Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 248. szám ÁRA: 1984. október 21., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Őszi kék Korán ítélni a cím miatt ne tessék! Nincs arról szó, hogy koszorús költőnk ke­nyerére törnénk. Gyorsan tegyük hozzá: nyilvánvaló­an nem is tehetnénk. Mert Arany János számunkra immár nemcsak múlt és je­len, de — kicsit örökkéva­lóság. Hivatkozni őrá sza­bad, s néha kell, elvenni tőle lehetetlen. Maradjunk tehát a mi kis őszikénknél, őszikéink- nél. Immár túl október dere­kán mind több helyen és mind több tekintetben kéz- j denek kikristályosodni idei j munkánk eredményei, s mint \ mondani szoktuk, gondja- j ink, problémáink. És ezek ! részben valóban azok, amiknek nevezzük őket részben pedig — látszólag „kegyeletes” — mulasztá­saink és hibáink, melyek- I ről viszont így, egy az egy j arányban nem szívesen be- . szélünk. Pedig lenne miről. Lemaradásokról szólhat­nánk, nem teljesítésekről, I amelyeket többnyire az im­már nagyon is elkoptatott ( „objektív okokra” igyek- ; szünk fogni — egyre keve­sebb sikerrel. Részletesen e helyen aligha adhatnánk elemzést ezekről, csupán jelzésként, azonban hadd emlékeztessünk néhány esetre. Olyanokra, amikor kimondottan a „szubjek­tum” tehát az emberi mu­lasztás miatt egy-egy ter­melő üzemben milliós, lé­nyegében jóvátehetetlen ká­rok keletkeznek. Sajnos az immár szigo­rúbbá lett körülmények közt is elkerülhető bajok sokaságát észleljük! Ta­pasztaljuk pedig, hogy — millió forintokról van szó —, fontos gépsorok áll­nak!, máskor meg azt, hogy alapvető cikkekhez nem jut hozzá az ember. Október közepén járunk, „őszikéket” mondunk, s ez így, a mi nyelvhasznála­tunkban kedveskedést, ki­csinyítést jelent. S nekünk mást is ezek mellett: az ilyenkor igényelt ellátást, árucikkeket, amelyeket be­szerezni nem vagy alig lehetséges. Tudjuk, hogy az immár küszöbünkre érkezett ősz­re, télre ismét cipő kell, csizma, kabát, pulóverek. Tudjuk, hogy ebben az ügyben rengeteg vevő ren­geteg helyre megy, de vál­lalkozása eleve reményte­len. Mert ha például 36-os csizmát kér, akkor csak 37-es felett vagy 35-ös alatt kapható, a zoknik, ha­risnyák, alsóneműk több­sége műszálas — egészség­telen. Fűtésről, tüzelésről, te­tőfedésről nem is beszélve. Mindenki önmaga gond­ját tudja elsősorban, min­denkinek saját feje fáj. Mindenki fokozottan érzi saját baját, hiányait. Köz­tük sok olyat, amelyek jobb, szervezettebb ellátás­sal bürokráciamentes ügy­intézés mellett nem len­nének törvényszerűek. így azonban adottak, mint a mindig ránk kö­vetkező újabb s újabb év­szakok, napok. Mint a mostani októberiek is, ame­lyeket csak fenntartással nevezhetünk, becézhetünk így — őszi kék. B. Kun Tibor Teljesíthet# lemaradások az exportban Háromnegyed év után az ipari szövetkezetekben A megye ipari szövetke­zeteinek nagy része siker­rel vette az első háromne­gyed év „akadályait”. A leg­több helyen megvalósították a terveket, s eleget tettek exportkötelezettségüknek is. A gyöngyösi Építő- és Szakipari Szövetkezetben a tavalyi év hasonló idősza­kához képest öt százalékkal nőtt az árbevétel. Szeptember végéig mint­egy 260 millió forint érté­kű terméket állítottak itt elő. Különösen az építőipari részleg tett ki magáért, dol­gozói a városban két kollé­giumot, valamint egy 42 lakásos épületet adtak át az idén. ök készítették el a te­lepülés korszerű MÉH-tele- pét is. Bőven akad tenniva­lójuk az esztendő hátralévő részében, hiszen hamarosan be kell fejezniük 40 „csalá­di fészek” felújítását. Jó ütemben haladnak a Dél- Kálvária-part új szolgáltató­házának kialakításával. Jelentős bevételük szár­mazik a tőkés piacról. Bú­torokat, ajtókat, állványo­kat, valamint villanyszere­lésnél használatos szerkeze­teket, villáscsapokat szállí­tottak eddig az NSZK-ba, Svédországba és Ausztriába, 7 millió forint értékben. Amint Bodócs János elnök elmondta, biztatóak e téren továbbra is a kilátásaik, de­cember végéig további 9 millió forint értékű árut ér­tékesítenek a nyugati pia­cokon. Gondban van viszont a füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezet. Tavaly le kel­lett állítaniuk az olajszűrő­termelést. Nem akadt vevő ezekre az energiát megta­karító berendezésekre. Az idén is fennakadások vol­tak ezek értékesítésében, így csak 82 százalékra tudták megvalósítani az első kilenc hónap tervét. Nagy Miklós főkönyvelőtől megtudtuk, hogy a közeljövőben osztrák partnereknek szeretnének eladni szűrőket, s az utolsó negyedévben bérbe is adnak belőlük a magyar vállalatoknak. Júli­ustól hő- és hangszigetelt ajtók gyártásával is foglal­koznak itt, melyek iránt nagy a kereslet, de kedvel­tek a parafát helyettesítő műanyag dugók is. A közel­jövőben elkezdik a tapétázó­asztalok és ruhaszárítók elő­állítását, s bíznak abban, hogy nyereséges lesz ez a vállalkozás. A Gyöngyösi Kékes Ipari Szövetkezet megvalósította időarányos tervét. Dr. Gal- góczy Ottóné elnök szerint az esztendő végére meg lesz az 52 millió forintos árbevé­telük. Jelentős a tőkés ex­portjuk: Angliába és Svéd­országba viszik férfi- és női műkorcsolyacipőiket. No­vemberben és decemberben már Franciaországba is ke­rül ezekből. Belföldön ke­resettek leánykacsizmáik. Nehézséget jelent viszont, hogy a bőrfélék árait né­hány nappal ezelőtt emel­ték. így drágábban tudják beszerezni az alapanyagokat. A tavalyihoz képest az Egri Háziipari Szövetkezet­ben is több termék készült. Nehézséget jelent azonban, hogy ruháikból nem expor­tálhattak kellő mennyiséget. Ugyanis a nyugati kereske­dők keveset ajánlottak a kötött holmikért. Emiatt ki­viteli tervükben némi lema­radás tapasztalható. Czuczai Lajos elnök arról is beszámolt, hogy az idén — az eddigiekkel ellentét­ben — perzsaszőnyeg-részle- gük is nyereséges, s remélik, hogy a júliustól létrehozott tiszanánai varroda is jelen­tős bevételhez segíti a szö­vetkezetei a hátralévő hóna­pokban. Kisbútorforgalmukban né­mi hanyatlás mutatkozott, ugyanis ezeket a cikkeket a fővárosban értékesítik, a drága fuvardíj miatt az át-'1 vevő pesti vállalat ritkán küldött jármüvet. Minden jel arra mutat, hogy ez a probléma csak időleges. Hazánkban ked­veltek kötött pulóvereik, s ez azt igazolja, hogy érde­mes volt a közelmúltban fejleszteniük a kötődét. Itt is csakúgy, mint a legtöbb helyen, bíznak ab­ban, hogy az év elején kitű­zött célokat maradéktalanul végrehajtják, s az első há­romnegyed évi tevékenysé­gük azt mutatja, hogy nem alaptalan ez a reményük. Fibecz Béláné, aki a tészta vastagságára ügyet Patkós Istvánná a mintázógép mellett (Szabó Sándor képriportja) Keksz és linzer Hnlmajugrárél A jó minőségű áruhoz ízléses csomagolás is párosul, melyről Kiss Mária és munkatársnői gondoskodnak A kezdő lépések után egy­re sikeresebben vizsgázik Halmajugrán a Heves me­gyei Sütő- és Édesipari Vál­lalat, a Zamat Keksz- és Ostyagyár, és a detki Ma­gyar—Bolgár Barátság Ter­melőszövetkezet által létre­hozott „kekszgyár’’. A közel száz dolgozót foglalkoztató üzemben egy műszak alatt több mint 32 mázsa Konzum kekszet és 30 mázsa édes linzert gyártanak. Keresett édesipari termékeket állíta­nak elő, amelyek növelik a választékot a hazai boltok polcain. Elutazott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Szombaton elutazott Bu­dapestről a szovjet küldött­ség. amely Tengiz Mentesas- vilinek, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége titkárának veze­tésével hivatalos baráti lá­togatáson tartózkodott ha­zánkban. A küldöttség meg­beszéléseket folytatott Ka­tona Imrével, az Elnöki Ta­nács titkárával, s az Elnö­ki Tanács más képviselőivel, A szovjet vendégek talál­koztak a Fővárosi Tanács vezetőivel, s vidéki prog­ramjuk során a többi között ismerkedtek Debrecen neve­zetességeivel. látogatást tet­tek a nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben és felkeresték az IKARUS szé­kesfehérvári gyárát is. A szovjet küldöttséget fo­gadta Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, s Ten­giz Mentesasvili látogatást tett Apró Antalnál, az or­szággyűlés elnökénél A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Katona lmre búcsúztatta, jelen volt Vla- gyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vete. AZ ORSZÁGBAN EGYEDÜL ... Francia gépekei javítanak Szerényen húzódik meg Eger határában a MEZŐ­GÉP mellett a Közúti Gép­ellátó Vállalat helyi üzeme. Keveset tudunk róluk, pe­dig munkájuk igen fontos, jelentős értéket képvisel. Te­vékenységükről. gondjaikról, eredményeikről beszélge­tünk Gaál Attila telepveze­tővel. — Cégünk központja Bu­dapesten van — mondja. — Rajtunk kívül még hét vi­déki telep tartozik hozzá­juk, többek között a vesz­prémi, a pécsi és a balassa­gyarmati. Mi a második helyet foglaljuk el ezek között a termelés nagyságát tekintve. Egységünk 1968 óta működik, s egy-két em­ber kivételével azok van­nak közöttünk, akik az in­dulásnál is jelen voltak. Azt hiszem, ez a tény minden­nél jobban bizonyítja, hogy összeszokott, jó kollektívánk van. Igaz. nem vagyunk túl sokan. Létszámunk csupán hatvan. — Ügy hírlik, munkájuk egyedülálló az országban. — Valóban. Mi végezzük a francia gyártmányú Podain hidraulikus kotrógépek kar­bantartását. javítását. Ha­zánkban kizárólag mi telje­sítünk ilyen feladatot. Mint­hogy Magyarországon 360 ilyen gép üzemel, van el­foglaltságunk bőven. Ezen felül nálunk található a Poclain-berendezések kon­szignációs raktára is, amely­ből a szükséges pótalkatré­szeket biztosítjuk. — Hol alkalmazzák ezeket az eszközöket? — Igen sokrétű a felhasz­nálásuk, de két fő ágazatot mégis ki lehet emelni ne­vezetesen az építőipart és a bányászatot. Ezeket a konst­rukciókat egyik helyen sem lehet nélkülözni. hi­szen a hidraulikus vezérlés ma is világszínvonalon álló megoldás. Elnyűhetetilen ma­sinákról van szó. Sem a nagy hidegre, sem a forró­ságra nem érzékenyek. Rá­adásul a hagyományos kot­rógépekkel szemben négy­ötszörös a teljesítményük. Az áruk is ennek megfelelő, 5 és 20 millió forint között mozog. Nem mindegy tehát, hogy javító munkánkat mi­lyen gonddal hajtjuk végre. Hozzáértésünk, szakmai tu­dásunk színvonalát azzal is próbáljuk növelni. hogy minden évben két-három szerelőnk Franciaországba utazik továbbképzésre. Itt módjuk nyílik arra. hogy a legmodernebb technikai megoldásokat megismerhes­sék. — Eleget tudnak tenni minden megrendelésnek? — Évente 20—23 ilyen szerkezet generálozását vál­laljuk, mégpedig az előzetes szerződések alapján ütemez­ve. Kapacitásunk szűknek is bizonyul, mert egyre jönnek az igénylők. De en­nek ellenére a terveket — mint az előző időszakokban — most is teljesítjük — Az alkatrészek beszerzése a legnagyobb probléma. Eze­ket szánté kizárólag valu­táért vásároljuk meg. A rendelkezésünkre álló valu­takeret azonban egyre csök­ken holott minél több anyagra lenne szükségünk. Ezen csak úgy lehet vala­melyest segíteni, hogy az import alkatrészeket más forrásokból próbáljuk meg pótolni. Pillanatnyilag ez az egyedül lehetséges út. — Üzleti partnereik elé­gedettek Önökkel? — Igen. Kétségtelen, hogy — az előbb említett okok következtében — a felújítás költségei meglehetősen ma­gasak. Ugyanakkor viszont a kezünk alól kikerülő, új­jávarázsolt kotrógépekre ugyanannyi garanciát adunk, mint a gyártó vállalat. — Mit terveznek a jövő­re? — A hatékonyabb teljesít­mény érdekében, illetve a munkakörülmények javítá­sára korszerű. 480 négyzet- méteres szerelőcsarnokot építtetünk. Itt kap helyet a festőműhely és a mosó is. Az új létesítményt várha­tóan 1985 közepére adják majd át. az nb i. Állasa-. Ez történt a labdarúgó NB l-ben Tegnap öt mérkőzésre tás: MTK-VM—Békéscsa­került sor a labdarúgó él- ba, Tatabánya—Eger, ZTE vonalban. Az eredmények: —Vasas. BP. HONVÉD—VIDEOTON 0—1 (0—0) HALADÁS—Ü. DÓZSA 1—0 (0—0) CSEPEL—DEBRECEN 0—1 (0—0) SZEOL AK—RÁBA ETO 1—2 (1—0) FERENCVÁROS—PÉCSI MSC 0—1 (0—0) Az NB I. őszi nyolcadik fordulója ma három ta­lálkozóval zárul. A párosi­1. Videoton 8 6 1 1 15-6 13 2. Pécsi MSC 8 5 1 2 12-7 11 3. Bp. Honvéd 8 5 1 2 9-4 11 4. Csepel 8 5­3 10-5 10 5. Debrecen 8 4 2 2 9-6 10 6. Rába ETO 8 4 2 2 12-12 10 7. Tatabánya 7 3 2 2 12-6 8 8. 0. Dózsa 8 3 1 4 8-7 7 9. Ferencváros 8 3 1 4 10-10 7 10. MTK-VM 7 2 2 3 9-8 C Zalaegerszeg 7 2 2 3 *z* 6 12. Haladás 8 3­5 6-9 6 13. Békéscsaba 7 3­4 8-15 6 14. Eger 7 1 3 3 5-12 5 15. Vasas 7 1 2 4 7-12 4 16. SZEOL AK 8­2 6 3-17 2

Next

/
Thumbnails
Contents