Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-28 / 201. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 28., kedd 1. Bizonytalan zöldségtermesztők Francia és nyugatnémet tapasztalatok alapján Ecséden Á legfontosabb: az érdekeltség A piacon mindenki bosz- ..zankodik. A háziasszony sokallja a zöldség- és gyümölcsfélék árát, a termelő pedig kevesli. Mindenki a maga pénztárcája szerint mérlegeli a helyzetet, ezért rz ellentmondás is érthető. S ébből aztán az is következik, hogy felszínen marad a bosszankodás, az érdeklődés homlokterében marad a zöldségtermelés és -forgalmazás. A zöldségtermelés nép- gazdasági jelentősége is figyelemfelkeltő. A statisztika szerint a mezőgazdaságilag művelt terület 1,5— 1,8 százalékán termelnek zöldséget, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés értékének 4,7—4,9 százaléka származik az ágazatból. Elégedetlen termelők Az exportnövelés egyik lehetőségét is kínálja a zöldségtermesztés. Hazánkban átlagosan 85 kilogramm zöldséget fogyaszt egy ember évente, 70 kilogrammot frissen, 15 kilogrammot feldolgozott formában. Ezzel szemben az egy főre jutó zöldségtermelés 190 kilogramm. A termelés tehát meghaladja a fogyasztást, így a felesleget más piátokon lehet értékesíteni. A zöldségtermelés a rubelelszámolású élelmiszerexportnak több mint 30 százalékát adja, a nem rubelelszámolásúnak pedig 5 százalékát. A külpiaci értékesítésben meghatározó szerepe van a tartósított termékeknek, de a friss zöldségek exportja is jelentősen emelkedett az elmúlt években. Az agrárgazdaságnak tehát fontos ágazata a zöldségtermelés. Ezért a megkülönböztetett figyelemnek párosulnia kellene a megfelelő termelői érdekeltséggel. A valóságban azonban nem így van, legalábbis a termelők magatartása erre utal. Az elmúlt évtizedben csökkent a zöldségfélék termőterülete, jelezve, hogy valamivel elégedetlenek a termesztők. Az ingadozás 100—300 ezer hektár között váltakozott a hetvenes évek derekán, a nyolcvanas évek elején ismét csökkent a termelői kedv. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik jelentése egyebek között megállapítja: „1970—1982 között sok volt a bizonytalansági tényező, az esetenként egymásnak is ellentmondó kormányzati intézkedések hosszabb-rövi- debb ideig alapvetően befolyásolták az ágazat fejlesztését”. Sokszor háttérbe került tehát a termelők érdekeltsége, emiatt ingadozott a termőterület, bizonytalanná vált egyes zöldségfélékből az ellátás és az export is. Növekvő költségek Az érdekeltségre rendkívül érzékenyek a zöldség- termelők. Az elmúlt esztendőkben növekedtek a termelési költségek. drágább lett a műtrágya, a növényvédő szer, a föld műveléséhez szükséges gázolaj, legutóbb emelkedtek a munkabérek közterhei. Mindezek megváltoztatták a termelés jövedelmezőségét. Elsősorban a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok mondtak le a zöldségtermelésről, valamelyest növekedett viszont a termelési kedv a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A falusi portákon ugyanis nem voltak olyan érzékenyek a költségek növekedésére, mint a nagyüzemek ben. Jelenleg a zöldségféléknek több mint a felét a kistermelők állítják elő. Egyes fajoknál még ennél is nagyobb az arány. A nagy kézimunka-erőt igénylő uborkának a 75 százalékát, a hajtatot zöldségféléknek, mintegy 80 százalékát, a hajtatott zöldségfélik. Persze a kistermelők sem a hazafiúi kötelességből hajladoznak az ágyások fölött, őket is a biztonságosan elérhető, tisztességes jövedelem hajtja. Ha ezt nem találják meg az ágazatban, másutt keresik lehetőségeiket. Rontja a termelés fejlesztésének esélyeit az is, hogy a hazai mezőgépipar nem érdekelt a gépellátás javításában, így a nagyüzemek és a kistermelők gépellátása rendezetlen. A zöldség- termelésben ugyanis speciális gépeket használnak, a pótalkatrész-ellátás azonban akadozik, emiatt esetenként használhatatlanok a drága masinák. Korlátozza a technológiák fejlesztését, hogy az importból származó gyomirtó és más növényvédő szerek esetenként hiányoznak. A vásárlók igénye Az ágazatnak egyik legsúlyosabb gondja a feldolgozás alacsony színvonala. A piacon ízlésesen csomagolt, jó minőségű árukat keresnek, ezzel szemben a konzervipari gépek többsége erkölcsileg és műszakilag is elavult. Ehhez képe: fejlettebb a hűtőipar, de a hűtőlánc kialakítása még akadozik, a kereskedelemben sok helyütt hiányoznak a hűtőpultok. Végül is nem a kerésett minőségű áruhoz jut a vevő, s ez különösképpen a külpiaci értékesítést gátolja. Amint láttuk, számos műszaki-technikai hiányosság hátráltatja a zöldség- termelés és feldolgozás fejlesztését, amelyeket meg kell szüntetni. De még ennél is sürgősebb a megfelelő termelői érdekeltség kialakítása. Gép ugyanis csak akkor kell, ha a termelőnek kedve van zölr’ séggel foglalkozni. Ezért a termelői és forgalmazói ér- dék egyeztetése mindké' félnek érdeke, s így leh^ legjobban szolgálni a vásárlók igényeit is. V. Farkas József Ahol jól fizet a repce Bár értékes olajat szolgáltató ipari növényünk a repce, termelése fagyérzékenysége miatt mégis kockázatos, így kevesebb üzemben foglalkoznak vele. Ügy tűnik, akad kivétel, például az ecsédi Egyetértés Termelőszövetkezet, ahol kedvező tapasztalatokat szereztek vele. Eredményeik figyelemre méltóak, hiszen ebben az évben Heves megye gazdaságai között a legnagyobb, négyszáz hektárat meghaladó területen termelték. Azzal, hogy a szövetkezet vezetői kockázatot vállaltak vele, úgy mondják, hozzátartozik az üzlethez, s ezúttal a megfelelő szakértelem mellett a szerencse sem pártolt el tőlük. Ezzel kapcsolatban Csu- vikoszky Lajos, termelési főmérnök így fogalmaz: — Szövetkezetünkben nincs nagy múltja a repce- termelésnek. Pontosan tiz esztendeje kerültek földbe az első magvak: a zöldborsót váltottuk fel vele. Miután a búza kiváló előnövénye, így a vetésszerkezetbe is jól beileszkedik. Az elmúlt tíz évben minden ősszel vetettünk belőle száz, kétszáz hektáron, több-kevesebb sikerrel. Sajnos, akadt olyan tavasz, nem is egyszer, hogy teljesen kiszántottuk, mert megfagyott. A kemény hideget ugyanis nem bírja, elszakadnak a gyökerei és az egész növény a föld felszínére kerül. A kockázatot tehát 1983 szeptemberében is vállalták az ecsédiek, amikor 414 hektáron vetettek repcét. Ezt már Szekszius József főága- zatvezető idézi fel: — A külföldi szakirodalmat tanulmányozva és főleg a nyugatnémet, a lengyel és a francia tapasztalatokat felhasználva láttunk munkához. Ezekben az országokban ugyanis nagy múltja van a repcetermelésnek, korszerű technológiával és fajtával dolgoznak. Miután évek óta partnergazdasága vagyunk a Szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszerének, az általuk javasolt módszert alkalmaztuk korábban a repcetermelés során. A múlt év őszén mégis módosítottuk azt, és jobban figyelembe vettük helyi adottságainkat. A tavalyi nagy aszály is erre figyelmeztetett bennünket. így a talaj- előkészítés során nem mélyszántást végeztünk, hanem eke nélkül középmély lazítást. Ezzel a talajban lévő minimális nedvességet sikerült megőrizni. Miután gazdaságunk is kapcsolódott az intenzív gabonaprogram megvalósítását segítő üzemek sorához, ez kedvező lehetőséget kínált a legkorszerűbb technika beszerzésére, így jutottunk többek között a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár által készített modern, 96-soros IH-gabona- vetőgéphez, amely megfelelő beállítás után aprómagvak talajba juttatására is alkalmas. Műhelyünk dolgozói ezt a feladatot is vállalták, noha teljesen új volt. Kellett hozzá merészség, amikor a repce vetéséit megpróbáltuk ezzel a géppel, és folyamatos üzemeléssel egy hét alatt végeztünk vele. Aztán gyorsan kikelt és szinte egyszerre zöld lett az egész terület. Az egyenletes kelés elősegítette a növény gyors fejlődését, ami a gyomoso- dás ellen is védelmet nyújt, nem beszélve arról, hogy megerősödve mevft a télbe. A száraz, hideg január és február bizony megcsigázta az állományt, száz hektáron meg is ritkult a repce. így még tavasszal is sokszor izgatottan figyeltük, hogy mi lesz a sorsa, de a fagy szerencsére nem pusztította el. Már február közepén, illetve március végén fejtrágyát kapott, ami meggyorsította további fejlődését. Ennek köszönhető, hogy ezután szinte egyidőben mind a 414 hektáron kibontotta sárga virágait. Hamar rájöttünk, hogy a folyamatos gyomirtást meghálálja, ehhez pedig megfelelő növényvédő szer állt rendelkezésünkre. Az ígéretesen fejlődő növények látitán nem kis várakozással készültek az ecsé- diek a betakarításra. — Július közepére beérett a repce — meséli Csuvi- kovszky Lajos. — Tizenegy saját és öt vendégkombájn egy hét alatt levágta a termést. Nehéz munka volt ez, de megérte. Gazdaságunk ugyanis hektáranként 1,8 tonnás hozamot irányzott elő és erre is számítottunk. A szerencse mellénk pártolt és a szakmai ismeretek, valamint az áldozatos tevékenység eredményeként a nagy olajtartalmú lengyel fajtákkal egységnyi területről 2,5 tonnát értünk el, amennyit még soha Ecséden! Az említett 414 hektáron akadtak olyan táblák is, ahol a hektáronkénti termés elérte a 3 tonnát. Öröm volt végigmenni bennük. — Mennyire volt jövedelmező a repce? — kérdeztük Szekszius József főágazat- vezetőt. — Noha az idén emelték ennek az ipari növénynek a felvásárlási árát, amely előnyösen hatott, de jövedelemben még így sem közelíti meg a napraforgóét. Számításaink szerint hektáronként 1,4 tonnás termés fedezi a termelésre fordított költségeket. Efölött pedig már jövedelmező! Miután az 1,8 tonnás termést alapul véve 2,5 millió forint nyereségre számítottunk a nagyobb hozam révén az eredményünk negyven százalékkal több lett. Szárítás után a szolnoki rendszer közvetítésével több mint ezer tonna repcét vittünk a martfűi A SZOT-üdülők kézikönyve Ismét egy hiánypótló munka megjelenéséről számolhatunk be. a Népszava Kiadó, A SZOT-üdülők kézikönyve című kiadványa részletesen bemutatja az ország valamennyi SZOT-üdülőjét. Ezért a mű nemcsak a szak- szervezeti aktivisták, hanem a tagság számára is hasznos tudnivalókat tartalmaz. Az üdülési felelősök számára nélkülözhetetlen munkaeszköz. Segítségével beható tájékoztatást adhatnak a beutaltaknak a szóban forgó SZOT-üdülő elhelyezési körülményeiről az üdülőépületek komfortfokozatáról, illetve arról, hol étkezhet majd az üdülővendég: központi étteremben, vagy másutt? A mű szól továbbá a helyileg jellemző sajátosságokról, szolgáltatásokról. — A közös programokról is informál a könyv, ezenkívül több egyéni fakultatív programot is ajánl. Még a nagyobb üdülők fotói is megtalálhatók a képmellékletben. A kiadvány részletesen tárgyalja nemcsak az üdülők közvetlen szomszédságának, hanem olyan távoli környékének történelmi, földrajzi, műemléki látnivalóit is, ahová szervezetten vagy egyénileg kirándulhatnak a vendégek. A mű mégsem mondható útikönyvnek, több is, meg kevesebb is annál. Egyszóval más. Az üdülőhelyekről sokkal több információt ad, például, mint bármelyik útikönyv, de a különböző tájegységeket amazok részletesebben tárgyalják. A könyv segít eligazodni a különböző üdülési formákban: bemutatja a gyógy-, a szanatóriumi, a családos, a növényolajipari vállalatnak, amely folyamatosan átvette, miután van rá igény, van piaca. Ecséden tehát jövőt látnak a repcében. Ezt bizonyítja Csuvikovszky Lajos termelési főmérnök is: — Gazdaságunk világbanki segítséggel 1400 hektár búzával vesz részt az intenzív gabonaprogram megvalósításában. Ehhez a nagy területhez megbízható elöveteményre van szükségünk, amelyhez adott a repce, és ha a téli fagy netán ki is pusztítja, akkor tavasszal árpával pótoljuk, tehát csökken a kockázat Ezért most, szeptemberben 480 hektáron vetünk belőle. A Szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszerével szorosan együttműködve a francia és nyugatnémet tapasztalatokat felhasználva, különböző fajtákkal kísérletképpen bevezetjük a biztonságosabb szemenkénti vetést. Ezenkívül növényegészségügyi és fajtavizsgálatokat is végzünk, különösen a korszerű gyomirtás hatására vagyunk kíváncsiak. A repce tehát fontos növény marad nálunk, miután eddigi eredményeink is bizonyítják, hogy az utána vetett búza hektáronként 10—15 százalékkal több termést ad! Érdemes tehát foglalkozni vele, persze úgy, hogy biztonságosabb legyen a termelése a következő években. IVfentusz Károly ikisbabás, a szünidei gyermek-, iskolásgyermek-, gyermekszanatóriumi, a szakmunkástanuló, valamint a külföldi turista- és a hajóüdülést. A kiadvány ára 60.— Ft. Annyi példányban jelent meg. mint amennyi az alapszervezetek száma. A könyv megrendelhető a Népszava Kiadó terjesztési osztályán: 1964. Budapest, VII., Rákóczi út 54. Ezenkívül megvásárolható a Népszava Kiadó két fővárosi üzletében, de kapható a megyei Népsza- va-.kiadványok terjesztőinél is. Jól jön a vállalati támogatás Beiskolázási segély aagycsaláiosokoak A családoknál — különösen ahol több gyermeket nevelnek —, bizony gondot okoz, hogy a nebulóknak iskolakezdésre együtt legyen a szükséges tanszer, a könyvek és a kék köpeny. Az időközben kinőtt ruhákat, cipőket is pótolni kell. a tornafelszerelésről, tisztasági csomagról már nem is szólva. Az augusztus végén szokásos kiadások a legtöbb helyen több száz, vagy ezer forintra rúgnak, ezért a pénzt apránként kell előteremteni. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy jól jön a segítség, amit a szülők munkahelyén a szakszervezeti bizottságok adnak a nagy- családosoknak, valamint a gyermeküket egyedül nevelő anyukáknak, apukáknak. összeállításunkban annak jártunk utána, megyénk néhány vállalatánál, miként foglalkoznak ezzel? A Mátravidéki Fémműveknél a napokban döntöttek annak a 85 ezer forintnak a sorsáról, amelyet ösz- szesen 75 nagycsaládos, illetve a gyermekét egyedül nevelő szülő néhány napon belül átvehet a pénztárban. Mint azt Hajas Jánosáétól, a szociálpolitikai bizottság vezetőjétől megtudtuk, a rendkívüli beiskolázási segélyt évente egyszer folyósítja a vállalat, s az érintett dolgozókat 800—1500 forinttal támogatják. A pontos összeg természetesen a gyermekek számától függ. de vizsgálják a körülményeket is. Feltétlenül gondolnak az olyan családokra, ahol az asszony gyesen van. s a férj mondjuk beteg, vagy leszázalékolt nyugdíjas. A bizalmiak, főbizalmiak feladata, hogy az érintettek névsorát eljuttassák a segélyezési bizottsághoz. Az idei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szakszervezeti tisztségviselők alapos és gyors munkát végeztek, így a családok még az iskola- kezdés előtt számíthatnak a segítségre. A Volán 4-es számú Vállalat arra rászoruló dolgozói még a kedvezményes tanszervásár idején kézhez kapták a pénzt. Az egri üzemegységnél 81-en részesültek támogatásban, az igazgatóság dolgozói közül pedig 17-en vettek föl beiskolázási segélyt. A gyöngyösi üzemegységnél 35, Hatvanban pedig 32 szülő kapott támogatást. Domán Andrásné. az egriek üszb-titkára arról is beszámolt, hogy vállalatuknál az Iskolás korú, ám beteg gyermekek is részesültek a gondoskodásban. Az elosztás elve az volt, hogy tanulónként 300 forintot kaptak a családok. Bakó Csaba szb-titkár tájékoztatása szerint a Finom- szerelvénygyárban összesen 275 ezer 800 forint segélyt fizettek ki. A nagycsaládosok közül 80-an részesültek támogatásban, átlagosan 960 forinttal. A gyermeküket egyedül nevelő szülők között 36 600 forintot osztottak szét. Annak a 267 dolgozójuknak pedig, akik legalább két iskolás korú gyermeket tartanak el, tanszersegély címén fizettek ki 160 ezer 850 forintot. Szekszius József: — Több' mint ezer tonna repcét vittünk a martfűi növényolajipari vállalatnak... (Fotó: Szabó Sándor) Csuvikoszky Lajos: — Akadtak olyan táblák is, ahol a hektárankénti termés elérte a három tonnát...
