Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-04 / 207. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 4., kedd 3. ÚJ PÁLYÁZATI FELTÉTELEK Mitől kiivőlő a vállalat? Minden évben április tá­ján több tucat vállalat te­heti ki cégtáblája mellé a Kiváló Vállalat kitüntető emblémáját. Köztük jó né- hányan szinte minden esz­tendőben szerepelnek a névsorban. A Medicoron kí­vül az ország határain túl is hírnevet szerzett magá­nak a győri Vagon- és Gép­gyár, a Videoton, a miskolci December 4. Drótművek. Va­jon mi a titka sikerüknek? Hogyan szerezték meg, tarts- ják évek óta vezető pozíció­jukat a vállalatok között hirdetett versenyben ? Más­ként közelítve, milyen kri­térium alapján tűnhet ki manapság egy cég a nehéz külső és gazdasági feltételek között? Megváltozott szabályok Ahogy minden verseny­nél szokás, a pályázat fel­tételeit az Ipari Közlönyben megjelenő felhívás foglalja össze. Ám, a Kiváló Vállalat címért folytatott küzdelem szabályai az Ipari Minisz­térium megalakulása utáni esztendőben megváltoztak. Immár két éve kevesebb, de a gazdálkodás egészét jól tükröző adatok alapján ha­sonlítják össze az eredmé­nyeket. S már nemcsak egyetlen esztendő kiugró mutatói hozhatják meg a si­kert, három év együttes adatai, az ez idő alatt elért fejlődés számít elsősorban. A vállalatoknál összeállí­tott pályázatnak csak egyik része tartalmazza a száraz számokat, a szöveges rész­ben, maga a cég vall mun­kájáról és eredményeiről. Természetesen elsősorban a különböző mutatók körvo­nalazzák a leendő győzte­seket. Ezek egyértelműen a gazdaságpolitika prefe­rált céljait fogalmazzák meg. Például az értékelés szem­pontjai közé tartozik a tő­kés export éveken át tartó dinamikus növelése, az im­portkiváltás konkrét ered­ményei, az anyaggazdálko­dásban és az energiafel­használásban mutatkozó, a vállalat kezdeményezésére megvalósult megtakarítás. A pályázat szövegébe nem véletlenül került be a „konk­rét” jelző. Manapság ugyan­is nagyon divatos a más­hol, másnál avagy csak köz­vetett módon mérhető meg­takarításokat emlegetni. Nem egyszer hallani a vál­lalatoknál járva: „a mi munkánk hasznát a szabá­lyozás ' labirintusában más cégek zsebelik be.” De a Kiváló Vállalati cím csak a legjobbaknak jár, olya­noknak, akiknél valutában vagy forintban mérhetők a gazdálkodás eredményei. Szigorú a zsűri A szorosan vett gazdál­kodási szempontokon kívül a szociális ellátás, a szocia­lista brigádverseny alaku­lásáról szintén számot kell adniuk a vállalatoknak. De a pozitív eredményeket feltüntető adatok mellett olyan táblázatokat is ki kell tölteni, amelyekről nem szívesen beszélnek egyetlen cégnél sem. Például a szer­ződéses fegyelem alakulása sokat elárul a gazdálkodás színvonaláról. Képes-e a cég időben a vevő igényei szerint szállítani avagy az év végi hajrában fut fel a termelés? Ezeket az inga­dozásokat jól tükrözi az évente kifizetett kötbér ösz- szege. A mennyiségi ered­mények mellett a minőség sem maradhat el. Nem mindegy, hányszor térnek vissza a közületi vagy ma­gánvásárlók a hibás, hasz­nálhatatlan portékával. Ép­pen ezért a minőségi kifogá­sok miatt adott engedmé­nyek összegét is be kell írni a pályázatba. A munkaügyi bírósági ügyek számáról szintén faggatódzik a szi­gorú zsűri: hány esetben ítéltek a dolgozók javára a bírák, s mikor került ki a vállalat győztesen? Mint e felsorolásban kiderült, el­sősorban a gazdálkodás mi­nőségi mutatói alapján íté­lik meg az egyes vállalato­kat. Igaz, a mutatók más­más súllyal szerepelnek az értékeléskor, az egyes ada­tokat különböző nagyságú szorzókkal növelik, így jut­tatják érvényre a gazdaság- politika preferált céljait; például az export növelése és a jövedelmezőség három éven keresztüli változása számít leginkább. A számszerű adatokat számítógép dolgozza föl, s adja meg a vállalatok kö­zötti rangsort. De ez még nem jelenti a végeredményt, hiszen nem lenne igazsá­gos pusztán az „okos ma­sinákra” hagyni a döntést. A maximum tízoldalas szö­veges bemutatkozást a gép rangsorával együtt a szak­értőknek kell értékelniük. Döntésük után az ágazati tagozódásnak megfelelően öt csoportban hirdetnek eredményt áprilisban. Kü­lön kategóriákba kerültek az egymással nem, vagy alig összehasonlítható cégek, így a versenyben egyenlő eséllyel — bár eltérő adott­ságokkal — indulhatnak. A rendszer tovább fejlődik Az első két év egyértel­műen igazolta az új pályá­zati rendszert, a megválto­zott értékelési szemponto­kat. Ám a tapasztalatok alapján az Ipari Miniszté- rium és a szakszervezetek illetékesei már dolgoznak a rendszer továbbfejlesztésén. A népgazdasági prioritások, fontossági sorrendje változ­hat, ezt a súly-zásnál figye­lembe kell venni. Másrészt jó néhányan javasolták az év elején, hogy a tőkés ex­port teljesítését az eddigiek­nél nagyobb súllyal vegyék számításba, és a szocialista kivitel is szerepeljen az ér­tékelés szempontjai között. Az új pályázati rendszer — ahogy a leírtakból kide­rül — egy vállalat munká­ját, életét átfogóan veszi számításba, főleg a minősé­gi jegyek alapján dől el, ho­vá kerül a kitüntetés. Ki­tartó, magas színvonalú munka éveken keresztül — valószínűleg „mindössze ennyi” az állandó győztesek titka. Lakatos Mária Vasáru — három megye számára Hétfőn Dunaújvárosban a Ferroglobus, a ZÖLDÉRT és a Dunaújvárosi Kereske­delmi Vállalat közös vállal­kozásában 10 ezer négyzet- méter alapterületű vasáru­lerakat nyílt. A telepen ne­héz vasárukat, vaskohásza­ti termékeket, finom- és durvalemezeket, profilokat, acélcsöveket, hegesztőanya­gokat értékesítenek. A le­rakat egyik legfőbb áru­szállítója a Dunai Vasmű. Az új vasárulerakat hu­szonötmillió forintos áru­készlettel várja a vásárló­kat. és három megye — Fe­jér, Bács-Kiskun, Tolna — közületi és egyéni ellátását javítja. ZENÉS ÉBRESZTŐTŐL A BÁNYASZBALIG — JÓ HANGULATÚ ÜNNEPSÉGEK — KITÜN­TETÉSEK — HŰSÉGJUTALMAK — SPORT ÉS KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK II bányászokat köszöntötték Gyöngyösön a bányász ze­nekar vasárnap reggel 8 órakor zenés ébresztővel kö­szöntötte a 650 éves város lakóit. Szakmai ünnep lévén, elsősorban a szén körül dol­gozókat. Ezzel vette kezde­tét a Mátraaljai Szénbányák központi ünnepsége. A kel­lemes ébresztő után térzene szólt egészen 10 óráig, ami­kor a Dimitrov kertben Sze­rencsés István szakszerveze­ti titkár köszöntötte az egy­begyűlteket, közöttük Barta Alajost, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Heves megyei Bizottságának első titkárát, Czipper Gyula ipari minisz­terhelyettest, Horváth Árpá­dot, az MSZMP KB mun­katársát, Havrán Istvánt, a Bányász Szakszervezet elnö­két, valamint Markovics Fe­renc megyei tanácselnököt. Az ipari miniszterhelyet­tes ünnepi beszédében el­mondta, hogy immár 34 esz­tendeje annak, amikor pár­tunk és kormányunk szep­tember első vasárnapját a bányászok ünnepévé nyilvá­nította. Ekkor rájuk gondol dolgozó népünk, az egész ország, még azok is, akik távol esnek a bányászattól, tisztelegnek a bányászok munkásmozgalomban betöl­tött szerepe előtt. Ezután a bányászok első. országos szakszervezeti kong­resszusát idézte: „A bányá­szatban dolgozó munkások­nak 360 paragrafusból álló szabályzata van. amelyből 180 azt határozta meg, hogy a munkásoknak milyen kö­telezettségei vannak, kilenc­ven a munkásoknak az elöl­járók iránti tiszteletére em­lékeztet, újabb kilencven pedig azt állapította meg, hogy a munkások ellen mi­féle büntetések alkalmazha­tók. Az ő érdeküket azon­ban egyetlen paragrafus sem szolgálta.” Az elnyomás, az üldözte­tés, a munkanélküliség kor­szakának vetett véget 1945, amikor a Szovjetunió dicső­séges Vörös Hadserege fel­szabadította hazánkat — hangoztatta a miniszterhe­lyettes. Oj korszak vette kezdetét, amelyből a mun­kásság ezen rétege a leg­messzebbmenőkig kivette ré­szét. Később a bányászok mai társadalmunkban betöltött szerepéről esett szó. Elhang­zott, hogy az ország vezetői mindenkor számíthatnak a bányászok sokszor erejüket meghaladó munkájára. Ök azok, akik a népgazdaság előtt álló feladatokról min­dig nagy erőfeszítések árán vették ki részüket. Utalt arra is, hogy ez az ünnepség egybeesik Gyön­gyös várossá nyilvánításá­nak 650., a város szocalis- ta fejlődése 40. évforduló­jának megünneplésével is. Ezért a Mátraaljai Szénbá­nyák nevében is nagy tisz­telettel köszöntötte Gyön­gyös egész lakosságát, ipari és mezőgazdasági üzemeinek minden dolgozóját, a város érdekében állandó tenni kész politikai, államhatalmi és gazdasági szerveket, vala­mint azok vezetőit. Majd kitüntetéseket adott át. A Bányász Szolgálati Ér­demérem arany fokozatát Angyal András főelőadó, Fe­hér Tiborné tekercselő, Kö­pi Gyula betonközpont ke­zelő, Kovács Tibor csoport- vezető, Szűcs Elemér elekt- rikus és Verebélyi István fő­fúrómester kapta. Ugyanen­nek az elismerésnek ezüst fokozatában részesült Mé­cséi Bálint darukezelő, Smid István csoportvezető. A Bá­nyász Szolgálati Érdemérem bronz fokozatát Cseh József csoportvezető, Kovács Já­nosné targoncavezető és Morvái László üzemvezető vehette át. Kiváló Bányász kitüntető címet kapott Brüc­ker Ferenc üzemvezető, Ba­ta József kulcsos, Gerencsér János aknász, Puskás László kenőmester. Kitüntetésüket az Ipari Minisztériumban rendezett központi ünnepsé­gen vették át. Kiváló Mun­káért kitüntető jelvényt ér­demeltek ki: Berta László lakatos, Benyovszky Pál cso­portvezető, Horgos Tamás osztályvezető, Jeszenszky László villamos csoportveze­tő, Karsai Sándor művezető, Király János gépmester, Pál Zoltánná darukezelő csoport- vezető és Torma Ferenc se­gédmunkás. Az ünnepség bányász­majálissal folytatódott a Di­mitrov kertben. A több, mint ötezer ünneplőt többek között Kibédi Ervin, Beré- nyi Ottó, Palócz László, Buj­dosó Mária, Monyók Gabi, Böröczky József, a viszneki néptáncegyüttes és a Cana­da Dry együttes szórakoztat­ta. A bányásznap a késő es­ti órákban diszkóval és bá­nyászbállal ért véget Gyön­gyösön. Ezen kívül még á megye számos más bányásztelepü­lésén köszöntötték az ünne­pet. Egercsehiben is zeneszóra ébredtek. A gyöngyösj ün­nepséggel egyidőben köszön­tötték a bányászokat. A nap során sport- és kultúrális eseményeket rendeztek, ezen kívül a helyi és a bélapát­falvi MHSZ-klub tagjai kö­zösen tartottak sportrepülő bemutatót. Az ünnepség ke­retében Fehér József vájár­nak átadták a Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetést. A Vállalat Kiváló Dolgozó­ja címet nyolcán érdemel­ték ki, 35 éves földalatti munkáért járó Szolgálati Ér­demérem arany fokozatát egy, míg ugyanezt a kitün­tetést 30 évi munkáért 16 bányász kapta. Ezenkívül 7 millió forint hűségjutalmat fizettek ki. A jó hangulatú ünnepség este itt is bányász- * bállal fejeződött be. Istenmezején szombaton ünnepeltek a bányászok. Itt hűségjutalomként 1 millió 200 ezer forintot adtak át. Az ünnepségen részt vettek a Katowicéből érkezett len­gyel vendégbányászok is. Gyöngyösorosziban a szom­baton kifizetett hűségjuta­lom 5 millió 200 ezer fo­rint volt. Szekszius Mihály, a bányaüzem felelős veze­tője, Lovász András vájár és Piligyi István vájár Ki­váló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült. Az egésznapos bányásznapi ma­jális itt is táncos mulatság­gal ért véget. A recski ércbányászok kö­zül Kiváló Munkáért minisz­teri kitüntetésben Polgár István osztályvezető, dr. Kun Béla főmunkatárs, valamint Szanyi György csapatvezető vájár részesült. Ezt a szom­baton megrendezett ünnep­ség keretén belül vehették át tíz vállalati kiváló dol­gozó kollégájukkal és ötven­hat szolgálati érdemérmet kapott munkatársukkal együtt. A hűségjutalom ösz- szege közel 6 millió forint volt. Kis Szabó Ervin Ai ünneplő bányászok (Fotó: Kőhidi Imre) Meteorológiai obszervatórium Elkészült és megkezdte méréseit a Szabolcs-Szatmár megyei Napkor község ha­tárában az Országos Mete­orológiai Szolgálat Közpon­ti Előrejelző Intézetének Ra­darmeteorológiai Obszerva­tóriuma. Feladata, hogy az országos időjárás előrejelzés és a vízügyi szervek részé­re adatokat szolgáltasson. A Szovjetunióban kifejlesz­tett berendezésekkel a fel­hő-csapadék rendszerekről 2—6 órás, nagypontosságú előrejelzéseket lehet észlel­ni, amelyeket az Országos Meteorológiai Szolgálat szá­mítóközpontjában dolgoznak fel. A képen: Az obszerva­tóriumban. (MTI Fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) A Mátraalji Szénbányák munkája állja a nemzetközi összehasonlítást.”

Next

/
Thumbnails
Contents