Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. október 25., csütörtök 3. LEGGYAKORIBB: A LOPÁS Vagyonvédelem a tsz-ekben A termelőszövetkezetek vagyonvédelmének helyze­tére volt kiváncsi a TOT, amikor felkérte a Belügy­minisztérium bűnüldöző szerveit, vegyék górcső alá az 1979—83-as esztendők bűncselekményeinek szá­mát és szerkezetét. A vizs­gálat készítői megállapítot­ták : a téeszek vagyona el­leni bűncselekményekben a fosztogató jellegűek és a nyereségvágyból elkövetet­tek dominálnak. Az elmúlt öt esztendőben a kivizsgált bűncselekmények 61 száza­léka lopás, 12,4 százaléka betöréses lopás, 8,9 sikkasz­tás, 5,4 csalás, 0,2 pedig hűt" len kezelés volt. A vizsgált időszakban összesen 12 ezer 781 bűncselekmény vált is­mertté. A téeszek érdekeit Sértő cselekmények között — a korábbi évekhez ha­sonlóan — továbbra is a lopások dominálnak. Egyes területeken — például So­mogy, Tolna és Szabolcs- S'zatmár megyében — az átlagtól eltérő növekedés tapasztalható. A sikkasztások alakulását hullámzás jellemzi, sajnos, az ellene tett intézkedések nem mindenütt vezettek eredményre: emelkedő ten" denoia észlelhető Hajdú- Bihar megyében és Somogy­bán. Ugyanakkor sikerült mérsékelni a sikkasztások számát Békés, Borsod, Fe­jér és Veszprém megyében. A csalásokról elmondható, hogy nem jellemzőek a ter­melőszövetkezetek vagyona elleni bűnözésre^ számuk csökken. Űj jelenség viszont a hitelezési csalás, ami tiltott hitel nyújtásában jut kifejezésre. A bűncselekmények in­dítóokaként gyakran a gaz­dálkodás bonyolultabbá vá­lása és a hátrányos helyzet szerepel. Szabolcs-Szatmár megyében a 103 kedvezőtlen adottságú termelőszövetke­zet közül — a vizsgált idő­szakban — 19-ben követtek el bűncselekményt a veze­tők. Sokszor a gazdálkodás nehéz áttekinthetősége, az ellenőrzés lazasága szüli a tolvajt. Olykor a baráti és rokoni kapcsolatok is gá­tolják az elvszerű és követ­kezetes belső ellenőri mun­kát. A tapasztalatok szerint a téeszek egyesülése, a na­gyobb üzemi méretek ki­alakulása is növelte a bűn- elkövetés lehetőségét. Több termelőszövetkezet végez Budapesten és környékén ipari és szolgáltató tevé­kenységet. E munkahelye­ken nőtt a visszaélések szá­ma, mivel « becsületes dol­gozók mellett vezetésre al­kalmatlan személyek is funkcióba jutottak, és a le­hetőséget saját céljaik ér­dekében igyekeznek kihasz­nálni. Igaz, a gazdaságok fejlődésével sok helyütt nem tartott lépést a vagyonvé­delem fejlesztése sem. A gyarapodást nem mindig és mindenütt követi megfele­lő könyvelés, őrzési és tá­rolási rend. Baranyában például a gazdálkodási, ügyviteli rend lazaságai tették lehetővé számos bűn- cselekmény elkövetéséi. A termelőszövetkezeti ve­zetők — hangsúlyozza a vizsgálat — létszámukhoz képest rendkívül kis arány­ban követnek el bűncselek­ményt, évente 1—2 száza­lékuk ellen indul büntető eljárás. A választott veze­tők bűnelkövetése még en­nél is alacsonyabb. Általá­nosságban elmondható, hogy a termelőszövetkezeti veze­tők bűnügyi fertőzöttsége nem rosszabb, sőt néhány népgazdasági ágnál (példá­ul a kereskedelem) jobb arányokat mutat. Az egyé­ni haszonszerzésre törek­vés inkább a középvezetők­nél tapasztalható, a terme­lésben és az értékesítésben elfoglalt helyük ugyanis jó­val tágabb lehetőséget kí­nál a vagyon elleni csele­kedetek végrehajtására. A magasabb beosztású vezetők bűncselekményeit rendszerint nem a haszon- szerzés, hanem a tévesen felfogott köz-, illetve cso­portérdek motiválja. Még mindig előfordul — bár csökkenő mértékben —, hogy a téesz-vezetők a va­lóságosabbnál szebb szín­ben igyekeznek feltüntetni gazdálkodási eredményei­ket, és ezért nem riadnak vissza a megengedhetetlen eszközök alkalmazásától sem. A bűncselekményt el­követő vezetők zöme bün­tetlen előéletű, 90 százalé­kuk férfi. Rendezett anyagi körülmények között élnek, gyakran társadalmi tiszt­ségeket is betöltenek, csele­kedetük éppen ezért nagy visszatetszést kelt a környe­zetükben. Cs. J. Görögországi pillanatok (4 1) Az ókor jelenléte Munkatársunk szeptember közepén, az EXPRESS utasaként Görögországban járt. a Görög Kommunista Ifjúsági Szövetség X. békefesztiválján, s az ott töltött napok alatt igyekezett megismerni ennek a 9 mil­liós országnak sajátosságait. Négyrészes sorozatában élményeit rögzíti. Különös figyelemmel törődnek az ókori műemlékekkel Nem lehet hozzászokni igazából korunk hétmérföl- des csizmájához, a repülő­géphez; a többi közlekedési eszköznél átéli, megszenvedi az ember a kilométereket, a tájak és az éghajlat válto­zásait. Gyorsabb a repülés, mint a képzelet és a gondo­lat: az esti Ferihegyet oly hirtelen váltja fel az éjsza­kai Athén, hogy beletelik egy-két napba, míg hiszek a szememnek és a fülemnek. Másfél óra volt az út csu­pán, mégis tengernyi válto­zás történt: színekben, ízek­ben, illatokban más ez a vi­lág. A görög főváros óriási reklámtáblákkal megrakott utcáin nagy a forgalom így, éjfél után is. Izgatottan fi­gyeljük a kocsiáradatot, az épületeket, s köztük már fel­tűnik az ókor: hirtelen elő­bukkannak a kivilágított Olümpieion-templom oszlo­pai, amott Hadrianus császár diadalíve. Máris ízelítőt kap­hattunk az itt mindenhol je­lenlevő múltból. Ide már az ókori Róma polgárai is el­jöttek a megelőző korok le­nyomatát keresni, itt hamar új nézőpontot talál az uta­zó; otthon néhány száz esz­tendős falakat csodálunk, itt pedig ezredévekről mesélnek a kövek. Más életritmust eredmé­nyez itt a másfajta éghajlat: napközben nagy a forróság, inkább a kellemesen enyhe estében és éjszakában zajlik a társas élet. Telve a sza­badtéri éttermek, egy félig éber, óriási kaptár zúgása altat el és tart ébren az Achilleuszról elnevezett szál­lodában, ahol első éjszakán­kat töltjük. Takaróul egy szál lepedő szolgál, ez elég, még ha szeptembert is mu­tat a naptár. — ★ — Sokan kérdezték azt, ami­kor visszajöttem, hogy mi volt számomra a legérdeke­sebb, a legszokatlanabb. Az, hogy otthon éreztem ma­gam — vágtam rá hirtelen. De miért is? Talán a tör­ténelem az oka, az ezen a tájon élt emberek, akikről oly sokat tudhattunk meg? Talán a barátságos, kopár- ságában is vonzó vidék, amelyből szinte kinőnek a fehér házak? Talán az em­berek kedvessége vonzó vagy a tenger? Mind az okok közé tarto­zik, s egyik se: mintha olyan tájon jártam volna, ahol már megfordultam. Ki nem volt még úgy, hogy érezte: ez mintha valamikor már meg­történt volna vele. Talán az emberiség kollektív közös ál­mából ismerős ez a táj, amely álomnak a neve: óko­ri Görögország. — ★ — A reggel korán köszönt ránk: hajnalban teljes az ablak alatt a hangzavar. Autótülkölés, kiabálás, mo­torzúgás tölti be a várost. A több mint két és fél mil­lió lakosú metropolis korán kezdi napját. Hogy a regge­li forgalmi dugókat elkerül­jék, nyolc óráig ingyen le­het utazni a tömegközleke­dési eszközökön. Így sem könnyű elérni itt egyik hely­ről a másikig, bár már min­dent megpróbáltak a város­atyák, hogy elejét vegyék a torlódásoknak, no meg az egyre vészesebb méretű lég­szennyeződésnek. Előbb ki­találták, hogy egyik nap a páros, másikon a páratlan rendszámú kocsik közleked­jenek, de a leleményes gö­rögök beszereztek egy má­sik táblát is az autóhoz. Hogy megnehezítsék a cse­reberét, az öt alatti és az öt feletti számjegyre végző­dő rendszámú autók válto­gathatják egymást. Most itt tartanak. A vita némileg meddő, mert szinte minden második jármű taxi, s rájuk nem vonatkozik a korláto­zás.-Te­járjuk a széles sugáruta­kat, a szűk utcácskákat, a bazársorokat. Hatalmas für­tökben szőlő, óriási ősziba­rack, nedvdús füge kínálja magát a zöldségeseknél, per­sze egyáltalán nem olcsón: távoli vidékekről kell min­den gyümölcsöt beszerezni. Minden telve ajándéktár­gyakkal, a milliónyi turista választhat kedve és pénztár­cája szerint a filléres porté­kától a méregdrága holmiig bármit. Pajzán faunfigurák­tól egészen a legszebb ókori leletek hiteles másolatáig, minden kapható. Délután ellátogatunk az Akropoliszra. Az athéni fel­legvár a turisták zarándok- helye. Lenyűgözőek ma is méretei és arányai. Athén fö­lött, mintegy jelképe a je­lenlevő múltnak, az elpusz­títhatatlan ókornak, amely minden későbbi változtatás, rombolás ellenére is őrzi az i. e. V. század gigantikus építkezéseinek emlékét, Pe­riklész és Pheidiász, a po­litikus és a szobrász keze munkáját. Nehéz szavakba önteni a látványt, amely oly ismerős különböző felvéte­lekről, de oly meglepő így mégis. Aztán a múzeum, amely gyönyörű szobrokat őriz. Ke­letkezési sorrendjükben az arcok egy nép önmagára eszméléséről árulkodnak. Előbb az archaikus mosoly tűnik fel, a fénykort meg­előző századokból. Majd egy­re komorabbak a tekintetek. Elgondolkodó és feszültségtől terhes vonású képmások ma­radtak fönn abból az idő­szakból, amelyet a görög de­mokrácia csúcsának tartunk. Harcokban, szenvedések árán jutott el odáig a görögség, hogy kiteljesítette önmagát, megteremtve egy csodálatos harmóniát, amely már ma­gában hordozta az éden el­vesztésének tudatát. A tu­dás almájának fanyar ízéről árulkodnak a tekintetek, amelyek évezredek mélyéről néznek szemközt a ma em­berével. Gábor László (Folytatjuk.) MEGYÉNK KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA Pénzszűkében csak Megyénk lakosságát közvetlenül érintő kérdésről; a VI. ötéves terv közlekedéspolitikai koncepciójának megvalósulásáról, illetve a következő esztendők fel­adatairól tárgyalt a minap a Heves megyei Szállítási Bizottság. A tanács-vb legutóbb 1980-ban foglalkozott a me­gye közlekedéspolitikájával, akkor a következőképp fog­lalt állást: a fejlesztések a tervben megfogalmazott cé­loknak megfelelően történ­tek, ám ütemük — az is­mert gazdasági okok miatt — elmaradt az elképzelé­sek tői. Megállapították to­vábbá. hogy a terv össz­hangban van a Miniszterta­nács vonatkozó határozatá­val. Hogy mi történt azóta? Elöljáróban néhány adat: a megye közúthálózatának hossza több minit 2800 kilo­méter, ebből majd kétezer a téiepüléseken belül vezet. Hétszázhatvankét hidunk közül a tanácsok kezelésé­be 420 tartozik. Szűkebb hazánk vasútvonalának hossza összesen 292 kilomé­ter, ezzel ellátottságunk kedvezőbbnek mondható az országos átlagnál. A június 30-i állapotokat figyelembe véve mintegy 33 400 személygépkocsit, több mint 3800 tehergépjár­művet több száz vontatót és autóbuszt és 13 545 mo­torkerékpárt tartanak nyil­ván. A megye gépjárműál­lománya meghaladja az 52 500-at. Az elmúlt évben 568 bal­eset történt útjainkon, eb­ből 45 végződött halállal. Az ittasan elkövetett esetek száma ugyanannyi, mint a megelőző évben, az ossz események 22 százaléka. Az elmúlt évek eredmé­nyei közül érdemes kiemel­ni, hogy átadták például a 25-ös számú főút egri átke­lési szakaszát, elkészült, s ezzel egyelőre megyénkben le is állt az M 3-as autópá­lya építése és befejeződött a Pásztó—Calya—Mátraháza közötti út megyei szakaszán a korszerűsítés. A tanácsi közúthálózat fejlesztési igé­zik a további szállítási kö­zösségek megalakulását. Mintául szolgálnak például a MÁV—Volán komplex bri­gádjai, az ÁFÉSZEK kezde­ményezései és a közúti fu- varkoordináoiós iroda is. A megyei szállítási bi­zottság ülésén készült ha­tározati javaslat útmuta­tást ad a helyi tanácsok­nak is. Intézkedést vár többek között a személy- és áruszállítás eszközeinek hatékonyabb alkalmazá­sára, a rendelkezésre álló anyagi eszközök megfelelő (elhasználására. F. E. felújításra jut nyei jelentősen meghaladták a lehetőségeket, ezért első­sorban a legfontosabb fel­adatokra kellett összponto­sítani. A városokban például a tömegközlekedés szem­pontjából lényeges vonalak kerültek előtérbe, míg a la­kótelepi út- és járdaépíté­sek elmaradtak a tervezet­től. A társadalmi összefo­gásnak köszönhetően viszont a belterületi utak hossza több mint 100 kilométerrel növe­kedett. A VI. ötéves terv húsz új beruházással számolt a vasút területén. Ezek első­sorban a pálya- és állomás- rekonstrukciókat, a villamo­sítást és a biztonsági beren­dezéseket célozták. A vasúti áruszállítás legnagyobb problémája változatlanul az év végén jelentkező vagon­hiány. illetve az átrakodá­sok nehézségei. A Volán személyszállító járművein itt-ott még min­dig tapasztalható zsúfoltság, bár éreztetik hatásukat a megemelt viteldíjak is. Az áremelésekkel egy időben lettek érzékenyebbek az uta­sok: a pénzükért az eddigi- gieknél igényesebb szolgál­tatást várunk. A vállalat igyekezett megfelelni a jo­kell óvnunk! Ezért folya­matosan készítenek felmé­rést utaink, hídjaink állapo­táról, megszüntetik: a bal­esetveszélyes kanyarokat, útszakaszokat, felújítják a tönkrement műtárgyakat. Tény viszont, hogy az ál­lagmegóvás nem biztosítható kizárólag állami forrásból. Népgazdaságunknak ko­moly gondot okoz az egyre dráguló szállítás. A megyé­ben ezért szorgalmazzák a forgalmi csomópontokon az áruátrakások korszerűsíté­sét, a modern technológiák bevezetését. Az olcsóbb fu­varozás érdekében ösztöw­Sűrű vasút­hálózat híján továbbra is a buszpályaud­var lesz a megyeszék­hely körüli közlekedés központja. (Fotó: Kő- hidi Imre) gos elvárásoknak, hiszen a fővonalakon új járatokat állított be. s nagyobb fi­gyelmet fordítanak az ud­variasságra is. A VII. ötéves tervkon­cepció kialakításában azok a feladatok kapnak elsőbb-1 séget. amelyek a megelőző időszakban nem oldódtak meg, ám továbbra is indo­koltak. Ilyen például! a 24-es főút gyöngyösi átkelési sza­kasza, vagy a megyeszék­hely és körzetének vasúti fejlesztése és ide sorolható a hírközlés is. Ismerve gaz­dasági nehézségeinket, a be­ruházások visszafogásának igényét, meglévő értékeinket A Parthenon romjai között

Next

/
Thumbnails
Contents