kocsikasznira váltom. 1963- tól már ezt a képzettséget hasznosítom! Nem bántam meg hajdani döntésemet, utólag is azt vallom, hogy jó lapra tettem, mert nap mint nap azt csinálom, ami kedvemre való, amit színesnek. érdekesen változatosnak tartok. Teljesítmény szerint Kikötünk elfoglaltságánál, teendőinél, bérezésénél. Mindenről nyíltan, őszintén szól. — Egy terepjáró pótko csis IFÁ-t vezetek most. És kedvemre való, hogy a teljesítményt mérlegelik, mivel az ilyesmi egészséges versenyszellemet szül, s megváltoztatja még a gép és az ember egymáshoz való viszonyát is. Továbbá bizonyíthatom a rátermettségemet. ..! Az se mellékes persze, hogy mindennek megfelelően alakul a fizetség. És nyilvánvalóan arra törekszem: minél gyorsabban oldjam meg a különböző termékek szállítását, s ne adódjék felesleges állásidő. Hogy mennyit keresek? A téli hónapok mindig gyengébben, hoznak a konyhára. de éves átlagban mégis összejön a havi 4500—4800 forint. Nem egetverő summa ez, de keres az asszony — ő kertészeti dolgozó a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságnál — s aztán ott van még a háztájiból származó mellékjövedelmünk. Szóval, nincs különösebb okom a keser- gésre. Vagy mondhatom úgy, hogy anyagi szempontból is kiegyensúlyozottan élünk. Illő honoráció Beszélgető partnerünk az erkölcsi méltatást rendkívül nagyra tartja. Sőt, az indoklással sem marad adós. — Igen, háromszoros kiváló dolgozó vagyok. De hadd tegyem hozzá, ezekben az esetekben számomra nem a kitüntetéssel járó pénz a lényeges, hanem az, hogy észreveszik, fölfigyelnek az átlagon felüti helytállásra. Példává válik az ember. És az ilyesmi arra sarkallja, hogy ne csak a meglévő szintet őrizze, hanem túl is szárnyalja azt. Jó érzés olyan légkörben dolgozni, ahol kibontakozhatnak a valódi adottságok, ahol nem mellőzik az egyéni érdemeket, ahol gondoskodnak azok illendő honorálásáról. Ikerlányok öröme Azután Percze István elégedetten emlegeti a harmonikus családi hátteret, az erőt adó otthoni környezetet. — A három gyerek közül a nagyfiú éppen katona, egyébként vízvezeték-szerelőként dolgozik a termelőszövetkezetben, a tizenkét esztendős ikerlányok örömök regimentjével ajándékoznak meg minket. Ráadásul háziasak, számíthatunk segítségükre a legkülönbözőbb teendők ellátásában. Mellesleg elfoglaltságban soha sincs hiány. Bíbelődünk a háztájival, hiszen emlegettem, jól jön az onnan származó többletforint. így aztán aligha kell bizonygatnom, hogy szabad idő dolgában nem vagyunk fényesen eleresztve. Általában, beesteledik, mire túlesünk minden tennivalón. És ilyenkor szinte gyógyír a pihenés. A szórakozás másodlagos. Alkalmanként megnézünk egy mozifilmet, máskor a televízió nyújt némi kikapcsolódást. No, ez nem valamiféle sirám! Ezt szoktuk meg annyi éven át, ennyi az igényünk, ezzel vált harmonikussá ötünk sorsa... Epilógus Ugye milyen nyilvánvalóak, természetesen egyszerűek ezek a „műhelytitkok". És mennyire igaza volt a nagy parasztírónak: a munka költészete majdnem mindenkiben ott rejlik. A maga örömére, s a társadalom hasznára egyaránt. Moldvay Győző (Fotó: Szabó Sándor)
