Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-17 / 244. szám
Az amerikai külügyminiszter torontói látogatása Kanadai kollégájával, Joe Clarkkal tárgyal George Shultz amerikai külügyminiszter, aki rövid látogatásra érkezett Torontóba. A miniszterek találkozója már a második átfogóbb megbeszélés az új, konzervatív kanadai vezetés és a Reagan- kormány között: az ottawai kormányfő, Brian Mulroney első külföldi útja, hivatalba lépte után Washingtonba vezetett. A két külügyminiszter hétfőn a kétoldalú kapcsolatokról. mindenekelőtt a gazdasági együttműködésről tárgyalt. Kanada szeretné növelni az Egyesült Államokba irányuló exportját, mivel az ország gazdasága változatlanul nagy nehézségekkel küzd és Mulroney kormánya elsősorban a gazdaság fellendítésére, a munkanélküliség csökkentésére irányuló ígéreteivel került a hatalomra. A miniszterek kedden a nemzetközi helyzetről folytattak megbeszélést. Moszkva—Peking Cél: a kapcsolatok normalizálása Kedden Pekingbe érkezett L eonyid lljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes, aki az államközi kapcsolatok normalizálásáról folyó kínai—szovjet konzultációkon részt vevő szovjet küldöttséget vezeti. A külügyminiszter-helyettesi konzultációk következő, ötödik fordulója csütörtökön kezdődik Pekingben. Iljicsovot és kíséretét a pekingi repülőtéren Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettes, a kínai tárgyalófél vezetője üdvözölte. Leonyid lljicsov megérkezése után újságíróknak kijelentette, hogy a világ érdeklődése jogos a kínai— szovjet viszony normalizálása iránt, hisz két nagy országról van szó. A Szovjetunió támogatja Szíria függetlenségre irányuló politikáját Legfelsőbb szintű szovjet— Szíriái tárgyalásokat tartottak kedden Moszkvában. A szovjet tárgyaló küldöttséget Konsz- tantyin Csernyenko, az SZKB KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, a Szíriáit Hafez Asszad, a Szíriái Arab Üjjá- születés Szocialista Pártjának KB főtitkára államfő vezette,. A megbeszélésen a felek elégedetten szóltak a két ország és a két párt eredményesen fejlődő kapcsolatairól. Rámutattak, hogy a szovjet—szíriai kapcsolatok kedvező alakulása megfelel a két ország érdekeinek, jól szolgálja a közel-keleti és az egyetemes béke ügyét. A szíriai vezető kifejezte köszönetét azért a segítségért. amit a Szovjetunió nyújt az agresszió és imperialista nyomás által fenyegetett ország gazdasági erejének fejlesztéséhez, védelmi képességének erősítéséhez. Az SZKP KB főtitkára rámutatott, hogy a Szovjetunió maradéktalanul támogatja Szíria független fejlődésre irányuló politikáját, küzdőimét az imperialista és cionista erők arab- ellenes terveivel szemben. A Szovjetunió a jövőben is sokoldalú segítséget fog nyújtani Szíriának és más arab országoknak az igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtéséért folytatott harcukhoz. * "'**%** Letartóztatták Benjamin Spockot, amiért a Fehér Ház előtt Washingtonban részt vett a nukleáris leszerelést követelő gyűlésen, A képen: rendőr vezeti el a világhírű amerikai gyermekorvost (Népújság telefotó — AP — MTI —KS) Honecker Helsinkiben Kedden reggel háromnapos hivatalos látogatásra Helsinkibe utazott Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. Honecker Mauno Koivisto finn államelnök meghívásának tesz eleget. Útjára elkísérte Ős- kar Fischer külügyminiszter. A látogatásnak mindkét részről nagy jelentőséget tulajdonítanak. mert a két ország kapcsolataira a baráti együttműködés a jellemző, és mindkét ország következetes híve az enyhülési irányzat helyreállításának. Fekete püspök Desmond Tutu kapta a Nobel Békedíjat Desmond Tutu dél-afrikai fekete püspök, az apartheidrendszer elleni polgárjogi harc egyik vezető alakja kapta az idei Nobel Békedíjat. Az öttagú, norvégiai Nobel-bizottság az indoklásban hangsúlyozta: idei döntésük újabb elismerése annak a bátorságnak és hősiességnek, amelyet a délafrikai feketék tanúsítanak a faji megkülönböztetés elleni. erőszakmentes eszközökkel vívott küzdelmükben. Az 53 éves anglikán püspök, aki hat év óta a Délafrikai Egyházak Tanácsának főtitkára, valósággal a szellemi vezérévé vált azoknak a polgárjogi akcióknak. amelyeket a feketék a haladó szellemű ázsiai származású és fehér lakosokkal együtt indítottak a pretoriai rendszer antihu- mánus törvényei és rendeletéi elleni tiltakozásul. A dél-afrikai hatóságok állandóan zaklatják a püspököt, idén többször őrizetbe vették, megdkadályozták, hogy külföldi meghívásoknak eleget tegyen. A pretoriai kormányzatot különösen az bőszítettfe fel. hogy Tutu többször is felszólította a világ országait, hogy korlátozzák gazdasági kapcsolataikat a Dél-afrikai Köztársasággal, mert az együttműködés a fehér kisebbség egyeduralmának fenntartását segíti. Amikor a Nobel-bizottság a döntésében „újabb elisme-! résről” beszélt, arra utalt, hogy 1960-ban is egy dél-afrikai fekete bőrű személyiség. az Afrikai Nemzeti Kongresszus volt elnöke, Albert John Luthuli kapta a Nobel Békedíjat. Történelmi halálugrás Ili 2. fl vezérkari főnök levelet ir Szeptember 22-én Náday István vezérezredest Olaszországba küldik repülőn a szövetségesek főhadiszállására, hogy a fegyverszünet kérdésében tárgyalásokat kezdjen, mert az országban katasztrófáiig állapotok uralkodnak, és talán már az utolsó utáni óra is elérkezett, hogy végre valahára tenni kellene valamit. A magyar vezérkar főnöke eközben levelet ír Guderi- annak, hogy milyen lehetetlen helyzetbe hozzák a németek a harcoló magyarokat. A levélben többek között ez áll: „Német teherautók ezrei és ezrei gördülnek a magyar utakon nyugat felé a legvalószínűtlenebb. a harci sorsközösség szempontjából a leghaszontalanabb terhekkel megrakva, ugyanakkor ... csapataink ellátása a szállítótér hiánya miatt rendkívül kritikusan alakult.” A helyzet tehát szinte értelmét vésztőén áttekinthetetlen. A német páncélos egységek Budapest körül állnak beavatkozásra várva, míg a magyar egységek a németek által kezdett háború utolsó felvonásában vé- reznek. A kormányzó fegyverszünetet akar kérni, ezzel bízza meg új kormányát, de saját maga sem tudja, hogyan kérje azt. A szovjet csapatok már Magyarország területén harcolnak, és ő Olaszországba küldi Náday vezérezredest fegyverszüneti feltételek ügyében! A magyar vezérkar főnöke csapatainak lelkesedéséről beszél. miközben terroralakulatokat kell létrehozni a tömegessé vált katonaszökdö- sések ellen. Ebben a helyzetben végül is Horthy fia és az úgynevezett kiugrási iroda báró Aczéí Ede vezetésével küldöttséget indít a Szovjetunióba, hogy derítse fel a fegyverszünet valódi lehetőségeit. Október elején a küldöttség visszaérkezik azzal a hírrel, hogy a szovjet kormány hajlandó fogadni Horthy hivatalos küldötteit. Szeptember 26-án Veesen- mayer a német birodalom teljhatalmú megbízottja Hitler főhadiszállásáról tér vissza Budapestre és közli Szálasi Ferenccel: „a Führer Magyarországon egyedül Szálasi Ferencet tekinti felelős tényezőnek, minden vonatkozásban.” A németek ekkor már a nevét is tudják annak a tervnek, amelyet a magyar kiugrási kísérlet esetén alkalmazni fognak. A vezérkar asztalán már ott hever a Panzerfaust akció címet viselő dosszié. Szeptember 28-án Horthy Miklós végül is rászánja magát arra a lépésre, amelyet már jóval előbb meg kellett volna tennie: fegyverszüneti delegációt küld Moszkvába Faragho Gábor altábornagy vezetésével. A tárgyalások csak október elsején kezdődnek meg, mert a magyar tárgyalófélnél részben nincs kellő írásbeli meghatalmazás, részben még mindig azt szeretné elérni, hogy kitérjen a feltétel nélküli megadás elől. A szovjet fél október nyolcadikén , nyugati szövetségeseivel egyetértésben — Churchill éppen október 9-én érkezett Moszkvába —, előterjesztette a fegyverszünet feltételeit. Ebben szerepel az is, hogy Magyarország azonnal megüzeni Németországnak a háborút... Horthy — akinek kabinet- irodájával kódolt rádióadással tartották a kapcsolatot — október 11-én beleegyezett a fegyverszüneti feltételek elfogadásába, s a budai várban megkezdődött egy olyan játszma, amely teljes mértékben nélkülözte a nemzeti léptékű gondolkodást. A fegyverszünetet megkötötték, a szovjet erők már az Alföld középső térségében harcoltak. Mi akadályozta a magyar legfelsőbb vezetést abban, hogy végrehajtsa a háborúból való kilépést? Horthy még mindig taktikázott. Még az utolsó utáni — nem órákban — percekben is. A tettrekész baloldalt nem volt hajlandó partnernak elfogadni, rendszere átmentésére gondolt. Ahelyett, hogy határozott utasításokat adott volna ki, hogy megbízta volna a felelős kulcsembereket az átállás mindenre kiterjedő megszervezésével, várt. A kormányzó kérésére néhány napra leállították a szovjet előretörést, hogy a kellő katonai intézkedéseket megtegye a magyar fél a kiugrás sikerének biztosítéka érdekében. A magyar katonai vezetés azonban csak felemás parancsokat adott ki, nem használta fel az időt, hogy olyan helyzetbe hozza erőit, amely lehetővé teszi a németekkel való szembefordulást. Sőt a 3. magyar hadsereg a szovjet előnyomulás visszaverésére tett aktív intézkedéseket, és a Horthy kérésére védelembe vonult szovjet egységeket állandó ellenlökésekkel nyugtalanította. Szigethy András Párbeszéd a békééit MAGYAROK ÉS FRANCIÁK mindig külön úton jártak történelmünk során, ma sincs ez másképp. De mindig összefogta őket európaiságuk. Aki ismeri Batsányi vagy Ady nevét, azt is tudja, milyen termék kenyítő.szerepet játszottak a francia történelem hala^ dó. korszakai a magyar közgondolkodásban. A keik ország közötti földrajzi távolságot megannyiszor leküzdötte a progresszív eszmék és irányzatok határokat nem ismerő áramlása. Kapcsolatainknak a történelemben gyökerező múltja van. Immár közelítve a mához: az enyhülés éveiben életünk, s a világ politikai gyakorlatának természetes részét képezték a magas szintű látogatások, Kelet és Nyugat vezetőinek felsőszintű érintkezése. Manapság zordabb és feszültebb idők járnak a világpolitikában, így ugyanezek a találkozók hatványozott jelenőségűek. Ebben az értelemben fogható fel a világsajtó ama értékelése, hogy Kádár János mostani párizsi látogatása túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon. Teljesen világos, hogy egy kis szocialista ország, mint Magyar- ország, s nagyobb nyugati partnere, Franciaország nem oldhatják meg a nemzetközi politika alapkérdéseit. De önmagában párbeszédük fenntartásával máris jótékonyan hatnak a feszült kelet—nyugati kapcsolatokra. Ahogy Mitterrand francia államfő találóan mondta: „közösen vizsgáljuk meg a világ helyzetét, s ezen a téren nincs tilos téma. Mindkettőnket egyaránt érdekel minden, ami a békével és a béke megteremtésével kapcsolatos... Mi a világpolitikának nem tárgyai vagyunk, hanem alanyai, szereplői, és igényeljük azt a lehetőséget, hogy a bennünket megillető szerepet töltsük be.” Nem véletlenül hangsúlyozta Kádár János is olyan nyomatékkai a Magyarország és a Franciaország közti találkozási pontok jelentőségét, amelyek közt első helyen említette: egyik nép, egyik ikormány sem akar háborút. A gondolattól a tettig azonban hosszú út vezet. Kádár János azt is érzékeltette, hogy csakis a konkrét, határozott lépések állíthatják meg az éleződő kelet—nyugati szembenállás Európa népei számára különösen veszélyes irányvonalát. „Mi a jelen időszak fő feladatának olyan szerződések kidolgozását és megkötését tartjuk — mondotta —, amelyek garantálják a felek egyenlő biztonságát a fegyverzetek alacsonyabb szintjén.” EREDMÉNYEKET VÁRUNK a stockholmi konferenciától éppúgy, mint attól a jövőre megrendezendő budapesti kulturális fórumtól, amelyben a francia tárgyalópartnerek a mai Magyarország kulturális es politikai értékének, tekintélyének hű tükröződését látják. Nem pusztán a kötelező vendéglátói udarias- ság, hanem az őszinte elismerés csendült ,iki Mitterrand elnök szavaiból, amikor a magyar politika építő és realista jellegét méltatta. Egyik fél sem ünneprontásnak szánta, amikor a legmagasabb szinten tett említést arról, hogy a kulturális és gazdasági együttműködésben kiaknázatlan tartalékaink jóval nagyobbak, mint amivel számoltunk. Gyakorlati és jelképes jelentősége van annak, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első titkára párizsi látogatásának második napján külön is találkozott a francia üzleti élet vezető személyiségeivel. Mert minden hasznos és méltánylandó erőfeszítés ellenére is a kétoldalú gazdasági 'kapcsolatok eddigi eredményei láthatóan fáziskésésben vannak a politikai együttműködéshez képest. KÁDÁR JÁNOS PÁRIZSI LÁTOGATÁSA nem a magyar—francia kapcsolatok előrehaladásának nyitánya, hanem újabb fontos láncszeme volt. Ismét alkalmat adott arra, hogy ország-világ előtt bebizonyosodjék: a népek és a kormányok akkor cselekednek történelmi felelősségük tudatában, ha tevőlegesen hozzájárulnak napjaink világfeszültségének csökkentéséhez, a Kelet és a Nyugat közötti párbeszéd újra felvételéhez. Győri Sándor Elítélték az olasz képrablókat Mint jelentettük, a római bíróság hétfőn este ítéletet hirdetett a budapesti szép- művészeti múzeumi képtol- vajlást kitervező és végrehajtó banda olasz tagjainak perében. Az ítélet indoklásából kitűnt. hogy a bíróság a bűn- cselekmény súlyos voltát hangsúlyozva figyelembe vette, hogy mind az öt személy beismerő vallomást tett. Ennélfogva négy esetben csökkentette, egy vádlottnál pedig felemelte az ügyész által javasolt büntetést. Az utóbbi a képeket Görögországba szállító Mo- rini Giacomora vonatkozik, akit négy és fél évre ítéltek. Egy évvel csökkentették viszont a tolvajlás értelmi szerzőjének tekintett Scianti Ivano elleni ügyészi büntetési javaslatot, ily módon a büntetés az ő esetében is négy és fél esztendő. A bűnszövetkezet további három tagja. Palmese Carmine, Incenti & iordano, valamint I őri Grazianó négy év és kilenc hónapot kapott. Palmese és Incerti védője a tárgyalás során azt javasolta, hogy a bíróság függessze fel a pert mindaddig, amíg a budapesti bíróság is ítélkezik a képtolvajok magyar cinkosai felett. Ezt az ügyész visszautasította, jelezve, hogy Budapesten már súlyosan megbüntették az érintett személyeket.
