Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-25 / 225. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 25., kedd Károsult: az állam Valami jelképes is lehet abban, hogy a bejárati ajtó közvetlenül az utcára néz. A járdáról csupán egy lépés és máris ott van az ügye után siető városlakó, ahol összesen heten csak rá várnak. Rá, az ügyfélre, hogy kérdéseire válaszoljanak, papírjait és iratait elvegyék, azokra rá­vezessék ... átírják ... lepecsételjék .... engedélyezzék... Ki győzné mind felso­rolni? Az ajtó fölött a tábla: Ügyfélszolgálat. SZIGORÚ KÖVETELMÉNY Az ügyfél szolgálatában (Fotó: Szabó Sándor) A belkereskedelmi, idegen- forgalmi és külkereskedelmi szervezetek sem kivételek az általános megállapítás alól, ami szerint a pénzügyi fe­gyelem még sok kívánniva­lót hagy maga után. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága revizorainak ebben a körben lefolytatott ellenőrzéseiből 92,8 százalék jegyzőkönyv felvételével zárult. Ez az adat egyúttal azt is közli, hogy a vizsgált vállalatok­nak és szövetkezeteknek mindössze 7,2 százalékánál vezették pontosan a számlá­kat és a nyilvántartásokat, csupán ilyen kevesen mutat­ták ki valósághűen ráfordí­tásaikat, bevételeiket és nye­reségüket, azaz: adóztak elő- irásszerűen. A főigazgatóság apparátu­sa tavaly összesen 366 bél­és külkereskedelmi, vala­mint idegenforgalmi gazdál­kodónál járt. A revizorok legfontosabb feladata — a korábbi évekhez hasonlóan — a gazdálkodás megítélésé­re, a vállalatok és szövetke­zetek mérlegének és ered­ménykimutatásának valódi­ságára, a befizetési kötele­zettségek teljesítésére, illet­ve a különböző érdekeltsé­gi alapok képzésére és fel- használására, ezek szabály- szerűségére vonatkozott. Ami például a nyereség kimuta­tását illeti, a revíziók nyo­mán lefelé és felfelé is na­gyobb mértékben módosult a gazdálkodók eredménye, mint egy esztendővel koráb­ban. Sok pénzügyi pontatlan­ságot takar az állammal szembeni befizetési kötele­zettségek teljesítése is. A szó­ban forgó vállalatok és szö­vetkezetek adóhiánya 377 millió forint, adótöbblete pe­dig 179 millió forint volt ta­valy. Az előző esztendőhöz viszonyítva mind . az adó­hiányok, mind az adótöbble­tek növekedtek, ami a pénz­ügyi fegyelem romlására utal. A vállalati nyereség pon­tatlan kimutatása az esetek többségében a különböző vá­sárolt készletek helytelen ér­tékelésére és nyilvántartásá­ra, a fenntartási költségek és a beruházások (tudatos) összekeverésére, a különféle költségek és ráfordítások helytelen elszámolására ve­zethető vissza. A főigazgatóság revizorai 1983-ban kiemelten ellenőriz­ték az áfészek gazdálkodá­sának szabályszerűségét. Megállapításaik szerint az áfészek pénzügyi fegyelmé­ben az utóbbi években visz- szaesés következett be. Ezt bizonyítja, hogy növekedett a jegyzőkönyvezett hiányos­ságok és szabálytalanságok száma. A hibaokok szerte­ágazóak: náluk is a gyakori „pontatlanságok” közé tarto­zik, hogy fenntartási költ­ségként számolják el a be­ruházásokat. A revizorok a vizsgált áfészek 60 százalé­kánál tapasztaltak ilyen jel­legű hibákat. Rendszeres és visszatérő szabálytalanságo­kat rögzítettek a szövetke­zetek építőipari és szolgálta­tó szakcsoportjainak tevé­kenységéről. összességében a pénzügyi ellenőrök megál­lapították, hogy a szövetke­zetéknél a belső ellenőrzés hiányosságai és lazaságai is hozzájárultak a szabálytalan­ságok növekedéséhez. A főigazgatóság revizorai 1983-ban tíz idegenforgalmi vállalatnál jártak. A pénz­ügyi szakemberek egyik fon­tos megállapítása, hogy az idegenforgalmi vendéglátást is utolérte az eladósodás. Ez elsősorban a nemrégiben véghezvitt beruházások lehe­tőségeinek túlbecsüléséből adódik. A külkereskedelemben vég­zett ellenőrzések közül a fontosabbak közé tartozik az export-fővállalkozások lebo­nyolításának vizsgálata. A vizsgálat összesen 12 export- fővállalkozással foglalkozó szervezetre terjedt ki. A re­vizorok megítélése szerint ilyen fővállalkozásra első­sorban a fejlődő országok­ban van lehetőségünk. A munkálatok végrehajtásá­ban gyakran okoz gondot, hogy a vállalatok kellő kö­rültekintés, a helyi adottsá­gok, építési és jogi szabá­lyok, munkaerő-feltételek megfelelő ismerete nélkül vállalkoznak nagy összegű beruházásokra. Ellentmon­dást szül, hogy miközben a fővállalkozások egyike-má- sika jelentős veszteséggel jár, az egyéni munkavállaló me­sés jövedelemre tesz szert. A pénzügyi szabálytalan­ságok és hibák a szóban for­gó vállalatoknál és szövetke­zeteknél sem maradtak kö­vetkezmény nélkül. Az adó­hiány és a jogosulatlanul képzett érdekeltségi alapok miatt például ebben a kör­ben összesen 122,8 millió fo­rint bírságot szabtak ki az adóhatóságok. Emellett nem­csak a vállalatokat terhelő szankciók növekedtek, ha­nem a személyes felelősség­re vonás is nagyobb szerepet kapott. A hibákkal, mulasz­tásokkal, manipulációkkal vá­dolható vállalati vezetők és dolgozók ellen szabálysértési, fegyelmi és büntető eljárá­sokat indítottak. Az eljárá­sok tekintélyes része fe­gyelmi büntetéssel: a sze­mélyi alapbér mérséklésével, prémiummegvonással, kár­térítés kiszabásával, alacso­nyabb munkakörbe helyezés­sel zárult. M. P. Megkapja a személyi iga­zolványát. Megköszöni. In­dulna, amikor megállítom és megkérdezem, miért jött. — Költözködtünk, a vál­tozást kellel(t beírni. Néhány perc alatt megtörtént. Elé­gedett vagyok az intézés gyorsaságával. Aki inézkedett, Szabó Já- nosné, aki egyébként épí­tésügyi előadó. Miért ő ve­zette be a címváltozást? — Nálunk mindenki csi­nál mindent. Ha a kolléga­nőm valamiért kiment, én veszem át az ügyet. Az ügy­fél nem várhat és követel­mény, hogy tíz percen belül elégedetten távozzék. Hm ... ! Nem csekély kö­vetelmény. A tágas helyiség a kora délutáni időpontban köny- nyen áttekinthető. Szépen kialakított munkahelyek so­rakoznak egymás mellett. Üvegfal választja el őket egymástól. Mindegyik fö­lött ott az eligazító tábla. A „Pénzügyek” felirat alat­ti helyen Marczin Sándorné ül. — Hozzám az adóügyek tartoznak. Most aránylag csend van, mert szeptember 15-ig lehet kamatmentesen befizetni az adót. Akik ké­sőbb jönnek, azok esetében lehet bizonyos komplikáció. Azt is közölte, hogy na­ponta 30—40 személy, tehát ugyanannyi ügy jut el hozzá. (Tudósítónktól): Az idén rendkívül kedve, zően alakulnak a finomsze- relvénygyári termékek érté­kesítésének feltételei. A megnövekedett kül- és bel­piaci igények minél jobb kielégítése érdekében a kongresszusi és felszabadulá­si munkaverseny keretében jelentős többlet teljesítésére vállalkozott a gyári kollek­tíva és az eddigi számada­Segítenek Valóságos kis irathalmazt vett ki a táskájából Czobor János, ö a Mikroelektroni­kai Vállalat dolgozója. Most azonban társadalmi aktíva tisztét tölti be — ezért a sok irat. Az egyik kérelme­zőnél járt kint. — Egy kétgyermekes anyá­ról van szó, aki albérletben él, egyedül neveli az apró­ságokat. Rendkívüli gyám­ügyi segélyt kért. ő tehát felmérte a körül­ményeket és azokat rögzí­tette a papíron. De nem elé­gedett meg ennyivel, a ja­vaslatát is rávezette az irat­ra. A külső segítőtársak tu­lajdonképpen az ügyintézés gyorsaságát és helyességét szolgálják. Valóságos „meg­nyújtott” karjai ennek a ta­nácsi intézménynek. Azt már dr. Kovács Ist­vántól, az iroda vezetőjétől tudtam meg, hogy az egyik üveges részben felváltva foglal helyet az Ingatlanke­zelő Vállalat, illetve a sport­ügyek intézője. Túlságosan sokan nem veszik igénybe a szolgálatainkat — egyelő­re. Talán azért sem, mert nem sokan tudnak róluk a lakosság körében. Szombaton is Csütörtökön, este hat órár ig várják az ügyfeleket, akik tok biztató eredményeiket mutatnak. Augusztus végéig 224 mil­lió forint értékű áru került tőkés exportra, ez 55,7 szá­zalékkal több mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban tett tőkés kiszállítás. Az exportkötelezettségek telje­sítése mellett, a belföldi igények kielégítése is a cél­kitűzéseknek megfelelően halad. Ebben a tavalyihoz viszonyítva mintegy 20 szá­néra „tolakszanak” a késői órában a tanácsi dolgozók­nál. Szombaton pedig ket­ten tartanak szolgálatot. Ha nem tudnak valami miatt érdemben intézkedni, akkor jegyzőkönyvet írnak meg és azt hétfőn átadják az illeté­kes személynek. — Bárki kérheti a jegy­zőkönyvezést — hívja fel erre a körülményre a fi­gyelmemet az iroda vezető­je. — Akkor is, ha csupán felvilágosításért tért be hoz­zánk. Az üzemeknél korábban rendszeresen tartottak ügy­félszolgálatot, de abba kel­lett hagyniuk. Az ok: az érdeklődés hiánya. Most a reggeli órák a leg­zsúfoltabbak, úgy délelőtt, 11-ig. Megkérdeztem Szabó Lász­lónktól, az igazgatási ügyek előadójától, mi történik olyankor, ha itt mégsem tud­nak valamiben intézkedni. — Azért van például a te­lefon. Felhívom az illetékes osztályt és rákérdezek az ügyre. Nem kell tehát sehová sem elmenni azért, hogy a dolog végére pontot tehes­sen. Tudni szerettem volna még, milyenek az ügyfelek. Általában udvariasak, de— — Előfordul, hogy nekem türelemre van szükségem. Igyekszem még egyszer meg­zalékos növekedés történt. A gyártási programok telje­sítésén túl új termékek is kifejlesztésre kerültek. Az utasérzékelő autóbuszajitó- működtetőkből már ebben a hónapban szállítanak az Ikarusnak. A kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny ke­retében több minit 50 szo­cialista brigád tett pótvál­lalást a Bervában, ezek tel­magyarázni, ha kell, de az is megtörtént már, hogy a magáról megfeledkezett ügyféllel szemben segítsé­get kellett kérnem, kérnünk. Nem szívesen emlékez­nek rá. Szerencsére nem mostanában történt, de ... ez is hozzátartozik a körülmé­nyekhez. — Már évek óta ezt a munkát végzem, jól érzem itt magam, szívesen csiná­lom — mondta a kérdésem­re válaszolva. Közelebb Amikor az ügyfélszolgála­tot annak idején megszer­vezték, gondolom: a leg­főbb cél lehetett, hogy kö­zelebb kerüljenek az állam­polgárokhoz. Az emberek­hez. Ezért nem szeretem ezt a szót: ügyfél. Mert minden ügy mögött ember találha­tó. Esetleg: emberek. Sorsok, bajok és gondok és a leg­többjük éppen a hatóságtól, a városi tanács illetékesei­től várja, hogy „ügyében” gyorsan és emberségesen döntsenek, határozzanak, cselekedjenek. A köznapi ember előtt az ügyfélszolgálat az, amelyen megméretik a hivatal, a ha­tóság: a tanáács Óriási felelősség ez. G. Molnár Ferenc jesítését külön is értékelik majd. A verseny folyama­tosságát bizonyítja, hogy még mindig készülnek újabb vállalások a kisebb egysé­gek feladataira. A műszaki előkészítés területéről első­ként a Pattantyús és a Delta szocialista brigád szá­molt be arról, hogy miként teljesítette vállalásának egyes pontjait. Fesztbaum Béla Jelentős többletek a Finomszerelvénygyárban A gazdálkodás jelenlegi és jövőbeni kérdéseiben való eligazodáshoz egyre kevésbé elengedhető a különböző jogszabályok egyenkénti megismerése. A pénzügyminisztérium e tájékoztatóval elő kivánja segíteni, hogy a készülőben levő, igen széles kört érintő, új kiadványairól minél töb­ben szerezzenek tudomást. A kiadványok egyike a magánvállalkozások adó. zásával, társadalombiztosí­tási, számviteli és munkajo­gi kérdéseivel foglalkozik (PM JOGINFORM sorozat 5. 4. jelű kötete). Mint köz­tudott, 1984 elején új adó­rendeletek léptek életbe és módosultak — a magánvál­lalkozásokat érintő — más jogszabályok is. A kötet részletesen ismerteti az érvényes adó-, a módosított társadalombiztosítási, mun­kajogi és számviteli szabá­lyokat, továbbá az ezekkel kapcsolatos állásfoglaláso­kat. A fővállalkozói gazdasági ismeretek elsajátítására, il­letőleg az export-fővállalko­zás keretében tartós külföl. di szolgálatot teljesítő dol­gozók részére hasznos se­gédletnek ígérkezik a Fő- vállalkozással kapcsolatos jogszabályok gyűjteménye című (PM JOGINFORM 5. 3. jelű) füzet, amely egységes szerkezetben tartalmazza a belföldi és az export-fővál­lalkozásra vonatkozó vala. mennyi jogszabályt. A kö­tet tájékoztatást ad a ver­senytárgyalási rendszer elő­írásairól, a beruházások fi­nanszírozási, elszámolási, ár- és egyéb eljárási kérdé. seiről, továbbá, a tartós kül­földi szolgálatot teljesítő dolgozókra vonatkozó mun­kaügyi és más szabályokról is. A harmadik kiadvány a beruházást lebonyolító vál­lalatok számlarendjét ismer­teti (PM JOGINFORM Sz. 6.ó). Ebben szó van a beruhá­zás szervezésével és lebo­nyolításával kapcsolatos el­számolási szabályoikról, va­lamint a belföldi beruházási célú fővállalkozások és az export-fővállalkozások sza­bályairól. Kéziikönyvként használhatják a beruházáso. kát lebonyolító szervezetek és azok a gazdálkodók, ame­lyek fő profiljuk mellett fő- vállalkozói, vagy ahhoz kap­csolódó tevékenységet is folytatnak. Számviteli, módszertani útmutató címet viseli a ne­gyedik kiadvány, amely el­sősorban azoknak a válla­latoknak nyújt segítséget, ahol a számviteli szakem­berhiány krónikussá vált, vagy minőségi problémák jelentkeztek: gondjaik van­nak saját számlarendjük összeállításával, folyama­tos karbantartásával. Az útmutató ismerteti a választ­ható megoldásokat, azok al_ kalmazási feltételeit, vala­mint az analitikus tagolást és a főkönyvi könyvelésre alkalmas számlarészlete­zést. Az érdeklődik részletes információkat a PM Szerve­zési és Ü qyvitelgépesítési Vállalatnál (Budapest V., Tanács krt. Tel.: 181-877) kaphatnak. Hiruerők A jó bornak nem kell cégér — tartja a régi szólás. De ha az egyik bor jobb, mint a másik — ha a piacon az egyformán nagy­szerű árukból is bő a választék — elavul az ősi bölcsesség. Napjainkban kell a cé­gér! Nem is akármilyen, pem is akár­mennyi. A gyártóknak, s a kereskedőknek harcolniuk kell a vásárlókért. E harc fon­tos fegyvere: a rekláin. Rég volt már, amikor a Városligetben, s a forgalmas utcákon a „szendvicsembe­rek” kabátként öltötték magukra a színes transzparenseket: „Fáj a gyomra, netán beteg? ünicumhoz nem kell recept.'”, „Ha cipőjén Schmoll-paszta ragyog, minden hölgy csak önért rajong!” Elmúltak azok az idők is. amikor a rek­lámot a kapitalizmus eltárgyiasult világá­ban burjánzó rossznak tartották. Napja­inkban a szocialista társadalomban is el­ismerik a reklámtevékenység fontosságát. A televízió adásidejének jelentős részét ál­dozza vásárlócsalogatásra, és a falakon, a szatyrokon, sőt a sárkányrepülők szárnyán is megjelentek a feliratok: „Corso cipőben, Corso cipővel jól jár!”, „Olcsón, gyorsan a Centrumban!" „Egyet fizet, kettőt kap!”. Rövidebbek a cégemblémák: Videoton, Skála, Sugár, TÜZÉP, TANÉP, MÉH, és a nyugati kínálat begyűrűzése: Adidas, Seiko, Martini, Philips, stb. Rendjén is volna a dolog, ha ezek csak ott jelennének meg, ahol valóban haszno­sak. Az, hogy az áruházak bejáratán ve­vőcsalogató feliratok díszelegnek, termé­szetes. Hogy a presszókban még a lám­pákon is a Pepsi védjegye virít, érthető. A falakon, a versenyautókon, a sportpá­lyán, is megszoktuk a reklámszöveget. Tudjuk, hogy Ferjáncz Attila Renaultja nem a Castrol-felirattól szalad olyan gyor­san, s hogy a focisták sem akkor nyernek VB-t. ha a lelátó palánkjára Budalakk embléma kerül, de kit zavarnak e cégé­rek? A megrendelők jól járnak. Olyan helyre kerül a hírverésük, melyen „rajta a világ szeme”, az egyesületek pedig szép summát tesznek zsebre, cserébe a „szíves­ségért”. Az viszont más kérdés, miért kezdenek ezek az emblémák önálló életet élni. Mi­ért jelennek meg olyan helyeken, ahová nem valók? Miért borítják el a tinédzse­rek diplomatatáskáit, a pólótrikók mellré­szét. a dzsekik hátát, a tolltartók fedeléé a gyermekszobák falát? Alig hiszem, hogy a legszebb Pepsi-reklám vetélkedhetne ol­csó reprodukciók esztétikai értékével. Az sem bizonyos, hogy a sima bőrfelületek igénylik a matricák tarkaságát. Ízlésbeli fogyatékosságnál persze többről van szó. Az emblémák vallanak „hódolóik” álmai­ról. Nem véletlen hogy mindig a legran­gosabb gyártók nehezen elérhető termékei találnak önkéntes hírverőkre. Tárgyak hí­ján nevek birtokosai álmaik hirdetői ők. Szabó Péter PM joginform

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents