Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-15 / 217. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 15., szombat 3. A hétköznapok demográfiája Ml LESZ VELED, EGRI VÁRKÖRNYÉK. .. ? A „KIS” DOBÓ TÉR KÖVETKEZIK — MEGŐRIZNI A KÖRNYÉK ÓDON HANGULATÁT — NEM KIRAKATHAZAKAT: Vonzó városképet akaruok Pápai András osztályvezető a belvárosi rekonstrukcióról Az Állami Építőipari Vállalat dolgozói Dobó-bástya újjáépítéséből már elérték (alak az eredeti magasságot (Fotó: Szabó Sándor) Ujjamat mutatom — mire neked már az egész kezem kéne...! Ez az igencsak régi szólásmondás jut az eszembe, amely nemcsak jellemzi, de egyben némileg el is ítéli a kelleténél többet kívánó, többé-kevésbé kapzsi embereket. Mármost kérdezem magamtól — ezek közé kell vajon sorolnunk azokat az egrieket és szép megyeszékhelyünk számos sok hívét, szerelmesét, akik, meglehet elismerik — keveslik az eddigi megújulást... Akik azt mondják: szép-szép a Dobó tér, a Széchenyi utca, az Alkotmány utcai tömb, meg a többi... De: a Dobó térnél messzebb nem látnak a városatyák?! Netán vonalat húztak ott, mondván: eddig csinosítjuk Egert, utána az Mivel pedig kertelésnek — úgy érezzük — ilyen esetekben nincs helye, az ügyben legilletékesebbhez. a városi tanács műszaki osztályvezetőjéhez fordultunk felvilágosításért. Pápai Andrást a legkevésbé sem hozza zavarba a kérdés. — Kezdem a végén, a lényeggel: egyáltalán nem mostohagyerek számunkra ez a környék, amely valóban mind a mai napig megőrizte, őrzi az egykori Egernek, az egri várnak hősi hangulatát. Én magam, aki itt születtem, itt növekedtem, különösen kedvelem. .. Ez, persze magánügy, de mint a kérdés egyik felelős felelőse elmondhatom: városunk vezetőinek, mérnököknek, tervezőknek, kivitelezőknek hosszú évek óta nagyon is közeli, mondhatni szívügye, hogy megyeszékhelyünk méltó maradjon hírnevéhez. Vonzó városképet akarunk teremteni, és talán szerénytelenség nélkül elmondhatom, töb'b tekintetben ez már sikerült is. — Valóban: a belvárosi rekonstrukció, a megkapó- an szép belső tömbök kivívták mind a méltán patrióta egriek, mind a hozzánk látogató turisták — köztük számos külhoni vendég —, mind pedig a szakemberek elismerését. Utóbbit a Hild-emlékéremmel is elismerték — ezt tudjuk. Ugyanakkor azonban a város lakosai közül igen sokan kifejezik türelmetlenségüket: megtorpanást vélnek felfedezni a megújulási folyamatban... És — csak hogy félreértés ne essék —, a szűkös anyagi helyzetet ismerve nem is akarnak mindent a város, a megye nyakába varrni. Egyik legfrissebb példára azonban hivatkoznak : a közelmúltban Szilvásváradon megrendezett fogathajtó-világbajnokság kapcsán számos főútvonal melletti épület tatarozását rendelték el, és eme kényszertatarozásokhoz az OTP megfelelő kölcsönöket biztosított. Nem lehetne hasonlóképpen megoldani a vár környéki ódon házak felújítását? Pápai András nem sokáig marad adós a válasszal: — Igen, ezt látszólag valóban megtehetnénk. De valamit meg kell mondanom: ami jó megoldás az egyik oldalon, az ,nem ritkán kivitelezhetetlen a másikon. Egerben azért kerülhetett sor a belvárosi tömbök és utcák rekonstrukciójára a már említett és mindnyájunk által ismert helyeken, mert azokhoz megvoltak a szükséges feltételek: szennyvízhálózat, vízvezeték, gázhálózat. Bizonyára nem árulok el titkot, ha megmondom, egy ilyen nagy horderejű rekonstrukció mint a mienk — mellesleg: ennél kisebb is —. bonyolult, sokrétű munka. Az egészet részletes tervezési folyamat előzi meg. és ez természetesen nemcsak. és nem elsősorban a házakra, illetve a tömbbelsőkre vonatkozik, hanem az ezek közötti utakra, közművekre, ezek kivitelezésére. illetve rekonstrukciójára. így történt ez a Széchenyi utcai tömbökben — Bajcsy-Zs., Marx K., Alkotmány utca stb. Nem lehetséges azonban például a Dobó István, a Fazo- la és a Május 1. utcákban, ahol sem szennyvíz, sem gázhálózat nincs. A szakemberek jól tudják, de a laikusoknak is meg kell érteni: külső közművek nélkül az épületek belső korszerűsítése elképzelhetetlen. Nem lenne más, mint puszta kirakat, s ráadásul gazdaságtalan. Egerben egyébként — és erre a városi tanács műszaki osztályvezetője külön felhívta beszélgetésünkkor a figyelmet — már régóta, a harmadik 5 éves tervtől kezdve, az egymást követő tervciklusokra bontva megvolt és megvan a belső városrész rekonstrukciós ütemterve. — Ennek jelentős része — folytatjuk az érdeklődést — már elkészült. Hol tartanak most? — A „kis" Dobó térnél. Ide már eljutott a gáz, tehát mehet a munka. A Hi- bay Károly utcában pedig két irányból kezdődik a gázvezetékek lefektetése, tehát nincs szó arról, hogy leállt volna a belvárosi rekonstrukciós folyamat. Tény azonban, hogy a gázellátási lehetőség ebben a folyamatban meghatározó, ráadásul — erre már kezdetben utaltam —, a közművesítés hiányán túl is egészen más helyzettel állunk szemben a vár környékén, — Ha szabad nem egészen magyaros, de annál közkeletűbb kifejezéssel élni: fel van adva a lecke ... ? — Alaposan — jje azért megoldjuk. Igaz. itt gyors sikerre nem szabad számítani, de például elkészült már a Hibay K. — Kossuth utca által határolt tömb közmű kiviteli terve, ahol egyebek közt a Céhmesterek utcája is lesz majd... Ez lényegében egy hangulatosan szervezett gyalogos útvonal lesz, miként az egész vár körüli résznek szeretnénk megőrizni sajátos, ódon hangulatát, amely egészen más, lényegesen kisebb léptékű, de nehezebb munkát kíván, mint a barokk belváros. Az a tervünk, hogy a vár tövében — a most még meglevő, melléképületek, sufnik, tüzelőtárolók lebontásával — egy széles, zöld sávot alakítunk ki. A?, e környék rehabilitációja során épülő épületek kisméretűek lesznek. zegzugos belső sétálóudvarokkal, apró vendéglőkkel, borozókkal, fagylaltozókkal... Befejezésül — és megnyugtatásként elmondhatom: ennek terveit nem kevés ráérzéssel és kiváló szakmai tudással, friss szemlélettel a Heves megyei Tervező Vállalat készítette és készíti. • Nagyon fontosnak tartom ismételten hangsúlyozni: ezek a tervezők észrevették, hogy nem ismételni kell — a korábban egyébként kitűnően bevált módszereket —, hanem az adott környék sajátos arculatát, hangulatát kell kiindulópontul tekinteni és megújítva megőrizni. Ez a törekvés bizonyára mindenkiben megértést és tetszést vált majd ki. Kuriózumként még annyit hadd tegyek hozzá az elhangzottakhoz, hogy ezen a területen most van folyamatban Valide szultán fürdőjének feltárása. A rekonstrukció befejezésére tehát — bár ez már a hetedik ötéves terv témája — igazi látványosságot teremtünk, és a török idők hangulatát idéző vár környéki — közművesített! — utcákon sétálgathatunk s gyönyörködhetünk majd. Mi, köztudottan patrióta egriek — és vendégeink.. . B. Kun Tibor Negyvenkét esztendő A Központi Statisztikai Hivatal érdekes kiadványt jelentetett meg Magyarország népesedése, népmozgalma címmel. Az ország demográfiai helyzetét felvázoló kötet néhány érdekesebb adatát mutatjuk be ez alkalommal. Öregedési folyamat A felszabadulást követő csaknem négy évtized alatt módosult hazánk népességének összetétele, az ország demográfiai képe. Az ország lakóinak száma — a statisztikusok becslése szerint — 1945 elején 9 millió 82 ezer volt. Ez a szám 89 év alatt 1 millió 598 ezerrel (18 százalékkal) gyarapodott, így hazánk népessége jelenleg tízmillió- hatszáznyolcvanezer lakos. Az ország területe 93 036 négyzetkilométer: négyzetkilométerenként száztizen- öten élnek, tizenhattal többen, mint 1949 elején. A népesség korszerinti összetételére a többi európai országhoz hasorilóan — a teljes körűvé vált egészségügyi ellátás, valamint az egészségügyi viszonyok jelentős megjavulása következtében — az öregedési folyamat a jellemző. Ez év elején — hogy csupán két érdekes és szemléltető adat- párt idézzünk a kiadványból — a férfilakosság 23 százaléka, a nőinek pedig 21 százaléka volt 14 éven aluli; a férfiak 15 százaléka, míg a nők 21 százaléka tartozott a 60 éven felüli korcsoportba. Nők és férfiak Idén január elsején a népességből 5 millió 164 ezer volt a férfiak és 5 millió 515 ezer a nők száma. A nőtöbblet 1980 óta évenként eggyel nőtt, s 1984 elején ezer férfira már ezer 068 nő jutott. A gyermek-, az ifjú- és a középkorúaknái jelenleg férfitöbblet van. Az idős-, és öregkorban pedig nőtöbblet dominál. Nagymértékben megnőtt a munkavállalási koron (55, illetve 60 éven) felüli népesség száma és a népességen belüli aránya. Az 55 éven felüli nők száma hazánkban napjainkra 1 millió 438 ezerre, a 60 éven felüli férfiak száma pedig 778 ezerre emelkedett. Az elmúlt 35 évben a 15 éves és idősebb népesség családi álM i jutott eszébe Széchy * 1 Győzőnek, a 4-es Volán Vállalat hatvani üzemvezetőjének, amikor nemrég átvehette Urbán Lajos közlekedési minisztertől a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést? A kérdésre kicsit hátradől székében a megtermett férfiember. majd elém csúsztat egy erős feketét, s kevéske ideig maga elé mered. — Ha jól számolom, negyvenkét munkás esztendő rejlik az elismerés mögött. És amit most elmondok. az átvibarzott rajtam az ünnepi aktus perceiben is. Messziről indultam voltaképpen. Kezdtem annak idején Jászapátiban, a MÁV fűtőházi munkásaként. Különböző vizsgák után 1954- ben eljutottam a rendelkező forgalmi szolgálattevőknek kijáró piros sapkáig, amelyet már Vámosgyörkön nyomtam a fejembe. És még abban az esztendőben „átdobtak” a Volánhoz, ahol a közúti személy- és teherszállítás kezdett kifejlődni. Előbb Petőfibányán lettem forgalomszervező, irányító, s legfőbb tennivalóm az volt. hogy a korabeli „fakaru- szokkal” zavartalanul hordjuk a munkásokat a föld alatti szénbányákhoz, .. lapot szerinti megoszlásában a legszembetűnőbb változás, hogy csökkent a nőtlenek, a hajadonok száma és aránya; ugyanakkor emelkedett a házasoké, az özvegyeké és az elváltaké. Jelenleg a férfiak 23 százaléka nőtlen, a nők 14 százaléka hajadon. összesen 2 millió 700 ezer házaspár él az országban. Számottevő az özvegy férfiak és nők közötti különbség: az özvegy nők száma ötszöröse az özvegy férfiakénak. Napjainkban 150 ezer özvegy férfi és 753 ezer özvegyasszony él Magyar- országon, továbbá 187 ezer elvált férfi és 289 ezer elvált nő (1949-ben számuk 30 ezer, illetve 57 ezer volt.) Az aktív keresők három és fél évtized alatt bekövetkezett 885 ezer fős növekedése teljes egészében a nép keresővé Válásának következménye; 1949-ben 1 ■millió 300 ezer 1983-ban már 2 millió 200 ezer volt az aktív kereső nők száma. Megváltozott ilyen szempontból a népgazdasági ági összetétel is: 1949*ben az ország aktív keresőinek 54 százaléka — 2 millió 200 ezer személy — dolgozott a mezőgazdaságban; az azóta eltelt évek alatt a gépesítés eredményeképpen ez a szám a felére csökkent. Ugyanezen idő alatt az iparban dolgozók száma 1 millió 600 ezerről 2 millió 428 ezerre bővült. Iskolai végzettség Jelenleg az a helyzet, hogy a 15 éves, illetve annál idősebb népességből a lakosság több mint kétharmada megszerezte a kötelező iskolai végzettséget (az általános iskola 8 osztályának elvégzését) jelentő iskolai szintet. Nem árt emlékeztetni arra. hogy 1949- ben ez az arány mindössze a lakosság 21 százalékát tette ki. A 18 éves, s annál idősebb népességben a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya mintegy 23 százalék, vagyis négyszerese az 1949. évinek. Rendkívül dinamikus fejlődést mutat a felsőfokú iskolai képzettség is; a 25 éves és idősebb felsőfokú iskolai végzettségűek aránya 1949-ben mindössze 2 százalék volt, míg napjainkban eléri a 7 százalékot. U. L. Tanított is Széchy Győző mozgalmas életútjára jellemző, hogy itt sem maradhatott sokáig. Jött egy új, nagy beruházás, a Gagarin Hőerőmű építése, amely nemcsak az államháztartás forintmillióit emésztette, hanem rengeteg munkáskezet is igényelt. Ekkor lépett elő a Jászapátiból induló férfiú az építkezést szolgáló autóbuszállomás főnökévé, és már e minőségben Hatvant is felügyelte. No meg Jtanított, hogy a forgalom, a kereskedelem dolgaiban minél több szakmailag jól felkészített ,,volános” segíthesse a közúti szállítás ügyét. A hatvani üzemegység igazgatójává 1969-ben nevezték ki, de akkoriban még igen furcsán festett mindaz, ami e titulus mögött meghúzódott. — Ha őszinte akarok lenini, akkor csak névleg szerepeltünk mi üzemigazgatóságként a tröszt mammut- szervezetében, mert önállóságunk majdhogynem a nullával volt egyenlő. Munkánkban lényegileg az egri. vállalati irányítás dominált, tervutasításra csináltunk mindent. Szürke bábunak éreztem magam. Később viszont, amikor a jogok decentralizálásával kiszélesedett az önállóságunk, egyre több levegőhöz jutottam. És mivel sem a kezemet, sem a gondolataimat nem korlátozták, egyre több olyan eredményre juthattunk, ami Hatvan és környéke közlekedési üzem- szervezésének, fejlesztésének javulásához vezetett. Törzsgárdák és szakemberek Persze, kevés a szándék, kevés a lehetőség, ha nincsenek hozzá személyi, tárgyi feltételek. Széchy Győző azonban olyan vezetőnek bizonyult, aki úrrá tudott lenni minden átmeneti nehézségen, és megtalálta az előrelépés legcélravezetőbb formáit. — A nagyobb önállóság sokféle lehetőséghez juttatott — emlékezik a kibontakozás idejére a hatvani üzemegység vezetője. — Mert nem csupán létszám dolgában fejlesztettünk, hanem sikerült belső szerkezetében is magasabb szintre emelni a céget. Sorra alakultak a törzsgárdák, szaporodtak berkeinkben a magasabb képzettségű szakemberek, ami mind természetes módon magával hozta egy modernebb járműpark kialakítását, illetve szállító kapacitásunk bővülését. Hogy ez a fejlődés számokkal, érzékletesen miként fejezető ki? Hasonlítsuk össze az 1969-es, illetve a mostani, az 1984-es mutatókat! A hatvani üzemegység dolgozóinak a létszáma megalakuláskor 270 volt, ma 510. Tizenöt éve 48 Ikarus adta személyszállító parkunkat, most ez a szám 72, és óriási a minőségi különbség is. Azután: akkoriban 50 teherkocsival vettünk részt a közúti áruszállításban, ma viszont 97 kocsink van, és ezek 57 százaléka pótkocsit is vontat. Termelési értékünk pedig az első évbeli 36 millió forintról időközben 170 millióra ugrott. Növekvő utaslétszám Beszélgetésünk során arról is hallottunk, hogy az eltelt másfél évtized során mind a szállított súly. mind az utaslétszám nagy mértékben növekedett, és a helyi járatok forgalmában — Gyöngyöst megelőzve — Hatvan mindjárt Eger után következik. Legutóbb például, a 7-es vonal beindításával, elérték, hogy a Zagyva-parti város észak- nyugati része, a Kiss Ernő. a Kölcsey, a Mészáros Lázár utcák környéke is bekapcsolódhasson a személy- szállításba. És mindeközben több olyan belső fejlesztést hajtottak végre az üzemegységnél, ami a szállítás biztonságát, a dolgozók jobb munkahelyi közérzetét szolgálja. Saját tanműhelyben képezik például szerelőmunkásaikat, részt- vesznek az MHSZ-szel kötött szerződés alapján a gépkocsivezető-utánpótlás képzésében. s fokozatosan fejlesztik a műhely hálózatot, a szociális létesítményeket. Hogy mindeközben mit tett önmagáért, családjáért Széchy Győző? Amikor témát váltunk, megint a köz- ügyeknél kezdi. Szb és a népfront — Voltam népi ellenőr, szakszervezeti titkár, e tekintetben ma is megyebizottsági tag vagyok. És sokáig töltöttem be a Hazafias Népfront városi bizottsága elnöki tisztét. Ezzel kapcsolatban csak annyit: örülök, hogy végre látom beérni azt, aminek a szükségét korábban mindannyian éreztük, legfeljebb nem mondtuk ki! A tanácstagi, a képviselőválasztási többes jelölésre utalok, ami által igazi választási körülmények alakulhatnak ki, s az jut ilyen tisztes megbízatáshoz. aki iránt a többség valós bizalma megnyilvánul. . . Otthon mire vittem? Van egy családi házunk a Vak Bottyán utcában, fölneveltünk két leányzót tisztességben, és ha elérkezik a nyugdíjbavonulás ideje, soksok emberrel együtt vallom, hogy nem leállni! Hanem zsongani ott, ahol csak tehetek valamit mind magam, mind a környezetem hasznára. Mert aki megáll, az elmarad, elesik, s nem biztos. hogy még egyszer talpra tud állni... Moldvay Győző
