Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

I 4. NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 15., szombat EGERBEN RENDEZIK A III. VÉRADÓ KONFERENCIÁT Önkéntesség — a gyógyítás szolgálatában Vásár o Zagyva mentén Hovatovább hagyománnyá válik, hogy kisebb és na­gyobb városainkban tavasztól-őszig benépesülnek árusok, bazárosok sátraival, pultjaival a régi vásárterek. Egy han­gulatos hatvani piacon „tangózott" optikájával munkatár­sunk A DICSÉRETES KALI PÉLDA fl gyámügyi igazgatás-társadalmi feladat ,-A gyámügyi igazgatás a gyermekeket, gondnokolta­kat segítő, illetve érdekei­ket védő szakigazgatási te­vékenység. Ez minőségében, tartalmában különbözteti meg az egyéb igazgatási feladatoktól. Jelentőségét ki­emeli az a körülmény. hogy a felszabadulás után a gyámhatósági munka a személyi érdekvédelem irá­nyába szélesedett ki, szem­ben a vagyoni védelemmel — bár ezt sem lehet másod­rangú teendőként kezelni." (Részlet a káli nagyközsé­gi közös tanács vb-ülésére készült, a gyámhatósági ten­nivalókat összegző beszá­molóból.) Tehát: a szülői láthatás szabályozása, kiskorúak se­gélyezése, a nevelés támo­gatása, a gyermekek ve­szélyeztetettségének meg­előzése. illetve elhárítása. Egyszóval: mindenekelőtt gyermek- és ifjúságvédelem! Hogy miképp sikerül eleget tenni a követelményeknek, kisebb településeken? En­nek jártunk utána a Tárná partján lévő legnagyobb közigazgatási szervnél. Teljes után fél családban .. . A tények arról árulkod­nak. az országoshoz hason­ló a kép itt is a válások­ban: Kálban, Kompolton, Kápolnán két év alatt 12 esetben kellett szabályozni az elvált és külön élő szü­lők számára a gyermek lát­hatását. —' Viszonylag szerencsé­sen alakult — tájékoztat Auxné Szabó Katalin gyám­ügyi előadó —. hiszen kö­zel az ötven százalékuknál létrejön az egyezség. Per­sze, nem mindig megy köny- nyen a dolog... — A láthatás az érzelmi kapcsolatok ápolására szol­gál a szülő és gyermeke között — kapcsolódik be a beszélgetésbe Polonkai Ber- talanné vb-titkár. aki hosz- szú ideig maga is ezt a munkát végezte. — Épp ezért nagyon káros. hogy sokszor a volt házastár- sak egymás iránti gyűlöl­ködésüket ezekre az alkal­mankénti találkozásokra sem teszik félre. Ennek következménye pe­dig: a kiskorút nem akar­ják elengedni a másik szü­lővel, holott annak joga van a láthatásra. Az ilyen­kor hangoztatott érvek: ép­pen akkor kell elutazni va­lahová; beteg a kicsi; tulaj­donképpen a gyerek nem óhajt a papával (mamával) menni. A sorozatos ismét­lődés után persze, követ­keznek a feljelentések, ké­sőbb esetleg a bírságok — a gyermek kárára is! A századforduló táján kez­dődött tudományos-techni­kai forradalom az orvostu­domány területén is nagy­szerű eredményeket hozott létre. A vércsoportok fölfe­dezése és a vérkonzerválás kidolgozása révén lehetővé vált a vérátömlesztés. Ha­zai vérellátásunk az idén 35 éves, és 25 éves a térítés- mentes véradó mozgalom, amelyet a tudomány és a társadalom fejlődésének meghatározott szakaszá­ban felmerült szükségszerű­ség hívott életre. A vér az élő szervezet fogékony szö­vete, melyet mással pótolni nem lehet, csak egészséges emberek szervezetéből nyer­hető. Forrása az áldozatkész, segíteni akaró önzetlen em­ber: a véradó. A betegek transzfúziós kezeléséhez nem elegendők a tudomá­nyos ismeretek és a népgaz­daság anyagi ráfordításai. Ehhez a társadalom egész­séges tagjainak egyéni ál­dozatvállalására is szükség van. Az orvostudomány fejlő­dése folytán a transzfúzió mindennapos beavatkozás­sá vált: mind több beteg­ségben egyre gyakrabban alkalmazzák. A közúti és üzemi balesetek számának sajnálatos növekedése. to­vábbá új gyógyeljárások — pl. a szervátültetések — bevezetése miatt az átöm- lesztések száma jelenleg is állandóan emelkedik. En­nél fogva a kórházak igé­nye oly mértékben megnőtt, hogy azt csak nagyszámú véradóra támaszkodó ellátás képes kielégíteni. A Magyar Vöröskereszt 1959-ben tartott I. kong­resszusa határozatot hozott a díjtalan véradók és vér­adások számának növelé­sére. Ekkor az egész társa­dalmat átfogó, minden egész­séges felnőtt állampolgár se­gítségét kérő, az emberek önzetlen áldozatkészségére — A fiatal házasulok fel­készítésére kellene az eddi­gieknél sokkal nagyobb fi­gyelmet fordítani a jövőben — szögezi le Polonkai Ber- talanné. — Sok család pont azért bomlik fel. mert jó- néhányan nincsenek tisztá­ban vele, milyen felelős­séggel jár együtt, ha ösz- szekötik valakivel az életü­ket. S még: nem kevés em­bernek az átlagosnál kisebb a teherbíró képessége. Mi­kor rádöbbennek, emiatt vakvágányra futnak, s a gyerek a család perifériá­jára szorul. Talán a nem csupán egészségügyi taná­csokat osztogató, szakem­berekből álló családvédel­mi bizottságok inkább al­kalmasak lennének a felké­szítésre. De a szemlélet- formálásban a munkahely­nek, az iskolának, lényegé­ben az egész társadalom­nak részt kell vennie! A veszélyek elhárításáért Jelentős az a támogatás, amit a három községben a nehéz anyagi és szociális kö­rülmények között élő csa­ládoknak nyújtanak. — Az elmúlt oktatási év­ben — lapozza fel dosszié­ját a gyámügyi előadó — 98 gyermeknek csaknem 113 apelláló mozgalom indult a betegek gyógyításához szük­séges mennyiség előteremté­se céljából. A szervezés esz­közei az ismeretterjesztés, a felvilágosítás és a meg­győzés. A véradás az egyén részéről csak teljesen sza­bad. önkéntes elhatározás­ból fakadhat, mivel a vér emberi szervezet integráns része. A véradás díjtalan, hiszen társadalmunkban az emberi test vagy annak ré­sze nem áru. értéke felbe­csülhetetlen. A mozgalom az elmúlt negyedszázadban hatalmasat fejlődött. A múlt évben or­szágunk lakosságának 5,9 százaléka adott vért. Heves megyében a térítésmentes véradó mozgalom kezdeté­nek idejét 1961-re tehetjük, amikor a Magyar Nemzeti Bank egri fiókjának dolgo­zói elsőként adtak díjta­lanul a megyei kórház vér- transzfúziós állomásán. 1962- ben volt először kiszállá- sos vérvétel Mezőtárkány- ban. Gyöngyösön 1961-ben létesült vértranszfúziós ál­lomás, amely 1962-től vesz térítésmentesen. Első kiszál­lásunk 1962 á janurjában volt, Nagyfügeden. A hat­vani vérellátó állomás, meg­alakulásától kezdve (1962) kizárólag térítésmentes for­mában vesz vért. Heves megyében 1979— 1983 között, tanácsi és álla­mi kórházainkban 25 ezer átömlesztést végeztek, mely­hez 21 ezer litert használtak fel. Ezek a számok mutatják, hogy a mozgalom jelentős segítséget nyújtott a gyógy­intézetek működéséhez. Kór­házainkban minden beteg megkapja a gyógyulásához szükséges mennyiségű (és féleségű) vért, illetve vér- készítményt. Mindezért nagyszerű -adóinknak és a lelkes szervezőknek jár kö­szönet. Megnyugtató tudat, hogy megyénkben 57 800 ezer forintot fizettünk ki. A segélyek odaítélésépé l a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság segít javaslatai­val a hatóságnak. Az idén például J50 ezer forint jut legnagyobb részt a napközi térítési díjakra, de iskola- kezdés előtt ruhapótlásra is. Ha netán a tervezett keret nem lenne elegendő, akkor is biztosítjuk rá a fedezetet, póthitellel vagy átcsoporto­sítással. — A gyermekek veszé­lyeztetettségének okai el­sősorban a környezeti ár­talmakban keresendők — fűzi hozzá a vb-titkár. — Az italozó, a csavargó, munkakerülő életmódot foly­tató szülőt ezzel a meg­oldással mintegy’ kötelez­zük. hogy felügyelet alá helyezze a gyermekét. s a kiosztott segélyt sincs le­hetősége másra elkölteni. Mindemellett nevelési se­gélyt is folyósítanak azok­nak, akik önhibájukon kí­vül jutottak lehetetlen anya­gi helyzetbe, s az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot. A tanács igazgatási területén 1982-től három család nyolc gyermeke szorult ilyen tá­mogatásra. Az igazán eredményes gyermek- és ifjúságvédelem záloga elősorban, hogy a hatóság tudomására jusson, kik a veszélyeztetett kisko­rúak. véradót tartunk nyilván, és hogy közülük az elmúlt év­ben is 16 ezren adtak se­gítséget. Sokan magukévá tették a nemes emberbaráti gondolatot, számukra ez a közösségi ember természetes magatartása. A vér tárolhatósága igen korlátozott. Egyes, hosszú lejáratú készítményektől el­tekintve csak négy hétig konzerválható. Ezért kell egyre újabbb segítőket meg­nyerni, hogy a betegek gyó­gyulásához a kellő mennyi­ség állandóan rendelkezés­re álljon. A folyamatosság az ellátás egyik legfontosabb szempontja, és igen nagy fe­lelősséget ró azokra, akik a szervező munkát végzik, hisz tőlük függ. hogy a rászoru­ló betegek a gyógyulásuk­hoz szükséges vért idejében megkapják. A vérkonzerválási tech­nika haladása lehetővé tet­te. hogy a különböző al­kotórészeket. biológiai anya­gokat elkülönítve, nagy koncentrációban előállítva, önálló tranzsfúziós készít­mények formájában alkal­mazzuk. A legutóbbi 15 év alatt egyre inkább a speciá­lis készítmények transzfú­ziójának irányzata érvénye­sül. Ez azt jelenti, hogy minden olyan betegségben, mely átömlesztéssel gyógyít­ható. nem egyszerűen vért kap a beteg, hanem azt az alkotórészt, amelyből adott esetben a legnagyobb hatás várható. A különleges transzfúziós készítmények száma egyre szaporodik. (Vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezke-sűrítmények, vér­zékenység elleni plazma stb.) A különböző készítmények tárolhatósága, a teljes vér tárolási idejétől eltérő le­het, egyes plazmakészít­mények évekig tartósíthatok. Ezek között legnagyobb je­lentősége az albuminnak — A felderítésben a legtöbb segítséget az oktatási intézmények gyermekvédelmi felelőseitől, a védőnőktől kapom — mondja Auxné Szabó Kata­lin. — Ezekben az esetek­ben először is a szülőket hallgatjuk meg. Felhívjuk a figyelmüket a helyes ma­gatartásra. nevelési módsze­rekre. Ha ez nincs hatással, pártfogót kap a gyerek. s napközi otthonban helyezzük el. ahol külön foglalkoznak vele. A három községben öt társadalmi és egy hivatásos pártfogó dolgozik. Harminc- nyolc emberke sorsát kísé­rik figyelemmel. Három ha­vonta adnak jelentéseket munkájukról. — A 14. évüket betöltői­teknél már nehezebb a dolgunk — jegyzi meg Po­lonkai Bertalanná. — Itt nincs középiskola, sokan nap mint nap ingáznak Kál és a városok között. S mivel a menetrendek nemigen iga­zodnak a bejáró diákok el­foglaltságához. azok egy da­rabig felügyelet nélkül, tét­lenül csellengenek. Ha va­lami történik velük, ki a felelős? — Jelenleg 29 állami gon­dozott kts- és fiatalkorút van. Az albumin a vérplaz­mából tiszta formában ki­nyerhető fehérje. Különbö­ző töménységű oldatai ideá­lis transzfúziós készítmé­nyek. hosszan tárolhatók, igen hatásosak, és alkalma­zásuk a betegre nézve sem­miféle veszéllyel nem jár. E legmodernebb transzfúzi­ós készítmény alapanyagá­nak összegyűjtésére az egészségügyi vezető szervek programot dolgoztak ki. Megvalósításához olyan vér­adókra van szükség, akik különleges eljárásnak, a plazmaferezisnek vetik alá magukat, amelynek során csak plazmát adnak és nem vért. Az eljárás jó­val hosszabb, a véradótól több türelmet, — szakem­bertől több munkát — igé­nyel, mint az egyszerű vér­adás, de a szervezetre ke­vésbé megterhelő. Véradó mozgalmunk je­lenlegi „intenzív” szakaszá­ra egyre differenciáltabb mi­nőségi igények fölmerülése a jellemző. Gyógyintézeteink a jövőben olyan vérellátást tételeznek fel, amely nem­csak a mennyiségi követel­ményeknek felel meg, ha­nem képes sokféle betegség mechanizmusa szerint a mi­nőségi igényeket is kielégí­teni. A Heves megyei véradók és szervezők, a Vöröskereszt hivatásos és társadalmi munkatársai szeptember 22- én Egerben konferenciát tartanak, amelyen ez ered­ményekről és a jövő útjáról tanácskoznak. A megyei véradó konferencia egyik feladata és célja, hogy ki­fejezésre juttassa azt az őszinte köszönetét és elisme­rést, amely a véradókat mél­tán megilleti dr. Molnár Miklós o megyei vértranszfúziós állomás főorvosa tartunk nyílván — fűzi to­vább a gondolatsort a gyám­ügyi előadó. — Persze, tud­juk. a gyermek felnöveke­désének igazi tere a család kell, hogy legyen. Ezért rendszeres helyszíni ellenőr­zéseket végzünk, elbeszél­getünk a szülőkkel. Min­denképpen azon fáradozunk, hogy a családba visszakerül­hessen a gyerek. Teljesen egyetérthetünk a hatóságnak azzal a törekvé­sével is, hogy tovább igye­keznek szélesíteni a gyám­ügyi feladatok megoldását segítők körét. — A megyei tanácstól kü­lön családgondozói státuszt kaptunk. így olyan informá­ciókhoz juthatunk hozzá, amelyek nélkül nem biztos, hogy sikerülne felderíteni a veszélyeztetetteket — so­rolja az elképzeléseket a vb- titkár. — A munkahelyek, vállalatok vezetőit is felkér­tük. jelöljenek ki gyermek- és ifjúságvédelmi felelősö­ket, hogy idejében nyújthas­sunk segítséget az arra rá­szoruló családoknak. S természetesen számítunk tanácstagjainkra is akik közül például a Krak- kó-telepért felelősök már eddig is hasznosan támo­gatták gyámügyi tevékeny­ségünket. Szeretnénk el­érni, hogy a társadalom minden tagja segítse mun­kánkat. Annál is inkább, mivel közös érdekünk, ho­gyan nőnek fel utódaink. S/.ala.v Zoltán Kalapom, pom, pom. pom, csurgóra Szoknyák alatt (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents