Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

M' NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 6., csütörtök 3. Magyar kiállítók a bécsi vásáron A hét végén nyíló, hagyo­mányos Bécsi Nemzetközi Vásáron a magyar kiállítók élelmiszeripari és a mező- gazdasági kínálatukat, vala­mint építőipari szolgáltatá­saikat mutatják be. A ma­gyar vállalatok, szövetkeze­tek ezeken a területeken szeretnének előbbre lépni az osztrák cégekkel kialakított együttműködésben. A ma­gyar standokon gabona, liszt, sűrítmények és száritmá- nyok, vetőmagvak és takar­mányfélék, hús- és konzerv­ipari készítmények, friss és mélyhűtött gyümölcsök, ita­lok láthatók majd, s a ma­gyar élelmiszerekből a vá­sárt látogató közönség a hely­színen vásárolhat. A prog­ramban étel- és italkóstolók is szerepelnek. Az építőipari bemutatón a hűtőtornyoktól az építési segédanyagokig látható a kínálat: fotók, ma­kettek ismertetik majd az építőipar szellemi kapacitá­sait. a tervezővállalatok ed­dig megvalósított külföldi vállalkozásait. A kiállításon több hazai utazási iroda tá­jékoztatást nyújt hazánk idegenforgalmi lehetőségei­ről. Az árucsere-forgalom értéke már tavaly meghalad­ta a 12 milliárd schillinget, s a külkereskedők erőfeszíté­sei eredményeként ma már egyensúly tapasztalható az áruforgalomban. A két or­szág vállalatai között 120 koo­perációs szerződés is érvény­ben van, főleg a gépiparban, a járműiparban és az elekt­ronika területén. AUTÓSOK KÉRDEZIK Mi van a gumival? Panaszkodnak a gépkocsi- vezetők, mert baj van az autógumival. Kopnak vagy teljesen „lefutnak”, ami ve­szélyezteti a normális köz­lekedést. A „kerékköpenyek” állapota a hatóságnak sem tetszik, a rendőrség bizony szóvá teszi a mulasztást s véleményének mással is nyomatékot ad. Ám mit tehet, aki a volán mögött ül, ha nehezen, vagy egyáltalán nem tudja elvé­gezni a szükséges cserét? A szakboltokban ugyanis — mint állítják — hiánycikk a gumiabroncs. Valóban nem kapható? — kérdeztük a napokban me­gyénknek három városában is, szinte egyidőben. Hatvanban az ,,AFIT”- szerviznél — mint válaszol­ták — csak Trabanthoz és Fiathoz van külső, a többit sajnos 4—5 hónapja nélkü­lözik. S az áfész boltjában még szűkösebb a választék. Gyöngyösön az „AFIT” nem foglalkozik ilyesféle árusítással, a GYŐNGY- SZÖV ÁFÉSZ árudájában vi­szont kis Polskihoz, Skodá­hoz, Volgához is vásárolható a keresett cikk. Zsigulihoz azonban mindössze belsővel szolgálhatnak. Egerben a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál több, mint egy éve hiába keresi a vevő a „gumit”, s — minden bi­zonnyal az akadozó ellátás miatt — az áfész illetve az Universal Szerviz Ipari Szö­vetkezet árusító helyein jó ideje már nem is foglalkoz­nak a szóban forgó gyárt­mány értékesítésével. Egye­dül az ország két kijelölt forgalmazója egyikének, az AUTÓKER-nek a fiókjánál kapunk szívderítő tájékoz­tatást. A külsők közül van — tőkés importból szárma­zó — acélradiál kis Polski­hoz, aztán diagonál Trabant­hoz s három hét után újra radiál Zsigulihoz, Polski Fiathoz, Wartburghoz és Moszkvicshoz. Elsősorban persze, csak a július óta be­vezetett előjegyzések alap­ján, amelyeknél általában 3 hét—1—1,5 hónap a vára­kozási idő. S ha nem min­denki számára kedvező is a hosszú „sorban állás”, né­mileg vigasztaló, hogy leg­később szeptember végéig kielégítik a már bejelentett igényeket. Gond azonban az AUTÓ- KER-fióknál is az hogy a partner országok akadozó szállításai miatt augusztus 1-től már elő sem jegyezhe­tik a kívánságokat a KGST- államokból származó gyárt­mányokra. Ám — ahogyan a legfrissebb példa is iga­zolja — korántsem jelenti ez az említett cikkek eladá­sának szüneteltetését, hiszen „szabad áruként" időnként hozzájuk lehet jutni. Mert azért olykor csak csordul- cseppen belőlük. Különben az AUTÓKER- központ hetente kéri az egri fióktól is a készletjelentést, és a lehetőségekhez képest iparkodik kielégíteni az igé­nyeket. Legfeljebb a speciá­lis kérésekkel nem foglal­kozhat, de ezek úgyszólván elenyészőek. Számítanak a helyzet javulására, s úgy látják, hogy ha problémák esetleg maradnak is. igazán nagy gondoktól nem kell félni a megyeszékhelyen. őszintén kívánjuk, hogy így legyen! A vigaszt azonban még igy is meglehetősen sovány­nak tartjuk. Hiszen az eg­ri AUTÓKER-fiók csupán az egyetlen a Heves megyei szaküzletek hálózatában. Au­tósok pedig másutt is él­nek s a legkülönfélébb gép­kocsikkal járják az ország­utakat. Határozottabb, sokkal ha­tározottá bb biztatás, főleg pedig komolyabb intézkedés kellene. Mert egy-egy gu­micserét nem szabad sokáig halogatni. Ennek a közle­kedésrendészet is megmond­hatója. (gyóni) Szakemberek Heves és Pest megyéből Kukorica-fajtabemutató Kompolton A Növénytermelési és Mi­nősítő Intézet, a termelési rendszerekkel, a megyei ta­nácsokkal, valamint a vető­mag vállalat területi köz­pontjaival együttműködve augusztus végétől október elejéig az ország különböző részein -kukorica-fajtabemu­tatókat rendez. Ennek része­ként szerdán délelőtt Kom­pot ton, a kísérleti állomáson került sor arra a tanácsko­zásra, amelyen Heves és Pest megyék mezőgazdasági üze­meinek képviselői vettek részt. Ezen dr. Somssich István, a Növénytermelési és Minő­sítő Intézet tudományos osz­tályvezetője, valamint Bod­nár Emil, a nádudvari Ku­korica és Ipari Növények Termelési Együttműködésé­nek ágazatvezetője tartott ismertetést. Ezután bemutat­ták azokat a magyar, ame­rikai és francia kukorica­hibrideket, amelyekkel érés­biológiai kísérleteket folytat­tak. Az értékelés alapján a nádudvari rendszer 1985-re huszonhat kukoricafajtát ajánl választékként partner- gazdaságainak. A Hatvani Konzervgyárban Budai István az almasuntmény készítésére átalakított feldolgozó vonal automatikai beren­dezését szereli A ZÖLDÉRT gyöngyösi híítőházában osztrák szerelők az utolsó simításokat végzik a nagy teljesítményű présen (Foté: Szabó Sándor) IRÁNY: AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK, JAPÁN ÉS AZ NSZK Almából — sűrítmény... Társulás exporttermelésre A piaci igényekhez való jobb igazodás érdekében nemrég társulást hozott lét­re a Hatvani Konzervgyár, a Heves megyei ZÖLDÉRT, a HUNGAROFRUCT Külke­reskedelmi Vállalat, a GYÖNGYSZÖV Áfész, vala­mint a Csányi Állami Gaz­daság. Elhatározták, hogy olyan üzemet létesítenek, ahol az almából nyers lét nyernek és ebből további feldolgozással sűrítményt készítenek. Ez utóbbi ugyan­is értékes exportcikk, amely jól eladható a tőkés orszá­gok piacain, sokkal kedve­zőbb áron, mint az ipari al­ma. Az elhatározást tettek kö­vették és a társulásban Lakótársam — egykori rá­dióamatőr — egy karton­dobozán öreg, de használ­ható tranzisztorok, teker­csek tucatjait vitte az ud­varra a legutóbbi lomtala­nításkor, szomszédja tizen­éves fiának rosszallására. „Laci bácsi” — szömyülkö- dött a gyerek. — „Én ilyesmiket veszek a zsebpénzemből, maga meg kidobná?” Laci bácsi pedig, kapva az ötleten, egy vak és süket televízió dobozát mentette meg magának, hogy abból barkácsoljon a megszokot­tól eltérő formájú akváriu­mot. Percek alatt valóságos börze alakult ki az udva­ron. Még a mellettünk lévő házból is átjöttek néhányan. A gazdasági szakzsargon sze­rint azt mondhatnánk: a lakótársak elfekvő készle­teinek egy része tulajdonost cserélt. Kisegítik egymást a KGST-országok Köztudott, hogy elfekvő készletek nem csupán a pin­cékben, éléskamrákban, ker­ti sufnikban vannak, ha­nem vállalataink raktárai­ban is sőt, ott találhatók csak igazán. Csakhogy ami az egyik vállalatnál fölös­leges, az a másiknál hiány­cikk lehet. És fordítva. Hogy a kereslet—kínálat találkozhassék, annak érde­kében tevékenykedik Ma­gyarországon egy szervezet, a 30 éve megalakult Mű­szaki Anyag- és Gépkeres­részt vevők 22 millió forintos vagyoni hozzájárulása mel­lé a Magyar Nemzeti Bank 28 millió forintot biztosított, az úgynevezett exportfej­lesztési hitelkeretből. Mielőtt hozzáláttak volna a fejlesz­téshez, az érdekeltek Auszt­riában tanulmányozták az almasűrítmény-készítés mód­szerét. A szomszédos or­szágban ugyanis az elmúlt években kedvező tapasztala­tokat szereztek ezzel. Az 50 millió forintos beruházásból 28 milliót a ZÖLDÉRT gyön­gyösi hűtőházának területén valósítottak meg. ahol a leg­modernebb svájci gyártmá­nyú Bucher-prést szerelték fel. Ezzel párhuzamosan pe­dig a Hatvani Konzervgyár­kedelmi Vállalat, a MAGÉV. Az egyik nagyvállalatunk különböző méretű és típu­sú japán, valamint svéd golyóscsapágyakért ostro­molta a külkereskedelmet. A MAGÉV-hez befutó keresem —kínálom jegyzőkönyvek el­lenőrzése során kitűnt, hogy ezekből a csapágyakból más vállalatok számottevő kész­lettel rendelkeznek, össze­gyűjtve a felesleget, került annyi, amennyire szükség volt. A haszon kettős: az egyik vállalatcsoportnál csök­kentek a felesleges készle­tek, mások pedig hozzáju­tottak a szükséges alkat­részekhez úgy, hogy az nem járt valutakiadással. Kevesen tudják: nem csupán a hazai vállalatok, hanem a KGST~országok kö­zött is sor kerül a készletek cseréjére. Pontosan 1975 óta, amikor is Várnában a KGST-országok képviselői erről megegyeztek egymás­sal. A szocialista országok közötti kereskedelem hosz- szú és középtávú tervek alapján zajlik, a szállításo­kat évente meghatározott kereteken belül, az úgyne­vezett kontingensek alap­ján bonyolítják le. Ám a leggondosabban összeállított tervek sem számolhatnak az előre nem látható esemé­nyekkel. Például: a várat­lan, rövid határidőre telje­sítendő . üzletekkel, vagy egy-egy szállítás lemondásá­val, a nagy kárt okozó ele­mi csapásokkal, stb. A vá­ratlan piaci és gazdasági fordulatok egyes országok­ban hiányt, másutt fölösle­get okozhatnak bizonyos termékekből és anyagokból. Hogy ez nem is ritkán elő­fordul, arra elég egy adat: a MAGÉV hazai teendői mellett áz utóbbi néhány ban 22 millió forintos költ­séggel átalakították az egyik paradicsomfeldolgozó gép­sort almasűrítésre alkalmas rendszerré. Az új létesítménnyel Gyöngyösön naponta 200 tonna lé nyerésére nyílik lehetőség, amelyet tartály- kocsikkal szállítanak át Hatvanba további feldolgo­zásra. Országosan is kiemel­kedő ez a társulásban meg­valósuló közös fejlesztő munka, hiszen 750 ezer dollár értékű, a fejlett országokból beszerzett gépeket szereltek fel. Az új üzemben szep­tember 10-én, hétfőn kezdik meg a termelést. Miután a beruházás értékét termék­ben — almasűrítményben évben nagyjából meghúsz- szorozta a környező szocia­lista országokkal lebonyo­lított forgalmát. Új bolt a lakosságnak Karcza György vezér- igazgató szerint a MAGÉV figyelmét nagyobb részt a hazai piac köti le. Az utób­bi években azon belül is a vidék, amely a vállalat for­galmából a korábbi kedve­zőtlen hányaddal szemben ma már bő ötven százalék­kal részesedik. Az arány alighanem még inkább a vidék javára módosul, amint tovább csökken a ma már többnyire indokolatlan be­idegződés, miszerint „vásárol, ni Pesten lehet”. A vállalat az utóbbi években ugyanis erőteljesen fejlesztette vi­déki hálózatát, amely je­lenleg 5 alközpontból, egy- egy (hat-hat üzletágat ösz- szefogó) MAGÉV-fiókból áll. Közülük a Veszprém, Komárom, Vas és Győr- Sopron megyében érdekelt győri alközpont bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, ami természetes, hiszen ez működik a legrégebben, to­vábbá a környék az ország erősen iparosodott terüle­tei közé tartozik. Eddig a vállalat jórészt inkább ipar­ban használatos anyagok, gépek és berendezések ke­reskedelmével foglalkozott. Az utóbbi időben azonban mindinkább kiterjed a fi­gyelme a kisvállalkozások­ra és a lakosságra is. Jellem­ző a vállalati törekvések­re: az első, kizárólag a la­kosság számára árusító —, kell visszafizetniük a váltakozóknak, így év vé­géig ezer tonnát exportál­nak. Mindez azt jelenti, hogy december 31-ig tízezer ton­na ipari almából nyernek levet és ebből készítenek sűrítményt. A megrendelők az Egyesült Államok, Ja­pán, valamint a Német Szö­vetségi Köztársaság. A társulás főleg a kedve­ző osztrák tapasztalatokat hasznosítva a tervek szerint jövőre már 15 ezer tonna sű­rítményt értékesít majd a külpiacokon. Arra is gondol­tak, hogy a következő évek­ben fokozatosan különböző rostos gyümölcsleveket gyár­tanak. Így várhatóan a VII. ötéves tervidőszakban kor­szerű csomagolásban körte, málna, ribizli, meggy, cse- resznyeleveket is forgalomba hoznak választékbővítésre és nem kevésbé külpiaci érté­kesítésre. Mentusz Károly MAGÉV-bolt nem Buda­pesten, hanem Győrben nyílt meg, még tavaly. Ha a tervek teljesülnek — s a félévi adatok szerint ez csaknem bizonyos — ak­kor a MAGÉV az idei tör­lesztésekkel nagyobb részt visszafizeti korábbi felvett hiteleit, a fejlesztési alap tekintélyes hányada meg­marad eredeti céljára, fej­lesztésére. Szükség is van rá, a lakosság mellett ugyanis újabb számottevő vásárló kopogtat a vállalat boltjaiban: a mezőgazdaság, annak is az úgynevezett kis­termelő része. Van mivel kereskedni A kis teljesítményű me­zőgazdasági gépek és be­rendezések, valamint anya­gok forgalmazásában első­sorban a Békésben, Bács- Kiskunban és Csongrádban honos szegedi, továbbá a Somogybán, Zalában, és Ba­ranyában illetékes pécsi al­központok tehetnek a leg­többet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a többiek nem törekedhetnek forgalmuk (ezzel nyereségük) számot­tevő növelésére. A MAGÉV tavalyi forgalma megha­ladta a 3 milliárd forintot, ám a számításokon alapuló becslések szerint a magyar gazdálkodó szervezetek rak­tárainak polcain — a börzék ellenére — még mindig kö­rülbelül 40—50 milliárd fo­rintot érő anyag, alkatrész, részegység stb. porosodik. Van mivel kereskedni. M. M. Megyei MflGEV-liokok csökkenő készletetek (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents