Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-23 / 249. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gazdagság... Annyi szó esik manap­ság a gazdagságról. Szom­szédok, barátok, s munka­társak tudakolják egymás­ról, hogy kinek mennyi a havi keresete, ki mennyi plusz pénzt keres ezenkí­vül, kinek van szőlője, ház­tájija, ki vállai másodál­lást, ki dolgozik gmk-ban, s még lehetne sorolni a „maszek pénzek” forrását a végtelenségig. Amikor X vagy Y meg­jelenik egy új autócsodá­val, összesúgnak a háta mögött: vajon miből telik neki? S ebben a kérdés­ben már benne van a kel­lő rosszindulat is. Benne van az a feltételezés, hogy az illető ezt már csakis valami tisztességtelen úton szerezhette, ő már — ha ez a hatóságok előtt egye­lőre még ismeretlen is — azt csak valamilyen sza­bálytalanság, esetleg bűn- cselekmény útján tudhat­ja magáénak. Ha valakinek valamilyen szokatlan, ki­rívó újdonsága van, az már eleve gyanús. Lehet az bár­mi. Autó, lakás, víkend- telek, külföldi út, nyara­lás. Szóval, valójában gazda­gok vagyunk-e avagy sze­gények? A kérdés megvá­laszolása előtt valószínű, hogy többek emlékezetében felötlik egy rádióriport, amelyben a Magyar Nem­zeti Bank felelős vezetője, ifj. Rubik Ernő felhatalma­zása szerint, úgy nyilat­kozott, hogy a szóban for­gó matematikus, feltaláló hatvanmillió forintos bank­betétjével nem tartozik az ország leggazdagabb em­berei közé. A felmérések szerinti „rangsorban” nincs az első harminc között. En­nél kézenfekvőbb példa is kínálkozik annak eldönté­sére, hogy valójában gaz­dagok vagyunk-e, avagy sem. Lapozzuk csak fel a Budapest Tourist nemrégi­ben kiadott őszi—téli prog­ramajánlatát. Űjévköszön- tő Egerben címszó alatt, a háromnapos program fel­sorolása után ez áll: rész­vételi díj: 2760 forint. A hasonló példákat vég nél­kül tudnánk sorolni. Így többek között az idegen- forgalmi irodáktól kapott információk szerint, a 100 ezer forintos, tengerentúl­ra irányuló utak többségét meg sem kell hirdetni, mert azok anélkül is azon­nal elkelhetnek. Gazdagok vagyunk-e, avagy szegények? Eldönt­hetetlen. fgen is, meg nem is. Mindenesetre egy tény: ifj. Rubik Ernőtől senki nem sajnálja a hatvanmil­lióját. Aki pedig mégis, an­nak személyes rosszindula­tából fakad mindez. Tár­sadalmunk törekvése egy­beesik mindannyiunk cél­jával. Aki munkája után megérdemli. teljesítmé­nyével kivívja, az kapja meg az öt megillető anya­gi, erkölcsi javakat. Aki viszont mindezt különböző ügyeskedések árán igyek­szik megszerezni magának, az találja szembe magát áttörhetetlen sorompókkal. Miután ez így lesz termé­szetes, senki nem fogja megkérdőjelezni környeze­tének anyagi forrását. .. Kis Szabó Ervin Lezárult a Körösi Csorna Sándor emlékév MEGYÉNKBEN MÉG NEM PRÓFÉTA Gyorsan jót és szépet Új építési technológia sikere a HÁÉV-nél Üj technológia alkalma­zásával ér el jelentős sike­reket az utóbbi időben a Heves megyei Építőipari Vállalat. A CLASP könnyű- szerkezetes technológiával épült többek között Buda­pesten az Ifjú Gárda utcai 16 tantermes iskola is mindössze tíz hónap alatt, az előre megállapított beru­házási költségen belül, tor­nateremmel és hatszáz ada­gos konyhával. A sikeres munka eredményeként szep­tember elsejével itt is meg­kezdődhetett a tanítás. Első két képünk ezt az iskolát mutatja be. Ugyanezzel a technológiá­val készült a szovjet trak­(Fditó: Perl Márton) torokat bemutató kiállítási csarnok, ugyancsak Buda­pesten. Ennek építésében a HÁÉV alvállalkozóként vett részt. Az impozáns épületet középső felvételünk mutatja be. Jó lenne, ha az ilyen technológiával készült léte­sítményeket megyénkben is láthatnánk. A tervek szerint elsőként Vámosgyörkön és Kompolton készül CLASP- technológiával szociális ott­hon. illetve OTP-fiók. Hétfőn a Parlament Va­dásztermében ülést tartott a Körösi Csorna Sándor Em­lékbizottság. Ezzel az ese­ménnyel lezárult a nagy magyar orientalista születé­sének 200. évfordulója ' al­kalmából rendezett megem­lékezések sorozata. A záróülésen Sarlós Ist­ván. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese. a Körösi Csorna Sán­dor Emlékbizottság elnöke értékelte az emlékévet, mél­tatta a hazai és a külföldi rendezvényeket. megemlé­kezéseket. Külön kiemelte az iskolák, a szocialista brigádok és a különböző társadalmi szervezetek kez­deményezőkészségét és a rendezvények színvonalas megtartása érdekében vég­zett munkáját. Hangsúlyoz­ta: az oktatási intézmé­nyektől az üzemekig szá­mos kollektííva kívánt mél­tó módon megemlékezni a jeles magyar tudósról, a Tibeti nyelvtan és szótár szerkesztőjéről. Jó lenne — mondotta vé­gezetül az emlékbizottság elnöke —, ha nemcsak ke­rek évfordulókon ünnepel­nénk kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó nagyságain­kat, hanem áldozatkészsé­gük, akaraterejük, tudásvá­gyuk mind szélesebb körben találna követésre fiatalja­ink körében, s ezek az eré­nyek a haza iránti hűség­re, tettekre ösztönöznék őket Ezt követően Sarlós Ist­ván kitüntetéseket nyújtott át a kiváló Ázsiai-utazó, a tibeti nyelv első európai ku­tatója munkásságának meg­ismertetésében eredménye­sen tevékenykedő szemé­lyeknek, illetve kollektívák­nak. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát egy a Szo­cialista Kultúráért kitünte­tő jelvényt, s a Kiváló Munkáért kitüntetést 11. il­letve 15 személy vehette át. Miniszteri dicséretben tízen részesültek, s Kiváló Társadalmi Munkáért érmet illetve Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést kaptak összesen tizennyolcán. A Körösi Csorna emlékév alkalmából szervezett mű­velődési mozgalmak díjazott csapatai hazatértek Romá­niából és Indiából, ahol koszorút helyeztek el a je­les magyar orientalista szü­lőfalujában, Csomakőrösön, illetőleg Darjeelingben Kö­rösi Csorna Sándor sírjánál. ELŐTÉRBEN: A lakóházi tűzvédelem Az utóbbi évek kára: 12 millió forint — Szomorú példa Eger, Mátraszentistván, Kisnána és Recsk — Vizsgálják a 12 lakásosnál nagyobb épületeket — Nem zaklatás az ellenőrzés A sokéves statisztika ada­tai igazolják, hogy a lakó­házakban keletkezett tűz­esetek, tragédiák döntő többsége emberi gondatlan­ságra: a tűzvédelmi előírá­sok be nem tartására vezet­hető vissza — ezzel a tapasz­talati ténnyel kezdte tegnapi sajtótájékoztatóját Egerben Lukács Béla tűzoltó alezre­des, a Heves megyei Tűzol­tóság parancsnoka. Sajnos, ezek a mondatok sok esetben komoly kárral járó, illetve ember­életet követelő esetek vizsgálati eredményeit ösz- szegzik. Napjainkig — 1979- től számítva — több mint kétezer tűzhöz riasztották az állami egységeket, illetve az önkéntes, valamint a vál­lalati tűzoltókat. Az esetek 36,1 százalékában lakástü- zet észleltek és jelentettek be az állampolgárok. Annak ellenére, hogy a tűzoltók nappal egy, éjjel pedig más­fél perc alatt útnak indul­nak a szolgálati helyeikről, az említett lakástüzek je­lentős anyagi kárral jár­tak. Az utóbbi években nem kevesebb, mint 12,4 millió forintnyi érték pusztult el a lángokban. Ami ennél még szomorúbb statisztikai adat: a fenti időszak alatt 44~en haltak meg, csaknem 130-an pedig súlyosan megsérültek a lángokban. — Tanulságos eseteket említhetünk — mondta a megyei tűzoltóság parancs­noka munkatársunk, Szilvás István kérdésére. — Igen veszélyes helyzet alakult ki az egri Karaszek téri lakótömb 8. emeletén, ahol az egyik lakásban a bekapcsolva felejtett vasa­ló okozott tüzet, a kár 500 ezer forint. Mátraszentimrén egy lakástűznél hét gyer­mek és 12 felnőtt élete for­gott veszélyben. Sok embert érintő feladat tehát a tűz­védelem megszervezése a lakóházak, lakótelepek ese­tében, nem véletlen hát. hogy az idei esztendőt a lakóházi tűzvédelem évé­nek nyilvánították ... Heves megye — ha az összes tűzesetet tekintjük — országosan a középme­zőnyben van. A tűzvédelem az úgynevezett „elvárható biztonság szintjén” jelle­mezhető, éppen ezért rend­kívül fontos a megelőzés fokozása. Tűzoltóink jól képzett —, s több mint tíz­ezer önkéntes által támoga­tott — gárdát alkotnak. Va­lamennyien részt vettek és vesznek abban az ellenőrző, tűzmegelőző munkában, amely a közelmúltban ki­terjedt az egész megyére. Az önkéntesek, a helyi adottságot ismerő tűzoltók a községek, kisebb települé­sek lakóházainál végeztek propagandamunkát, az cala­mi egységek tagjai pedig ellenőriztek minden olyan lakótömböt, épületet, to­rony- és magasházat, amely­ben tizenkettőnél több la­Mindenre felkészülnek — gyakorlat az egri tűzoltó- laktanyában kás van. Kérésük: ne ve­gyék zaklatásnak a lépcső­házi tűzoltócsapok. készü­lékek ellenőrzését, a laká­soknál végzett íelmérést a tulajdonosok, mert mindez az ő érdekükben történik. — A keletkezési okok vizsgálatából kiderült, hogy ezek között előkelő helyet foglal el a dohányzás, a tü­zelő- és fűtőberendezések hibája, a nyílt láng hasz­nálata, a gyermekjáték, a szabálytalan villanyszerelés de például a robbanások száma is jelentős: 28. Ha maradéktalanul betartották volna a gázpalackok cseréjé­re vonatkozó szabályokat, akkor nem következhetett volna be a kisnánai, illetve a recski esemény, amely három ember halálát okoz­ta ... Természetesen nemcsak a tűzoltók kötelessége a meg­előzés, hanem megyénk va­lamennyi lakójáé, hiszen közös érdekünk a társadal­mi, illetve egymás vagyo­nának védelme. Egy-egy családban, portán napja­inkban annyi érték halmo­zódik fel, amely a fokozott védelmet igényli. Ezért is kérte tájékoztatójában Lu­kács Béla tűzoltó alezredes és több munkatársa, hogy előzzük meg a károkat, a tragédiákat. A tűzesetek el­kerülésére minden családi ház tulajdonosának, emele­tes otthonok lakójának is­mernie és betartania kell a tűzvédelmi szabályokat. S még egy fontos dolog — hangsúlyozták —, hogy tűz esetén ne kapkodjunk mert az időveszteséggel jár. Az első és legfontosabb: jelez­ni a legközelebbi tűzoltóság­nak, mert ők éjjel'nappal készen állnak a mentésre. Kivonulásra késien

Next

/
Thumbnails
Contents