Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-24 / 250. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1984. október 24., szórót» Gonzólez-beszéd Népszavazás a NATO- tagságról Spanyolországban 1986 februárjában megtartják a aépszavazást az ország NATO-tagságárál — jelen­tette be Felipe González miniszterelnök kedden este, az ország helyzetéről tar­tott parlamenti beszédében. A kormányfő leszögezte, vé­leménye szerint neim szük­séges, hogy az ország tagja legyen az észak-atlanti szer­ződés katonai szervezetének. González kormánya főbb külpolitikai elveit és törek­véseit a béke, az enyhülés, a stabilitás, a párbeszéd fenntartásának támogatásá­ban jelölte meg. Urban az ember­rablásról Provokációról vao szó Popieluszko varsói pap pénteki elrablása valószínű­leg politikai banditizmus, és akárki követte is el, min­denképpen provokációról van szó — szögezte le ked­di nemzetközi sajtóértekez­letén a lengyel kormány szóvivője. Rámutatott, hogy az ügy kárt okozhat a Nyu- gat-Európával való kapcso­latok normalizálódásában, az állam—egyház viszony­ban. akadályozhatja a len­gyel politikai stabilizálódást, vagyis minden olyan fon­tos kérdésben árthat, amely­ben a lengyel kormány ér­dekelt. Urban elmondta, hogy az egész lengyel rendőrséget mozgósították az emberrab­lás felderítésére. A belügy­minisztérium több feltevést is kidolgozott, intenzív nyo­mozást folytat. Megvizsgál­nak minden olyan régi ügyet is. amelynek valamii­lyen köze lehet az ember­rabláshoz. Így feltehetően azokat a korábbi Torun- környéki ügyeket is, ame­lyekben hasonló emberrab­lásokról érkeztek bejelen­tések, de a nyomozásnak akkoriban egyik esetben sem sikerült megerősítenie az emberrablások tényét. Volán 21. sz. Vállalat visontai főnöksége felvesz: — gépkocsivezetőket KRAZ gk.-ra, — autószerelőket, — mezőgazdasági gépszerelőt, — üzemanyagkút­kezelőt, — gépkocsivezetői tanfolyamra jelent­kezőket elfogadunk, — műhelysegédmunkást. JELENTKEZÉS: THOREZBÁNYAÜZEM, Visonta, 21. sz. Volán­főnökség, felvételi iroda. Miskolci Közúti Igazgatóság Egri Üzemmérnöksége felvételt hirdet autószerelő munkakörbe, Jelentkezés: az üzemmérnökségen. Eger, Lenin út 196. sz. alatt. Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Október 23-án Moszkvá­ban ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. Az ülésen Konsztantyin Csernyenko. az SZKP KB főtitkára beszédet mondott. Az ülésen áttekintették az országos élelimászeralap folya­matos növelését célzó öntö­zéses gazdálkodás és az ön­tözött földek hatékonyabb hasznosítása hosszú távú programjának kérdését, amelyről Nyikolaj Tyiho- nov. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke tartott beszámolót. Az SZKP Központi Bi­zottságának ülésén mondott beszédében Konsztantyin Csernyenko bejelentette, hogy a Szovjetunióban újabb széles körű intézkedéseket kívánnak foganatosítani a mezőgazdasági termelés fo­kozottabb belterjessé tételé­re és egy átfogó talajjavítá­si program megvalósítására. Az SZKP KB főtitkára emlékeztetett rá, hogy a központi bizottság két évvel ezelőtt hagyta jóvá a Szov­jetunió élelmászerprograim- ját, s ma már kimutatható, hogy az azóta eltelt időszak számottevő eredményeket hozott. 1983-ban a Szovjet­unió történelmének eddigi legnagyobb mezőgazdasági termelését érte el. A mező- gazdaság számára azonban továbbra is kulcsfontosságú probléma a gabonatermelés állandó növelése. Ugyancsak kiemelkedően fontos, hogy az állattenyésztésben megin­duljon a tartós, gyors ütemű fejlődés. A feladatot a me­zőgazdasági termelés belter­jessé tételével és a nagyüze­mi módszerekre való átál­lításával' lőhet teljesíteni. Konsztantyin Csernyenko megállapította, hogy a szov­jet gazdaság idei' eredmé­nyei nem lesznek rosszak. Javulnak a minőségi muta­tók, emelkedik a szovjet emberek életszínvonala. Ugyanakkor még több üzem, gazdaság, a népgazdaság sok ágazata lehetőségeinél ke­vesebbet teljesít. Mitterrand Londonban Négynapos hivatalos láto­gatásra kedden Londonba érkezett Francois Mitter­rand francia köztársasági el­nök. Ellentétben a rendszeres kormányközi konzultációk­kal. amelyek Mitterrand-t legalább évente egyszer Nagy-Britanniába szólítják, ez a látogatás kifejezetten ceremoniális jellegű, ahol a meghívó és házigazda sze­A dél-afrikad hadsereg és a roham rend őrség egységei kedden hajnalban körülzár­ták és házkutatásokat tartva átfésülték Johannesburg fe­keték lakta elővárosát, Sebo- kinget. A biztonsági erők nagy­szabású, mintegy 7000 kato­nát és rendőrt megmozgató akciójának célja Louis le Grande rendőrminiszter megfogalmazása szerint „for­radalmár elemek” kézre ke­rítése. A hatóságok eddig 250 személy őrizetbe vételé­ről adtak híirt. Kvathema elővárosban hétfőn mintegy kétezer fia­tal tüntetett a feketék meg­különböztetése ellen az ok­tatáspolitika területén. A rendőrök tizenhat tüntetőt letartóztattak. repét II. Erzsébet királynő tölti be. A négy nap egy­szersmind az államközi kap­csolatok fontos, történelmi dátumához kötődik: éppen 80 éve jött létre a brit bi­rodalom és a Francia Köz­társaság között az „entente cordiale" kettejük katonai— politikai szövetsége, amely « században két világháború próbatételét is megélte. (Ké­pünkön Mitterrand II. Er­zsébettel.). Johannesburg déli elővá­rosai augusztus óta újra és újra fellángoló tüntetések és megmozdul ások színhe­lyei. A tiltakozó akciók közvetlen oka a iaikbérek nagyarányú felemelése volt. A megmozdulásokban részt vettek a diákok is: a Jo­hannesburgot övező, feketék lakta elővárosokban az el­múlt két hónapban legke­vesebb százezer tanuló boj­kottéba az iskolai tanítást. Október elején közzétett hivatalos adatok szerint a hatóságok tilalma ellenére szervezett tüntetések elleni rendőri fellépés következté­ben augusztus vége óta hat­vanöt személy vesztette éle­tét. A sajtó ezzel szemben több mint nyolcvan halálos áldozatról tud. Alábbhagyott a harcok hevessége Az iraki—iráni fronton hétfőn alábbhagyott a har­cok hevessége és csak ki­sebb összecsapások zajlottak le. A harcoló felek hétfői hadi jelentései kölcsönösen az ellenségnek okozott sú­lyos veszteségekről számol­tak be. Az iraki legfelsőbb kato­nai parancsnokság hétfőn délelőtt azt közölte, hogy az előző huszonnégy órában a frontvonal középső szaka­szán az iraki fegyveres erők négyszáz iráni katonát öl­tek meg. Ezzel csaknem két­ezer-ötszázra emelkedett az elmúlt hat nap folyamán elesett iráni katonák szá­ma. Az iraki közlés szerint a halottakén kívül számos iráni katona megsebesült, másokat pedig foglyul ejtet­tek. Emellett Irán nagy mennyiségű fegyvert, sok harckocsit, páncélozott és szállító járművet, valamint aknavetőt veszített. Az iráni hírügynökség ar­ról számolt be, hogy az irá­ni haderők az elmúlt hat napban háromezer-nyolc- száz főnyi veszteséget okoz­tak az ellenségnek, 180 ira­ki katonát pedig foglyul ejtettek. Az iráni erők 30 iraki páncélost és 20 egyéb járművet semmisítettek meg. A teheráni közlemény szerinit teljesen szétverték az iraki harmadik hadtest 12. páncélos dandárját és felszámolták több más dan­dár néhány zászlóalját is. Az iraki tüzérség hétfőn Abadan iráni, az iráni tü­zérség pedig Bászra iraki várost lőtte. „A szerződő országok az­zal az elhatározással hoz­ták létre az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, hogy megmentik a jövő nemze­dékét a háború borzalmai­tól ... Hitet tesznek az em­beri jogok, a személyiség méltósága, a kis és nagy or­szágok egyenjogúsága mel­lett ...” Az ENSZ alapokmányá­ból való ez a néhány sor, amely 39 esztendeje ezen a napon lépett hatályba. A világszervezet létrehozásá­ról 1943-ban Moszkvában határoztak a szovjet)—ame­rikai—angol—kínai négy­hatalmi értekezleten. 1945- ben 51 volt az alapító álla­mok száma, ma több mint másfél száz ország tartozik tagjai sorába. Ilyenkor, az ENSZ napján általában az a szokás, hogy megvonjuk a világszervezet eddigi mű­ködésének mérlegét. Mél­tatjuk eredményeit, szemére hányjuk hibáit, türelmetle­nül kérjük számon azoknak a magasztos célkitűzések­nek a megvalósítását, amelyért a második világ­háború szörnyűségeitől meggyötört emberiség oltal­mazására létrehozták an­nak idején. A dél-afrikai fajüldöző rezsim hadseregének és rohamcsend- őrségének egységei körülzárták Johannesburg feketék lak­ta elővárosát, Sebokinget. (Népű jság-te lefotó — AP — MTI — ICS) Dél-afrikai biztonsági erSk nagyszabású akciója —( KüJ^oiJtikai kommentárunk)— Urnák és frontok AHOGY KÖZELEG NOVEMBER NEGYEDIKÉ, a nicaraguai választások napja, úgy éleződik a légkör a közép-amerikai ország körül. Washingtonban már magasra csapnak a CIA kézikönyve miatti botrány hullámai: az ellenforradalmárok számára készített módszertan és gyakorlati jó tanácsok ügye még Rea­gan és Mondale televíziós vitájában is terítékre ke­rült. Managuában pedig az váltott ki heves polémiát, hogy a független liberális párt, a PLI nevű polgári tömörülés bejelentette: mégsem vesz részt a válasz­tásokon. Eredetileg hét párt jegyeztette be magát az általános választásokra. Több ellenzési csoportosu­lás eleve nem kívánt indulni. A hét párt közül most a PLI az első, amely — csaknem az utolsó pillanat­ban — távolmaradásával kívánja kifejezésre juttat­ni, hogy szembeszegül a sandinista vezetéssel, s boj­kottálja a választásokat. Persze, egy s más történt, mielőtt Virgilio Godoy, a PLI elnöke bejelentette a párt vezetésének döntését. A Barricada, a sandinisták központi sajtóorgánuma megírta: az amerikai nagykövet közvetlenül a beje­lentés előtt „udvariassági látogatást” tett a PLI köz­pontjában, ahol a többi között az elnökkel is tár­gyalt. A sandinista lap szerint a nagykövet közölte a PLI vezetőivel: az Egyesült Államok kívánatos­nak tartaná, hogy a polgári tömörülés maradjon tá­vol a választásoktól. Korábban a jobboldali ellenzé­ket tömörítő Nicaraguai Demokratikus Koordináció azzal érvelt, hogy a választások feltételei nincsenek biztosítva, ezért nem jegyeztették be magukat. Köz­ismert, hogy Washington mindvégig annak a véle­ményének adott hangot: Nicaraguában a demok­ratikus választásokhoz nem teremtették meg a szük­séges kereteket. AZ UTÓBBI NAPOKBAN — a legfrissebb ma- naguai jelentések szerint — több helyen is súlyos harcok bontakoztak ki a sandinista hadsereg és az országba behatolt ellenforradalmi erők között. Bi­zonyosra vehető, hogy a CIA irányitásával tevékeny­kedő ellenforradalmárok az elkövetkező napokban fokozzák hadműveleteiket, s mindent elkövetnek a november 4-i választások megzavarásáért, netán le­hetetlenné tételéért. A sandinista front eltökélt szándéka, hogy „az igaz­ság órája” rendben, nyugodt légkörben, alkalmat ad­jon a nicaraguai nép demokratikus jogainak gya­korlásához. Még nyugati megfigyelők is bizonyosra veszik, hogy a választásokon a sandinisták győzelmet aratnak. Washington viszont minden áron szeretné bebizonyítani, hogy Nicaraguában a demokratikus jo­gok gyakorlása a lakosság bizonyos rétegei számára nem biztosított. Arról persze hallgatnak az Egyesült Államokban, hogy az ellenzéki erők egy része ön­szántából tartja magát távol az urnáktól. BÁRMIKÉNT ALAKULJON a közeli napok króni­kája Nicaraguában, annyi bizonyos, hogy a demokra­tikus játékszabályokat a sandinista rendszer mindvé­gig megtartotta. Ám akik a feszültséget szítják az ország körül, azok nem válogatósak eszközeikben. Éppen ezért, november 4-én nemcsak az urnák előtt dől el a küzdelem, hanem az ország sok-sok arcvo­nalán, ahol a betolakodók ellen folyik az élet-halál harc. Gyapay Dénes ENSZ-születésnap Csak hát az ENSZ nem nemzetek feletti szervezet. Azok az országok formál­ják arculatát, amelyek alá­írták alapokmányát. S im­már több mint másfél száz ezeknek a száma. Több mint másfél száz akarat hat tehát a New York-i üvegpalotában; ahogy na­gyon találóan mondani szok­ták: a mindenkori világ- helyzet sűrűsödik össze eb­ben a magas épületben. S a világhelyzet mindjárt megalakulása után hosszú két évtizeden át nem ked­vezett az ENSZ tevékenysé­gének. Csak a gyarmatok felszabadulása, a fejlődő ál­lamok megszületése és iz­mosodása. a szocialista or­szágok megerősödése és növekvő nemzetközi tekin­télye 'tette lehetővé azt, hogy a hetvenes évektől már nem úgy tekintettünk az ENSZ-re, mint egy sza­vazógépezetre. És gyorsan reméltük az alapokmány betűjének valóra váltását, úgy, véltük, a kedvezőbb nemzetközi környezetben, az enyhülés oltalma alatt képes lesz megoldani az emberiség minden gondját. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének alapokmánya azonban csak egyesült erőfeszítéssel valósítható meg. Ehhez viszont ismét csak hiányzott egy nagyha­talom, újra az Egyesült Ál­lamok kormányzatának aka­rata, sőt az ENSZ történe­tében példátlan módon még az .is megtörténhetett, hogy 1983 őszén a közgyűlés ülésszakán nem vehetett részt — amerikai gáncsos- kodás miatt — a szovjet külügyminiszter. Az az And­rej Gromikó, aki 39 éve ott volt San Franciscóban az alapító ülésen. Sokan ma szkeptikusan szólnak az ENSZ jövőjéről. Azzal érvelnek, hogy soha nem töltötte be igazán kül­detését, vagy hogy napja­inkra elfogyott hajtóereje. Nem így van. Bizonyság er­re az alapokmányból idé­zett néhány sor. Napjaink­ban — sajnos — aligha le­hetne ennél helyénvalóbb munkaprogramot felkínál­ni az emberiség számára, hiszen tudjuk: a veszély nagy, túl nagy ahhoz, hogy tovább várjunk az elhárí­tásával. Jövőre az Egyesült Nemzetek Szervezete 40 esztendős lesz. Kívánjunk szép születésnapot — ma­gunknak. Kocsi Margit

Next

/
Thumbnails
Contents