Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-23 / 249. szám
a* * NÉPÚJSÁG, 1984. október 23., kedd Sinowatz csúcstalálkozót javasol Fred Sinowatz osztrák kancellár vasárnap javasolta, hogy a novemberi amerikai választások után tartsanak szovjet—amerikai csúcstalálkozót Becsben. Az osztrák főváros már többször adott otthont hasonló csúcstalálkozónak. A kancellár az egyik nyugatnémet rádióállomásnak adott nyilatkozatában ugyanakkor aláhúzta, hogy a csúcstalálkozónak csak akkor lehet értelme, ha azt alaposan előkészítik és garantálják. hogy azon lényegi dolgokról esik szó. Sinowatz nyugtalanítónak nevezte a szuperhatalmak jelenlegi viszonyát és hangoztatta, hogy az enyhülés eddig Európa valamennyi országa számára előnyös volt. Iraki—iráni harcok — magas emberveszteséggel Az iraki-iráni frontvonal középső részén, Mejmak körzetében fellángolt harcok a korábbiaknál is hevesebbekké váltak és a front déli — Bászra környéki —.valamint északi szakaszára is átterjedtek. Az iráni hírügynökség jelentése szerint az iráni csapatok visszaverték a múlt heti offenzívájukra válaszként indított iraki ellentámadást, s jelentős veszteségeket okoztak az ellenfélnek. Bagdad ezzel szemben arról számolt be, hogy az iraki erők szombati ellenlökésük eredményeként valamennyi elveszett területet visszaszerezték és igen súlyos veszteségeket okoztak az iráni csapatoknak. Megfigyelők szerint a középső frontszakaszon öt napja folyó harcokban igen magasak az ember veszteségek. Teherán szerint az iraki csapatok szerda óta 3600 katonát vesztettek halottakban, illetve sebesültekben. Az iráni veszteségekről szóló bagdadi jelentések 2099 iráni halottról és sok sebesültről szólnak. Brighton után népszerűbb Thatcher pártja Kéthónapos szünet után hétfőn újból összeült a brill alsóház, és nyilatkozatot hallgatott meg Leon Brittan belügyminisztertől az október 12-i brightoni merényletről. A robbantást Brittan egyértelműen „ír köztársasági terroristáknak” tulajdonította és „az angol kormánytagok többségének meggyilkolására" szőtt összeesküvésnek minősítette. Bejelentette. hogy a fokozott biztonsági és rendőri intézkedések mellett — amelyek a rendőrség decentralizált jellegéből adódóan helyiek — központi hírszerző egységet hoznak létre. A Munkáspártnak egyébként kétszeres oka lehetett rá. hogy a lehető legszenvedélyesebben elítélje az IRA- íterroristák akcióját: a hét végén két nagy közvéleménykutató intézet, a NOP és a Harris egymástól függetlenül azt mutatta ki, hogy Margaret Thatcher pártjának népszerűsége a választók szemében „Brighton után” ugrásszerűen megnőtt: 5—6 százalék ponttal növelték előnyüket a Munkáspárttal szemben. Ezek az eredmények közvetve megerősítik a brit politikai élet baloldalának azt a helyzetelemzését, hogy a terrorizmus minden lehetséges módon a konzervatív hatalom pozícióit erősíti — nem szükségképpen „csak” a terroristákkal szemben. AGROSZER KV Egri Kirendeltsége háztáji kisgép javítási akciót hirdet az alábbi típusú gépekre: MPM—2, MPM—10, Honda F—400, F—600, Robi—50, Robi—52. Robi—150. Robi—250. SPS—10, MD—150, Solo—410. Határidőre történő javítás, garanciával, holtidőben javíttassa gépeit. VASVILL Kereskedelmi vállalat felvételre keres: raktári munkára — kereskedelemben jártas férfidolgozókat, valamint kocsikísérőket. Jelentkezni lehet: a munkaügyi csoportnál, EGER. Nagyváradi út 18. sz. alatt. Hondáié még mindig hátrányban Elnökjelöltek vitája Kansas Cityben tartották meg az amerikai elnökjelöltek második televíziós vitáját. Reagan és Mondale másfél órás vitája lényegében nem hozott új elemeket: mindkét jelölt a korábbiakban már sokszor elhangzott nézeteit ismételte meg. A vita fontosságát márcsak ezért is inkább az elnöknek a legutóbbi hasonló találkozó során mutatott gyengébb szereplése határozta meg. Most azt kellett igazolnia, hogy nem vesztette el „elnöki képességeit”. Mondale számára viszont — mivel a legkülönbözőbb közvélemény-kutatási adatok szerint még mindig jelentős hátránya van Reagan elnökkel szemben, — alig két héttel a választás előtt ez volt az utolsó lehetőség arra, hogy lényegében az egész országhoz szóljon. A vita középpontjában a leszerelés kérdései álltak. Reagan most is azt mondotta, hogy végső célja a nukleáris fegyverek teljes kiiktatása, de semmiféle új elképzelést nem ismertetett, s nem adta tanújelét annak, hogy esetleges újraválasztása után határozottabban próbálna előbbre lépni. Mondale — bár ő is az „amerikai erő” hívének vallotta magát — élesen támadta az űrfegyverkezési programot, azt hangoztatva, hogy az a fegyverkezési verseny újabb és minden eddiginél veszélyesebb szakaszát hozhatja magával. Azt is aláhúzta, hogy a második világháború óta egyedüi Reagan kormánya idején nem történt semmiféle előrehaladás a fegyverzet korlátozása terén. Több ezren tüntettek az amerikai Kansas Cityben Reagan elnök politikája ellen. (Népújság telefotó — AP —MTI—KS) ~~( Külpolitikai kommentárunk Békelánc AZ EMBER LÁNC A HASSELBACHI AMERIKAI RAKÉTATÁMASZPONT és a duisburgi munkaügyi hivatal között, ha néhol hézagos is volit, a politikai tiltakozás demonstratív, nagy hatású jelképe. Tükrösei a nyugatnémet békemozgalom életerejét, a tömegméretű elégedetlenséget a bonni kormányzat katonapolitikájával. Az emberiánc túl ezen jelkép azért is, mert világosan utal arra az összefüggésre, amely a fegyverkezési kiadások és a munkanélküliség jelenlegi rekordszintje között húzódik. Az NSZK-ban a békés tömegdemonstráció — a dolog természeténél fogva — éppúgy irányul a rakétatelepítés, az amerikai katonapolitika, mint a szövetségi köztársaság NATO-tagsága, a környezeti ártalmak vagy a munkanélküliség ellen. Nagyot tévedtek mindazok, akik a rakétatelepítésről folyó vita kezdeti szakaszában átmeneti jelenségnek vélték a hatalmas tömegtüntetésekben testet öltő békemozgal- malt. A jelenség annál el gondolkodtat óbb, mert a raké- tatelepítéssel szembeni ellenállásban a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű és politikai felfogású ember találkozik össze. Tagadhatatlan, vannak különbségek is köztük. Amíg a szociáldemokraták és a szak- szervezetek atomfegyvermentes övezeteket sürgetnek, de nem vitatják a NATO-tagságot, addig a baloldal aktivistái éppúgy nemet mondanak az Észak-Atlanti Tömlbre, mint a Pershingek re. Valahol a kettő között helyezkednek el a Zöldék, akiknek ez a jelszavuk: Kelet és Nyugat építsen ki partneri viszonyt a biztonság kérdésében. A HAMBURG, BONN, STUTTGART ÉS DUISBURG UTCÁIT ELLEPŐ hét végi tüntetők egy dologban azonban pártállásra való tekintet nélkül egyetértettek: az amerikai kormányzat fegyverkezési politikája világunkat egyáltalában nem tette biztonságosabbá, ellenkezőleg, veszélyes konfrontáció szélére sodorta. Márpedig ahogy a nyugatnémet békemozgalom aktivistái megfogalmazták: kontinensünk nyugalma és békéje, a világ biztonsága kizárólag közös erőfeszítéssel őrizhető meg. Azaz, nincs külön keleti és nyugati biztonság, a kettő nem játszható ki egymás ellen, a köztük levő szakadékot nem lehet fegyverekkel áthidalni, hanem csakis ésszerű tárgyalásokkal. Ez volt a hét vége nyugatnémet tömegdemonstrációinak mindannyiunk számára szóló fontos üzenete. Győri Sándor 50 ÉVE A hosszú menetelés Százezren indultak Csiang- hsziból, s mintegy 12 ezec kilométeres út végén — a menekülés, a csaták, a kudarcok és a sikerek, az éhség és a megpróbáltatások éve után — körülbelül hétezren érkeztek meg Észak- Senhszibe. A „hosszú menetelés”, a kínai forradalom e páratlan szakasza, éppen ötven esztendővel ezelőtt, 1934 októberében kezdődött. Ügy indult, mint egy súlyos vereség. Később a történelem bebizonyította, hogy a győzelem korai, de döntő előjátéka volt. A harmincas évek elején a háborúskodó hadurak és a Kuomintang Kínáját — amelyben már megindította terjeszkedését a hódító Japán — „leopárdfoltokként” borították a vörös övezetek. Ezek közül a legjelentősebb a dél-kínai Csianghszi tartományban működött: éveken át visszaverte a Csang Kaj-sek — a burzsoá Kuomintang vezetője — által indított támadásokat. Amikor azonban 1934-ben 700 ezer katona és 108 repülőgép bevetésével indult meg az „ötödik bekerítés! kampány”, a vörös övezet vezetői a kiürítés mellett döntöttek. 85 ezer katona és 15 ezer civil indult meg egy októberi éjszakán, hogy kitörjön a gyűrűből és új támaszpontot keressen a lázongó, a forradalomra megérett Kína óriás térségében. A katonák puskájukon kívül tűt, cérnát és öt kiló rizst vittek magukkal — ebből talán az utóbbi volt a legfontosabb. A „hosszú menetelés” idején a vörösöket mindenütt üldözni próbáló Kuomintang-erőknél talán még kegyetlenebb ellenség volt az éhség, a kietlen természet: ember nem járta hegyláncokon és párálló mocsarakon kelt át a sereg. A 12 ezer kilométeren át üldözött had legnagyobb sikere azonban az volt, hogy megmaradt, átmentette és megedzette a forradalom fő erőit, s közben mintegy 200 millió kínai ismerte meg az új típusú kommunista katonákat — akik nem a nép sarcolására rendezkedtek be. hanem ahol megjelentek, földet osztottak, egy új társadalmi eszmét hirdettek. A győzelemig még 14 évnek kellett eltelnie. Ugyanakkor az is a mérleghez tartozik. hogy a „hosszú menetelés” során, az 1935 januárjában, Cunji városában megtartott központi bizottsági ülésen került a párt vezetése Mao Ce-tung kezébe, s az Internacionálé megbízottját, Otto Braunt, aki együtt menetelt a forradalmárokkal, ettől fogva távol tartották a döntések előkészítésétől. Így a legendás menetelés nemcsak a forradalom győzelmének volt előkészítője: alighanem szerepe volt a szocialista építés későbbi torzulásainak, a maoi ideológiának, a hatvanas évek nagy nemzetközi vitáinak kialakulásában is. Az, hogy a rendkívüli vállalkozás sikerrel végződött, az Kína különleges helyzetén túl az emberi hősiesség, akarat és a hadiszerencse páratlan ötvöződésének köszönhető — de egyes kínai vezetőkben, elsősorban • pedig Mao Ce-tungban azt a benyomást kelthette, hogy az anyagi realitásoknál fontosabb az emberi akarat. A hadikommunizmus ideálja és a voluntarista álom évtizedeken át kísértett még a forradalom győzelme után is, jelentkezett az 1958—59-es „nagy ugrás” páratlan katasztrófába torkolló tömegmozgósításában éppúgy, mint az 1966—76-os „kulturális forradalom” zűrzavarában, amikor Mao a pártapparátus szétzúzásával, a „hosszú me- netelés”-beli társak ellen indított kampánnyal próbálta érvényesíteni egyenlősdibe torkolló utópiáját. (A „kulturális forradalom” idején a hosszú menetelés katonai parancsnoka, Csu Te is a vörösgárdisták célpontjává vált.) Ebből a válságból azonban még mindig a „hosszú menetelés” veteránjai kormányozták vissza Kínát egy kiegyensúlyozottabb belpolitika felé. így például, az 1976-ban elhunyt, Csau En- laj, 1966 után sokat tett azért, hogy egybe tartsa Kínát. Teng Hsziao-ping, akit az elsők között söpört el a „kulturális forradalom”, ma a Mao utáni Kína vezető politikai személyisége. Mindketten ott voltak azok között. akik fél évszázada megindultak az éjszakában, hogy áttörjék a Csianghszi körül vont ostromgyűrű túlerejét, A nemzedékváltás csak ezután következik. Baracs Dénes GAZDAG VAS—MŰSZAK! ÁRUVÁLASZTÉKKAL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! OTP ÜGYINTÉZÉS. HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS. K1.0.1 EG Y Z ES ES VÁSÁRLÁS! VAS.ARI.ASI UTALVÁNYOK KAPHATOK: 511.—. Ilid.—. 200.— cs 500 Fl-os címletekben. KAKTARAKUHAZ Nagyváradi u. 17. TÜZELÉSTECHNIKAI SZAKUZLET Vécsey u. 26. VASUDVAR Nagyváradi u. 18. (Megközelíthető a Fadrusz u. felöl) MINTATEREM Uj cím: Széchenyi u. 5. (Ersekudvar)
