Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. október 21., vasárnap 5. Üzen a szerkesztő T. Ottóné, Halmajugra: önhöz hasonlóan nagyon sokan fognak tollat, s írják, hogy feltétlen keresse fel őket egy újságíró, mert meg­hallgatásra érdemes mondan­dójuk van. Sajnos mindönki­hez eljutni képtelenség, így önnek is azt javasoljuk, írja meg részletesen miiről is len­ne szó. Ha valóban annyira közérdekű a gond, megke­ressük annak a módját, hogy valamelyik munkatársunk ta­lálkozzék önnel, de az is el­képzelhető, hogy a levél alapján is tudunk segíteni. „Sürgős” jeligére: A nyugdíjas jogai pontosan megegyeznek a többi alkal­mazásban álló dolgozóéval. Éppen,úgy jár az alap és pót- szabadság, mint a többiek­nek, a különbség annyi, hogy a ténylegesen ledolgozott idő arányában kell megállapítani. Tehát ha nyudíjazása előtt a teljes 24 napi szabadságra szerzett jogot, akkor a nyug­díjazása utáni időszakban is ennyi jár — részmunkaide­jének arányában. Amennyi­ben közli mennyi munkavi­szony után ment nyugdíjba és mennyi időt tölt jelenleg munkában, pontosabban vá­laszolhatunk. O. György, Eger: Válaszunk helyszűke miatt sajnos kimaradt, ezért most pótoljuk. A melegvíz-szolgál­tatás a karbantartás ideje alatt az egész lakótelepen szünetelt, azóta tudomásunk szerint nincs panasz. Ameny- nyiben önöknél továbbra is problémák vannak, kérjük részletesebben írja meg mi a baj. Nem közölte azt sem, hogy esetleg gázfűtéses laká­sa van-e, ugyanis az átme­neti vízhiányok idején a gáz- boylerek valóban nem mű­ködnek, ezek a panaszok azonban csak a víznyomás emelkedésével szűnnek meg. A gázfűtés ára attól függ mennyi a fogyasztás. Éves át­lagban általában azonos a költség a központi fűtéssel, azonban aláhúzzuk, az ár min­dig a fogyasztás mértékétől függ. Az orvosi rendelőkben ki van függesztve melyik ut­ca melyik körzethez tartozik. Erről bármelyik körzet ren­delőjében tájékozódhat. B. Imre, Gyöngyös: Látatlanban nem vállalko­zunk arra, hogy tanácsot ad­junk a gyermekelhelyezés ügyében. Kérjük keressen fel bennünket a rendelkezésre álló iratokkal együtt, s azok ismeretében tudunk tanácsot adni arra, hogyan és érde­mes-e újraelhelyezést kérnie. A láthatási jogot a gyámha­tóság szabályozza. Erről min­dig a gyermek érdekeit fi­gyelembe véve döntenek. A VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT ÉPÍTŐIPARI GÉPJAVÍTÓ ÜZEME FELVESZ MINŐSÍTETT HEGESZTŐKET *. »T. kiemelt bérrel .nt)* v' E és gépszerelőket, lakatosokat. hegesztőket, forgácsolókat, villanyszerelőt. Jelentkezés: Eger, KistáJyai út 10. IGAZ LEHET EZ? Napéjegyenlőség, vagy napforduló Az utóbbi években tapasz­talhattuk, kezd felfordulni a „sok évi átlag’ megszokott időjárási normája. A leg­szebb nyárra kapjuk a beuta­lót az üdülésre, és ott derül ki, hogy éppen kora ősz van... Világszerte kutatják, mi okozhatja szegény Földünk légkörének egyre furcsább viselkedését. A tudósok szor­gos miunkája azonban, — eddig — eredménytelen ma­radt. .. Ezalatt persze én sem aludtam. Évekre visszamenő­leg kutattam, búvárkodtam tudós könyvekben és a min­dennapi sajtóban. Most úgy érzem, megtaláltam a dolgok nyitját. .. A tudós könyvek elmondják, hogy Földünkön minden a Naptól függ, mert­hogy mi vagyunk az ő — egyik — bolygója. Tőle kap­tuk évmilliók óta tárolt, — már szűkös — energiafor­rásainkat is, és mindennapi betevő falatunk energiáját is, hogy midenféle futkosó mes­terséges holdjaink, űrszondá­ink tápláló napelemeiről ne is szóljak. Érthető, hogy Na­punk (látszólagos) napi páL lyája megváltozván, a legnar gyobb bajokat okozhatja ná­lunk. .. Rájöttem. Az utóbbi idők minden felfordulása 1982. feb­ruár hetedike óta van! Azt írta az újság (NŰ) „Fogadás” jeligére akkor: „Ha decem­ber 21-re szavazott, ön nyer­te meg a fogadást. Decem­ber 21-e ugyanis napéjegyen­lőség. ..” A fenti dátumig a napéjegyenlőség „az az idő­pont amikor a Nap közép­pontja áthalad évi látszóla­gos mozgása során az égi egyenlítőn” — így alakult: „Van tavaszi (március 21.) és őszi (szeptember 23.) napéj­egyenlőség. E napokon a nap­pal és az éjszaka egyenlő hosszú”. (M. Lex. II. k. 187. o) Ezek szerint 1982 óta a hely­zet megváltozott, lett egy harmadik napéjegyenlőség is, a december huszonegyediké... Persze, hogy felfordult utána minden, az időjárás is. Az­előtt, a rendes időjárások idején a december 21 -e az évi — egyik — „napforduló” napunk volt, mert hogy ab­ból kettő volt egy évben a nyári napforduló június 21- én, és a téli december 21-én... így aztán, nem szabad cso­dálkozni — ha évi 2—2 he­lyett csak egy napforduló maradt, és három napéj­egyenlőség lett egy év alatt —, hogy a főszezonban van az ősz és az utószezonban a nyár... Sok eső van, mikor nem kell, minden száraz, mikor eső kéne. Az írás többi része hibát­lan. .. Dr. Szemes Varga Béla MEGYÉNKBEN IS Méhészegyesíilet alakul Köszönet Egyik nap a házból egy kedves lakótársam, Kocsányi Ferencné jött le hozzám kis­sé elérzékenyülve. Ne csak szidjuk a kereskedelemben dolgozókat — mondta, ha­nem dicsérjük is, amikor rászolgálnak. Elveszítette az esernyőjét, és amikor egy hét múlva re­ményvesztetten elment ér­deklődni a Domus Áruház­ba, az egyik eladó kislány mosolyogva, udvariasan át­adta az otthagyott tárgyat. Bizony nagy volt az örö­me, hiszen nyugdíjas lévén nem mindegy, hogy 3—400 forintot ki kell-e adnia új esernyőre. Lényegében nem is az esernyő az érdekes, hanem a becsület és az ud­variasság, amiért kedves is­merősöm ezúton szeretne köszönetét mondani. Beke Jánosné Eger Kissé megtévesztő? A közelmúltban olvastam a Népújságban egy cikket, amelynek címe Bolívia. Nem nagy dolog, de mégis meg­tévesztő. Az ember azt hin­né, hogy a dél-amerikai ál­lamról lesz a cikkben szó, amikor meglepetéssel érte­sül róla, hogy az USA-beli Bolivia városáról közöl hír­adást. Velem együtt a meg­kérdezett értelmiségiek 99,9 százaléka bizonyára nem hallott ilyen nevű városról. Úgy vélem, nem szabad ilyen címet adni, mert félrevezető, hiszen Bolívia név le van foglalva egy ország számá­ra. Dr. Bócsa Iván Kompolt A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Ál­lategészségügyi és Élelmi­szerhigiéniai Főosztálya 39.477/1984. számú határoza­tával jóváhagyta a magyar méhészegyesület szervezését, mely megyénkben is létre­jön. Várják minden méhész jelentkezését levélben, vagy levelezőlapon a következő címre: Vadas Elemér, Eger, Kacsapart u. 1. Az egyesü­let célja a méhészek tevé­... olvastam valahol a felhí­vást, s milyen igaz, az em­ber, ha valamerre elveti a sora szívesen vásárol a tá­jat. várost megörökítő ké­peslapokból. részben emlék­nek részben üdvözletként, na meg mi tagadás néha azért, hogy lássák az isme­rősök mily szép tájakon barangol. Egyszóval a ké­peslap emlék. Ám az is elő­fordul. hogy csak vásárol­na, mert éppen nem kapha­tó. Erről panaszkodott a minap szerkesztőségünkhöz küldött levelében Tóth Vla­dimir, akit Budapestről ho­zott el a jó sorsa üdülni, pi­henni Parádfürdőre. Elláto­gatott a kultúros javaslatá­ra és jóvoltából Asztalos Johák munkáit megcsodál­ni, megnézte a kedves kis házat, amely a palócok életmódjáról tanúskodik, s úgy döntött emlékként ma­gával viszi a látottak képét. Lapot akart vásárolni. Meg- hökkenve tapasztalta, hogy például Asztalos Johák ki­állításáról semmiféle pros­pektus nincs, de még egyet­len lapot sem árulnak. A postán ismét csak nem ta­lált semmilyen képeslapot, azt javasolták menjen a pa­lócmúzeum gondnokához. Annál ugyan van, de az ár­változás miatt még nem tu­kenységének segítése, kifogás­talan termékek forgalmazása. A feladatok között szerepel a méhészek érdekképviselete az állami, a társadalmi, a gazdálkodó és az egyéb szer­vek előtt, továbbá az új szak­mai ismeretek terjesztése, tapasztalatcserék szervezése, méhtenyésztés eszközeinek és technológiájának fejlesztése, valamint kapcsolatteremtés a mezőgazdasági nagyüzemek­kel. dott adnj Ibelőlük, mert nem kapott még értesítést mennyiért adhatja darabját. Levélírónk szívós ember, most már keresni kezdett mást is. Kiderült, nincs ké­peslap a siröki várról sem, pedig az is szinte kínálja magát ehhez. De nem volt éppen üd­vözlőlap a recski tájházban sem. Végül is az itteni pa­pírboltban talált némi vá­lasztékot. Levelünk írója szenvedé­lyes turistának tűnik, ugyanis résztvevője a Tá­jak Korok Múzeumok moz­galomnak, így van alkalma és lehetősége némi összeha­sonlításra. s ez mi taga­dás nem szólt a mj javunk­ra. Megyénk idegenforgalma köztudottan nagy. Tájaink ezernyi látnivalót ígérnek, szinte alig van a Mátrának, a Bükknek olyan faluja, hol ne lennének értékes és fotózásra érdemes házak, emlékek. Mégis úgy tűnik, kissé elfeledkezünk ezekről. Pedig nagyon sok épület, községrész megérdemelné, hogy festői tájait megörökít­sék, mi több képeslapként magukkal vihessék az erre járók. Talán még üzletnek sem lenne rossz. (—d.) APRÓBB, NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK Küldjön képeslapot... Kirándulás — társadalmi munkásoknak Háziasszonyok, kereskedők, óvónők, pedagógusok, szo­cialista brigádtagok vettek részt azon a kiránduláson, melyet a Hazafias Népfront recski nőbizottsága szerve­zett Budapestre. Valameny- nyien olyanok, akik min­dig ott vannak, ha a község­ben társadalmi munkáról van szó, legyen az az óvo­da takarításáról, az öregek­ről való gondoskodásról, vagy más feladatról. A kirándu­lás alkalmival a Fővárosi Nagycirkuszba látogattak el, ahol aznap az épülő Nem­zeti Színház javára rendez­tek műsort. Oly nagy volt az érdeklődés, hogy két au­tóbusszal indultak útnak. Örömükre szolgált, hogy a műsorban recski „ismerős­sel” is találkoztak, Korda Györggyel, aki ott töltötte el katonaéveit. De ismerősként fogadták az egri Kovács Katit is. A kirándulás felejthetet­len élménye volt a Halász- bástyán tett séta. Igaz, éjfél után érkezett haza a társaság, de azzal az elhatározással búcsúztak egymástól, hogy máskor is szívesen részt vesznek a nő­bizottság által szervezett hasonló rendezvényeken. Bódi János ‘ Recsk Fantázia és kézügyesség... ... mindezek kellenek ahhoz, amit Hatvanban az 5. sz. Általános Iskolában működő képzőművész szak­kör ifjú tagjai megvalósítanak a különböző anyagok­ból, Vasáné Révész Erzsébet rajz szakos tanár vezeté­sével. A kéthetente megtartott foglalkozások célja az, hogy a tehetséges gyerekek továbbképezzék magukat, és saját élményeiket „ültessék át” a képzőművészetbe. Az így készült alkotásokból rendszeres kiállítást rendeznek az intézmény minigalériájában. (Fotó: Szabó Sándor) Lovas szakcsoport A Gyöngyszöv ÁFÉSZ vezetőségére jellemző, hogy állandóan keresi az új le­hetőségeket. Ez a törekvés a gazdasági eredményekben tükröződik is. Legfontosabb feladata a tagság és a terü­leten élő lakosság árucik­kekkel való ellátása. Éven­te több mint 20 millió fo­rintot fordít fenntartási költség címén az egységek korszerűsítésére, a kultu­ráltság színvonalának eme. lésére. Ugyanakkor nagy súlyt helyez a termeltetés­re, felvásárlásra, a szakcso­portok szervezésére, támo­gatására. Nagy figyelmet szentelnek — a kockázatvál­lalástól sem mentes — ipa­ri tevékenység fejlesztésére. E téren a szeszfőzde, a hús­üzem, a rézműves tevékeny­ség mellett a legjelentősebb — a már országos hírnevet biztosító — Pattinka sósrúd- és perecgyártó üzem fejlesz­tése, melynek termékeiből egyre több jut tőkés export­ra is. A sokoldalú tevékenység mellett a megyében, de or­szágosan is elsők között ho­zott létre egy, „Lovas” szol­gáltató szakcsoportot. Ennek tagjai egyenként 25 ezer fo­rintos önkéntes anyagi hoz­zájárulással teremtették meg a társaság anyagi alapját. Tevékenységi körük kiter­jed a közületi és magánsze­mélyek részére végzendő fo- gatos áruszállításra, a lovas turizmusra, a sportra és a lótenyésztésre. Medve János Adács Téesznyugdíjasok találkozója A Rimamente Termelőszö­vetkezet baráti találkozóra, meghitt beszélgetésre hívta meg volt dolgozóit a helyi művelődési házba. A mun­kában mindig hűségesen ki­tartó emberek, asszonyok ün­neplőbe öltözve, egymást se­gítve, bátorítva érkeztek. Szívélyes fogadtatásban volt részük, ünnepi teríték várta őket. Nagy János tsz-elnök rö­vid áttekintést adott a nagyüzem életéről, a termék- váltásról, a gépesítésről, a tejtermelés emelkedéséről, a növénytermesztés eredmé­nyeiről. Mindehhez az ala­pokat az idősek teremtették meg. Emelte e nap hangulatát a pávakor és a citeraegyüttes, valamint a helyi kisiskolá­sok műsora is. A baráti ta­lálkozóért köszönetét Kovács Ferencné nyugdíjas mondott. Kérte a vezetést, hogy őriz­ze meg továbbra is ezt a szép hagyományt. Joó Sándor Szihalom TÖBB ÉV UTÁN ÚJRA Kutyakiképző iskola Gyöngyösön . . . pontosabban a Kálvá­ria-part tövében levő tan­pályán. Szerdán délutánon­ként bárki elhozhatja sze­retett ebét. Az, hogy a Mát­ra alján újra éledt ez a hasz­nos tevékenység, a MEOE helyi csoportja mellett né­hány lelkes állatszerető em­ber — Szedmák István rendőr főtörzsőrmester. Ju­hász Ferenc és Varjú János — összefogásának eredmé­nye. Az oktatóhoz, Szedmák Istvánhoz általában német­juhász, dobermann fajták kerülnek, megtalálható azon­ban a skótjuhász is. Őrzésre, védésre, későbbiekben nyom­követésre képzik ki az ál­latokat. Foglalkoznak kino- lógiával, állategészség- és élettannal, előadásokon' p^- dig alkati és csontozati fel­építésükről tájékoztatják a gazdikat. A már meglevő akadályokat felújítják, de tervezik újabbak készítését is. Mászótorony, palánk és vizesárok kialakításával olyan feladatokat is meg tudnak majd oldani a ku­tyák, mint például a tűz- négyszögbe való bemenet. Ezzel tulajdonképpen az égő házból történő életmentést gyakorolják Ehhez szüksé­ges olyan faház, vagy ma­kett, amely imitálja az égő épületet. A kiképzés után őrző-védő, úgynevezett K—1-es minő­sítést kapnak. A legjobbak látványos bemutatókon lép­nek majd fel — a rendőrségi kutyákkal közösen — a kü­lönböző rendezvényeken. Korcsog Béla Gyöngyös

Next

/
Thumbnails
Contents