Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-28 / 228. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 228. szám ÁBA: 1984. szeptember 28„ péntek 1,4« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kincsek, rangrejtve Nem először írom le ezt a szókapcsolatot. Eseten­ként ismételtem, mert min­dig aktuális emlegetni a múlt kőbe, fába, ércbe mintázott hagyatékát, azt az örökséget, amely okít, ne. vei. emberibb hangosságú­vá formál, persze, csak alkkor, ha ismerjük, meg­becsüljük, szeretjük. s meggyőződésünk az. hogy ez a szellemi útravaló mindannyiunk gyarapodá­sát szolgálja. Mindez azért ötlik fel bennem, mert a karcagi Győrffy István Múzeum­ban ma rendezik a mú­zeumi és műemléki hónap országos eseménysoroza­tának megnyitóját, s ezt követően szerte hazánkban — így Heves megyében is — olyan kiállítások, elő- | adások, könyvnapok vár- j ják az érdeklődőket, ame­lyek arra hivatottak, hogy népszerűsítsék a nemes ügyet, s a rangrejtett kin­csekről fellebbentsék a titkok fátylát. Szép és égetően szűk- j séges misszió ez, mert — i s ezt kár lenne tagadni — jelenünkben még sokaknak 5 nincs fogalma arról, hogy 1 mennyire maradandó, egyé- j niséget mintázó élmények, kel ajándékozza meg őket a felfedezésre váró örök- | ség. __I E z az egy hónap arral figyelmezteti a szakembe- > reket, hogy ne csak hig­gadtan mérjék fel a va­lós * helyzetet, hanem a ' kétségtelen eredmények ) mellett a nyilvánvaló j gondokat, a legfontosabb tennivalókat is számba vegyék, s ezekhez méretez­ve szabják meg a követen- j dő ..haditervet”, amely. j nek magvas célja csak egy lehet: a minél szélesebb ré­tegek megnyerése. Táruljanak szélesre a kapuk, tekintsék meg a különböző tárlatokat, a be- j szédes relikviákat, a neves személyiségek, a híres épí- tőmesterek arcélét is idéző épületeket azok is, akik eddig mit sem törődtek velük. Jó érzés megfogalmazni, hogy vannak már helyi sikereink, amelyékre bát­ran alapozhatunk a jövő­ben. A megyei múzeumi szervezet vezetősége — karöltve a felkészült hoz­záértők lelkes táborával — lépésről lépésre haladva .jbabonázta” meg az óvo­dásokat. az általános- és a középiskolásokat, azért munkálkodva, hogy belő­lük verbuválódjék a rend­szeres látogatók, a vissza­térő vendégek egyre népe­sebb serege. Felvették a kapcsolatot az egyes üze­mek képviselőivel, s az együttműködés olykor ka­matozott is, persze, még nem azzal a hatékonyság­gal. amelyet remélnénk. Az is igaz, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók, a terme­lőszövetkezeti tagok napja­inkban aligha tolongnak a jegyváltásért. Róluk sem szabad, lehet lemondani, mert eleink okító üzenete nekik is, azaz valamennyiünknek szól. Nemcsak ünnepi al­kalmaikkor, hanem a hét­köznapokon is. Pécsi István Kényszerpályán a holnap cuk­ra — Selyp még megy félgőz­zel, de Hatvanban már: Leáll a gyár! Selypen, néhány nappal ezelőtt... Akkor még aligha gon­doltuk, hogy nemsokára csak félgőzzel mehetnek, s leáll a hatvani gyár (Fotó: Szabó Sándor) — Most viszont mi a helyzet? — folytatja gondo­latmenetét Nagy István. — Kártyás kifejezéssel élve. a korai kezdéssel járó rizikó­vállalásuk nem sikerült, 19-re felsőt húztak. vagyis a szedés megkezdésekor nem jött be az ilyenkor már várható eső. Ezért aztán kép­telenek voltak betartani a szerződésben rögzített beta­karítási ütemet és a rossz időjárás miatt a mennyiség is kevesebb lett. Ebből kö­vetkezik. hogy a gyár nem kapta meg azt a mennyisé­gű nyersanyagot, amelyre a termelőkkel szerződést kö­tött. Egyszerűen és magyarán kifejezve: az történt, hogy az esőzések beállta előtt ha. lomra törtek a gépek a szá­raz cukorrépaföldeken. Arányában nézve: kettő he. lyett többnyire csak egy dolgozott, és ez így ment szeptember 20-ig. Akkor el­kezdődtek a nagy esőzések, s ellenkező oldalról ugyan, dé szintén nagymértékben gátjaivá váltak a cukorrépa- b etakaríiásnak. — A mi „rayonunk’,, te­hát az a területünk, ahon­nan a mi gyárainkba szállít­ják a cukorrépát — gyakor­latilag a Csehszlovák ha­tártól a jugoszláviai határig terjed, a Duna-Tisza köz nagy területére. Negatív csúcs ez: Közép-Európa legdekoncentráltabb vonzás, körzete, összesen öt me­gyében termelik azt a répát, amit mi itt feldolgozunk! Ehihez négy MÁV-igazgató- ság adja a szállítóeszközö­ket. A teljesség kedvéért még annyit: két gyárunk napi kapacitása hatezer tonna. Ezt minimum száz napig kellene tartani, hogy tér. vünk, az évi 600 ezer ton­na biztosítva legyen. Sajnos, erről a már részben vázolt okok miatt szó sem lehet. Mind a mi vonzáskörze­tünkbe, mind más gyáraké­ba korszerű, sokat tudó — hozzávetőlegesen ötmillió forintos — gépekre lenne szükség. Ebben a mai gaz­dasági körülmények között aligha hihetünk... És köz­ben megjött az eső. Gyorsan — és nagyon sok. Úgyszólván az egyik napról a másikra történt: a gépek nem tudtak rámenni az át­ázott földre, le kellett állí­tani a „répaszüretet”. És nyersanyag nélkül, éhen ma­radt a gyár. S bármennyire nehéz volt meghozni a döntést — ha­tározni kellett: ha csak fél­gőzzel is, de Selyp még mehet, viszont leáll a hat­vani gyár. Rengeteg veszte­séget jelent ez. de remény marad. Remény, hogy egy­két héten belül alkalom nyílik a folytatásra, arra, hogy újra termeljen, újra dolgozzon a gyár. B. Kun Tibor Részlet a vezérlőpultról: el. vileg itt minden gombnyo­másra történik. Már csak a répa kell... Mint a szivacs, úgy it­ták magukba a hosszú szárazság után végre meg. érkezett esőt a kiszomja­zott földek. Az átázott ter­mőtalajjal szinkronban a sajtó — értve ezen az új­ságokon kívül természete­sen a rádiót és a tévét is — fellélegzett: végre vége az aszálynak! Más kérdés, hogy a kora őszi „áldás” rit. kán tapasztalt gondot oko. zott a cukorrépa-szedés­ben. A sártengerré vált földekre nem mehettek ki a gépek, és a cukorgyá­rak sorban, egymás után korgó gyomorrá váltak. „Nyersanyag” — répa — hiányában több jelentős gyár kényszerült arra, hogy szüneteltesse a termelést. Rengeteg intézkedés, szer­vezés után a Mátra vidéki Cukorgyár szintén kény­szerintézkedésekre kény­szerült. Leáll a gyár. Két nappal ezelőtt — de már a nagy esőzések köze­pette igen nagy gondban találtuk Nagy Istvánt, a vál­lalat cukorrépa-osztályának vezetőjét. — A két gyárat szeptem­ber 18—19-én akartuk in­dítani — kezdte nem ép­pen örömteli tájékoztatóját. — Terveztük ezt a termelők­kel kötött megállapodás alapján, jóllehet a korai indítás a gyárnak nem ér­deke. A répa októberi be- takarítású növény, de „nem visít”, ha már szeptember­ben kezdik szedni. Emellett sajnos, számolni kellett — és kell! — azzal a ténnyel, hogy a termelő gazdaságok­ban romlik a műszaki háttér (anyagiak miatt a minimá­lis gépi beszerzés sem tör­tént meg), így ezen a téren „kényszerpályára” kénysze­rültek. Ez azt jelenti, hogy lényegében nagyon korán, már szeptember közepén meg kellett kezdeniük a cukorrépa-betakarítást. Emlékeztetőül: tavaly, amikor több volt a répa. 1—2 nappal a mostaninál is korábban kezdték a gyárak a feldolgozást. Előadás a könyvkötők országos találkozóján Kódexektől a szakdolgozatokig Kezdetét vette a könyvkö­tő kisiparosok III. országos találkozója Egerben. A KI- OSZ megyei székházában tegnap délelőtt 10 órára gyűl­tek össze, akik — a nagy­ipari könyvnyomtatás korá­ban is — e fontos kézműipa­ri tevékenység művelői. A háromnapos találkozó cél­ja szakmai, elméleti tovább­képzésen túl a baráti kap­csolatok ápolása, és a jelen­legi gondok megvitatása. Szálkái János, a KIOSZ megyei szervezetének titká­ra megnyitó beszédében kü­lön köszöntötte Kun Zoltánt, Eger legismertebb könyvkö­tőjét, aki szeptember 29-én ünnepli mesterré avatásának 30. évfordulóját, majd dr. Kamrás Istvánnak adta át a szót, aki annak ellenére, hogy az Egri Megyei Bíró­ság tanácsvezető bírójaként dolgozik, a mesterség ipar- történetének egyik legszak­(Folytatás a 2. oldalon) Díszelőadás az Operaházban Ünnepi díszelőadással nyi­totta meg kapuit csütörtö­kön este a megfiatalodott, ismét eredeti pompájában ragyogó 100 éves Magyar Ál­lami Operaház. A jubileumi előadáson megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. Jelen volt az MSZMP Politikai Bi­zottsága, az Elnöki Tanács és a kormány számos más tagja, a társadalmi és kultu­rális élet vezető személyisé­gei. Ott voltak a budapesti diplomáciai képviseletek ve­zetői. A díszelőadás kezdetén fel­csendült a Himnusz, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. A beszéd után ünnepi mű­sor következett. Elsőként Er­kel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitánya csendült fel, Lukács Ervin vezényletével, majd — csak­úgy, mint száz évvel ezelőtt — Erkel Bánk bán című ope­rájából a ff. felvonás első képe elevenedett meg a szín­padon. Az estet Kodály Psalmus Hungaricusa zárta, Gulyás Dénes közreműködésével, a zenekart Erdélyi Miklós ve­zényelte. (MTI) TESTÜLETI ÜLÉSRŐL JELENTJÜK: Jobban foglalkoznak a fiatalokkal Eger város Tanácsának új elnökhelyettese: dr. Bakos Antal Tanácsülést tartottak csü­törtökön délután dr. Varjú Vilmos elnökletével az egri Városházán. A testület — amelynek munkájában részt vett Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke és Németh László, a városi pártbizottság első titkára is — ez alkalommal előbb mandátumvizsgálati jelen­tést hallgatott meg Danyi Ferenctől, az ügyrendi bi­zottság elnökétől, majd sze­mélyi kérdésekről tárgyalt. Dr. Kerekes Lajos városi népfrontelnök előterjesztése alapján a jelenlévők dr. Ba­kos Antalt, a tanács új, har­madik elnökhelyettesévé vá­lasztották. A továbbiakban Ficzere Sándorné művelődési osz­tályvezető-helyettes a terü­letet érintő korábbi tanács­határozatok végrehajtásáról adott számat. Ennek kap­csán több más mellett ki­tűnt, valamennyi ötesztendős gyermek számára biztosí­tott már az óvodai felvétel, s a legutóbbi elsősök 98,1 százaléka közülük került az általános iskolákba. A kö­zéptávú tervidőszak eddigi részében 40-nel nőtt a kis­diákok tantermeinek száma, új intézetek nyitottak kapu­kat, s javult az eszközellá- t<tttság is. Jó ütemben halad a közművelődési program megvalósítása is. Ezt követően Bakondi Endre, a termelés-ellátásfel- ügyeleti osztály vezetője a lakossági, különösen a pe­remkerületi ellátás helyze­tébe engedett bepillantást a jelenlévőknek. Fejes Pál városi rendőr- kapitány a fiatalkorú bűnö­zés tapasztalatait elemezte. A tájékoztató aggasztónak találta, hogy a mostani év­tizedben — a korábbi ki­egyensúlyozottság után — növekszik az ifjúság rész­aránya a bűnügyekben, s az esetek súlya, veszélyessége is nagyobb. A csökkentésük­höz nagyobb társadalmi se­gítségre van szükség. Dr. Kovács Ágnes igazga­tási osztályvezető a műve­lődési osztállyal közös be­számolóban a veszélyeztetett kiskorúak érdekében tett óvó- és védőintézkedésekről szólt. A cselekvést az sür­gette, hogy az 1980-as 620 helyett már tavaly 1063 gyer­mek volt nehéz helyzetben, sok esetben a szülők felelőt­lensége, alkoholizmusa mi­att. Dr. Kovácsné dr. Juhász Erika egészségügyi osztály- vezető ezután az időskorú lakosság szociális helyzetéről készült felmérés eredményét adta közre, befejezésül pe­dig indítványokra, javasla­tokra, tanácstagi interpellá­ciókra került sor. Gyöngyösi szüret ’84 Városnéző körúton a dán vendégek A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Heves megyei Szervezete, valamint az asz- szisztens szakcsoport gyön­gyösi társulata rendezte meg előadói ülését a zeneiskolá­ban. A témák között szere­pelt a 650 éves város tör­ténete, de szóltak Richter Gedeonról, Gyöngyös nevelt­jéről, aki a magyar gyógy­szeripart alapozta meg. Megjelent dr. Misóczki Lajos kötete, amely az 1334-től napjainkig terjedő időszak legkülönfélébb írá­sos emlékeinek szemelvé­nyeit adja közre. Tartalmaz­za annak az oklevélnek a majdnem teljes szövegét, amely kelt 1334. május 5. Visegrádon. Ez rögzíti Gyöngyös városi rangra va­ló emelését, Róbert Károly a kiváltság adományozója. A Gyöngyösi Galériában látható a Szüret ’84 című kiállítás, amelyet Lövei Gyula, a megyei tanács mű­velődési osztályának vezető­je nyitott meg méltató sza­vakkal. Kiosztották a díja­kat is. Az első helyet V. Delast Elena érdemelte ki, második lett Erdős Júlia, őt Molnár László követi. Ósz- szesen 17 művész 38 alkotá­sa tekinthető meg október végéig. A dán küldöttség dél­előtt a Kálvária-dombon le­vő oktatási központot Keres­te fel, ahol Záprel Tamás, a városi művelődési osztály vezetője köszöntötte őket. Az általános iskolai részt Eged György igazgató, az ipari szakmunkások épület­részét pedig Sánta Imre igazgató mutatta be. Innen a Mikroelektronikai Válla­lathoz vezetett a vendégek útja. Az igazgató, Petrohai Ferenc üdvözölte őket, majd a kapott tájékoztatás után üzemlátogatás következett. A délutánt a fővárosban töltötték a dán vendégek. Ma, eléggé sűrű program várja az érdeklődőket. Dél­előtt 10 órától kezdve „ver­senyeznek” a nagyüzemek borai a főiskolán a zsűri előtt. A már meglevő kiál­lításokon túl,, délután 2 óra­kor a Volán művelődési há­zában virágkötészeti kiállí­tás nyílik. Ugyanekkor a Mátra Múzeumban A Sár­hegy növény- és állatvilágát mutatják be. A Mátra Mű­velődési Központban kézi­munka kiállítás várja dél­után öt órától az érdeklő­dőket. A város legforgalma­sabb részein népzenei cso­portok szólaltatják meg muzsikájukat délután négy órától. A megye népdalkö­reinek találkozója pedig a művelődési központban kez­dődik meg ugyanebben az időben.

Next

/
Thumbnails
Contents