Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-20 / 221. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 20., csütörtök 3. Betekintés az atomok világába Manapság egyre inkább ritkulófélben vannak azok a valódi tudományos eredmények, amelyekkel régebben könnyűszerrel meg lehetett tölteni a lapok „kis, színes rovatait”. Ily módon lassacskán szenzációszámba megy, ha — mint napjainkban is — egy tudományos kongresszus ürügyén napvilágot látnak egyes kutatási ágak ma már mindennapos eredményei. Valahogy így járt az elektronmikroszkópia is. Ahhoz, hogy erről, a ma már nem is túlságosan fiatal tudományágról a szélesebb közvélemény is némi fogalmat nyerhessen, fővárosunkban kellett összeülnie — a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem Nagyvárad téri. impozáns elméleti tömbjében — augusztus 13. és 17. között — az Európai Elektronmikroszkópiái Társaságok Szövetsége VIII. kongresszusának. Házigazdája a MTESZ Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesületének elektronmikroszkópiái szakcsoportja, valamint a Magyar Pathológiai Társaság volt. öt kontinens 40 országából 1300-an érkeztek. A találkozó résztvevői közül azonban csak háromszázan mondhatták el élőszóban mondanivalójukat, a többiek úgynevezett poszteren (faliújságra kifüggesztett cikken) számolhattak be eredményeikről. A poszter alá azután odaállt a szerzője, s ott folytathatott az érdeklődőkkel érdemi, tudományos vitát. De miért is jött össze ez a közel másfél ezer ember? Valamennyien az anyagtudomány egyik alapvető vizsgálati módszerét, az elektronmikroszkópiát művelik. A világ első elektronmikroszkópját egy Ernst Ruska nevezetű német fizikus építette meg ötvenhárom esztendővel ezelőtt. A készülék lényege, hogy a hagyományos mikroszkóptól eltérően nem fénysugár, hanem elektronnyaláb hatol át a mintán. A hagyományos optikai lencse szerepét pedig az elektronlencse veszi át, s így a hagyományos mikroszkóppal elérhető kép több százszorosát, 200—500 ezerszeresét érhetik el. Felismerhetővé válnak 50—100 atomból álló csoportok is. Húsz esztendeje pedig olyan úgynevezett pásztázó elektron- mikroszkópot kezdtek használni, amely már az egyes atomok világába is betekintést enged. Ezek a mikroszkópok ma már több helyütt hagyományos diagnosztikai eszközöknek számítanak a rákos sejtek, a daganatok és az izomsejt-elváltozások. sőt egyes anyagcsere-betegségek felderítésében. (Nálunk másfél száz laboratóriumban használják már nagyrészt orvostudományi, kisebb részt anyagtudományi vizsgálatokra.) Az áruk bizony borsos: 2000—4000 dollárt is elkérnek egyikért-másikért. A kongresszus időszakában megcsodálhattuk a legjelentősebb nyugati cégek új gyártmányait. Itt volt a Philips, a Hitachi, az Opton és a Tracor cég számos, csodálatra méltó műszere is. De a szocialista országoknak sincs szégyenkeznivalójuk. A csehszlovák Tesla gyár elektronmikroszkópja semmiben sem marad el a nyugati gyártmányoktól. Hazánkban csak egy helyen — Debrecenben, az MTA Atomkutató Intézetben — gyártanak igen kis szériában elektronmikroszkópot. A kongresszus megnyitóján dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a következőket mondotta: „Az elektron- mikroszkóp alkalmazása forradalmasította a tudományos szemléletet és kutatást, lehetővé tette számos, évtizedeken át vitatott tudományos probléma megoldását”. E tudományág lelkes hívei arra számítanak, hogy most — kongresszusuk révén az érdeklődés homlokterébe kerülve — felhívhatják a hazai tudománypolitika irányítóinak figyelmét munkásságukra, s még a nehezebb gazdasági körülmények között is remélik, hogy mai eredményeikért cserébe újabb korszerű elektronmikroszkóp beszerzésére nyílik módjuk. Járművek az őszi vásáron A Skoda 130-as közel 1300 köbcentiméteres motorja alig eszik 5,5 litert 100 kilométerenként, jórészt az ötfokozatú váltónak és az áramvonalas karosszériának köszönhetően. .. .és a Daihatsu két kiskocsija: a Cuore, valamint a Charode. Mi szem-szájnak ingere, az a férfinép számára a járműipar bemutatója az őszi BNV-n; a fogyasztási cikkek közül talán ez a legnagyobb közönségsiker. Mai képösszeállításunkban a kínálat legérdekesebbjeit soroljuk fel — a kis fogyasztású modelleket. A japán autógyárak közül kettő jött el, dollárért nálunk is kaphatót ajánlani; a Toyota legelegánsabb modellje, a Celica... Vízi jármüvek, igényeseknek... (Fotó: Kőhidi Imre) Gyorsított rizsaratás Az egyéb növényekhez hasonlóan a rizs fejlődése, érése is megkésett az idén a változékony időjárás, a hűvös nyári éjszakák miatt. Ezeknek a betakarítása más években ilyenkor már rég megkezdődött a Tisza és a Körösök völgyében, most viszont csak szeptember végén indulhat az ara tógépezet. A kései érés miatt gyorsított ütemű betakarításra készülnek fel a Csongrád megyei gazdaságok. Az általában háromhetes betakarítási időszakot legalább négy-öt nappal le akarják rövidíteni. Kedvező időjárás esetén ezt a tervet valóra tudják váltani, mert olyan korszerű lánctalpas rizskombájnokkal rendelkeznek, amelyek naponta 25 tonna betakarítására is képesek. Amennyiben a talajviszonyok megengedik és szükség lesz rá, a lánctalpas aratócséplők mellett gumikerekes gabonakombájnokat is munkába állítanak. A Dél-Alföld jelentős „ri_ zses nagyüzemében” a Hódmezővásárhelyi Tangazdaságban az elmúlt években általános rekonstrukciót hajtottak végre a félezer hektáros vízigabona telepen. Az apró „kalickák” helyén három—négy hektáros összefüggő táblákat alakítottak ki. Az így létrehozott egyenletes talajon a gépeket maximálisan ki lehet hasz ■ nálni. Látogatóban Nyugat-Európában IV 2. Az Európa - h időn ... Egy félkör alakú híd. amely két országot köt ősz- sze. Az Európa-hidról van szó, amely a nyugatnémet—francia határt jelenti Kehi után. Alatta fut a Rajna, ez a bővizű, hatalmas folyó, amely szimbólum Európa történetében. Átjutva a felüljárón, már francia területen járva Elzász vezető városába, a Rajna völgyének legvonzóbb településére, Stras- bourg-ba visz utunk. A Vogézck és a Fekete-erdő között tulajdonképpen nemcsak a két ország, hanem két kultúra: a latin és a germán civilizáció találkozóhelyére érkezünk. Gazdasági, kulturális és idegen- forgalmi központja ez nem csupán Elzásznak, hanem egész Kelet-Franciaországnak. DECEMBERTŐL Holstein-sör Nagykanizsáról Bővíti választékát a Nagy- kanizsai Sörgyár. A hamburgi Holstein cégtől e célra vásárolt energiatakarékos technológia bevezetésével kapcsolatos munkálatok megkezdődtek. Elsőként a sörélesztő szaporításánál használt pasztörizáló és hűtő kerül a helyére. A tíz esztendőre szóló megállapodás értelmében az idén három, jövőre 50, 1986-tól pedig évi 100 ezer hektoliter Hol- stein-sört állítanak elő. A liceneért és a szerződésben rögzített minőségi sör készítéséhez szükséges, 1 millió 300 ezer márka értékű berendezésért hektoliterenként öt kilogramm malátával fizetnek a kanizsaiak. Az NSZK-beli lúcenc alkalmazásának egyébként egyik előfeltétele volt az a nemrég 'befejeződött 300 millió forintos termelésnövelő és -korszerűsítő rekonstrukció, amelynek eredményeként az eddigi évi 800 ezer hektoliter helyett kereken 1 millió hektoliter sört gyártanak. A decemberben megjelenő Holstein a második külföldi licenc alapján gyártott sör lesz hazánkban. Az elsőt, a dán Tuborgot — mint ismeretes — a Kőbányai Sörgyár készíti. A szövetséget reprezentálja Nyugat-Európa egyik legnagyobb kikötőjét találja itt a látogató, miután a Marne —Rajna és a Rhone—Rajna csatornák, a negyedmillió lakosú város közelében találkoznak. Az épülő, szépülő, gyorsan gyarapodó települést, mint a nyugatiak szövetségét reprezentáló Európa Tanács székhelyét néha túlozva „Európa fővárosaként” is emlegetik. Szerepe és gyakori említése az idei nyári, júliusi választások hatására felerősödött, hiszen nemrég itt alakult újjá az Európa Parlament, amely francia elnököt választott. Persze német szót is sokat hallani Strasbourg-ban. Lakóinak ajkán meg a Rajna túlsó oldaláról átjáróktól is. Rengeteg a nyugatnémet és a holland turista. de ugyanennyi a határon túli szomszéd, akiknek csak át kell sétálniuk a nagy folyó hidján, hogy bevásároljanak, vagy egyenek, igyanak francia módra. A város esti, kivilágított, hangulatos utcáit járva gyorsan felbukkannak a híres emberek nevei, akik egykor itt születtek, vagy itt tettek nevezetes dolgokat. Például Gutenbergé, aki Strasbourg-ban dolgozta ki találmányát, a könyvnyomtatást, Goethe joghallgatóként élt a városban, vagy Rougét de Lisle, a francia forradalom fiatal tisztje ezen a helyen írta meg és komponálta a Mar- seillaise-t. Nagy hírű fémipar Strasbourg határ menti fekvése révén betöltött szerepe többször változott a történelem során. A vízi és szárazföldi utak szerencsés kereszteződését alaposan kihasználva előbb forgalmi csomópont, majd raktározási hely. Később, szellemi, vallási központ, ezután a latin és a germán kultúra kétirányú közvetítője. Sokoldalú gyáripara viszonylag későn, a XIX. század második felében bontakozott ki, amikor az egymást metsző vasutak és a közutak, a városi bankok pénze, valamint a közeli Ruhr-vidék szenét fogadó kikötője ipart csalt a városba. Előbb a fogyasztási cikkeket gyártó ágak, a bőr-, a dohány- és a sörfeldolgozás, a bútor-, a malom-, a konzerv- és a ruhaipar jött létre, utána pedig a ma is nagy hírű fémipar. Ez szerszámgépeket. Diesel-motorokat, mozdonyokat, folyami hajókat gyárt, és vasúti járműveket javít. Kiemelkedő, en fontosak a városban levő kőolajfinomítók, amelyek a Marseille—Karlsruhe olajvezeték „megcsapolásával” jutnak nyersanyaghoz. Strasbourg petrolkémiai üzeme és műgumigyára ugyancsak csővezetéken keresztül kapja a „folyékony aranyat”. A tárolóval egybeépített korszerű malmában elzászi gabonából őrölnek lisztet. A város Rajna -menti mozgalmas kikötője számos dokkmunkást foglalkoztat. Rengeteg áru fordul itt meg naponta. Az NSZK-ból, Hollandiából és más országokból szén, kőolaj, földgáz és fűrészelt fa érkezik hajón. Ezzel szemben innen visznek máshová lotharingiai vasércet és kohászati termékeket, elzászi kálisót, szenet és gabonát. Kikötője állandóan fejlődik, iparosodik. Ennek eredményeként a tranzitáru ma értéknövelő feldolgozás után hagyja el a várost. Strasbourg-ban al. gériai olajat finomítanak, és a lotharingiai kohászati termékekből különböző fémárukat, gépeket állítanak elő. Kikötőjében évente csaknem tízmillió tonna árut mozgatnak meg. Másodvirágzását éli A város fontos egyetemi központ, és számos kutató- intézet is működik falai között. Az egytornyú gót stílusú székesegyház köré tömörült szűk utcák cs középkori házak a múltat idézik fel a látogatóban. A festői képet nyújtó régi házak külön negyedet alkotnak. Ezt Petite France-nak „Kis Franciaországnak” nevezik. A szűk utcákban hol magas, keskeny, hol hegyes háromszögbe összefutó tetejű otthonok láthatók. A hatás még teljesebb azzal, hogy sok helyütt az autó be sem fér, így a város nagy részéből ki is tiltották a gépjárműveket. A rózsaszín, világoskék színű házfalakban sötétbarnán komorlanak a favázak, a járókelők feje fölé szökő emeletek párkányain pedig rengeteg a virág. Ez a turisták igazi paradicsoma, akik szüntelenül filmezik, fényképezik a szemük elé táruló pazar látványt. Ahogy távolodunk a belvárostól, a kikötő felé vezető úton levő modern lakóházak, már a jövőt hirdetik. Strasbourg jövőjét, amely az itt levő Európa Parlament réven másodvirágzását éli. Mentusz Károly
