Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-21 / 248. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 21., vasárnap 3. Az ország minden ötödik forintjáról szó van A társadalombiztosítás új rendje Kimondani is sok: 120 milliárd forinttal gazdálkodik évente a társadalom biztosítás hazánkban. Hát még akkor milyen nagy ez az ősz- szeg, ha hozzátesszük: az ország évi költségvetésének 20 százaléka, azaz: minden Ötödik forint társadalombiztosítási célokat szolgál. Hogy ehhez megfelelő irányítás, szakavatott apparátus kell, ahhoz aligha férhet kétség. Annál kevésbé, mert — túl a hatalmas összegen — valamennyiünk szociális biztonságáról van szó. Tavaly csupán táppénzre 9 milliárd forintot fizettek ki, — s ez önmagában is nagy összeg, szinte eltörpül két másik mellett: a gyermekes családok 16 milliárd forintot kaptak családi pótlék címén, a munkában megfáradt és megrokkant embereknek pedig összesen több mint 75 milliárd forintot hozott a postás nyugdíjként. Ezek után következik 1984, amikor nagy változás állott be a magyar társadalombiztosításban : a szakszervezetek irányítása alól átkerült állami irányítás alá. Jó előre kikötött alapfeltétel volt, hogy az érintettek — mondhatni: az ország egész lakossága, hiszen kit ne érintene valamilyen formában a társadalombiztosítás — semmilyen hátrányt ne szenvedjenek az átállás miatt. Most dr. Bartos István, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője arról számolt be, hogy július 1-én zökkenő és o legcsekélyebb zavar nélkül megtörtént a változás: a társadalombiztosítás szakszervezeti irányítását felváltotta az állami irányítás. S hogy az új irányítási rendszer korántsem jelent valami olyasmit, hogy az eddigi szakszervezeti demokráciát hivatali irányítás váltaná fel. Ellenkezőleg: egyre erősebben kell érvényesülniük a demokratikus vonásoknak, mind nagyobb beleszólásuk kell, hogy legyen a dolgozóknak a társadalombiztosítási kérdésekbe. Mégpedig a dolgozók addiginél szélesebb kó rének. Valamennyi réteg képviseletet kapott az Országos Társadalombiztosítási Tanácsban: a szakszervezetek mellett a termelőszövetkezeti parasztságot képviselő TOT, az ipari szövetkezetek, az önálló kisiparosok és kereskedők érdekképviseleti szerve, a KISZ és a nőtanács is. A 45 tagú tanács a Miniszter- tanács tanácsadó és véleményező testületé, amely kidolgozza és elfogadja saját alapszabályait, megválasztja tisztségviselőit. Joga és kötelessége tehát — a kor követelményeinek és a gazdasági lehetőségeknek megfelelően — kezdeményezni a társadalombiztosítás fejlesztését. önkormányzati jellegű testület, amelynek joga van —egyebek között — ellenőrizni a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek munkáját, beszámoltatni a fő- igazgatóság vezetőjét, javaslatokat, észrevételeket tenni a társadalombiztosítási kérdésekben, de nem rendelkezik az ilyen célú bevételek és kiadások fölött, mivel ehhez igazgatási apparátusra van szükség, s ez annak, illetve a főigazgatóságnak feladata. A demokratizmus továbbfejlesztését mutatja az is hogy az Országos Társadalombiztosítási Tanács gyakorolja az elvi irányítást, s — bár a megyei tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá elnökének és elnökhelyettesének megválasztását — egész sor kérdésben önállóan is joga van dönteni. így például egyes jogorvoslati és méltányossági kérelmeket elbírálhat, beszámoltatja a megyei társadalom- biztosítási igazgatóság vezetőjét, ellenőrzi az igazgatóság munkáját. A helyi, megyei adottságoknak megfelelően a megyei társadalom- biztosítási tanács önmaga állítja össze saját működési szabályzatát, amelyet az országos tanács hagy jóvá. De — mint a főigazgató hangsúlyozta — sem a főigazgatóság, sem az Országos Társadalombiztosítási Tanács nem kívánja a megyei „tt”-k önállóságát korlátozni. S hogy mi és mennyiben változik a munkahelyeken? Befejezésül hadd idézzük az OTT ismertetőjéből: „Az állami irányítás megvalósításával megnőtt a jelentősége annak, hogy a dolgozók érdekeinek képviselete és védelme elsősorban a munkahelyen érvényesüljön. Ezért döntő fontosságú az alapszervezetekben végzett társadalombiztosítási munka hatékony, eredményes elvégzése, amelyet 140 000 aktivista segít”. Tegyük hozzá: túlnyomó többségükben odaadóan, lelkiismeretesen, a közösség érdekében, hiszen az ország minden ötödik forintjáról is szó van. de még ennél is hasonlíthatatlanul nagyobb értékről: a dolgozó ember szociális biztonságáról. V. E. Itt a negyedik negyedév: Hajrázik a Hevesi BUDAGANT Milyen is az igazi Kosita Felvesszük a kesztyűt Különlegességek külföldre és hazai piacra Elöljáróban csak annyit: mint oly sokan, legújabb városunk lakói, a hevesiek is nagy patrióták. Eredményeikre. a területükön, illetve vonzáskörzetükben működő szövetkezetek, üzemek. intézmények nagy többségére büszkék. És joggal. Mert bár lélekszámút. immár meg-. pontosabban visszakapott városi rangját tekintve, „csak” a negyedik helyen áll megyénkben, a munka, a produktumok tekintetében több szempontból példamutató. Fentiek alapján bizonyára érthető: nincs könnyű dolga Kontra Gyula tanácselnöknek, amikor arra kérjük. adjon tanácsot most, az ősz elején kezdetén a negyedik negyedévnek hova látogassunk el. kis ismerkedésre, röpke riportra .. .? Töpreng egy ideig, hangosan gondolkozik. — A téesz? — jó. A „Kis Berva”, az állami gazdaság? — ez is az is jó. A BUDAGANT — szintén. S tekintve, hogy itt az ősz, közeledik a tél, a kesztyű igencsak időszerű. Elfogadjuk és megfogadjuk a tanácsot, bekopogunk Molnár Jenőhöz. a kesztyűs szövetkezet immár gyakorlott de korát tekintve még fiatal telepvezetőjéhez. — Lesz elég kesztyű télre, karácsonyra? — térünk egyből a tárgyra, jól tudván, hogy az idő itt is drága, nincs sok alkalom fecsegésre, erre-arra, nem ide tartozó témákra. — Arról már koráhban is volt szó az’ újságban — tör egyből ő is a lényegre —, hogy a régi zsinagóga megvásárlásával és a céljainknak megfelelő átalakításával munkakörülményeink, feltételeink alapvetően megjavultak. Igen sok szempontból ennek köszönhető, hogy megoldódott. illetve most már biztató képet mutat legfontosabb problémánk, a munkaerő-utánpótlás. Jelenleg tizennégy kislány készül nálunk e — szerintem szép — szakma elsajátítására. Gyakorlati idejüket itt töltik, az elméletet a gyöngyösi szakmunkásképzőben sajátítják el. Míg erről tájékoztat, néhány példányt is megmutat a telepvezető az általuk készített szép kesztyűk közül. Nos. ezekről most csak any- nyit, hogy — igen étvágy- gerjesztőek. Meglátni és megszeretni csupán egyetErős iés puha, lágy és meleg, minden színben és méretben — tessék választani...! (Fotó: Tóth Gizella) szót. Az. hogy szeretik-e a munkájukat nem is lehet kérdés. Tulajdonképpen a kereset sem, mert az ugyan nem sok, de jól jön, és az egy műszak rengeteget jelent. Lényegében megoldható a család, a háztartás. a kert. a jószágok gondozása, ellátása. Ha úgy tetszik, csak „mellékes” az itt kereshető 2—t3 ezer forint. — És jó munkaalkalom — teszi hozzá a telepvezető — 200 ember, elsősorban nőj dolgozók számára. Általában ilyen létszámmal dolgozunk egész évben, az október pedig hagyományosan hajtás hónap nálunk. Ennék végére kell ugyanis valamennyi exportrendelésünket teljesíteni. Az itt látható, és részben most készülő síkesztyűk az NSZK-ba és Ausztriába mennek. Ezekből 18 ezer párra van megrendelésünk, és még 5 ezer van hátra. Utcai kesztyűből Hollandia 60 ezer párat rendelt, az utolsó 7 ezret ebben a hónapban kell elkészítenünk. Újdonságként hadd említsem meg: angol típusú „lézer”, tapadás felületű síkesztyűket is gyártunk, minden méretben 6,5-től 10.5-es méretig. Ezekből osztrák cégek rendeltek, összesen 3 ezer párat. Nézegetjük, próbálgatjuk, tapogatjuk a finom, nagyon- nagyon tetszetős holmikat. (Kicsit úgy érezzük magunkat. mint talán az ínyenc, akit mondjuk piros-ropogós libasülttel, mindenféle ételkülönlegességgel vesznek körül, de nem ehet belőlük ...) Maradjunk tehát annyiban, hogy enyhe hiányérzettel búcsúzunk a BUDAGANT hevesi üzemétől. ahol évente 280 ezer pár kitűnő kesztyű készül, és ahol — hogy el ne feledjük! — o megyei tanács hatékony segítségével végre megoldották a szakmunkásutánpótlás kérdését is. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelentős konkurrencda ellenére továbbra is állják a versenyt, a kihívást. Hogy úgy mondjuk: felveszik a kesztyűt. B. Kun Tibor Dresszírozás kesztyűs mód ra, vagyis vasalás, végső csinosítás. Aki végzi: Ollári Lászlóné, a szövetkezet alapító tagja Lóié Éva, kettesben a géppel len pillanat műve. Ha mód lenne rá. azonnal kiválasztanánk néhány párat a príma, puha bőrökből készült, finom tapintású, ízlésesen modern, szépen kidolgozott kesztyű — remekműveik közül. — Sajnos, nem megy — mosdlyodik el az egyébként szívélyes telepvezető. — Megrendelőink — és egyben alapanyag-szállítóink — igen alapos emberek: szinte négyzetcentiméterre kell elszámolnunk minden darabbal. ami egyébként természetes is, ha figyelembe vesz- szük. hogy a juhnak, vagy az őzbőrnek milyen ára van. Ezzel a néhány szóval pedig el is érkeztünk a lényeghez, napjaink minden más termelő területének alapvető problémájához: mit, miből, hogyan, menynyiért ...? — Akkor kezdem az elején — mondja Molnár Jenő. — Mi tehát, itt, a hevesi telepünkön kesztyűket készítünk, elsősorban külföldi — NSZK-beli. osztrák, angol, holland — cégek megrendelésére. A „Kosita” márka például, gondolom, sokak számára ismert, nem túlzás, ha azt mondom, ez az álomkesztyű mind a profi, mind az amatőr sí- zők kedvence. Nekünk nagy öröm. de egyben igen fontos feladat is ezek gyártása. Természetesen — tévedés ne essék! — hazai piacra is dolgozunk, ugyanilyen igényességgel. Míg ezek elhangzanak, járjuk a munkatermeket Voltunk már a raktárban — és megkívántuk a kitűnően kikészített bőröket. Jártunk a szabászaton — és kedvet kaptunk a készülő kesztyűkhöz. Most pedig éppen a varrodánál tartunk. Ha nem is a legújabb, de még mindig korszerűnek mondható. sokat „tudó” gépeiken nagy figyelemmel, gyakorlott mozdulatokkal dolgoznak a — többségében fiatal — lányok, asszonyok. Ollári Lászlónéval, Bak Istvánnéval, Varga Júliával és másokkal váltunk néhány A felmentés, a jog és az emberség nevében született Bírósági tárgyalás a vállalatnál A baleset pontos részleteit még most — négy hónap eltelte után is — homály fedi1. A vádirat! tényállás is csak a legszükségesebb adatokra támaszkodik: a 28 éves Csegezi Gyula e.gri lakos, hivatásos gépkocsivezető Egerben, a MEZŐGÉP melletti megállóban 10-es jelzésű helyijáratú autóbusszal tolatás közben elgázolta a szintén egri Bi- rincsik László, 46 éves autószerelőt. A sofőrhöz hasonlóan, ugyancsak a Volán 4. számú Vállalatnál dolgozó férfi sérüléseibe a helyszínen belehalt. Mivel Csegezi — így a vádirat — megszegte a KRESZ 33. §. 1. és 3. bekezdését. ezért halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolja őt á megyei főügyészség. A fiatalember és a kezét szorító felesége igencsak zavartan lépnek be a Volán 4. számú Vállalat kultúrtermébe. ahol az elkövetkező percekben nyilvános tárgyalásnak lehet szem- és fül- tanúja a szép számú hallgatóság. Nem kétséges, az ilyen eseményeknek többszörösen is nagy az előnyük. Csak egyet lehet érteni dr. Vörös Gyulával, a Volán helyi cégének igazgatási és jogügyi osztályvezetőjével, aki az eljárás megkezdése előtt hangsúlyozza: nem a látványosságteremtés vezette a vállalati vezetőséget abban, hogy kérték a „kihelyezett" tárgyalást. Főképp a megelőzés módjait nyilvánosság előtt feltáró szándék, s az, hogy az emberek minél inkább megismerkedjenek a bíróság munkájával, egy ítélet megszületésének folyamatával. Ez egyébként — tehetjük hozzá — az igazságszolgáltatás eme részét is közelebb hozhatja a közvéleményhez. Az Egri Városi Bíróság dr. Meggyesi Iván vezette büntető tanácsa valóban példamutatóan. precízen, körültekintően végzi a munkát. A vádlott — két kiskorú gyermek apja — igazán partner tud lenni: röviden, de határozottan, csak a lényeget említve válaszol a bíró kérdéseire. Miként arra is, bűnösnek érzi-e magát az ellene hozott vádban: — Nem! Nem érzem magam annak! — hangzik a felelet. S vallomásából hamarosan azt is megtudjuk, miért. — Állítom — magyarázza —. hogy maximálisan odafigyeltem, amikor a tolatási manővert végrehajtottam. Az igaz, senkit lnem kértem meg, hogy segítsen, irányítson közben, de nem is tehettem volna, hiszen az áldozaton kívül egy lélek sem volt a környéken. Amikor 4—6 kilométer/óra sebességgel haladtam hátrafelé, a visszapillantó tükörből láttam a gyalogos férfit. A járdán ment, a buszom mellett! Hol az egyik, hol a másik tükörbe nézve folytatta útját. Körülbelül 15 másodperc telhetett el, amikor érezte, valamin megbicsaklott a monstrum. Kiszállt a fülkéből, s akkor látta meg a szerencsétlen embert, súlyosan roncsolt állapotban. Ezután úgy cselekedett, ahogy kell: CB-rádión értesítette a forgalmi vezetőt, majd sietett elsősegélyt nyújtani. A gyorsan megérkezett mentősök azonban már csak a halál beálltát állapíthatták ímeg ... A történtek mindenki előtt világosak. Csak azt a mozzanatot nem érti senki sem, mikor, miért és hogyan kerülhetett a sértett az autóbusz mögé. Erre utal az ügyész, dr. Horváth Nándor legfontosabb kérdése is: mivel ismeretes, hogy a járdán gyalogló autószerelő volt, a busz motorjának hangjából észlelhette-e, hogy a jármű mozgásban van? Nyilvánvaló a válasz: igen. Ezután az igazságügyi orvos, majd műszaki szakértő is a már tudott tényeket erősíti meg szakvéleményében. Szóba kerül még Csegezi Gyula munkáltatói jellemzése is. mely szerint mindig is kifogástalanul végezte munkáját, járműve karbantartásában a iegjobbak- kal emlegették, dicséretképpen számos jutalmat kapott ... Az ügyész perbeszédére elcsendesül a terem. A hallgatóság feszült figyelemmel várja szavait, amelyek utóbb elismerő helyeslést váltanak ki a jelenlévőkből. — Nincs könnyű helyzetben a vádló — hangoztatja fejtegetése elején dr. Horváth Nándor. — A vádlott mindvégig következetes vallomását, valamint az irányadó jogszabályokat figyelembe véve arról győződtem meg, Csegezi Gyula az adott esetben mindazt megtette, ami tőle elvárható volt! Egyébként a KRESZ is úgy írja ,elő, irányítót akkor kell igénybe venni, ha a tolatás az úttesten személy, vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet. Erről ebben az esetben szó sem lehetett! Épp ezért indítványozom a tisztelt bíróságnak, hogy a vádlottat mentse fel! Természetes, hogy a védő csatlakozik az elhangzottakhoz. azzal a megjegyzéssel, hogy különben irányító alkalmazását a korábbi KRESZ — tehát a július lm érvénybe lépett jogszabály előtti — még nem tette kötelezővé az ilyen szituációkban. Márpedig az eset június 8-án történt!!... A bíróság rövid zárt tanácskozás után hozza meg ítéletét: Csegezi Gyulát bűncselekmény hiányában az ellene emelt vád alól felmenti. Jogerősen. Szalay Zoltán
