Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. október 21., vasárnap Csökken? Az olajpiacán különösnek tűnő jelenség kápráztatja el a világot: mindegyre arról esik szó, hogy csökken az olaj ára! Az olajé, amely jó tíz éve kezdett el feltartóz­tathatatlanul drágulni. Az 1980 novemberi 34 dolláros hordónkénti ár 1983. már­ciusában már 29 dollárra esett vissza. Most pedig Norvégia. Nagy-Britannia és Nigéria 27—28 dollár körü­li áron kínálja a maga „fe­kete aranyát”. De álljunk csak meg egy pillanatra! 1980 novembere óta a dollár egyre többet és töb­bet. ér! Következésképp a dollárban megadott olajár nem mutat semmiféle ol­csóbbodást. Nézzük például angol fontban: a 34 dolláros olajár akkor, négy éve, 14 font sterlingnek felelt meg- Az 1983. márciusi 29 dol­lár fontban 19 volt. A mai mondjuk 27 dolláros ár pe­dig majdnem 23 font. Ha az olajért már nem kell annyi dollárt adni, az job­bára az amerikaiaknak jó. A többiek csupán a régi mondás új változatán mor­fondírozhatnak: .olcsó olaj­nak sűrű a dollárja". (V) A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: Kádár János kétnapos hivatalos látoga­tásra Párizsba érkezett és megkezdte tárgya­lásait Mitterrand elnökkel. — Napoleon Duarte Salvador! elnök találkozott a szabadságharco­sok képviselőivel KEDD: Erich Honecker négynapos hivatalos láto­gatásra Helsinkibe érkezett. — Nicolae Ceau- sescu Bonnban tárgyalt. — Weinberger ameri­kai hadügyminiszter Izraelban, majd Ammanban folytatott megbeszéléseket fegyverszállításokról, illetve -vásárlásról. SZERDA: Konsztantyin Csernyenko interjút adott a Washington Postnak. — Leopold Gratz oszt­rák külügyminisztert Varsóban fogadta Jaru­zelski lengyel kormányfő. — Asszad szír állam­fő Moszkvában tárgyalt. CSÜTÖRTÖK: Tarik Aziz iraki külügyminiszter Moszkvába érkezett. — Pekingben megkezdő­dött a kínai—szovjet külügyminiszter-helyet­tesi tárgyalássorozaf újabb fordulója. — A nor­vég. a brit és a nigériai olajárcsökkentés után az OPEC október 29-re rendkívüli tanácskozást hívott össze. PÉNTEK: véget ért a Varsói Szerződés Katonai Tanácsának kétnapos szófiai ülése. — Mitterrand elnök Algírba látogatott. — Shultz amerikai külügyminiszter az USA tárgyalási készségé­ről. — Thatcher—Craxi találkozó volt London­ban. SZOMBAT: spanyol és francia miniszterek Bar- celónában a Közös Piacról és a baszk terroriz­mus kérdéseiről tárgyaltak kétnapos találkozó­jukon. — Nicaragua nem képviselteti magát a közép-amerikai államok tegucigalpai értekez­letén. — Tovább tart a belpolitikai vihar az NSZK-ban a Barzel-ügy miatt, Strauss beszéde Münchenben. Kádár János, az MSZMP KB első titkára közös sajtóérte­kezletet tart Párizsban vendéglátójával Francois Mitter­rand francia elnökkel (Fotó: AP — MTI — KS) Konsztantyin Csernyenko a szovjet—amerikai kapcsolatokról nyilatkozott a The Washington Post moszkvai tudósítójának (Foto: TASZSZ — MTI — KS) Willy Brandt, aki több latin-amerikai országot felkeresett, a képen a kubai fővárosban tart sajtótájékoztatót ottani tárgyalásairól. (Fotó: PL — MTI — KS) A lőfegyver csak játékszer volt Vihar a miniszter körül A jelenetet, hála a televí­ziónak. világszerte százmil­liók láthatták. A miniszter egykedvűen pillantott a pisz­tollyal hadonászó, zavarodott férfi felé, akire azonnal rá­vetették magukat a bizton­sági emberek. A lőfegyver szerencsére játékszer volt, nem igazi, Andreotti pillan­tása pedig mintha csak azt mondotta volna: „Hát még ez is?” Itália külügyminiszterének ugyanis, miután kiderült, hogy csak vaklármáról van szó. alighanem az ijesztgető merénylő okozza a legkisebb gondot. A kereszténydemok­rata politikus, aki ötször töl­tötte be a miniszterelnöki posztot, ezekben a hetek­ben egyszerre áll világ- politikai támadások és bel­politikai rohamok kereszttü­zében. Talán a sok szalag­cím keltette fel a háborodott férfi figyelmét is, de ez nyilvánvalóan csak mellékes körülmény. Ami a világpolitikai di­menziót illeti, ismeretes hogy alig néhány hete a Német Szövetségi Köztársa­ság követelte Rómától: hatá­rolja el magát nyilvánosan Andreotti megjegyzésétől, amellyel a két Németország létét az európai realitás szer­ves részének minősítette és elítélte a pángermanizmust. Az Andreotti elleni támadás annál is élesebb volt, mivel megjegyzései az olasz kom- munisa napilap, a L'Unitá fesztiválján hangzottak el. PAGODA — ÉKSZERBŐL. Több mint 100 ezer nyugatnémet márka az értéke a képünkön jobb oldalt látható miniatűr ékszercsodának, egy hires japán pagoda kincset érő apró modelljének. A műremek elkészítéséhez körülbelül nyolcezer tenyésztett gyöngyszemet hasz­náltak fel! Balra az építmény valamivel kisebb — és igy némileg olcsóbb — változata látható Cipőpucolóból rendőrfőnök Véletlen-e vagy sem, de ép­pen ezt követően erősödött fel a belpolitikai támadás a miniszter ellen, ám ezúttal egészen más síkon: részint az Amerikába menekült, majd nemrég Itáliának ki­adott csaló bankár, Sindona ügyével, részint az úgyneve­zett P—2-es titkos hatalmi szervezettel, végül pedig a maffiával hozták kapcsolat­ba nevét. Mindhárom körül sok a feltevés és ugyanakkor sűrű a hallgatás csöndje. Sindona pénzügyi botránya szorosan összefüggött a P—2-es „pá­holy” hatalmi szervezkedé­sével, s mindkettővel kap­csolatban az itáliai politikai garnitúra igen sok tagját em­legették. A keresztényde­mokrata kormányzás évtize­dei éppen a P—2 botrányával értek véget, a Forlani-kabi- netnek le kellett mondania. A Ku-Klux-K/an és Reagan A titkos amerikai szövetség, a Ku-Klux-Klan ismét hallat ma­gáról. Azzal a felhívásával, hogy az elnökválasztásokon szavazza­nak Ronald Reaganra, szemmel láthatólag kellemetlen heyzetbe hozta a Fehér Házat. Egy kor­mányszóvivő: az elnök 1980 óta nem változtatott beállítottságán. Akkor a szövetség Reagan mel­lett emelt szót, mire az azzal válaszolt, hogy nem akarja, hogy „köze legyen” a fajüldöző szervezethez. Reagan most: „Nincs megjegyzésem”. Benjamin Ward gyermek­korában Brooklynban inkább kitért a rendőrök elől. „Ha rendőr jött velem szemben, átmentem az utca másik ol­dalára — mondta a volt cipőpucoló —, pedig jó gye­rek voltam.” Most lehetőleg sok rendőrt akar az utcán látni. Ward nemrég lépett hi­vatalba, mint New York vá­ros rendőrfőnöke, ö az első néger ebben a tisztségben. 24 000 rendőr — többségük fehér — főnöke lett. „Ra­vasz voltam, mint az ördög, és ez a ravaszság inkább számított nálam, mint az, hogy fekete vagyok” — je­lentette ki Ward hivatalba lépése előtt. 18 éves korában behívták a hadsereghez. A háború után gépkocsivezetőként dol­gozott, de három sztrájk után biztos közalkalmazotti állásra vágyott. Városi sze­metes lett. 1954-ben a rendőrség szol­gálatába állt, amikor New Yorkban még alig voltak né­ger rendőrök. Életében ak­kor lépett először rendőrőr­szobába. Egy ír bevándorló­negyedben, mint az első né­ger rendőrjárőrt világcsoda­ként megbámulták. A rend­őri szolgálat mellett Ben­jamin Ward esti egyetemen jogot tanult Brooklynban, és ragyogó jegyekkel, minősíté­sekkel végezte el az egye­temet. Mielőtt rendőrfőnök­ké nevezték ki, igazságügyi városi megbízott volt. Ward neve 1972-ben vált ismertté, amikor Harlemben fekete muzulmánok meg­ostromoltak egy mecsetet, és az ellenük bevetett rend­őröknek ő volt a parancsno­ka. New York új rendőrfő­nöke egy olyan rendőrségi egység vezetését veszi át, amelynek mindig szemére vetik, hogy szigorúbban jár el faji kisebbségekhez tar­tozók, mint a fehérek ellen. Az Egyesült Államoknak abban a városában, ahol legtöbb a rendőr és ahol a legnagyobb a bűnözések szá­ma, most egyszerűen akarja áttörni a félelem és a bűnö­zés ördögi körét: „Több rendőrnek kell lennie az ut­cákon, az emberek akkor nagyobb biztonságban érzik magukat. Ha nagyobb biz­tonságban érzik magukat, akkor esténként kimennek az utcára, és ha az utcákon nagyobb a forgalom, keve­sebb bűncselekmény törté­nik." A feminista mozgalom dokumentumai Nőarchívum Üj Feminista Archívum és Dokumentációs Központ könnyíti majd meg Frank­furtban a női témákról foly­tatandó kutatásokat. Egy könyvtár és egy újságarchí­vum mellett, amelynek ösz- szeállításán már néhány hó­nap óta dolgoznak, kb. 2 éven belül egy dokumentá­ciós központ nyújt majd in­formációkat tudósok, tájé­koztatási eszközök, szövetsé­gek, pártok és szakszerveze­tek számára. Alice Schwarzer, az archí­vum vezetőségének egyik tagja kijelentette: „Sürgősen szükséges a nők harca tör­ténetének feldolgozása és dokumentálása. Minthogy eddig nem volt központi és jól felszerelt speciális ar­chívum, már az a veszély fenyegetett, hogy a hetvenes évek elején indult új femi­nista mozgalom első felének dokumentumai elvesznek. Az archívum Jan Philipp Reemtsma (Hamburg) sze­mélyes alapítványa. Finan­szírozása a következő 10 év­ben biztosítva van. David Greenberg: ' Az elnök zseniális ötlete — Apu, mi az az MX? — Egy nagy rakéta, fiam, amit az elnökünk akar épí­teni. Azt mondja, hogy az oroszoknak is vannak olyan nagy rakétáik, amelyekkel pozdorjává tudják zúzni a mi föld alá rejtett rakétáin­kat. — Az MX-et hová rejtik? — Azt is a föld alá. De csak most döntöttek igy, az­előtt más volt az elképzelés. — Miért változtatták meg? — Az előző elnök túl akart járni az oroszok eszén, ezért 200 igazi és több száz furnér MX-et akart építeni. Valamennyit föld alatti ak­nákban kellett volna elhe­lyezni. így az oroszok nem tudhatták volna meg, hol vannak az igazi rakéták. Hogy megsemmisíthessék a mi MX-einket, egy csomó saját rakétájukat kellett vol­na feláldozniuk. — Cseles! De akkor mi­ért nem csináltuk ezt? — Kiderült, hogy nagyon sok föld kell hozzá. Bizo­nyos emberek pedig meg­ijedtek, hogy az ellenség a rakétákkal együtt a házai­kat is megsemmisíti. — Na, és mit csinált a mostani elnök? — A tanácsadóival új ter­vet dolgozott ki. Eszerint az MX-eknek a föld alatt kör- be-körbe kellett volna mo­zogniuk. így az oroszok so­ha nem tudták volna meg, hol is vannak a rakéták va. lójában. — És miért nem sikerült ez a terv sem? — Azt mondták, hogy egy ilyen föld alatti galéria túl­ságosan sokba kerülne. Az­után azt eszelték ki, hogy az MX-eket teherautókra te­szik és éjjel-nappal utaztat­ják végig az országon. — Kitűnő elgondolás! — Lehet. De ehhez hatal­mas teherautók kellettek volna, amelyek tönkre­tennék az összes utunkat. Ráadásul pedig még közle­kedési dugókat is okozná­nak. — Most nyilván van va­lami újabb terv is? — Igen. Nemrég egy spe­ciális pályát akartak építe­ni, hogy ezen mozgassák a rakétákat. De mikor kiszá­mították a költségeket, meg­ijedtek: túl drága! — És senki sem javasolt valami jobbat? — Elnökünknek zseniá­lis ötlete támadt: azt aján­lotta, hogy az MX-titulusta „béke őre" elnevezésre vál­toztassák. És az elgondo­lásának megfelelően most száz régi rakétát el kell tün­tetnünk a föld alatti aknák­ból, a helyükre pedig száz „béke őrét” telepítenünk. — És ezek hogyan fognak mozogni a föld alatt az oro. szók megtéveszti se céljából? — Ezeknek nem kell mo­zogniuk. — Akkor meg mit akar velük az elnök? — Azt mondja, hogy az oroszok addig nem bocsát koznak tárgyalásokba ve­lünk, amig nem lesz száz lyen „békeőrünk”. — És ezt honnan tudja? — Az elnök és tanácsadói azt hangoztatják, hogy sok olyasmit tudnak, amiről nekünk, egyszerű halan­dóknak fogalmunk se lehet... (Weltwoche — Zürich) Zahemszky László fordítása

Next

/
Thumbnails
Contents