Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-24 / 250. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXV. évfolyam, 25». szám ARA: 1984. október 24., szerda 1.40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kívülről Nem szeretem az olyan kibicet, akinek semmi sem drága, ö az, akinek a víz nem elég nedves, a tűz nem eléggé éget és ő az, aki csak felháborodni tud. Lelkesedni már nem. Jöjjenek hát azok, akik túllihegnek mindent, akik a lelkesedéstől még a rózsa tövisét sem veszik észre? Mert hajlamosak vagyunk a szélsőségekben való ítélkezésre: ezért állítottam szembe az előbb a kétféle, nagyon ellentétes felfogást, magatartást. Úgy vagyok ezekkel, hogy mentsen meg az ég az egyiktől is, a másiktól is. Mostanában már nem szokás szinte előírásszerűén bólogatni mindenre, így a túlzott hevüléstől aligha kell tartanunk. Fanyalogni viszont megtanultunk, sőt: egyre többen tudunk és akarunk is fanyalogni. Ez a legegyszerűbb válasz mindenre, ami a mai életünkkel összefügg. Még az sem kell hozzá, hogy ígérjük: ezt és ezt akarjuk tenni azért, hogy az ügyeink jobban haladjanak előre. Ezek között a pálya szélén állók között van egy olyan fajta ember is, aki még azzal sem elégedett, ha más tett, más tesz meg helyette mindent. Történetesen: a minap csendes sóhajtások között panaszolta egyik ismerősöm, hogy a ház többi lakója helyett is eljárt egy bizonyos ügyben, amelyben mindenki érdekelt abban az épületben. Mit kapott jutalmul? Egy sor kellemetlenkedő megjegyzést, mellé néhány gyanúsítgatást Aki eltűrte, hogy helyette más járja a hivatalokat, azon volt felháborodva, hogy miért zaklatják őt a közös költségekért. Hová teszik a pénzt? Mennyi kell végső fokon a szereléshez? Tévedés: nem érdeklődni akart, hanem gyanúsítani. Ki is mondta: majd ő utánanéz a dolognak, majd ő tisztáz néhány kérdést és majd ő feljelenti azt, akiről azt gondolja, hogy ... ! Csupa fenyegetődzés volt az egész ember. Nem azt mondta: Köszönöm, hogy helyettem is fáradozik. Pedig ezt lehetett volna várni tőle. Nem tudom, mennyire ismerős ez a fajta magatartás. Nem tudom, menynyire érzékelhető ennek a viselkedésnek az erkölcstelensége. Engem felháborít. Más az, hogy nem mindig tudunk viselkedni egymással úgy, ahogy kellene. De hogy lustaságunkat, visszahúzódásunkat még az elégedetlenkedő pózával is tetézzük, ez már sok. Miért van az, hogy a pálya szélén állók tudnak a legjobban fintorogni azoknak a teljesítményén, akik a szemünk láttára küzdenek, izzadnak, törik magukat, hogy elérhessék a célt? Ha valaki azt gondolja, hogy most a bírálók és a jobbító szándékú bírálat ellen szóltam, téved. A kibiceket nem szeretem csupán. Azokat, akik nem mellettünk szurkolnak. G. Molnár Ferenc MOSZAKI-KÖZGAZDASAGI HETEK ’84 A bérpolitikáról\ a bérszabályozásról Dr. Rácz Albert,államtitkár előadása Egerben Dr. Rácz Albert előadását tartja A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével hogyan alakul bérpolitikánk, miként változik a bérszabályozás? Erre adott választ kedden délután Egerben, a Technika Házában tartott előadásában dr. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. A műszaki- közgazdasági hetek program- sorozatának nagy érdeklődéssel kisért újabb rendezvényén részt vett Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára és Lévai Ferenc, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának titkára is. Dr. Rácz Albert bevezetőjében utalt a párt Központi Bizottságának idei, áprilisi határozatára, amely megfogalmazta a gazdaság- irányítási reform továbbfejlesztését. Ennek feltételrendszeréhez szorosan kapcsolódik a bérpolitika, a bérszabályozás is. Kiemelte, hogy a következő időszakban növekszik a vállalatok önállósága és ennek szellemében a cél az, hogy a bért és a munkaerőt összhangba hozzák! Aláhúzta, hogy a tavalyi és az idei kísérletek tapasztalatai alapján 1985. január 1 -tői változik a keresetszabályozási rendszer, amelynek feladata, hogy az eddigieknél oldottabban, de a népgazdaság egyensúlyát elősegítő feladatok megoldását szolgálja. Ennek érdekében úgynevezett követelmény jellegű bérszabályozást vezetnek be, amelyet a nyereségérdekeltségi rendszerbe építenek be. A gazdálkodó egységeket: a vállalatokat, szövetkezeteket két területre sorolják. Az úgynevezett nem versenyterülethez tartozók körében marad a központi bérszabályozás módszere. Ugyanakkor a versenyterülethez tartozóknál alapvető változtatással elterjesztik a keresetszint-szabályozást, amely a munkaerő célszerűbb, ésszerűbb felhasználására ösztönöz. A továbbiakban ismertette ennek feltételeit és kiemelte: a vállalatokat arra serkentik, hogy kevesebb munkaerővel, de eredményesen oldják meg feladataikat. Bejelentette, hogy a termelő- egységek ehhez való felkészüléséhez lehetővé teszik, hogy meghatározott idő után jussanak el a kereset- szint-szabályozás bevezetéséhez. 1985-ben várható, hogy a versenyterületen dolgozó vállalatok felében bevezetik ezt a rendszert. Rámutatott, hogy az új bérszabályozás minden bizonnyal hozzájárul majd a munkateljesítmények növeléséhez. Több bért ugyanis csak ott kaphatnak, ahol arányosan nagyobbak lesznek az eredmények is. Ehhez igazítják a vezetői érdekeltséget, miután arra ösztönzik a vállalatok irányítóit, hogy fokozottan kísérjék figyelemmel a bér- gazdálkodást. Ez természetesen a nagyobb felelősséget, a kollektívákkal való fokozottabb együttműködést feltételezi, ugyanakkor az ésszerű munkaerő-gazdálkodást segíti elő. Az előadást kérdések követték, majd az érdeklődéssel kísért rendezvény dr. Domán Lászlónak, az MTSZ megyei titkárának zárszavával ért véget. Mentusz Károly Közművelődés-politikánk eredményei és feladatai Köpeczi Béla művelődési miniszter sajtótájékoztatója Tegnap a Parlamentben Köpeczi Béla művelődési miniszter tartott sajtótájékoztatót. a közelmúlitbam megtartott országos közművelődési tanácskozáson megszületett megállapodások alapján közművelődésünk elmúlt tízéves eredményeiről és a további feladatokról. Elöljáróban szólt arról a fejlődésről, amely az 1976- ban megszületett közművelődési törvény óta tapasztalható. Előbbre léptünk az ország lakossága műveltségi színvonalának növekedésében, az iskolai végzettség arányának emelkedésében. Az általános iskolát végzettek száma napjainkban eléri a 96 százalékot, a középiskolát végzetteké pedig a 78—80 százalékot. Ez azért is fontos tény, mert az iskola; végzettség jelentős szerepet játszik a művelődés területeinek más szférájában is. Természetesen az oktatás tartalmi korszerűsítését kell előtérbe állítanunk — hangsúlyozta. Fontos a pedagógusok fel- készültsége a közösségteremtés szempontjából is. Támogatni szükséges a közoktatási és az oktatási intézmények integrálását, elsősorban a kisebb településeken. Szólt róla, hogy az elmúlt tíz évben a könyvvásárlás, múzeumlátogatás, a rádiózás és. a televíziózás terén mennyiségi és minőségi szempontból is jelentős változás történt. Az egyik legtöbbet vitatott kérdés a minőség — mondottta többek között — Köpeczi Béla. Az. hogy az emberek a nagy értékek felé fordulnak-e. avagy a kommersz szórakoztatást igénylik. Könyvkiadásunk terén nincs mérhetetlen eltolódás az értéktelenebb művek irányába, ám az eddigieknél jobban kell szorgalmazni a klasszikus és a XX. században született nagy művek terjesztését. A művelődési miniszter szólt a mindennapi kultúra szélesebb körének minőségéről is. arról, hogy ennek megteremtését hogyan tudjuk megvalósítani. Napjainkban az úgynevezett bekapcsolódást kell segíteni, hogy az emberek ne passzív szemlélői, hanem részesei legyenek a kultúrának. Ezért is hasznos fejleszteni az amatőr művészeti mozgalmakat. A gazdaság és a kultúra viszonyáról elmondotta, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség a feladatok megoldása érdekében. A cél, hogy a gazdaság és a kultúra segítse egymást s ne szemben ál ló félként álljanak. Differenciálni kell az állami dotációkat, nagyobb gondot fordítani a mindennapi kultúra terjesztésére. Elengedhetetlen kérdés. hogyan szabályozzuk az intézmények szerepét szakmailag-esz- meileg, hogyan segítjük a klubokat, a különböző tevékenységi formákat. Szólt a demokráciáról és az irányításról a közművelődésben. örvendetes, hogy decentralizálás ment végbe az elmúlt évek során a kulturális intézményrendszerben. hiszen a helyi igényeket így jobban figyelembe lehet venni. Ám az elsődleges cél továbbra is az, hogy az állami intézményrendszer működjék jobban, a társadalmi szervezetek támogatásával. A legfontosabb feladatokat összegezve végül a művelődési miniszter megállapította, bogy a közművelődési tevékenység, a kultúra tartalmi kérdéseit kell, hogy előtérbe állítsuk, a legnagyobb értékeket, a hasznos ismereteket terjesztve. M agyar—j ugoszl áv parlamenti tárgyalások Kedden az Országházban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások az országgyűlés és a jugoszláv parlament hazánkban tartózkodó küldöttsége között. A két tárgyalócsoportot Apró Antal, az országgyűlés elnöke, illetve Dusán Alimpics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi nemzetgyűlésének elnöke vezette. A megbeszélésen tájékoztatták egymást a törvényhozó testületek tevékenységéről, az előttük álló feladatokról. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Lépést tartva a világszínvonallal Cipőipari gépek kiállítása Gyöngyösön A bemutatóról Kristóf István, a KAEV 4-es számú gyárának főmérnöke és Sebődi György, a KAEV propagandavezetője tájékoztatott bennünket. — Különös jelentőséget ad ennek a kiállításnak, hogy pénteken kezdődik Mátra- füreden a KGST cipőipari egyezmény szerződő feleinek értekezlete, s egybeesik a Heves megyei műszaki hetekkel is. Az október 31-ig tartó rendezvénysorozatunk során naponta más-más programot szervezünk. Szerdán a cipőipar vezetőivel találkozunk, hogy egyeztessük fejlesztési programjainkat, csütörtökön az MTESZ tagságát hívtuk meg tájékozódásra, pénteken a gyöngyösi üzemek és társadalmi szervezetek képviselői tekintik meg a seregszemlét. Hétfőn látjuk vendégül a KGST-tanácskozás résztveMár harmadik alkalommal kerül sor a KAEV 4-es számú gyáregységében. Gyöngyösön, cipőgyártó gépek kiállítására. Kétévenként ad számot az érdeklődő szakemberek és partnerei előtt a vállalat arról: hol is tart most, milyen berendezések készülnek az üzemekben. Ebben az esztendőben a TECHMASH- EXPORT szovjet külkereskedelmi vállalat és össz-szövetségi egyesülés is csatlakozott a seregszemléhez, különböző termékekkel. Kedden a szovjet szakemberek tájékoztatták az érdeklődőket kínálatukról. A kiállított gépeket tekinti meg V. A. Rizsov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kereskedelmi képviselőjének helyettese (Fotó: Szántó Syörgy) vőit. Ezt követően különböző külföldi partnereket várunk. — Mi a célja ennek a rendezvénysorozatnak, mit remélnek e találkozásoktól? — Ilyenkor ‘látni lehet, hogy gyáregységeink mit termelnek, véleményeket gyűjthetünk a kínálatról, s üzleteket is kötünk. A megítélés szerint lépést' tartunk a világszínvonallal: a Gyöngyösön gyártott lengőfejes cipőipari szabászgépünk minősége kiváló, s Európában mennyiségileg is második helyen állunk gyártásában. Most annyi minden kerülhetett a meghívottak elé, hogy a mátraalji városban nem is tudtuk valamennyi termékünket kiállítani. Ezért a KAEV 10-es számú egri gyáregységében is rendeztünk egy bemutatót az ott készült gépekből. — Milyen újdonságot láthat itt a szakember? — Az idén első alkalommal mutatunk be olyan készülékeket, ámelyek a vállalati gmk-k kivitélezésében készültek el. így megtekinthető bőröndgyártó készülék, de különböző cipőjavító berendezések is láthatók. A szovjet TECHMASH- EXPORT vállalat első ízben szerepel termékeivel. Képviselőjét, V. V. Szmisz- lovot kérdeztük tapasztalatairól. — A látottak alapján joggal várható az együttműködés továbbfejlesztése, más területen már vannak biztató jelek. A cipőiparban is látunk távlatokat: a KAEV jó és megbízható partner. Bemutatkozásunk visszhangját is kedvezően ítéljük meg. Vállalatunk érdekelt minden ilyen kiállítás megrendezésében és a gyümölcsöző kapcsolatfelvételben.
