Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 8., szombat Amit a régmúlt mond az időjárásról Hz őslények nyomában Kevesen tudják, hogy Egerben van az ország egyik legjelentősebb őslénytani gyűjteménye. A mintegy 150 ezer darabból álló kollekció alapjait még Legányi Ferenc vetette meg, akire nemrégiben emlékeztünk születése 100, évfordulóján. A nagy tudású műkedvelő paleontológus nyolcvanezer állat- és növénymaradványt szedett össze, de munkássága nemcsak a mennyiség miatt számottevő; különleges érdekességű leletekre is bukkant. Az egri Dobó István Vármúzeumban dr. Füköh Levente a természettudományi csoport vezetője. Tőle érdeklődtünk arról a kincsről, amely kevéssé ismert a közönség előtt. Az „egri emelet” — Először is arra kérjük, mutassa be ezt a gyűjteményt, s beszéljen arról: mi a tudományos jelentősége... — Mintegy negyven őslénytani lelőhelyről származik a múzeumban fellelhető anyag, tudatos elképzelések alapján alakult ki. A tudományos világ számára legtöbbet az úgynevezett „egri emelet” mond, amely egy sajátos rétegzettség elnevezése. A valamikori Wind-féie téglagyár területén bukkantak a leletre. Ez tengerparti üledék, amelyről a nemzetközi katalógusok is beszámolnak. — Az előbb tengerparti üledéket említett. Milyen a tájegységünk a régmúlttal foglalkozó szemével, milyen volt valaha a Mátra és a Bükk? — Két tudományos nézet alakult ki erre vonatkozóan. Az egyik szerint az üledékek. ősmaradványok azon a helyszínen találhatóak. ahol keletkeztek. Követke- tetésként ezen a környéken mintegy 300 miflió évvel ezelőtt tenger volt. A földkéreg mozgása következtében alakultak ki a hegyek. Egyre többen vallják azt az álláspontot, amelynek „lemeztektonika” a neve. Ennek a lényege, hogy lemezekből épül fel a földkéreg, amely egyes pontokon megtörik, s e helyeken bizonyos mozgás alakul ki. így azok a kövületek, amelyeket itt ásunk ki, nem ezen a területen keletkeztek, hanem más tájékán a világnak. Csak az elmozdulás következtében jutottak ide. Bizonyos más kutatások is megerősítik a feltevést: az egri rétegsor Kairó ’ környékén jött létre. A kutatás haszna — Amikor az ember ilyenfajta kutatásokról hall, mindig felvetődik benne a kérdés, hogy miért szentelnek hosszú éveket emberek olyan vizsgálatokra, amelyeknek látszólag semmi haszna sincs... — Valóban csak látszólag öncélú a munkánk, nagyon sok közvetlen haszna is lehet. Gondoljunk csak arra, hogy szinte minden energia- hordozónk — az olaj, -a szén — ősi élőlényekből keletkezett. De vannak bizonyos ..vezérkövületek” is, amelyek segítségével értékes nyersanyagokra bukkanhatunk. Így például egy fésűs kagylót éppen megyénkben írtak le. ezért kapta a Cha- lamis opercularis hevesenzis elnevezést. Erre ott lehet lelni, ahol szénrétegek rejlenek. — Általában elfogadható érvelés. De Önök itt, Egerben milyen kutatási irányt választottak? — A már említett alapgyűjteményünkhöz ma már más jellegű anyagok is kerülnek. Az úgynevezett ho- locén időszakban mélyedtünk el. amely 10—12 ezer évvel ezelőtt zajlott A geológia számára még túl fiatal kor, más nézőpontból meg talán túlságosan öreg. Ezért aránylag feltáratlan. Mi nem is annyira az ősemberek nyomába eredtünk, hanem a csigák maradványai alapján próbáltunk következtetni bizonyos klímaváltozásokra. Az éghajlat alakulása — Mindenkiben fölvetődhet a kérdés: miért éppen a csigákat vallatják? — Ez egy meghatározott vizsgálati módszer. Előnyét abban látom, hogy nem kifejezetten gyorsan mozgó állatok, ezért az üledékbe ugyanott kerülnek, ahol éltek. Vannak akik melegvérű. gerinces állatokat választottak kiindulópontul, őket több tévedés fenyegeti, mert esetleg különböző okokból máshol bukkanhatnak a keresett fajra, mint ahol az annak idején fellelhető volt. így például sokáig nem tudták, hogy miért találnak rágcsáló maradványokat egy bizonyos helyen. Később jöttek rá, hogy egy bagoly ott szabadult meg a megemészthetetlen csontoktól. A csigák mennyiségéből következtethetünk egyes időszakok környezeti viszonyainak átalakulására. Megismerve ma élő utódaik szokásait, következtetéseket vonhatunk le az éghajlatra vonatkozóan. — Mit állapítottak meg vizsgálódásaik során, milyen klímáról árulkodnak a csigák? — Az eddigi megállapításaink szerint az elmúlt tízezer év két nagy szakaszból állt: az első meleg és száraz volt. ezután pedig egy nedvesebb, párásabb következett. Ezen kívül ki lehet még mutatni kisebb, úgy kétezer éves hullámzásokat is. Nem tartom kizártnak, hogy most is átalakuláson megy át időjárásunk. Feltételezésem szerint egy kiegyenlítettebb éghajlat irányába haladunk, amely enyhébb telekkel, langyosabb nyarakkal jár. Mammut és barlangi medve — Sok helyen múzeumok közönségcsalogató látnivalója a hatalmas ösállatok csontváza. Ha ilyen szép a gyűjteményük, miért nem lát belőle valamit a közönség? — Megyénkben két helyen láthatnak az érdeklődők kövületeket és más érdekességeket. A gyöngyösi Mátra Múzeumban mammut- csontvázzal találkozhatnak a látogatók, a szilvásvárad i Orbán-házban pedig barlangi medve csontjaival. Ez a két intézmény szakosodott az őslények bemutatására. Egerben nincs 'mód és lehetőség arra, hogy a közönség elé tárjuk gyűjteményünket. Ezárt más múzeumokat támogatunk. így például a miskolci Herman Ottó Múzeumban is megtekinthető néhány darabja kollekciónknak. Munkánk során a Bükki Nemzeti Park kutatásából is kivesszük a részünket. Mint a legutóbbi egri nemzetközi csigakutató konferencia bizonyította: figyelnek tevékenységünkre. Gábor László CSONGRÁD MEGYÉBEN Dinnyeszüret Bakson Aki jóízű sárga- és görögdinnyét akar enni, az föltétlenül keresse a baksi- ak portékáját a községtől néhány kilométerre lévő dinnyeföld gyümölcsét. Garantáltan minden darabja mézédes. Persze a bőséges és jó termésért az idén is keményen meg kellett dolgozni. A fejlődő növények átvészeltek már fagyveszélyt, jégesőt és perzselő meleget, csak egyetlenegy égi áldásból jutott igen kevés. Ez pedig az eső. A Heves megyei Hort községből immár a negyedik éve, hogy májustól szeptemberig itt „vakációzik” Tábi Antal és családja, akik a Magyar —Bolgár Barátság Tsz bérleményén gazdálkodnak. A terület 14 hektár, amelyet széltében-hosszában oly sokszor bejárnak. Felesége, leánya, anyósa is ugyanolyan szorgalommal, hozzáértéssel neveli, gondozza a töveket, mint a „gazda”. Tóni bácsi. Idén a barátok és rokonok is, akik szintén a községből jöttek, besegítenek a nagy munkába. Különösen szüret idején jó ha van sok dolgos kéz. Értékesítési gondjaik nincsenek, hisz az ízeszamatos portékájuk' hamar gazdára lel. Már a helyszínen vevők egy-egy nagyobb tételre a magánkereskedők. A kisteleki Zöldért telep is rendszeres vásárlójuk, szállítanak belőle a főváros Bosnyák téri piacára is, de megkóstolhatják Bakson; Csongrá- don és Szentesen is dinnyéjüket a vásárlók. Képeinken a szüret egy-egy mozzanatát örökítettük meg. (Fotó: Pintér József) Segítőkészen Gyakran jelennek meg az újságokban felhívások: XY-nak gondozóra lenne szükségé, meri kórházból hazatért és nincs, aki ellássa: Z-nek hiányzik egy alkatrész a varrógépéből, és nem kap sehol, akinek van, küldjön: egy kismamának ikerbabakocsi. egy rokkant fiatalembernek motoros tolókocsi kellene és igy tovább, és így tovább. t A lapokban megjelent kérések rendszerint nem maradnak hatástalanok, és jelentkezik gondozó, jelentkezik, akinek van varrógepalkatrésze és egy másik asszony ingyen, ajándékba elküldi a kismamának az ikerbabakocsit. A szerkesztösegekben dolgozo es ezzel foglalkozó munkatársak a megmondhatói, milyen sok a segítőkész em- bert akkor, ha a segélykérés nyomtatva jelenik meg. Ez nagyon jó dolog: tisztelet, becsület jár érte az önzetlenül segítőkész embereknek. Am — sajnos — van az éremnek egy másik oldala is. Gyakran a szemünk, az orrunk előtt latunk olyan eseteket, ahol segítségre lenne szükség és nem teszünk semmit. Közömbösség? Talán nemcsak az. Talán csak megszoktuk, hogy a szomszéd néni úgy él, ahogyan él. talár, azt gondoljuk, ez így meg is felel neki és nem foglalkozunk a dologgal. Ha azonban ugyanez a szomszéd néni levelet ír egy újságnak, hogy szive vágya lenne egy használt, öreg televízió, akkor bosszankodunk, miért nem jutott ez nekünk eszünkbe akkor, amikor nem tudtuk, hova sózzuk el fekete-fehér, régi tv-keszülékünkel. Vagy lehet, hogy a szémszed néni tőlünk szegyellte volna elfogadni?!- Lehet. hogy a segítség is jobban esik ismeretlenektől, akik nem is várjak a halat? Meglehet, hogy így van. De segttem úgy is lehet, hogy a szomszéd néni ne vegye eszre. Avval is lehet, hogy lelhívjuk a helyi tanácsi vagy társadalmi szervek figyelmet arra. hogy itt valakinek valamire szüksége van: vagy úgy segítünk mi magunk, ha módunkban all. hogy az természetesnek hasson. Sokszor azzal, ami nekünk aprosag, jelentősen meg könnyíthetjük a környezetünkben elő. bizonyos tekintetben másokra szoruló — rendszerint idős — emberek élt- tél. Néha egy kis figyelem, egy kis segítség a bevásárlásban, a gyógyszerrecept kiváltásában, de akar csak egy félóra az időnkből egy kis beszélgetésre, nagyon sokat jelenthet annak, aki egyedül, mozgásában korlátozottan él. Figyeljünk rajuk akkor is}ha nem az újságban olvas suk gondjukat, bajukat, hanem csupán a környezetünkben élnek. S. :\f Fiiköh Levente a csigákkal, amelyek beszélnek az időjárás alakulásáról Egy kövület a százezernyi közül (Fotó; Szántó György)
