Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-20 / 247. szám
4. snrn NÉPÚJSÁG, 1984. október 20., szombat Kompolt és Civilszk együttműködése Közös erővel - Éj növényfajták Ezelőtt csaknem 15 eszendővel, miután Heves megye párt- és állami vezetői baráti kapcsolatot teremtettek a szovjet Csuvas Autonóm Szocalista Köztársaság vezetőivel, elhatározták, hogy az üzemek, a vállalatok, és a szövetkezetek is keresik az együttműködés lehetőségeit. Ennek jegyében találkoztak egymással a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének, valamint a Csuvas Civilszk] Állami Mezőgazdasági Kísérleti Állomás munkatársai. A kapcsolat azóta is megmaradt, sőt évről évre eredményesebbé válik. Az együttműködés eddigi tapasztalatairól dr. Szalai György kandidátusól, a kompolti intézet igazgatójától érdeklődtünk. — Azt hiszem, bátran mondhatom, hogy a két intézet munkatársai között kqrrekt tudományos, együttműködés alakult ki a csaknem másfél évtized alatt. Évente találkozunk egymással hol Kompolton, hol pedig Civilszkben. Csuvas kollégáim feladata az, hogy a szovjet mezőgazdaság tudományos eredményeit a köztársaságban kamatoztassák. Elsősorban több intézet növényfajtáit próbálják ki, de az állomás munkatársai önállóan is nemesítettek már tavaszi árpát, őszi bükkönyt, sőt egy sertésfajtát is. A kutató feladat mellett 6 ezer hektáras mintagazdaság is tartozik az intézményihez, ahol az élenjáró agrotechnikai módszereket kipróbálják és bevezetik. — Mit jelent a két intézet kapcsolata a gyakorlatban? — Amikor kölcsönösen megismertük egymást, arra törekedtünk, hogy közös kutatási témákat keressünk. Ezért elhatároztuk, hogy a kalászos gabonafélék, a lucerna-, valamint a borsónemesítésre irányítjuk erőfeszítéseinket. A civilszki állomás egyébként, amely a Volga északi folyásánál, Csebok- száritól 30 kilométerre helyezkedik el, sokkal kordinen tálisabb éghajlati körülmények között tevékenykednek, mint mi itthon. Ez azt jelenti, hogy -későbben tavaszod ik, a -nyár is rövidebb, a tél viszont igen kemény, hideg. Ezért ott a tavaszi érésű növényeké a főszerep! Miután a hűvösebb éghajlathoz alkalmazkodtak, így kiváló burgonyatermelők és vetőgumóval ellátják az egész köztársaság mezőgazdasági üzemeit. Magas színvonalon termelik a-borsót is, ezenkivül tavaszi árpával és tavaszi búzával is foglalkoznak. Együttműködésünk alapján ráirányítottuk a figyelmüket a lucerna termelés re. Nagy jelentősége van ennek ott Csuvasiában, mivel a szeszélyes időjárás miatt különösen nehéz a lucemamagnyerés. Ezért azt javasoltuk az állomás vezetőinek, hogy széles sorközű telepítést valósítsa- inak meg. Ismertettük az általunk alkalmazott gyomirtó szereket és azok hatását, továbbá a védekezés módszereit is. Ebből az ottani klimatikus helyzethez igazodva igyekeznek hasznosítani a kompolti tapasztalatokat. — Mihez nyújtanak még segítséget nekik? — Csuvasiában is úgy mint Magyarországon komoly feladatot jelent a talajvédelem, Noha ott sík a terület, mégis a tavaszi olvadások idején nagy vízmosások keletkeznek, és ezáltal károsodik a termőföld. Nálunk elsősorban a hegyvidéken jellemző a talajpusztulás. Ennek megelőzésére dolgoztunk ki módszereket, és hasznos tapasztalatokat szereztünk. Kísérleti eredményeinket ezért felajánlottuk a civilszki aknek is. Elsősorban sűrű gyökérzetű növények telepítését javasoltuk nekik a vízmosásoknak kitett területekre. Korona- fürtmagvakat küldtünk, mert ez a növény amellett, hogy szárazságtűrő, jó takarmány is. Érdemes tehát foglalkozni yele. Ezek mellett kiemelném közös kalászos gabona Dr. Szalai György: — A háztáji gazdálkodás tapasztalatait alkotó módon igyekeznek hasznosítani... (Fotó: Perl Márton) fajtanamesítés-i törekvéseinket. Ebben főleg a búzák és az árpák télállóságának növelésére törekszünk. Például van nálunk a Kompolti korai őszi árpának egy olyan törzse, amelyet a velünk kapcsolatban lévő NDK-beli bernburgi mezőgazdasági kutatóintézetbe küldtünk, ök viszont további vizsgálatra eljuttatták a szovjet ukrajnai mironovi intézetbe. Ez később visszakerült ide Kompokra, -további vizsgálatra, amelyet aztán Civilszkbe „irányítottunk”. Elvetették és kiderült hogy ezekből a növényekből néhány bírta a kemény telet, ezek magvait 1983 őszén kis parcellákon ismét a földbe juttatták, és igen jó terméseredményt adtak az áttelelt növények Az idén ősszel ismét folytatódik ez a vizsgálat, és meg van a remény arra, hogy közösen előállítsuk azt az őszi árpa fajtát, amely igen korai érésű és a legtélállóbb lehet Magyarországon. Civilszkben van egy takarmányként szolgáló tavaszi árpa is, amelynek viszont gyenge a szalmája. Már hoztunk belőle Kompoltra alapanyagot, amelyből további nemesítéssel egy szilárdabb szárút állítunk elő. — A civilszki állomástól milyen segítséget kapnak? — Már említettem, hogy élenjárnak a borsótermelésben. Itthon nálunk viszont az utóbbi időben a bizonytalan eredmények miatt visz- szaszorult az üzemekben ez a növény. A csuvas kutatók előállították az úgynevezett nem pergő borsófajtát, amely veszteségmentesen betakarítható. Elhatároztuk, hogy ezt itt Kompolton tovább keresztezzük azért, hogy szilárdabb szalmájú, nem pergő fajtát állítsunk elő, amely kölcsönös érdek. Két évvel ezelőtt csuvas kollégáink érdeklődtek nálunk a magyar háztáji gazdálkodás tapasztalatai iránt. Elbeszélgettünk velük, és azóta kísérletként a civilszki gazdaság állattenyésztésében be is vezették. A gazdákat úgy ösztönzik a sertéságazatban, hogy otthon a portáikon anyagiakban is lássák a tartás előnyeit. Közben meghonosodott a liba tenyésztés is, amelyben szintén úttörő feladatot vállaltaik az állomás dolgozói. A háztáji gazdálkodás tapasztalatait tehát igyekeznek alkotó módon hasznosítani. — Mennyire ismertek és méltatottak a Szovjetunióban a civilszki 'kutatóállomás kollektívájának eredményei? — Egyre eredményesebben dolgoznak, így egyre többet is hallani róluk. Munkásságuk elismeréseként például többször megkapták a Szovjetunió Minisztertanácsának vándorzászlaját. Az állomás kollektívájának tevékenysége kihat az ott lakók életére is, hiszen az elmúlt időszakban csaknem kétezres telep alakult ki a környéken emeletes házakkal. Bennünket pedig mindig nagy szeretettel fogadnak. Valahányszor találkozunk a szakmán túl szóba kerül a család, a két nép történelme, örülünk ennek a kapcsolatnak és lehetőségeink szerint a jövőben még eredményesebbé kívánjuk tenni. Mentusz Károly Emlékét ma is érdemes felidézni Az a híres hídvégi ménes A lipicai ménes — ma (Fotó: Tóth Gizella; Jó híre van a szilvásvára- di lipicai lovaknak. Olyany- nyira, hogy korábban, 5—800 évvel ezelőtt is voltak a megyében olyan híres ménesek, amelyekkel a legutóbbi sziL vásváradi fogathajtó VB alkalmából is lehetett volna dicsekedni. Tény, a honfoglaló magyarság lovasnépként jött és telepedett meg a IX. században Heves megye területén. Ezt bizonyítják a régészeti leletek is mint azok, amelyeket az Eger— Répástetői sírokban találtak. Ló nélkül őseink életét egyszerűen nem is lehetett elképzelni. Szükség volt rá a gazdálkodásban, a közigazgatás megszervezésében, a személy- és teherszállításban, és nem utolsósorban a hadviselésben. Éppen ezért a honfoglalással egyidőben nagyszámú ménesek voltak Heves megye területén is. Királyi lóakol létét bizonyítja Eger és Szihalom között az 1067-ben kelt Zászty-i apátság alapító levele. De nemcsak az uralkodónak, az egri püspökségnek is szüksége volt lóra a hatalmas egyházmegye irányításához, az adó beszedéséhez. Ezért kellett gondoskodni már az egyházszervezés időszakában a saját ménes létrehozásáról. A XIII. században a Tisza környéki területeken Ménesitón és Lovásztelekin van püspöki ménes. Valószínűleg a XV. században a püspöki rpénest Hídvégre telepítik pt. Itt az első nagyobb beruházás Bakócz egri püspöksége alatt történt. Ez az allodium ekkor a kor színvonalán állott, tapasztalt szakemberek irányítása alatt fejlődött. Innen látták el az egri, szarvaskői püspöki várakat vontató és katonahá- taslovakkal. A hídvégi majorsági birtok tehát nagy lóállománnyal kellett, hogy rendelkezzen. Ezt bizonyítják Bakócz 1493—96. évi és Hippolit egri püspök kormányzójának 1501—1508. évi számadásai is. Bizonyos, hogy ezt a majorságot egyenesen lótenyésztésre hozták létre. Ezt lehetővé tette, hogy ezen a környéken nagy mennyiségű zabot termeltek és szénát gyűjtöttek. A korszerű lótenyésztésnek minden egyéb feltételét is biztosították. Az állatok mellett ápolókat, csikósokat, idő. mítókat és patkolókovácsokat is tartottak. 1494-ben Márton kovácsmester. Egyébként a lovak nagy számára következtethetünk abból is, hogy évenként 500—600 pat- kolást végeznek. A lovak orvosa a kovács, aki gyógykezelésükért egy ízben 50 dénárt kapott. A hídvégi ménes értékes állománnyal rendelkezett. A magyar jellegű négylábúak mellett nagy értékű török egyedeket is tartottak. Gondozásukra nagy figyelmet fordítottak; adtak nekik sót, akkurátusán pat- koltatták, pokróccal takarták le, és állandóan szem előtt tartották, nehogy valami bajuk essék. Kellett is a hídvégi ménes. Bakócz önmagában is nagy „lófogyasztó” volt. Egri udvarában állandóan öt kocsis, két lovász, négy nyerges, 10—12 hintós és hat szekeres ló állott rendelkezésére. E fejlett és nagy számú állomány ellenére különböző vásárlások útján is elősegítették a vérfrissítést. A Bakócz kódex szerint egy ízben hetvenegy lovat vett Baranya megyében és innen azonnal Hídvégre szállították őket. Később Hippolit egri püspöksége alatt is számos lóeladás és -vétel zajlott le. Az 1488—89-es és az 1503-as években négyszáz állatot visznek Itáliába 100 ezer frank értékben. Hídvégen akadtak nagy értéket képviselő arab lovak is. Ezeknek oly nagy volt a keletjük, hogy Ulászló király követei útján is felszólította a püspököket, hogy török, azaz arab lovakat küldjenek neki. Az egri püspöki ménes talán legfontosabb szereplése II. Lajoshoz fűződik, ö nagy bolondja volt a játékoknak és persze a lóversenyéknek is. 1525-ben ő ren- deztette meg Kelenföldön azt a versenyt, amelyen az ország előkelőségei is részt vettek, s persze ott futottak a hídvégi ménes lovai is. A szünetben pedig az egri püspök zenekara szórakoztatta a vendégeket. Ez volt a Heves megyei lótenyésztés és versenyzés fénypontja. S azután nem sokkal később jött Mohács, majd 1541, Buda elfoglalása. 1544-ben már Hatvan várában is a török az úr. Az állandó hadjáratok, a termelési létbizonytalanság a híres jó ménesek lezülléséhez vezetett. Katonaló kellett, immár nem versenyre termett. A hídvégi ménest az egri vár kezelésébe adják, és azután állandóan fogy az állomány. Amikor a török 1596-ban elfoglalja az erősséget, ezen a tájon már ismét csak szilaj ménesek legelésznek. Azután évszázadoknak kellett eltelniük, amíg az egykori hódoltságban ismét híre-neve lett a magyar lónak. Varga László A család jövője: nagyobb társadalmi ■ megbecsülés Emberi közösségünk alapvető, legkisebb sejtje hagyományos szerkezetében is a család volt s ma, megváltozott viszonyaink között is az. A régi családi munka- megosztás és hierarchikus rend felbomlott, a szigorú, családi szereposztásokat felváltotta a kétkeresős, a többnyire két, legfeljebb három nemzedékből álló, a tágabb társadalmi közösség felé nyitott család. Ellentmondások A tágabb közösség, a társadalom mind nagyobb részt vállal a családok gondjaiban, annak arányában, amilyen mértékben megvalósul a nők részvétele a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Intézményhálózatunk és a családoknak juttatott szociális kedvezmények évről évre fejlődő rendszere tanúsítják ezt a részvételt, a kisgyerekes családokról való fokozott gondoskodást. A családtervezés, akárcsak a magánélet bármely szférája kinek-kinek legbensőbb ügye, joga, saját, felelős döntése szerint. Mégis a gyakorlatban gyakran a több gyerek utáni vágy s a valóság adta lehetőség nem azonos. A mai nemzedékekben a nagyszülői segítség is más formában él — ha él egyáltalán —, másképpen kötelezi a felnőtt családtagokat az idős szülőkről való gondoskodás, a lakásgondok is leginkább a fiatal házasokat — házasulandókat — érintik, a nők egyenjogúságának természetes következményei közé tartozik, hogy kiszolgáltatottságuk megszűntével, házastársi tűrőképességük csökkent, a válások szarna magasabb, mint történelmünkben valaha. A nők általános munkavállalása, a saját élethivatás megvalósítása, a tanulás lehetősége, és sok egyéb körülmény összessége szerint mai életünk jellegzetes formája az egykori többgenerációs, sokgyerekes család helyett az egy-két gyereket vállaló kiscsalád. A gyermekvállalás egyéni jog A népesedési statisztika szerint viszont — mert a három gyereket vállaló családok száma is kevés, a még több gyerekeseké pedig már- már ritkaság — lassan csökkenő népességgel számolhatunk, kevesebben leszünk, magyarok az ezredfordulón, mint ahányan ma vagyunk. De talán nem is a mennyiség csökkenése, az arányok felbillenése figyelemreméltó: az időskorú lakosság száma jóval meghaladja az újszülöttekét. A gyermekvállalás, a családtervezés kinek-kinek egyéni joga, a magánélet e körébe sincs beavatkozási joga senkinek. Ám segítő figyelemmel változtatni lehet azon, hogy több gyereket vállalhassanak a több gyerekre vágyók, megteremtődvén erre jobb lehetőségeik. Felelős töprengések, tájékozódás és előrelátó viták nyomán az MSZMP Politikai Bizottsága állást foglalt a családot segítő újabb lehetőségek kimunkálásáról Ez az állásfoglalás került a Minisztertanács szeptember 27-i ülése elé. A társadalmi teendőkről tanácskoztak hosz- szabb s rövidebb távú terv szerint. Az alap: a családnak a társadalomban betöltött hely ettesíthetetlen és pótolhatatlan szerepe. Kötelesség még inkább segíteni azoknak, akik számára a gyermeknevelés és a családban élő idős családtagokról való gondoskodás nem kevésbé fontos és kötelező hivatásuk az élet egy-egy szakaszában, mint a munkában való helytállás, a tanulás, a köz- életiség. Rég ismert igazság fogalmazódott meg újra nyo- matékkal: a gyereknevelés és az idős szülőkről, rokonokról való gondoskodás társadalmilag hasznos munka is egyben, és eszerint kell elismerést is kapnia. Ennek pedig — felelős szakemberek dolga —, meg kell teremteni jogi, pénzügyi és egyéb feltételeit. Az anyai hivatás társadalmi rangjának elismerése természetes és kötelező — ám azzal párhuzamban, hogy a női egyenjogúság elért eredményei se csökkenjenek. A társadaLmi és gazdasági életben a nők részvétele természetes érdek és közös érdek az is. hogy a gyerekvállalás és nevelés, az öregekről való gondoskodás, a kiegyensúlyozott családi élet éppoly példa legyen, mint a jól végzett munka a munkahelyeken. Kedvező változások Konkrét döntések is születtek a leendő gyerekek és az édesanyák érdekében — az egészségesebb család érdekében. Űjabb négy héttel növekszik majd például a terhességi és gyerekágyi segély folyósításának ideje. Igen lényeges, hogy ezt a négy hetet a szülés előtt vehetik igénybe a kismamák. Az egyszeri anyasági segély emelése is szerepel a tervben és ami ennél lényegesebb: korszerűbb lesz a gyermekgondozási segély rendszere is. Minden gyerek egy esztendős koráig gyermekgondozási díjban részesül a család — hogy legalább egyéves koráig édesanyja mellett nevelkedhessen minden gyerek. Ez az összeg magasabb lesz a mai gyes összegénél. Így azok is igénybe tudják venni, akik nem gondolhattak otthon- maradásra a család hirtelen megcsappant jövedelme miatt. Munkaviszony és munkabér arányában határozzák meg ezt az összeget kinél-kinél. Hosszabb távon kiterjeszthető lesz a további évekre, a gyerek két, majd hároméves koráig is. A másik lényeges döntés: a beteg gyerek gondozására juttatott táppénz-jogosultság a jövőben nem csupán a gyerek hatéves, de tízéves koráig érvényes. A családi pótlék fokozatos emelésénél a közeljövőben elsősorban azokra gondolnak. akik három, vagy több gyereket nevelnek. A gyermekintézmények fejlesztése nem csak meny- ny iségi. de minőségi javulást is ígér. Magasabb színvonalú szolgáltatásokat — és az igazságos elosztás érdekében — differenciáltabb gyermekellátási térítési díjakat. A fiatal családok többségének legégetőbb gondját, a lákáshozjutás lehetőségét is gyorsítani igyekeznek majd, kedvezőbb jogi, előtakaré- kossági és hitelnyújtási formák szerint. Ami pedig a családról való gondoskodás még nagyobb figyelmét illeti: a családgondozói hálózat kialakítása egységesebb törődést jelent. Az egészségügyi feltételek növelése, az egészségügyi hálózat és az egészségügyi kultúra színvonalának emelése is a családok nélkülözhetetlen érdeke. Mindezek segíthetnek abban, hogy a családtervezésben nagyobb szerepet kapjon a gyerekvállalás, kiegyensúlyozottabb tegyen a felelősséggel élő családok élete mind otthon, mind o munkahelyeken. R. JV.
