Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 22., szombat ENSZ-KOZGYÜLÉS: Brunei a 159. tagállam Marjai József hazaérkezett Moszkvából Marjai József miniszterel­nök-helyettes, hazánk állan­dó KGST-képviselője pénte­ken hazaérkezett Moszkvá­ból, ahol a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa vég­rehajtó bizottságának 111. ülésén vett részt Francia pártkiildöttség látogatása Magyar­országon Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szeptember 17. és 21. között látogatást tett hazánkban a Francia Kommunista Párt küldöttsége, amelynek élén Richard Sanchez-al, a kb agrárpolitikai osztályának vezetője állt. A francia vendégek az MSZMP agrárpolitikáját, a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom működését tanul­mányozták. A küldöttséggel, — ame­lyet fogadott Ballai László, az MSZMP Központi Bizott­sága gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője —, Kovács Imre, a KB osztályvezető­helyettese és Eleki János, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára folytatott megbeszélést. A delegáció ellátogatott több Komárom és Heves megyei mezőgazdasági termelőszö­vetkezetbe, illetve állami gazdaságba. Brandt és Axen tárgyalásai Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke és Hermann Axen, a Német Szocialista Egység- párt (NSZEP) Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára csü­törtökön Bonnban a két párt kapcsolatainak továbbfej­lesztéséről tárgyalt. Folytatta munkáját pénte­ken az ENSZ Közgyűlés 39. ülésszaka, amelyen 18 ál­lamfő, alelnök és kormány­fő, valamint 99 külügymi­niszter vett részt. Napiren­den továbbra is szervezeti és ügyrendi kérdések szere­peltek, az általános politikai vita hétfőn kezdődik. Brunei lesz a világszerve­zet 159. tagállama. Brunei brit gyarmat volt, 1984. január 1-én vált füg­getlenné. A csendes-óceáni Bomeo szigetének északi Az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszaka alkalmából New Yorkban tartózkodó Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese, külügyminiszter csü­törtökön Szpirosz Kiprianu ciprusi elnökkel, Sah Mu- hammed Doszt afganisztáni és Jakab Han pakisztáni külügyminiszterrel találko­zott. A ciprusi elnökkel tartott megbeszélésen Gromiko a kétoldalú kapcsolatokról és az ENSZ-közgyűlés üléssza­kának napirendjén szereplő kérdésekről tárgyalt. Meg­erősítette: A Szovjetunió tá­mogatja az el nem■ kötele­zett politikát folytató Cipru­si Köztársaság függetlensé­gét, területi egységét és szu­verenitását. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió síkraszáll az idegen csapatok kivoná­sáért, a külföldi katonai tá­maszpontok felszámolásáért, azért, hogy a ciprusi kérdést a két közösség érdekeinek fi­gyelembe vételével, külső be­avatkozástól mentesen ren­dezzék. Többek között az afga­nisztáni helyzetről volt szó Andrej Gromiko és Sah Mu- harnmed Doszt megbeszélé­sein. Gromiko leszögezte, hogy a Szovjetunió támogat­részén fekszik, tagja a Dél­kelet-ázsiai Országok Szö­vetségének. Fő valutabevé­teli forrása az olaj, lelőhe­lyein napi 175 ezer hordónyi nyersolajat termelnek ki. Je­lentős olajvagyonának kö­szönhetően az országban az egy főre eső évi jövedelem eléri a 10 ezer dollárt. A 38 esztendős szultán egyúttal a miniszterelnöki tisztséget •is betölti, az ő kezében van a pénzügyi és a belügyi tár­ca, egyúttal a hadsereg és a rendőrség főparancsnoka lis. ja az afganisztáni kormány­nak a szomszédos államok­kal való kapcsolatai javítá­sát célzó konstruktív kezde­ményezéseit. Az afgán kül­ügyminiszter megerősítette, hogy kormánya kész további erőfeszítéseket tenni a poli­tikai rendezés érdekében. A délkelet-ázsiai helyzet normalizálását akadályozza az Afganisztán elleni had­üzenet nélküli háború, ame­lyet elsősorban pakisztáni te­rületről folytatnak — mon­dotta a szovjet diplomácia vezetője Jakub Han pakisz­táni külügyminiszterrel foly­tatott tárgyalásain. Kiemelte, hogy az utóbbi időben foko­zódott az Afganisztánba tör­ténő fegyveres beavatkozást elősegítő, ellenséges pakisz­táni tevékenység, amely ki­hat a szovjet—pakisztáni kapcsolatokra. Leszögezte, hogy a Szov­jetunió a jövőben is megad­ja a szükséges támogatást Afganisztán népének és kor­mányának a külső agresszió visszaveréséhez. Gromiko re­ményét fejezte ki, hogy Pa­kisztán olyan álláspontra he­lyezkedik, amely lehetővé teszi az ENSZ-főtitkár sze­mélyes képviselőjének köz­vetítésével folyó afganisztáni­pakisztáni tárgyalások ered­ményességét. Gromiko New York-i tárgyalásai Befejeződött a szociológusok vándorgyűlése Egerben (Folytatás az 1. oldalról) — Most már évente tart­juk összejövetelünket — mondta. — Időrendben a pé­csi és a budapesti után most az egri volt a harma­dik vándorgyűlésünk. Koráb­ban az egészség és a társa­dalom, majd a többoldalúan hátrányos helyzetben levő rétegek sorsát vizsgáltuk meg, és ráirányítottuk a fi­gyelmet a szükséges intézke­désekre. Jövőre a makói vándorgyűlésünkkor Erdei Ferenc életére és munkássá­gára emlékezünk. Egerbe örömmel jöttünk, mert mind a két nap szívesen fogadtak bennünket a megye, a város politikai és állami vezetői. Mindent elkövettek azért, hogy alapos elemző munkát végezzünk és ehhez biztosí­tották a zavartalan feltéte­leket. Ezúton is szeretnék köszönetét mondani a kiváló szervezésért. Konferenciánk iránt nagy volt az érdeklő­dés, hiszen több mint há­romszázan jöttek el a me­gyeszékhelyre. — Minek tulajdonítja ezt? — Rendkívül érdekes té­ma, a munka, a gazdaság és a társadalom összefüggései kerültek napirendre és vizs­gálatra a mai Magyarorszá­gon. Ennek közvetlenül ak­tualitást adott, hogy az idén áprilisban tartott ülésén az MSZMP Központi Bizottsága elhatározta a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejlesz­tését. Ezt gondos előkészítő munka előzte meg, amikor politikusok, közgazdászok, szociológusok, a tudomá­nyos élet kiemelkedő szemé­lyiségei hallatták szavukat, vetették össze véleményüket ebben a fontos kérdésben. Mostani kétnapos vándor- gyűlésünk igyekezett ezt a témát megfelelő gazdasági és társadalomtörténeti háttérbe helyezni, valamint a moder­nizáció hatásait is sokolda­lúan megvilágítani. Ehhez nagyszerűen kapcsolódták a reform gazdasági és társa­dalmi oldalát, továbbá a ki­segítő második gazdaság eredményeit, a munkahelyi szervezetet, különös tekintet­tel a vállalatok szerepét, va­lamint a gazdasági kultúra és magatartás kérdéseit fel­táró szekcióülések, ahol gyü­mölcsöző viták és sok érté­kes észrevétel hangzott el. — Mennyire érte el célját a) vándorgyűlés? — A konferencia legna­gyobb érdeme, hogy lehető­séget nyújtott arra, hogy a közgazdászok, a szociológu­sok egy-egy témakörben együtt gondolkodjanak. Meg­fogalmazódott, hogy néhány terület, mint a munkaterme­lékenység, a hatékonyság alapvető mozgatói előrehala­dásunknak, nem csupán a gazdaságban, hanem a társa­dalomban is. A jobb teljesít­mények kellő érdekeltséggel megteremthetők. A viták rá­irányították a figyelmet gyengeségeinkre, amelyek feloldásával és javításával gazdaságunk teljesítőképessé­ge fokozható, és ezen keresz­tül a társadalom is képes a továbbfejlődésre. Mindez lehetőséget kínál arra, hogy Magyarország, a magyar nép még nagyobb eredményeket érjen el a következő évek­ben a szocialista építőmunka során — fejezte be nyilatko­zatát Kulcsár Kálmán aka­démikus. Mentusz Károly Venezuela: Tüntető diákok Fegyveres összetűzés rob­bant ki csütörtökön a vene­zuelai főváros, Caracas egyetemének területén a tüntető diákok és a rend- fenntartó erők között. Egy diák életét vesztette, többen megsebesültek, összetűzések voltak az Andokban lévő Meridában is. A diákok amiatt tiltakoztak, hogy az előző nap a fővárosba veze­tő úton a rendfenntartó erők tüzet nyitottak egy diákok­kal telt autóbuszra. A tör­téntek előzményei: a Mara- cay-i állatorvosi és agrár egyetem diákjai a fővárosba utaztak, hogy a központi egyetem rektoránál tiltakoz­zanak a tandíjak emelése és az ösztöndíjak eltörlése mi­att. A diákokat szállító au­tóbuszokat a rendfenntartó erők feltartóztatták. Egyórás tárgyalás után az egyik au­tóbusz hirtelen elindult, mi­re a rendőrök tüzet nyitot­tak rá. Választások Granadán Grenadán általános vá­lasztásokat tartanak decem­ber 3-án, hogy új kormány­nyal váltsák fel az ameri­kai megszálló erők által fel­állított átmeneti kabinetet. A választások időpontját Sir Paul Scoon, a karibi szi­getország főkormányzója csütörtökön rádióbeszédben jelentette be. Közölte, hogy a törvényhozói választásokra megfigyelőket hívnak az or­szágba az ENSZ-ből. a Brit Nemzetközösségtől és az Amerikai Államok Szerveze­tétől. Az amerikai csapatok ta­valy októberben rohanták le a szigetet, azután, hogy az országot kormányzó haladó Üj JEWEL Mozgalom pár­ton belül fegyveres össze­csapásba torkolló viszály tá_ madt, amelynek áldozatául esett Maurice Bishop mi­niszterelnök. A szigetország jelenleg hivatalban levő ide­iglenes kormányát az invá­zióé erők jelölték ki. Azóta amerikai egységek állomá­soznak a szigetországban. —( Külpolitikai kommentárunk )— A megoldás keresése LASSAN EGY ESZTENDEJE MÁR, hogy Cipru­son a török közösség negyventagú nemzetgyűlése önkényesen kikiáltotta az Észak-Ciprusi Török Köz­társaságot. Ezzel a mesterségesen kettészakított szi­get északi és déli része között gyakorlatilag megszűnt minden érintkezés. A hovatovább állandósulni látszó helyzet mögött százezrek tragédiája, kényszerű me­nekülése, ideiglenes otthonok és romos városok fi­gyelmeztetnek a ciprusi kérdés megoldatlanságára. A két közösséget elválasztó zöld vonalon az ENSZ bé­kefenntartó erői vigyázzák a látszólagos nyugalmat. Ciprus sorsa azonban már egy évtizede témája a nemzetközi fórumoknak. Tíz esztendeje, 1974-ben ugyanis Törökország csapatokat tett partra a sziget északi részén. Ürügyet az adott Ankarának erre, hogy görög nacionalista érzelmű ezredesek egy cso­portja puccsot kísérelt meg Makariosz érsek-elnök ellen, jelszavuk az Enozisz, az anyaországhoz való csatolás volt. A török közösség, amely a lakosságnak 18 százaléka, minden eszközt hajlandó volt felhasz­nálni, hogy megvédje önállóságát. A TAVALY NOVEMBERBEN TÖRTÉNTEK, a szi­get formális kettészakítása, a világon mindenfelé el­lenérzést váltott ki. Egyedül Törökország sietett el­ismerni és támogatásáról biztosítani a ciprusi törökö­ket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az események kap­csán kinyilvánította, hogy a szigeten csak egy köz­társaságot ismer el. Egyúttal felkérte a főtitkárt: folytasson jószolgálati tevékenységet, hogy „miha­marabb előbbre lépjenek a ciprusi kérdés igazságos és tartós rendezésében”. A nemzetközi szervezet tö­rekvését leginkább maguk az érintett felek nehezí­tik. Javier Pérez de Cuellar erőfeszítése az utóbbi hetekben némileg előmozditották a két közösség kö­zeledését. Közvetetten bár, az ENSZ-főtitkár szemé­lyes bekapcsolásával megkezdődött a párbeszéd, amelynek folytatása lehet október 15-től a tárgyalá­sok második szakasza. Pérez de Cuellar konstruktív­nak nevezte a legutóbbi kísérlete eredményét. A tár­gyaló felek között azonban alapvető kérdésekben to­vábbra sincs egyezés. Kiprianu ciprusi elnök olyan köztársaságot kíván létrehozni a szigeten, amelyet erős központi kormányzat irányítana. Denktas, a tö­rök közösség nevében konföderációs államot akar, amelyben a központi kabinet csak névleges hata­lommal rendelkezne, a közösségek vezető testületéi pedig önállóan intéznék ügyeiket. Az ENSZ főtitká­ra — külön-külön meghallgatva mind a két felet — olyan áthidaló megoldást ajánlott fel a közösségek­nek, amelyben egy kétkamarás törvényhozás (alsó­házában 70—30 százalékban, felsőházában pedig 50 —50 százalékban oszlanának meg a görög, illetve a török képviselők) irányítaná az ország ügyeit. HOSSZÜ IDŐRE LESZ MÉG MUNKÁJA Pérez de Cuellárnak. A ciprusi kérdés megoldása felé vezető göröngyös úton a feleknek olyan lényeges kérdéseket kell tisztázniuk, hogy mekkora legyen a közösségek által ellenőrzött területek nagysága, hogyan osszák meg a hatalmat a központi kormány és a közösségek között. MALLÄR ÉVA BEJRÚTI MERÉNYLET: Negyven áldozat? Péntek hajnalig huszonhá­rom áldozat holttestét talál­ták meg az Egyesült Álla­mok bejrúti nagykövetsége ellen csütörtökön elkövetett robbantásos merénylet után. A mentőalakulatok szerint azonban még mintegy húsz ember van a romok között. Félő, hogy az áldozatok szá­ma meghaladja a negyvenet is. Washingtoni források sze­rint két amerikai állampol­gár vesztette életét a me­rényletben. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár csütörtökön megdöbbenését és felháboro­dását fejezte ki a bejrúti merénylet miatt. Reagan elnök, Weinber­ger hadügyminiszter és Shultz külügyminiszter csü­törtökön egyaránt elzárkó­zott az elől, hogy nyilatkoz­zék: tervez-e az Egyesült Államok valamiféle „meg­torló intézkedést” a bejrúti merénylet elkövetői ellen. Az elnök korábban arról be­szélt, hogy az Egyesült Ál­lamok a jövőben „gyors és határozott” lépésekkel vála­szol minden ilyen akcióra. Egyes értesülések szerint ugyan amerikai flottaegysé­gek úton vannak a libanoni főváros felé — így azok a hajók, amelyek a Szuezi- csatorna térségében tényked­tek —, a jelentések azonban arról számolnak be, hogy az amerikai felderítés nem tud­ja, kik és hogyan követték el a nagykövetségi épület el­leni robbantást. Több képviselő és szená­tor szóvá tette a biztonsági intézkedések lazaságát. A külügyminisztérium szóvi­vője, majd maga a külügy­miniszter cáfolta ezt. Shultz azt mondta, hogy sikerült megakadályozni a nagyobb kárt, a szóvivő szerint pe­dig a nagykövetség nem ka­tonai tábor, vagy erődít­mény. Reagan mindenesetre ki­jelentette: ha a terrortáma­dások azt akarják elérni, hogy az Egyesült Államok vonuljon ki Libanonból, és hagyjon fel közel-keleti poli­tikájával, akkor ez hiábava­ló kísérlet. Több mint húsz ember meghalt és legalább hatvan megse­besült a bejrúti amerikai nagykövetség egyik épülete ellen elkövetett bombamerénylet következtében. A képen: az egyik sebesült hordágyon (Népújság telefotó — AP — M TI — KS) Kulcsár Kálmán akadémikus (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents