Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-11 / 213. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 11., kedd Egységes gondolkodással KORSZERŰ TECHNOLÓGIA: KÖTÖTT HELYETT SZABADTARTÁS — HA LENNE HI­TEL... — ZSUGORODÓ DOTÁCIÓ ÉS 8 EZER LITERES LEHETŐSÉG Fehér csúcsok alkonya...! Tejtermelésről a tiszanánai Petőfi Tsz-ben Napjainkban — különösen a felvetődő új kérdések kap­csán — gyakran szó esik a párt egységéről, amely ál­landó követelmény és min­denkor nagy jelentőségű. Különösen érvényes ez a szocializmus építésének idő­szakában, amikor a párt az egész társadalom irányító erejévé válik. Ám a párt egysége nem egyszer és mindenkorra adott, egyetlen intézkedésre megteremthe­tő állapot. A valóságos vi­szonyok állandó változásához igazodva, azoknak megfele­lően újra és újra, folyama­tosan kell megteremteni. Előrehaladásunk szem­pontjából a pártegység alap­vető elemeinek biztosítása állandó, folyamatos felújítá­sa a legfontosabb feladat. E szerint a párt valameny- nyi szervének és tagjának növelnie kell ideológiai fel- készültségét, felelősségérze­tét, szélesíteni, tájékozottsá­gát. ismereteit. Hatékonyab­ban kell érvényesíteni a párt szervezeti szabályzatá­nak követelményét, amely minden kommunistától jog­gal várja el az eligazodást a politika lényeges kérdé­seiben, az elméleti ismere­tek állandó fejlesztését és a felkészültségnek megfelelő tudatos kiállást. Ezek mel­lett a pártegység legdinami­kusabb eleme: ismételten a politikai egység. Döntő je­lentőségű az egység egészét illetően. A párt politikája tömöríti a párttagságot, ezért a legközvetlenebb mó­don határozza meg a párt egészének akcióképességét. Az egység lehetővé teszi, hogy a párt időben ismerje fel az új kérdéseket és vá­laszoljon rájuk. Végül a párt egységéhez a szervezet egy­sége is szükséges. A mi pár­tunk szervezetileg egységes egész, felépítésében, műkö­désében azonos elvek érvé­nyesülnek, soraiban egységes rend és fegyelem uralkodik. A magasfokú szervezettség biztosítja az egész pártban a jogok és kötelességek, a szavak és tettek egységes ér­vényesülését, a tagság egy­öntetű cselekvését. A párt eszmei, politikai és szervezeti egységének a párt és a kommunisták minden­napos tevékenységében, gon­dolkodásában, magatartá­sában és cselekedeteiben kell kifejeződnie. Az esz­mei, politikai és szervezeti egység a párt akcióképessé­gét szolgálja, ezt pedig a cselekvés egységével kell teljessé tenni. Mindez szük­ségessé teszi azt, hogy a párt minden tagja aktívan részt vegyen a párt esz­méinek terjesztésében, poli­tikájában, feladatainak ki­dolgozásában, következetes képviseletében és fegyelme­zett végrehajtásában. Egysé­get- követel meg a párt er­kölcsi és szervezeti normái­nak érvényesítése, szigorú betartása, a párt iránti fe­lelősség vállalása és érvény­re juttatása. Az egységes cselekvés biztosítéka a poli­tikai és szervezeti egység. A pártegység megőrzésé­nek, folyamatos megújításá­nak útja a párton belüli nyílt eszmecsere, a külön­böző vélemények szembe­sítése, a hibás nézetek idő­beni felismerése és bátor bírálata, a párt álláspontjá­nak kifejtése és érvényesíté­se. A vita a pártnak olyan természetes szükséglete és eszköze, amely nélkül nem lehet igazi eszmei-politikai egységet teremteni, magas­Szüretelik a fügét a Me- csekalján. Az elmúlt hetek, hónapok változékony — eső­ben és napfényben gazdag — időjárása kedvezett en­nek a ritka délszaki nö­vénynek, s rekordtermést hoztak a fák. Hatalmas lombsátruk, körte alakú, mézédes gyümölcsük töme­ge ámulatba ejti a szemlé­lőt. Egy-egy erősebb ágon, harminc-negyven füge lát­ható. Pécs különleges növé­nye a füge, a védett fekvé­fokii szervezettséget és egy­öntetű cselekvést kifejteni. A tagság igazi részvétele a politika, a feladatok ki­munkálásában a vita révén bontakozhat ki. Ez teszi ér­demlegessé részvételüket a döntés meghozatalában. Ezért is hangsúlyozta a XII. kongresszus: „A jövőben méginkább olyan szellem­nek és munkastílusnak kell érvényesülnie, hogy a párt fórumain meg lehessen vi­tatni minden odatartozó kis és nagy kérdést... ”, Az őszinte eszmecserében a kommunisták nevelhetik egymást, formálhatják egy­más nézeteit. A vita esz­köz arra is, hogy kifejlődjék a párt tagjainak ideológiai érzékenysége, fokozódjék elméleti szilárdsága, bátor­sága, vita- és meggyőzőkész­sége, erősödjék a párt irán­ti felelőssége. A vita azon­ban természetesen nem cél, hanem eszköz, amely a párt érdekeinek, egységének alá­rendelt. Arra hivatott, hogy a párt felfogásbeli és cse­lekvési egységét szolgálja. A párt érdekeinek csak az a vita felel meg, amely tény­legesen elősegíti a kérdések tisztázását, a helyes dön­tések megértetését és az egységes cselekvést. A párt a vita szabadságát a min­denkire kötelező pártfegye­lemmel. a szervezeti elvek és a pártszerű keretek szi­gorú betartásával köti össze. Nagyon lényeges ezért, hogy a párttagság, a testületek tagjai — megfelelő légkör­ben. pártszerű körülmények között — fejtsék ki véle­ményüket. biztosítva a té­vedés jogát is. Minden párt­tag fontos kötelessége, hogy a párt politikáját képvisel­je és fellépjen a téves né­zetek ellen. Az pedig a pártszervezet fontos felada­ta, hogy biztosítsa és elő­segítse a politikával kapcso­latos valamennyi árnyalat, hibás vagy téves nézet fel­színre hozatalát pártszerű körülmények között, majd meggyőző, egyértelmű, meg­felelő válasz kialakítását. Nagyobb figyelmet igényel, hogy a párton belüli kéte­lyek, bizonytalanságok el­oszolhassanak. A reális op­timizmus mellett az árnyol­dalakat is vállalni kell a poli­tika képviseletében. A párt­szervek és szervezetek köte­lességei közé tartozik annak megkövetelése a kommunis­táktól, a vezetőktől, hogy az egyetértést az elvekben, a feladatokban mindenkor az. egységes cselekvés kövesse. Különösen nagy jelentősé­gű ez napjainkban, amikor az előttünk álló, gyakran nehéz feladatok megoldásá­hoz még gyorsabban kell előrehaladnunk a szocialis­ta gondolkodás, magatartás és életmód fejlesztésében. A párt és a társadalom fele­lőssége is, hogy a közvéle­mény reálisan értékelje, jól megértse helyzetünket és tá­mogassa törekvéseinket. Csak ez teszi igazán lehe­tővé a központi akarat fo­kozott érvényesítését a szo­cialista demokrácia erőteljes fejlesztésével, a társadalmi szervek szerepének növelé­sével párhuzamosan. Sokkal indokoltabb, mint bármikor, hogy eszméink gyakorlati megvalósításához keressük a legjobb módszereket, eszkö­zöket, még konkrétabbá té­ve a munkát, s párosítva kellő politikai érzékenység­gel, szenvedélyességgel. sű, napsütötte lankákon ezernél több kisebb-na- gvobb cserje virul. A helyi hagyomány szerint az első példányokat a törökök, il­letve a Balkánról velük együtt érkezett bosnyákok hozták magukkal több mint négyszáz évvel ezelőtt. A Pécsre látogató turisták számára egzotikumot jelent, hiszen sokan közülük éle­tükben először látnak termő fügefát. Jelentős sikereket ér el — immár hosszú évek óta, folyamatosan — a tiszaná­nai Petőfi tsz: tejtermelés­ben nemcsak megyénk, ha­nem az ország legjobb gaz­daságainak egyike. Az egye­denkénti 6964 kilogrammos laktációs termelés elisme­résre méltó, tiszteletet pa­rancsoló. Egyben természe­tesen kötelez is. Arra kö­telezi a termelőszövetkezet vezetőit, szakembereit, hogy a jövőben tovább törekedje­nek eredményeik fokozásá­ra. Természetesen nem hol­mi csúcshajhászás jegyében, hanem, mert a tejből so­hasem lehet elég. Mert a tej valóban: élet, erő, egészség. A követelmény, a feladat tehát adott. Szakmai körök­ben az eddigiekhez méltó eredményt várnak a tisza- nánaiktól a jövőben is. Kér­dés azonban, hogy a jelen­legi — gazdasági — körül­mények alkalmasak-e a tej­termelés további fokozásá­ra vagy szinten tartására. A választ Prázmári László főállattenyésztővel, Báti Annával, a szarvasmarha­telep vezetőjével és dr. Fa­zekas Mihály állatorvossal közösen igyekszünk megfo­galmazni. Annyi már a be­szélgetés elején bizonyossá válik, hogy a helyzet egy­általán nem olyan rózsás, mint ahogyan az eddig nyert serlegek és elismerő oklevelek alapján gondol­hatnánk. — Induljunk ki abból — fogalmazza meg mindnyá­juk álláspontját Prázmári László —, hogy a további haladásnak három alapvető feltétele van. Ezek pedig: a jó szaporodásbiológiai helyzet megteremtése, a korszerű-szakszerű takar­mányozás kialakítása, vala­mint a tartástechnológia ke­retein belül korszerű mun­kaszervezés. Ami a tiszanánai helyze­tet illeti, itt különösen a korszerű munkavégzés az a terület, amelynek megvaló- ‘sitása körül komoly gond­Többréle megvilágítás­ból és egyre gyakrabban ér­tesülünk magánbeszélgeté­sekből, a lapok hasábjairól, a televízió képernyőjének se­gítségével és az éter hullá­main keresztül a fiatal mű­szaki értelmiség helyzetéről. A téma — különösen ami az anyagi, erkölcsi megbe­csülésüket illeti —, ország­szerte nagy port kavar, mert úgy tűnik tékozolva herdáljuk a népgazdaság pénzét. Egy-egy diploma ugyanis több százezer fo­rintjába kerül az országnak, ám, a mérnök, akinek tudá­sát a munkahelye nem ka­matoztatja, hamarosan odébb áll. Olyan kenyér után néz, amelyhez nem i szükséges felsőfokú végzett­ség, de legalább megfizetik. A fiatalok joggal ber­zenkednek azért, ha hiába­való, netán egy érettségivel is ellátható feladatokkal bízzák meg őket. Igazságér­zetük tiltakozik, amikor komolyabb fizetésemelés­re csak akkor számíthatnak, ha vezetőbeosztásba kerül­nek. Ezt a problémát érzé­kelték és igyekeztek meg­oldani a Mátravidéki Fém­műveknél. Elhatározták: minden eszközzel támogat­ják a műszaki értelmiséget, ösztönzik alkotóképességük kibontakozását, és anyagi­lag is elismerik tevékeny­ségüket. Nemrégiben 17 dol­gozónak adományozott a jaik vannak, s egyben — komoly tartalékok is ... ★ És ezen a helyen rövid időre nemcsak érdemes, de szükséges is elidőzni. A problémakör megértéséhez ugyanis néhány alapvetően fontos dolgot kell tudnunk, így például azt, hogy me­gyénkben az elmúlt évben 2—3 százalékkal csökkent a szarvasmarha-állomány, a tehénállomány viszont szin­ten maradt. A tejtermelés­ben tehát önmagában ez a tény nagy gondot nem okoz­na. Annál inkább fájdalma­san érintette az ezzel fog­lalkozó gazdaságokat, hogy a tejtermelés állami dotációját jelentősen csök­kentették. A tiszanánai Pe­tőfi tsz-é az 1980-as 9 millió forintról az elmúlt évek során 3 millióra zsu­gorodott. Ez, valamint az önköltségi árak jelentős nö­vekedése rányomják bélye­güket az állattenyésztésre. Mindezt bőven lehetne részletezni. Elég azonban „csak” az energia, az alkat­részek és például a műtrá­gya árak emelkedésére em­lékeztetni. Vagy arra, hogy szálastakarmány és takar­mányhozamunk alacsonyabb az országos átlagnál, ugyan­akkor a takarmányok elő­állításának önköltsége ma­gasabb. Ilyen körülmé­nyek között egyre nehezebb megfelelő jövedelmet pro­dukálni. ★ Mármost — éppen a tej­termelési csúcsai által hír­nevet és elismerést szerzett — Tiszanánán hasonló a helyzet. A szarvasmarha­telep év végére az eddigi je­lek szerint várhatóan 1,4 millió forint nettó jövedel­met tud csak produkálni, míg 1980-ban a tiszta nyere­ség — igaz, dotációval — 9 millió forint volt. — Ez már önmagáért be­szél — mondja erről Báti vállalai vezetese alkotói ok­levelet és pénzjutalmat. A szabályzat szerint az arra érdemesek alkotói bérpótlé­kot vagy kiemelt-fizetést is kaphatnak. Teszik ezt első­sorban azért, hogy a diplo­másokat megtartsák, illet­ve a végzős szakembereknek is vonzóvá tegyék a siroki gyárat. Az út tehát minden­ki számára nyitva, az elis­merést azonban nem adják ingyen. Beszéljenek erről az érintettek: Kiss Ernő 29 éves üzemszervező és Mol­nár Zsolt 32 esztendős gé­pészmérnök. Mindketten a vállalat ösztöndíjasai vol­tak, s 1977 óta dolgoznak Sírokban. — Számomra az a szim­patikus, hogy az olyan egy­szerű beosztottak, mint mi érvényesülhetünk, elisme­rést szerezhetünk anélkül, hogy vezetői babérokra tör­nénk — vélekedik Molnár Zsolt. — Nyilvánvaló persze, hogy akire éveken át biz­tosan lehet számítani azt számon tartják kádertarta­lékként is. Amíg viszont nincs lehetőség az előrelé­pésre legalább megfizetik, ötleteire számítanak, jó el­képzeléseit igyekeznek meg­valósítani. — Sirok nincs az isten háta mögött, de ha az el­fogadható kezdő fizetés mel­lé lakást is kínálnak, egy­ből vonzóbb a munkahely — magyarázza Kis Ernő. — Anna —, de az talán még többet, hogy a 25 millió fo­rint termelési értéket hozó tehenészetünktől minimum tiz százalékos nyereséget lehetne elvárni, ami ugye 2,5 millió. Ehelyett számít­hatunk mi az említett 1,4 millió forintra ... (Lám, milyen is az élet: sötét felhők tornyosulnak a tavaly tulajdonképpen még ragyogó, fényes tiszanánai tejtermelési sikerek felett!) Nincs más lehetőség, ke­resni kell a megoldást. — Nekünk már javasoltak olyat is, hogy alig akartunk hinni a fülünknek — mond­ja Prázmári László. — Még­hozzá azt, hogy csökkentsük a tejtermelést. Indokként azt hozták fel, hogy az ilyen magas — 7 ezer literes — tejtermelés szaporodásbioló­giai és egyéb állategészség­ügyi problémákat okoz, így mozgásszervi betegségeket, májelfajulást stb. Ráadásul ilyen nagy eredményekhez koncentrált, magas beltartal- mi értékű takarmány szük­séges, ami pedig jóval drá­gább, mint a gyengébb mi­nőségű ... Ez természetesen nem jár­ható út, ráadásul megala­pozatlan. Mert a jelenlegi nehézségek ellenére is bi­zonyított tény, hogy maga­sabb tejtermeléssel több jö­vedelmet lehet produkálni. (Nem egy, csupán 3 ezer li­teres gazdaságban az egy liter tej előállítására fel­használt abrakmennyiség másfélszerese annak, amit Tiszanánán a 7 ezer liter­hez előállítanak.) — Arról nem is beszélve — mondja az főállattenyész­tő —, hogy alacsonyabb színvonalú takarmány ellá­tás következtében még in­kább előfordulhatnak anyag- forgalmi betegségek. A mi állatainkban ugyanis 8 ezer literes lehetőség van, ha ennek előállításához a tehén nem kap megfelelő beltartalmú takarmányt, ak­kor saját szervezetének le­építésével adja meg a te­Nekem kézenfekvő volt a választás, hiszen idevaló va­gyok. Lakást kaptam a gyártól, s amikor a kecske­méti főiskolát elvégeztem, beiratkoztam a közgazdasá­gi egyetemre. Maximálisan támogatnak: ösztöndíjat ka­pok, fizetik a tankönyvek árát, az utazást, a szálloda költséget, szóval leveszik a váltamról a tanulással járó anyagi terheket. Negyed­éves vagyok az ipari ter­vező-elemző szakon és itt akarom kamatoztatni a tudásomat. „Olyan gazdasági tevé­kenységet végez, amely elő­segíti a vállalat fejlődését, a gazdálkodás hatékony­ságát. Hasznosítható javas­latokat tesz, újításokat, pub­likációkat készít. Szakmai munkája, emberi magatar­tása, politikai-társadalmi aktivitása, környezetében elismerést” — olvasom a munkahelyi vezetője által írt jellemzést. A fentiek nem szorulnak különösebb magyarázatra, legfeljebb annyi kiegészí­tésre, hogy a fiatalember több országos és vállalati pályázaton is komoly elis­merést szerzett. Nem alap­talan hát a kiváló ifjú szakember és a kiváló dol­gozó kitüntetése. — Az idén osztályunk egy mikroszámítógépet ka­pott — mondja. — A gép és a trendszámítás segítségé­jet... Erről természetesen szó sem lehet, ugyanakkor az is biztos, hogy nekünk is, itt a tsz-ben olcsóbb takar­mány előállításra kell töre­kednünk, a tartástechnoló­gia korszerűsítése pedig alapkövetelmény. Az eddi­gi — és már nagyon el­avult, nagyon korszerűtlen — kötött tartásmód helyett kötetlent kellene kialakítani. Ehhez viszont nagyon sok pénzre, jelentős hitelekre lenne szükség. — És ez a nehéz — moso­lyod ik el kesernyésen Báti Anna. — Rengeteget tana­kodunk, töprengünk, vitá­zunk. veszekszünk, már csak azért is, hogy legalább az elmúlt év eredményeit tud­juk hozni. Ez, úgy gondo­lom, sikerülni is fog, de egyáltalán nem diadalme­netben ... Hogy ez mennyire igaz, arról könnyű meggyőződni. Ugyanakkor csak a teljes elismerés hangján szólha­tunk az itt dolgozó szak­emberekről, akik a nehéz körülmények között már- már fanatikus elszántsággal dolgoznak azért, hogy az egyre magasabb -követel­ményeknek — legújabban a tej bakteorológiai tiszta­ságát növelték — eleget tudjanak tenni. S hogy nem eredménytelen ez a törek­vésük, azt mutatja, hogy az első hét hónapban termelt tejük 70 százaléka bizonyult első osztályúnak. Ilyen mi­nőségi és mennyiségi muta­tókat csakis úgy érhettek el, hogy a telepen mintaszerű a munkaszervezés, a tenyész­tési technológia betartása és teljesen precíz a nyil­vántartás. Ezek alapján pedig alig­ha kételkedhetünk abban, hogy a tiszanánai „tejgyá­rosok” —, ha rengeteg gond, nehézség közepette is. de — eddigi sikereikhez méltó eredményeket mutatnak majd fel a következő hó­napokban, években is ... vei készítettem el három termékünk távlati tervezési prognózisát, ezért kaptam most a jutalmat. Molnár Zsolt többéves kimagasló, konstruktőri munkájáért kapott — veze­tői javaslatra — elismerést. Becslése szerint meghalad­ják az 50 millió forint ér­téket azok a gépek, amelye­ket ő tervezett. Legutóbb például azt az úgynevezett tubuskúposító berendezést. Ennek révén lehetővé vá­lik a fémcsomagolS eszkö­zök gazdaságos szállítása. Egymásba tolva ugyanis jó­val több fér a kocsira, s így nem is horpadnak be. — Az általunk tervezett, gyártott berendezések tőkés importot helyettesítenek. — mondja Molnár Zsolt. — Az aerosol-sorért például — ha Svájcból vesszük — 70 milliót fizetünk. Mi meg­oldottuk 25—30 millió fo­rintból. Sok ember munká­ját dicséri, s közösen ősz* toztunk a tavalyi sikerben is: második díjat kaptunk egy országos pályázaton. Sírokban 4200 forint kez­dő fizetést kap az egyete­met vörös diplomával be­fejezett munkavállaló. A fiatalok elmondása szerint a vállalat vezetése a nyelvta­nulást is támogatja, sőt a külföldi tanulmányutaktól sem zárkózik el. Csupán egyetlen dolgot nehezmé­nyeztek: a munka differen­ciálására szolgáló pénz el­osztásában inkább az egyen- lősdi, mintsem az ösztönzés tapasztalható. Közös feladat lenne ebben a témában is lépni... Fazekas Eszter Arató András Mecseki fügefák B. Kun Tibor SÍROKBAN elkezdődött valami ... Megbecsülik a diplomást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents