Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-22 / 223. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 22., szombat 1. BARÁTI ÚT UTÁN „Mindent az emberek nevében, mindent az emberek javára...” Interjú Barta Alajossal, az MSZMP Heves megyei Bizottsága első titkárával Mint annak idején lapunkban beszámoltunk róla: a Bolgár Kommunista Párt Targoviste megyei Bizottsága hivatalos, baráti meghívására Barta Alajosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága első titkárának vezetésével háromtagú pártdelegáció vett részt, a Bulgária felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A megyénkkel testvéri kapcsolatban álló Targovistébe látogató delegáció tagja volt Bágyi Imre, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese és Odor Lászlóné, a megyei pártbizottság tagja, a Parádsasvári Üveggyár párt-alapszervezetének titkára is. Az élményekről, a tapasztalatokról, az együttműködés további lehetőségeiről Barta Alajossal készítettünk interjút. —Hazánk, ezen belül Heves megye lakossága különösen nagy figyelemmel kísérte a iBulgária felszabadít, lásának 40. évfordulója alkalmából rendezett számve- tő-számadó ünnepségeket. Barátaink hogyan köszöntötték, s ünnepelték a jeles évfordulót? — Mint ismeretes, 40 évvel ezelőtt, 1944. szeptember 9-én győzött az antifasiszta népi felkelés ’ Bulgáriában, amely véget vetett a monarcho-fasiszta diktatúrának, és megnyitotta a szó. cializmushoz vezető utat. A győzelem kivívásában döntő szerepe volt a Bolgár Kommunista Pártnak, amely a véres harcokban hadsereggé formálódott, a hős bolgár partizán mozgalomnak és a Vörös Hadsereg segítségének, amely nemcsak saját hazáját szabadította fel a fasiszta elnyomás alól, hanem részt vett Magyarország felszabadításában is. A Heves megyei pártdelegáció a bolgár testvérmegye kommunista pártjának meghívására érkezett Targovistébe, Bulgária nemzeti ünnepére. Az alkalomból ugyancsak Targovistébe látogattak több szocialista ország testvérmegyéinek küldöttei, így a szovjet, az NDK, a román delegációk is a megyei pártbizottságok első titkárai vezetésével. Érkezésünkkor a megyeszékhely, Targoviste város már ünnepi díszbe öl. tözött. Delegációnk részt vett azon. az ünnepi felvonuláson, amelyen húszezer targovis- tei dolgozó juttatta kifejezésre ragaszkodását a párthoz, annak politikájához, elkötelezettségét a szocializmus építése iránt. Megható volt a felvonulás nyitóképe, amely a 40 évvel ezelőtti partizánok fogadtatását szirn. bolizálta: a korabeli tankon szovjet katonákat virágeső, az igazán felszabadult emberek öröme fogadta. Delegációnk bejárta a par- tizánharcok színhelyének egy részét is. Hallgattuk a túlélő szemtanúk, mi több, a résztvevők visszaemlékezéséit. Mindenütt éreztük, tapasztaltuk, hogy a bolgár nép széles tömegeiben él a partizán hősök tisztelete, tetteik, példájuk a szocialista hazafias és internacionalista nevelés, a hazaszere, tét állandóan ható forrása. A jeles évforduló megünneplésének kiemelkedő eseménye volt a megyeszékhely színháztermében rendezett nagygyűlés — ahogy ott nevezik — ünnepi plénum. Az ünnepségen a megye és a város meghívott dolgozói vettek részt, mintegy hat- százan. Az ünnepi megemlékezést Iván Gruev, a Bol. gár Kommunista Párt Targoviste megyei Bizottsága első titkára tartotta. Beszédében felelevenítette a szeptember 9-i forradalomhoz vezető utat, a Bolgár Kommunista Párt vezette hősi küzdelmeket. Szólt a szocia. lizmus építésének négy évtizedes eredményeiről, küzdelmeiről, gondjairól. A Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa a fejlődés legfontosabb irányát a demokratizálódásban, a gazdaság tekintetében pedig az inten zif Utalásban jelölte meg. A célt és az eszközt fejezi ki a párt jelszava: „Mindent az emberek nevében, mindent az emberek javára”. A nagygyűlésen felszólaltak a testvérmegyék delegáció-vezetői, közöttük én is. Átadtam megyénk kommunistáinak, dolgozóinak üdvözletét, nevükben is szívből gratuláltam a Bolgár Kommunista Párt, Targoviste megye kommunistáinak, dolgozóinak a négy évtized eredményeihez, és további sikereket kívántam a fejlett szocializmus építésében. A lelkes hangulatú nagygyűlést színvonalas kultúrműsor követte, amelyen egy csokorra valót kaptunk a bolgár népművészetből, dalaikból, muzsikájukból, táncaikból. — Mi, Heves megyeiek életünkben, munkánkban megkülönböztetetten figyeljük, hogy a proletár-internacionalista pártok, a magyar és bolgár nép, ezen belül Heves és Targoviste megye dolgozói között testvéri kapcsolat alakult ki 12 évvel ezelőtt. Ez hogyan szolgálja a két nép gazdasági, kulturális, tudományos együttműködését, közös munkánk eredményeit és sikereit? — Valóban 12 évvel ezelőtt jött létre testvérkapcsolat Targoviste megyével. Sok szállal összeköt történelmi múltunk, közös utunk, a szocializmus építésének jelene, jövője. Földrajzi, gazdasági adottságaik is hasonló vonást mutatnak a mi megyénkével. így a politikai kapcsolatok fejlődése mellett már eddig is igen termékeny együttműködés alakult ki a gazdaságban, mindenekelőtt a tudományos-műszaki információs cserék terén. Példaként említettem, hogy szakemberek kölcsönös látogatására került sor, akik tanulmányozták a vállalati, szövetkezeti élet különböző területeit, és így hasznos tapasztalatokhoz jutottak. Csak néhányat sorol, nék még példaként. Termékeny az együttműködés a Heves megyei MTESZ és a Targoviste megyei Tudományos Technikai Szövetség között is. Gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a MÉSZÖV és a targovistei testvérszervezet között, közismertek továbbá a kompolti agrárkutató intézet és a Targo- vistében kutató szakemberek kölcsönösen hasznos, közös kutatási, szervezési programjai is. A kereskedelmi együttműködés hasznát is a gyakorlatban mérhetjük. Ez év decemberében az egri Centrum Áruház „Bolgár Áruházi Hetek” keretében Targovistébő] beszerzett árukat forgalmaz, és ebben az időben a testvér bolgár megyében Heves megyei kereskedelmi hetek megrendezésére kerül sor. Hasonlóan szoros kapcsolatok kötik ösz- sze a két megyében élő művészeket, kulturális intézményeket is. A két megye pártlapjának munkatársai is rendszeresen találkoznak, és megismertetik írásaikkal az eredményeket, a sikereket, a tervéket. De még egy gondolat gazdasági kapcsolataink fejlődéséről: üzemeink együttműködését jól reprezentálta az a kiállítás, amelyet a 40. évforduló alkalmából Targovistében rendeztek megyénk termékeiből. Nagyon-sokan tekintették meg. — Napjainkban meglehetősen sokat olvashattunk és hallhattunk az úgynevezett „bolgár gazdasági reformról”. Mint közgazdász, miben látja ennek lényegét és jelentőségét? — A magyar népgazdasághoz hasonlóan bolgár barátaink is az intenzív fejlődés szakaszába léptek. A Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa — mint már fentebb említettem — a gazdaság intenzifikálását jelölte meg fő programként. A különböző gazdasági egységekben tett látogatásaink során sok olyan gyakorlati példával, módszerrel találkoztunk, amelyek azt bizonyítják. hogy e program végrehajtásában Targoviste megyében is figyelemre méltó eredmények születtek. Néhány újabb példa a gazdag gyűjteményből: ellátogattunk egy agráripari komplexumba, ahol elmondották, hogy a növény- termesztés gépesítését komplexen oldották meg, az irányításban mindenütt magasan kvalifikált szakemberek vesznek részt. A legtöbb területen munkabrigádokig megteremtették a dolgozók anyagi érdekeltségét. Figye. lemre méltó hozamokat érték el, például búzából 45 —50 mázsa hektáranként, napraforgóból 25, szőlőből 80 mázsa termett az utóbbi évek átlagában. Láttunk a közelmúltban létrehozott, korszerű technológiával felszerelt tehenészetet, ahol átlagban tehenenként 4600 liter tejet fejnek évente. Tanulmányoztuk egy juhtenyésztő telep munkáját is. A „Munka Hőse” címmel kitüntetett ágazatvezető elmondotta, hogy helyben olyan birkafajtát tenyésztőt, tek ki, amelynek súlya 80— 90 kilogramm. Ezt a meny- nyiséget igen rövid tenyész- idő alatt érik el. A birkák évi gyapjúhozama átlagosan 10—12 kilogramm, és most célul tűzték ki a 15 kilogramm átlaghozam elérését. A megyének jelentős a szőlőkultúrája. A Targovistei Szőlőtermelő Vállalat tábláin jól megművelt ültetvényeket láttunk, ahol minit megtudtuk, a szőlőápolásban résztvevő munkásbrigád jövedelme a „végtermék” mennyiségéhez és mi. nőségéhez kötődik. Látogatásunk egyik állomása volt a megyeszékhelyen egy kon- fekcióüz'em megtekintése, ahol nagyrészt női dolgozókat foglalkoztatnak. A termelés jól szervezett szalagrendszerben. teljesítménybérezés mellett folyik, nagyrészt tőkés exportra. Áz üzemben látott divatbemutató arról győzött meg, hogy a korszerű, divatos ruhaneműk a kényesebb igényeket is kielégítik. A látottak és a kapott információk alapján arra a meggyőző- -désre jutottunk, hogy a megye gazdasága jó úton halad a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa programja megvalósításában. — Milyen újabb lehetőségei vannak a testvéri kapcsolataink továbbfejlesztésének? — Kapcsolataink továbbfejlesztését eddigi eredményeinkre kell alapoznunk. De mielőtt konkrétan a kérdésre válaszolnék, a lehetőséget megragadva hadd tegyek eleget bolgár elvtér- saink, barátaink kérésének, és átadjam Targoviste megye kommunistáinak, ipari, mezőgazdasági üzemeinek és intézményeinek üdvözletét Heves megye lakosságának. Szívből küldik, újabb munkasikereket kívánnak. Ami pedig közös munkánk továbbfejlesztését illeti: még ez évben megyei tanácsi de. legációt várunk Targovisté- ből. Várhatóan megállapodásra kerül sor a tanácsi kapcsolatok szélesítése terén, mindenekelőtt a sport és tudomány területén, illetve a tanácsi gazdaság együttműködésében. Üjabb lehetőségek kínálkoznak az egyes vállalatok, szövetkezetek együttműködésének kiépítésében, a meglevők aktivizálásában. Előrelépést szeretnénk a kereskedelmi, valamint az árucserék szélesítésében, a szakemberek kölcsönös cseréjében. Ugyancsak közös céljaink között szerepel, hogy mindkét megyében megyei jellegű kereskedelmi, vendéglátó egységek nyitása. Végezetül örömmel mondhatom, hogy hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeinkre meghívtuk bolgár barátainkat. Ezt köszönettel elfogadták és ahogyan mi tettük most, így ők is osztozni kívánnak majd a szűkebb hazánkban, Heves megyében a felszabadulásunkat köszöntő számvető-számadó ünnepségünk örömeiben. Befejezésül még csak annyit, hogy jóleső érzéssel tapasztaltuk: bolgár barátaink is megkülönböztetett figyelmet fordítanak munkánkra, pár. tunk XIII. kongresszusának és felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny-mőzgalmunkra. A nevezett rendezvények, az újabb találkozók, események minden bizonnyal az élet minden területén tovább erősítik a két nép, a két testvérmegye barátságát. — Köszönjük az interjút.. Koós József Látogatóban Nyugat-Európában IV/4. 4 bankok városában Hobbykertek gondosan művelt szőlők és gyümölcsök fogadják az érkezőt Zürich elővárosában. Kőből épült nagy favázas házak mentén vezet be az autópálya Svájc legnagyobb településének központja felé. Az időjárás tipikusan helyi, inkább az őszre, mint a nyárra emlékeztet. Ám a hűvös, szemerkélő eső ellenére a város mégis népes, a Löwen Strassén levő magas épü- 1 leteken zászlókat lenget a szél, amelyek azt jelzik, hogy még tart az idegenforgalmi szezon. A nemzeti lobogók sokasága között ott találni a magyart is, mintegy gesztusként az ide látogatók köszöntésére. Valóságos kirakat Zürich szállodái zsúfoltak, 12 ezer ágy fogadja a vendégeket. Szükség is van erre, mert a kikapcsolódni vágyókat, az alpesi turistákat vagy éppen a tavon a vízisportoknak hódolni kívánókat ezekben helyezik el. Évente egymillió kétszázezer turista látogat a városba, amely népszerűségét elsősorban kedvező fekvésének, gazdasági és kulturális életének köszönheti. A kék színű tó, amelyet távolból a Glarni- Alpok havasai koszorúznak, mélyen belenyúlik a város szívébe. Népszerűségét bizonyítja, hogy ma minden nyolcadik svájci itt Zürichben vagy a tó partján lakik. Az otthonteremtés és a közlekedés, azonban itt igen drága. Egy-egy lakásért például négyzetméterenként 2 ezer svájci frankot kell fizetni. A város kedvező közlekedési helyzete és a keletsvájci ipar gyors fejlődésének hatására gazdasági metropolissá fejlődött. Ezért itt a pénzről és a munkáról beszélnek legtöbbet az emberek. Az országban jelenleg 28 ezer munkanélküli él, amely a legkisebb Európában. A kormány négy politikai párt, közöttük a szocialisták koalíciójából áll, melynek hét minisztériuma irányít, ebből a pénzügy itt, Zürichben működik. A központi pályaudvartól a tópartig vezető Banhof Strasse a város fő ütőere, és mai Váci utcája. Ez Svájc és Zürich gazdaságának valóságos Jcirakata. Bankokat, biztosító palotákat, utazási irodákat, áruházakat lát az erre sétáló idegen. Ez is bizonyítja, hogy az üzleti és a pénzügyi élet központja Zürich, amelyet jól szemléltet az is, hogy Svájc 462 bankja közül több mint félszáz itt működik. Ugyancsak a városban található a tőzsde, amely a nyugat-európai pénzügyek igen fontos intézménye. Így érthető, hogy naponta a világ gazdasági, kereskedelmi és ipari életének sok-sok képviselője fordul meg itt, akik közül nem kévésnek itt van bankbetétje. Az élénk mozgást és a távoli országokkal, vidékekkel való összeköttetést segíti elő a II. világháború után kiépített repülőtere, amely ma kontinensünk egyik legforgalmasabb légikikötője. Előnyben a szaktudás, a specializáció Zürich alig száz évvel ezelőtt még kisváros volt, ahol egy négyzetméternyi területre négy lakos jutott. A környékén levő elszórt falvakat a gyáripar fejlődésével mind magába olvasztotta. Emellett természetesen a bevándorlók tömegét is befogadta falai közé. A XX. századi városrészei korunk építészeti bélyegeit viseli. A toronyházak, a lakótömbök között kedves foltként bukkannak elő a régi Zürichet egykor övező falvak, zöld zsalus épületei. Ezek a modern negyedek messze elnyúlnak még a város mai megnagyobbodott közigazgatási határain túl is. így nagyon sok a napi ingázó, bejáró munkás. • V • . • -r r Textil- és gépipara világszerte ismert. Mindez régi történelmi hagyományokon nyugszik. Iparát a munkások szaktudása általában a technika fejlett és nagyfokú specializációja jellemzi. A gyárakból, az üzemekből kikerülő jó minőségű termékek ezért mindenütt versenyképesek. Nevezetes gyártmányaik a szerszám- és textilipari gépek, amelyeknek 80—90 százalékát exportra készítik és szállítják. Ezek mellett motorok, kiváló minőségű elektromos gépek, továbbá nyomdai berendezések és finommechnikai cikkek is jelzik az itt élő szorgalmas emberek munkáját. A technikai tudás, a szakmai ügyesség szinte az egyik generációról a másikra öröklődik. Ez a tradíció biztosítja és garantálja a termékek jó hírnevét. Fejlett szálloda és vendéglátóipar Mint ahogyan általában Svájc, úgy Zürich gazdasági életének két főpillére: az ipar és az idegenforgalom. A sok idelátogató vendég mellett, nem elhanyagolható az innen kiinduló élénk külkereskedelem sem. Az árucserét főleg a szomszédos Német Szövetségi Köztársasággal, Franciaországgal és Olaszországgal bonyolítják le. Főleg a korszerű gépek, berendezések találnak gazdára a külpiacokon. A svájci ipari termékekből Európa hetvenhét százalékkal részesedik. A természeti szépségekben gazdag városban hamar felismerték az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket, ezért fejlett szálloda- és vendéglátóipart is teremtettek, amely aktív tétel a fizetési mérlegben. Zürich gazdasági, kulturális életének hatása kisugárzódik az egész országra. Sajátos történelme, hagyományai jó példaként szolgálnak.. Sorozatunkban a teljesség igénye nélkül néhány érdekességet emeltünk ki: az élményekben gazdag körutazásból. Abban a reményben tettük ezt, hogy hozzájárul a Magyarországgal is gazdasági, kereskedelmi kapcsolatban levő fejlett nyugat-európai országok társadalmi. politikai, kulturális élete iránt érdeklődők figyelmének felkeltéséhez. Mcntusz Károly
