Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

Bicikli Már nem tudom megáll­ni, hogy ne szóljak ellene. Egy fél évvel ezelőtt még csak ámuldoztam, legfel­jebb magamban morogtam félhangosan, de most már el kell mondanom a véle­ményem. Nem szeretem a járdán kerékpározó fiatalokat és a felnőtteket sem. Ugyanis nem olyan egy- 5 szerű az ügy, hogy leszű- j kíthetném valamelyik kor­osztályra. Kezd elterjedni a legkülönböző korúak kö­zött és mind a két nembe­liek körében a „falmellé- ki" kerékpározás. Még azt sem mondhatom, hogy csu­pán a település központjá­tól távolabb eső utcákban és tereken. Legutóbb szombaton a kora délutáni órákban egy hattagú tizenéves csoport élvezte ennek a sportnak az örömeit a gyöngyösi Fő téren. Járdáról le, a virág­tartók közé be, majd át a túlsó oldalra. Mintha ker- getőztek volna. Megtörtént, hogy rászól­tam az egyik fiúkára. Er­re a válasz egyszerűen úgy hangzott, hogy a járdán szabad kerékpározni. Még örültem, hogy nem jött ne- j kém, igaz, sikerült jó elő- | re félrehúzódnom előle. A múltkoriban valaki j azért volt felháborodva, mert az egyik kollégája ál­landóan „lóg” a munkahe­lyéről. Azt várta, hogy én is felszisszenjek. Nem tet­tem. Azt mondtam rá: ha egyszer megteheti.. .1 Tulajdonképpen erről ’ van szó minden olyan eset- í ben, amikor valaki nem a társadalmilag helyesnek vélt módon viselkedik, nem aszerint cselekszik. Ha egy­szer teheti... ? Az is igaz, furcsa lenne mindenkinek a sarkába ál­lítani egy ellenőrt. Furcsa lenne az utcáinkat telezsú­folni rendőrökkel Amikor a mi társadalmi viszonya- : inkát említjük, mindig hoz­zátesszük vagy hózzágon- j dőljük: közösségi érdeke­ket szolgál. Ezektől pedig elválaszthatatlan a fegyel­mezettség. Fegyelmezetten végezni a teendőimet a mindannyiunk javára meg­határozott célokért, de fe­gyelmezetten végezni a te­endőimet önös érdekből is és azért is, mivel van ön­becsülésem. Így lenne a helyes. Így kellene lennie. De nem így van. Még nem. Valószínű, hogy jó ideig nem is lesz még így. Mit tegyünk hát? Lemon­dóan legyintsünk egyet, mondván: az ember nem gép. Jó és rossz tulajdonsá­gokkal vegyesen rendelke­zik. Egyszer a jobbik énje jön elő, másszor a rosszab- ffik. Ez így igaz is. Csak éppen beletörődni nem sza­bad abba, hogy még nem vagyunk „tökéletesek”. Az alapvető követelményeket azonban nem intézhetjük el ezzel a nagyon kényel­mes filozófiával. | Ideje már rájönnünk, hogy a demokrácia nem a „mindent szabad” elvére épül, hanem a — fegyelem­re. Az önfegyelemre. G. Molnár Ferenc Ülésezett Heves megye Tanácsa Pálinkás Ferenc: „Közrendünk, közbiztonságunk szilárd...” (Fotó: Perl Márton) A két, egymással szorosan összefüggő témát — a bűn­üldözés és az igazságszolgál­tatás helyzetét — együttesen tűzte vitára tegnapi ülésén Heves megye Tanácsa. Az előterjesztőket — Pálinkás Ferenc r. vezérőrnagyot, a BM Heves megyei Rendőr­főkapitányság vezetőjét és dr. Kovács Pált, a Heves megyei Bíróság elnökét —, valamint a testület tagjait Markovics Ferenc tanácsel­nök köszöntötte. A napiren­dek vitája előtt sor került a végrehajtó bizottság je­lentésére, amely a két ta­nácsülés között végzett-mun­káról szólt. A továbbiakban Pálinkás Ferenc fűzött kiegészítést az írásos beszámolóhoz, amely­ben részletes elemzést adott a megye közrendjéről és közbiztonságáról. Egyebek között kiemelte: megyénk­ben a közrend és a közbiz­tonság szilárd, s az állam- polgári fegyelem egyes te­rületeken történő lazulása ellenére sem romlottak sta­tisztikáink. Alapvető krimi­nológiai mutatóink ugyan kedvezőbbek az országos helyzetnél, viszont a bűnö­zés növekedésének üteme meghaladja azt. Sajátos, hogy a bűncselekmények többsége kisebb súlyú, 76 százaléka a törvény áltat is csekélyebb társadalmi ve- szélyességünek minősített vétség. Növekedett viszont az ittas járművezetők, a gazdasági és a személyi tu­lajdon elleni bűncselekmé­nyeket elkövetők száma. An­nak ellenére, hogy a rend­őrség — a lakosság segít- I ségével s a megfelelő propa­gandával — igyekszik fo­kozni a megelőzést. A bű­nözés elleni harc az egész társadalom — mindenekelőtt az állami, társadalmi és gazdasági szervek — aktí­vabb részvételét kívánja meg. Ehhez a ponthoz is kap­csolódott dr. Kovács Pál tá­jékoztatója, amikor egye­bek között megemlítette: a megyei bíróság kollektívája a jogpropaganda eredmé­BESZÁMOLÓ A KÖZREND ÉS KÖZBIZ­TONSÁG HELYZETÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ A BÍRÓSAGOK ÉS A NÉPI ÜLNÖKÖK TEVÉKENYSÉGÉRŐL rűbb technikai felszerelését sürgette, hogy még hatéko­nyabban és gyorsabban de­ríthessenek fényt a bűncse­lekményekre. Fábián Erik Istvánná az önkéntes segí­tők munkájáról szólt egye­bek között, majd azt kér­te: adjanak nagyobb segít­séget a rendőrök az ifjúság- védelmi. gyámhatósági mun­kához. Dr. Kádár János ta­nácstag megjegyezte: az eredményes bűnmegelőzési tevékenység mögött nagy munka van, dicséret illet mindenkit, aki részt vett és vesz a jövőben. Csatlakozott az előbbi hozzászólóhoz: szükség lenne a gyermekek nyári elfoglaltságának, sza­bad idejének jobb és haté­konyabb megszervezésére. Albert Tibor és dr. Varga József a közigazgatás, illet­ve az Állami Biztosító, va­lamint a bűnüldöző szervek kapcsolatáról beszélt, Virág Károly pedig az előzőekre utalva, hangsúlyozta: az al. kotómunka elengedhetetlen feltétele a szilárd közrend és közbiztonság. Ahhoz azon­ban, hogy ez igy is marad­jon, illetve: csökkenjen a bűncselekmények száma, ko­moly együttműködésre van szükség minden~ területen. Külön kiemelte a gazdasági bűnözés növekedését, s meg­jegyezte: fontos feladat há­rul a vezetőkre a rend és a fegyelem megteremtésé­ben, valamint a belső ellen­őrzésre, hogy időben meg lehessen akadályozni a sza­bálytalanságokat, a lopáso­kat, a társadalmi tulajdon megkárosítását. Ugyancsak ezeket húzta alá dr. Lehel Ferenc, a BM csoportfőnö­ke, aki felhívta a figyelmet továbbá a lakosság ügyei­nek gyors, szakszerű és pontos intézésére. Úszta Gyula országgyűlési képvi­selő — a vita utolsó hozzá­szólójaként — a munkake­rülés veszélyeiről és követ­kezményeiről szólt, majd rá­mutatott, hogy mennyire fontos tevékenység társadal­munkban iskoláinkban munkahelyeinken és a csa­ládban a munkára való ne­velés. A változatos témájú esz­mecsere után a megyei ta­nács ülése egyebek megbe­szélésével, illetve személyi kérdésekkel fejeződött be. A testület felmentette 1985. február 15-i hatállyal Édes Józsefet — nyugállományba vonulása miatt — az ipari osztályvezetői funkciójából. Ugyancsak a nyugdíjkorha­tár elérésével, 1984. de­cember 31-i hatállyal men­tették fel a megyei tanács testnevelési és sportosztálya vezetői beosztásából Pusztai Lászlót. Mindkettőjük mun­káját elismeréssel illette Heves megye Tanácsa. Szilvás István nyes műveléséért megkapta a TIT magas kitüntetését. A bűnüldözés helyzetének ismertetését követően a me­gyei bíróság elnöke azzal folytatta a főkapitány meg­állapításait, hogy megyénk­ben törvényes rend van, s ehhez a bíróságok is hozzá­járultak. Munkájuk évről évre nő, ennék ellenére az ítélkezés időszerűsége me­gyénkben az országos átlag­nál kedvezőbb. A szűkebb hazánikban működő bírósá­gok — büntetéskiszabási gyakorlata kellően differen­ciált, a jogpolitikai elveknek megfelel. Fontos feladat to­vábbá a büntetésüket letöl­tött személyek utógondozá­sa: az elmúlt évben 335 pártfogolt ügyében intézked­tek. Problémát jelent azon­ban, hogy egyes esetekben nehéz a börtönviselt állam­polgárok munkába állítása, mert számtalan vállalatnál, üzemben, szövetkezetben idegenkednek tőlük, holott segíteniük kéldene őket a társadalomba való visszail­leszkedésben. A bíróságok munkájában jelentős szere­pet vállalnák a népi ülnö­kök — emelte ki tájékozta­tójában dr. Kovács Pál, majd így folytatta: nagy többségük jól segíti a szak­bírók munkáját. Kiválasztá­suk megfelelő volt, jelenleg több mint 420-an tevékeny­kednek a megyében. Kép­zésük. tanulásuk folyama­tos, így eredményesen vesz­nek részt — bár az eredeti munkahelyeik jobb támoga­tásával nagyobb hatással dolgozhatnának — a jogi Ismeretek terjesztésében. A két előterjesztés és a kiegészítések után kialakult vitában egyszerre esett szó a bűnüldözés, valamint az igazságszolgáltatás részkér­déséiről. A tanácstagok több­nyire saját munkájuk ta­pasztalatait — az állampol­gárok ügyeinek intézése so­rán felvetődött problémákat — mondták el, s ezt köve­tően emeltek ki egy-egy spe­ciális területet. Tóth László például a rendőrök korsze­Pártélet, pártfegyelem Hevesben Vendégünk az angolai MPLA Munkapárt küldöttsége Virág Károly üdvözli az angolai pártküldöttséget (Fotó: Perl Márton) Tegnap délben Egerbe látogatott az MPLA Munka­párt Központi Ellenőrző Bi­zottságának küldöttsége, Antonio Jacinto do Ama­ral Martins elnökhelyettes, a Központi Bizottság tag­ja vezetésével. A vendége­ket az Oktatási Igazgatósá­gon Virág Károly, a me­gyei pártbizottság titkára fogadta, dr. Tóth István, a fegyelmi bizottság elnöke és Verebéig Dénes, a bizott­ság munkatársa társaságá­ban. Az ebédet követően Vi­rág Károly áttekintést nyúj­tott megyénk iparárqj, me­zőgazdaságáról, 1 természeti kincseiről, valamint a párt­élet, a pártoktatás eddig el­ért eredményeiről. Kiemel­ten foglalkozott a pártbi­zottságok mellett működő fegyelmi testületek mun­kájával, amelyet egyértel­műen jónak minősített. És­pedig annak a megjegyzé­sével, hogy ítéletalkotásuk mindenkor reális, s tükrözi azt az igényt, amely a párt­tagság magatartásával, er- kölcsiségével kapcsolatos. A tájékoztatót élénk esz­mecsere követte, amely ki­terjedt a pártélet szinte va­lamennyi területére. Ango­lai vendégeinket érdekelte például, hogy milyen a nők aránya a párttagságban, mi a feltétele a különböző fo­kú pártiskolák elvégzésé­nek, miféle kapcsolat van a más-más szintű fegyelmi bizottságok között, miként oszlik meg Hevesben a párt­tagság, vagy éppen mi az útja-módja a munkahelyi változással kapcsolatos át­jelentkezéseknek? De ér­deklődést tanúsítottak a küldöttség tagjai a közokta­tás iránt is, mint ahogyan figyelemmel hallgatták a megyei pártbizottság titká­rának szavait az állam és az egyház viszonyáról, a rendszeres párbeszédről, amely Virág Károly meg­állapítása szerint is igen gyümölcsöző mindennapi munkánkban. Délután Hevesre, a Rá­kóczi termelőszövetkezetbe vitt a delegáció útja, aho­vá Antonio Jacinto do Ama­ral jyiartins-t és társait el­kísérte a megyei pártbizott­ság titkára, valamint dr. Fraknóy Gábor, a KEB munkatársa is. Itt Juhász Lajos, a városi pártbizott­ság első titkára köszöntöt­te a vendégeket, majd Orosz Péter elnökhelyettes vá­zolta fel a közös gazdaság szervezésének, kialakulásá­nak múltját, az eddig meg­tett út kiemelkedő állomá­sait, majd pedig üzemláto­gatásra került sor. Angolai vendégeink az éjszakát a megyei pártbi­zottság noszvaji vendéghá­zában töltötték, ma délelőtt pedig Heves megye termé­szeti szépségeivel ismer­kednek. Ellátogatnak Szil­vásváradra, megtekintik a nemrég lezajlott fogathaj­tó-világbajnokság létesít­ményeit, és csak a déli órákban utaznak vissza Bu­dapestre. Moldvay Győző A magyar gazdaság és társadalom képes a továbbfejlődésre Befejeződött a szociológusok vándorgyűlése Egerben Pénteken délelőtt folytatódott Egerben, az MSZMP Heves megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán a Magyar Szocio­lógiai Társaság vándorgyűlése. Héthy Lajosnak, a Munkaügyi Kutatóintézet igazgatójának és Huszár Tibor akadémikus­nak, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szociológiai Inté­zete igazgatójának vezetésével két szekcióban tanácskoztak. Megvitatták a munkahelyi szervezet, továbbá a gazdasági kultúra és magatartás témaköreinek fontosabb kérdéseit. Délután plenáris üléssel zárult a vándorgyűlés. Ezen részt vett Kiss Sándor, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára is. A szekcióvezetők beszámolóját követően Vitányi Iván, a Művelődési Kutatóintézet igazgatója foglalta össze a kétnapos konferencia ta­pasztalatait, és zárszót mon­dott. Az egri vándorgyűlés ered­ményeiről Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Szo­ciológiai Társaság elnöke nyilatkozott a Népújság munkatársának. (Folytatás a 2. oldalon) Vásárdíjas: a konzum háztartási keksz Elismerés a Sütő- és Édesipari Vállalatnak Szép sikert ért el az őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sáron a Heves megyei Sü­tő- és Édesipari Vállalat. A fogyasztási javak sereg­szemléjén vásárdíjat nyer­tek új termékükkel, a kon­zum háztartási keksszel. Ennek gyártását a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezettel együttműködve a halmajug- rai üzemben az idén kezd­ték meg. A tetszetős cso­magolású, jó minőségű, ol­csón beszerezhető és koráb­bi hiánycikket pótló áru máris megnyerte a fogyasz­tók tetszését. i

Next

/
Thumbnails
Contents