Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 1., szombat Helmut Kohl sajtóértekezlete Az NSZK kormánya párbeszédre és együttműködésre törekszik a Varsói Szerződés minden tagállamával — jelentette ki pénteki, bonni sajtóértekezletén Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. A nyugatnémet kormányfő ismertette, hogy ezzel kapcsolatban a legközelebbi hónapokban milyen magas szintű találkozókra készülnek. Erich Honecker bonni útjáról azt mondta, hogy várja az NDK végső döntését a látogatás időpontjáról. (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Meglepő és titokzatos Mitterrand látogatása A francia lapok meglepőnek és titokzatosnak nevezik Mitterrand elnök csütör- toki váratlan marokkói látogatását, amelynek során a francia elnök a marokkói uralkodóval tárgyalt. Hivatalos információk híján a lapok különböző találgatásokba bocsátkoznak. Feltételezik, hogy a Líbia és Marokkó közötti államszövetség problémája állt a két államfő eszmecseréjének középpontjában. A Le Quotidien de Paris szerint Párizsban azt remélik, hogy a marokkói király az államszövetségen belül olyan „mérséklő hatást” gyakorolhat, amely megkönnyítheti a csádi probléma politikai rendezését is. Sztrájk és gyász Libanonban pénteken megváltozott, lelassult az életritmus — részben a hivatalos gyász miatt, amelyet Pierre Dzsemajel miniszter, a Falangista párt elnöke temetése alkalmából rendeltek el, részben pedig az ország muzulmáPénteken Gdanskban megemlékeztek a lengyel kormány és a gdanski Lenin hajógyár üzemközi sztrájk- bizottságának képviselői által négy évvel ezelőtt aláírt gdanski megállapodásról. Az évforduló alkalmából az 1970. évi gdanski és gdy- niai tragikus események során életüket vesztett hajógyári munkások emlékére emelt obeliszknél pénteken virágokat helyezett el a Hazafias Nemzeti Újjászüle- tési Mozgalom (PRON) nők lakta vidékén meghirdetett általános sztrájk miatt. A politikai megbeszélések a gyász és a sztrájk ellenére is folytatódtak. Sedli Klibi. az Arab Liga főtitkára intenzív tárgyalásokat folytatott a helyi vezetőkkel. gdanski tanácsának és a helyi nagyipari üzemeknek a küldöttsége. A gdanski Lenin hajógyár munkáskollektívájának nevében virágot helyezett el az emlékműnél a gyár igazgatóhelyettese, a LEMP gyári pártbizottságának titkára, a dolgozók tanácsának titkára, a PRON üzemi szervezetének elnökhelyettese és a lengyel szocialista ifjúsági szövetség gyári szervezetének elnöke. Reagan az űrhajózási központban A negyedik rajt végre sikerült, s a Discovery nevű, amerikai űrrepülőgép második napját kezdte meg magyarországi időszámítás szerint tegnap, a kora délutáni órákban, a Föld körüli pályán. Mint emlékezetes, a rajtot először még június végén próbálták meg, de csak most, a negyedik kísérletre sikerült. A hattagú személyzet, amelynek tagjai között van a második amerikai űrhajósnő, Judith Resnik is, a rajt után néhány órával sikeresen indított útnak egy kereskedelmi célokat szolgáló távközlési mesterséges holdat. Reagan elnök egyébként, aki nem sokkal a rajt után látogatást tett a Washington közelében lévő Goddard űrhajózási központban, ott elmondott beszédé-; ben elsősorban az űrhajózás eredményeinek kereskedelmi hasznosítását propagálta. Gdanszki megemlékezés Megállapodás Peresz és Samir között Az iraeli rádió csütörtök esti jelentése szerint az Izraeli Munkapárt és a Li- kud-tömb között megállapodás jött létre arról, hogy a következő ötven hónapos időszakban „nemzeti egységkormány” intézi az ország ügyeit. A megállapodás értelmében Simon Peresz, az Izraeli Munkapárt vezetője huszonöt hónapig lesz miniszterelnök, aztán Jichak Samir, a Likud-tömb vezére tölti majd be a kormányfői tisztet a fennmaradó időre. Az első időszakban Samir megbízott miniszterelnök lesz — vagyis Peresz távollétében ő látja el az ügyeket —, és egyben ő irányítja az izraeli külügyminisztériumot. A hadügyi tárca birtokosa Jichak Rabin volt munkapárti miniszterelnök lesz. Az új kormányban fele-fele arányban oszlanak meg a tárcák a munkapárt és a Likud között. Megállapodás jött létre Simon Peresz (balra) és Jichak Samir között az új kormányról (Népújság-telefotó A munkapárti Simon Peresz. akit Haim Herzog izraeli államfő, mint a legutóbbi választások győzte, sét az új kormány megalakításával megbízott, a feladat elvégzésére rendelkezésére bocsátott első három hét alatt nem tudott eleget tenni a feladatnak. A munkapárti vezető kormányalakítási elképzeléseit előmozdította az, hogy Ezer Weizman tábornok (Jahad párt, három mandátum) csatlakozott a Munkapárt parlamenti csoportjához. Hátráltatta viszont, , hogy alig néhány nap múlva Aharon Abuhacira képviselő (Tárni párt, egy mandátum) szembefordult a Mun. kapárttal. Simon Peresz kénytelen volt igénybe venni a második huszonegynapos megbízatási időszakot is. Mivel mind Peresz, mind Samir nagyjából hatvan képviselő támogatására számíthatott, egyikük sem alakíthatott életképes kormányt. A kényszerítő körülmények hatására jött lét. re — állítólag az utolsó percben — az izraeli rádió által ismertetett megállapodás. Megfigyelők véleménye szerint a kompromisszumos alapokon nyugvó nagykoalíció aligha hozhat lényegi változásokat íz. rael kül- és belpolitikájában. —( Külpolitikai kommentárunk )— Két hír... MINDKÉT HÍRT WASHINGTONBÓL KELTEZTEK, s látszólag egyiknek a másikhoz semmi köze. Mégis alkalmasak arra, hogy közös következtetéseket vonjon le belőlük a hírmagyarázó. Az első jelentés egy B—la típusú bombázó katasztrófájáról számol be. Ebből a szuperszonikus harcigépből eddig mindössze négy prototípus készült a Rockwell gyárban, összesen 126 próbarepülést hajtottak végre a négy bombázóval. A Pentagon óriási reményeket fűz a B—la gépekhez, amelyekből egyelőre százat kíván a légierő rendelkezésére bocsátani. Talán fölösleges is leírni: az új típusú hadászati repülőgép atomfegyverek célba juttatására alkalmas. Más szóval: a tömegpusztítás egyik fontos és — az amerikai szakértők szerint — rendkívül veszélyes eszköze. Nyolc éve döntöttek az új bombázó kifejlesztéséről, de Carter elnöksége idején a program irdatlan anyagi kihatása miatt a terveket félretették. Reagan elnök azonban a 28 milliárd dollárra becsült költségek ellenére a program végrehajtása, az új bombázók rendszerbe állítása mellett foglalt állást. A B—la első áldozata a Mojave sivatagban lelte halálát. Két személy sérülésekkel túlélte a prototípus lezuhanását. A másik hír Washingtonból mintegy félszáz amerikai tudós — köztük Szent-Györgyi Albert — kezdeményezéséről számol be. A több mint ötezer főt számláló „Aggódó tudósok szövetsége”, amelynek az 500 Nobel-díjas is tagja, országos közvélemény-kutatást kezdeményezett az USA-ban. Álláspontjuk szerint az amerikai kormányzat űrfegyverkezési terve nagymértékben megnöveli a nukleáris háború kockázatát és veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát. Afelől sincs kétségük a tudósoknak, hogy az űrfegyverkezés meghirdetésével a katonai kiadások amúgy is csillagászati összegei tovább növekednek, s a fegyverkezési hajsza új szakaszát nyitják meg. E tekintélyes szervezet most az amerikai közvéleményhez fordult: gyakoroljon nyomást a törvényhozásra és az elnökre — bármelyik jelölt is győz a választásokon — a nukleáris leszerelés ügyében. A LÁTSZÓLAG EGYMÁSTÓL FÜGGETLEN két washingtoni hír szinte kínálja az alkalmat bizonyos következtetésekre: 1. Sajnos, á Reagan-kormányzat változatlanul erőfölényre törekszik és semmiféle anyagi áldozattól nem riad vissza a fegyverkezési hajsza folytatása érdekében. 2. Az amerikai költség- vetésre — közvetve tehát a lakosságra — nézve is rendkívüli terheket jelentő B—la bombázótípus ki- fejlesztésének programját tűzzel-vassal végrehajtják, mégha az emberéleteket is követel. 3. A Fehér Ház nem hajlandó mérlegelni a szovjet javaslatokát, s a Bécsben tervezett űrleszerelési tárgyalásokat elfogadhatatlan feltételekhez köti, noha a világ közvéleménye — mint az amerikai tudósok kezdeményezése jelzi, még az Egyesült Államokban is — mélységes aggodalommal figyeli a „csillagok háborújának” előkészületeit. GYAPAY DÉNES Újabb szigorító intézkedések Indiában Egy háború tanulságai Az indiai biztonsági erők az utóbbi napokban újabb szigorító intézkedéseket hoztak a szikhek szent városában, Amritszárban. Mintegy hétszáz szikh vallású személyt letartóztattak, félkatonai alakulatokat vezényeltek a városba. Pandzsáb ! államban másutt is voltak letartóztatások — jelentette a PTI indiai hírügynökség. A hatóságok meg akarják akadályozni, hogy vasárnap megtartsák a szikhek „világ- konferenciáját”, amelyre mintegy százezer embert várnak a szikhek főpapjai. Űj-Delhiben kormányellenesnek minősítették az „értekezletet” — vallási köntösbe bújtatott, de politikai célzattal meghirdetett tömegdemonstrációnak. A rendőri ellenőrzést kijátszva mindazonáltal tízezer szikh csütörtökön megérkezett Amritszárba. * Pandzsáb államban a központi kormányzat csak a Az Egyesült Államok csütörtökön föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre a nevadai sivatagban. Az amerikai energiaügyi hadsereg bevezetésével tudta a közelmúltban megfékezni az elszakadást hirdető szikh szélsőséges csoportok terrorját. A politikai feszültség növekedéséről érkeztek hírek a dél-indiai Andhra Prades államból is. Rama Rao, az augusztus közepén elmozdított főminiszter újabb tiltakozó megmozdulásokat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a központi kormány nem engedi meg, hogy bebizonyítsa: még mindig többséggel rendelkezik a szövetségi állam helyi törvényhozásában. Miután Rama Raót leváltották — az Andhra Prades-i kormányzó azzal érvelt a főminiszter elmozdításánál, hogy az elveszítette többségét a helyi törvényhozásban — több indiai szövetségi államban is tiltakozó megmozdulásokat tartottak. Magában Andhra Pradesban huszonheten életüket vesztették az utcai összecsapásokban. minisztérium közlése szerint a robbanószerkezet hatóereje kevesebb volt húsz kilo- tonnánál. Különös háború volt. Jóval hamarabb elkezdődött, mint ahogy kirobbant. Baljós jel volt Ausztria bekebelezése; a következő lépésként a nyugati hatalmak feláldozták Csehszlovákiát, kiszolgáltatták Hitlernek abban a .tévhitben, hogy kielégíthetik étvágyát, legalábbis ők, franciák és angolok, megszabadulnak a veszélytől, s a hódító csak Kelet felé fordul. Végül nem így lett, mind a négy égtájat letaposta a gőzhenger, de a német imperializmus első katonai támadása valóban Kelet felé indult el: 1939. szeptember 1-én megtámadta Lengyelországot, s ezzel kitört a második világháború. Voltak, akik még ekkor sem akarták hinni, hogy a katasztrófa beállt, mások már korábban figyelmeztettek erre. Mára azonban, negyvenöt év után minden lényeges vonást tisztán, világosan látunk, módunk van levonni a tanulságokat az emberiségnek ebből az eddigi legnagyobb leckéjéből. Eleget fizettünk — áldoztunk érte. A második világháború hat esztendje és több éves előzményei arra intenek, hogy veszedelmes dolog a más népek elleni gyűlölet szítása, hiszen ez — mint a történelem is bizonyítja — nemegyszer egy támadóháború megindításának, a tömeghisztéria felkorbácsolásának eszközéül szolgálhat. Amíg béke van, amíg a becsületes együttműködés híveinek módjuk van rá, addig kell határozott nemet mondani a fenyegetésekre, és a nemzetközi kapcsolatokat a tárgyalások, az egymás tiszteletének a medrében (tartani. Heinrich Heine mondta még a XIX. század közepén, hogy ahol könyveket égetnek, ott hamarosan embereket is égetni fognak. Így történt ez a nácik Európájában, haláltáborokkal szórták tele a meghódított országokat, és ha győznek, maga a földrész vált volna egész népek megsemmisítőtáborává. De a borzalmakra emlékezve nem felejtjük el, hogy a harc végül is a fasizmus legyőzésével végződött, s ennek is megvannak máig érvényes, biztató tanulságai. Ez a győzelem a különböző társadalmi rendszerű országok összefogásának, társulásának, életre-halálra szövetkezésének köszönhető. Bebizonyosodott, hogy egy embergyűlölő és emberirító fenyegetéssel szemben ösz- szetarthatnak, közösen küzd- hetnek ideológiailag ellentétes rendszerek hívei is. Mindezek nagyon fontos tanulságok, de a gépies ösz- szehasonlítás, a párhuzam vonása, az erőtetett azonosítás hibájába sem szabad esni. Ma nincs Hitler és egészen mások a körülmények mint negyvenöt évvel ezelőtt. Hatalmas erőt képvisel a szocialista tábor, s Nyugaton is számosak, befolyásosak a háború ellenzői. Sok tekintetben tehát jobbak, másokban viszont rosszabbak a körülmények. Igen, rosszabbak: olyan fegyverek állnak garmadával a silókban, amelyekben egyetlen robbanótöltet auschwitz- nyi embert tudna másodpercek alatt elégetni. Igen, jobbak ezek a feltételek, a második világháborúban csak menet közben, már a harcok közepette, komor végveszély-hangulatban sikerült összefogni az ellenséggel szemben mindazoknak, akik nem akarták átengedni a romlásnak az emberiséget. Ma is itt van előttünk olyan veszély, amely háttérbe kell hogy szorítsa az ideológiai nézeteltéréseket: az atomháború. Ma a háborúellenesség tudatosabb, következetesebb, mint 1939- ben volt, de azért azok az eszközök, amelyek kiégett romok pusztaságává tehetik Európát, ott sorakoznak a raktárakban. Ezeknek a felszámolásáért érdemes ösz- szefognia Keletnek és Nyugatnak. Még az sem titok, hogyan kellene ezt megtenni: jó szándékú, becsületes, a másik oldal kívánságainak a befogadására is alkalmas szocialista javaslatok fekszenek a nemzetközi asztalokon. S tudjuk, az a másik oldal sem akar elpusztulni. Korunk nyomasztó jellemvonása, hogy a társadalmi érdekellentétek még mindig nem engedik, hogy létrejöjjön hasonlóan szoros és következetes összefogás békében, mint amilyen a második világháború harcai vkö- zepette megvalósult; a másik oldalon még mindig vannak, akik nem hajlandók erre az őszinte és tartós együttműködésre. De annak a nagy világégésnek éppen az a legfontosabb tanulsága, az ötvenmillió halott azt a mementóti írja fel a falakra, hogy a társadalmi rendszerek között folyó történelmi versenytt nem a fegyverek döntik el, a tartós nemzetközi együttműködés megteremtésével nem szabad várni a fegyverropogásig. T. í. Kísérleti atomrobbantás
