Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-24 / 198. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 198. szám ÁRA: 1984. augusztus 24., péntek 1,40 FORINT Két ház A két ház külsőre teljesen egyforma. Azaz színük különbözik: ennyi variációt engedett a gyári típusterv. Az egyik narancssárga, a másik kék. Egyébként minden más azonos, a tíz emelet, a lakások elosztása, a balkonok íve, a lépcsőház, s még sorolhatnánk tovább. Egy valami különbözik alapvetően, ez pedig a lakók egymáshoz való viszonya. Ki tudja miért alakult igy, még azt sem mondhatjuk, hogy a szociális helyzet különbözősége miatt állandó a feszültség az egyik épületben, mert a tulajdon- forma is azonos: mindkettő OTP-s lakásokból áll. Mégis, példánk egyik helyszínén állandóan vitatkoznak a lakók, a másikon csend honol. S hogy mi a viták kiindulópontja? A lehető legváltozatosabb. Például itt a lift. Lakógyűlés van, ha véletlen üzemzavar keletkezik, ha túl sokat használják. De szinte bármiért, ha valaki úgy érzi, sérelem érte. Azonnal hadakozik, bármire képes vélt igazáért, csak egyre nem hajlandó: elismerni mások véleményét. Valami még a kezdetek kezdetén elromlott itt. Lehet, hogy a lift is, de valami más, fontosabb is csorbát szenvedett. Az egymás tisztelete, megbecsülése. Ki tudja mikor, milyen körülmények között hangzott el az első hangosabb szó, az első sértő megjegyzés, a lényeg az: szóra szó, sértésre sértés következett. Fokozatosan jutottak el addig a szomszédok, hogy „juszt is” felhangosítják a rádiót, színre, szóra leteremtik egymás gyerekeit a folyosói hangosabb játékért, kergetőzésért. Hogy nem természetes, minden körülmények között kialakuló ez a viszony, azt a néhány száz méterre innen álló másik ház tanúsíthatja. Ott ritkább az emelt hang, s hónapok is lelteinek, míg annyi közös gond összegyűlik, hogy a lakókat összehívják egy megbeszélésre. Itt az előzőekben vázolt folyamat ellenkezője zajlott le: az egymás mellett élők segítik a szomszédaikat, tud egyik a másikáról, rendszeresen érdeklődnek egymástól, hogy valamiben könnyíthetné- nek-e problémájukon. Mert aztán ilyesmi akad bőven, hiszen a szomszédok mellett is lehet még más nehézség az ember életében. Vajon miért alakult az egyik ház belső élete így, a másiké úgy? Miért nehezítik egymás mindennapjait az egyik épületben lakók, hogyan fajult idáig kapcsolatuk? Nehezen lehetne erre a kérdésre válaszolni. Mindenesetre apró gesztusokkal, mindennapos kedvességgel juthatnának el oda, hogy újra jól érezzék magukat lakóhelyükön, ugyanúgy, mint amikor beköltöztek. Vagy ahogy az onnan néhány száz méterre álló másik ház lakói még ma is otthonossá tudják tenni környezetüket. Ehhez türelem, s emberség szükséges. Gábor László A TESTVÉRKAPCSOLATOK JEGYÉBEN „Megerősödött, szorossá vált az együttműködésünk...” Tisztelgés a hősök emlékműve előtt (Fotó: Köhidi Imre, Perl Márton) Eger vendégei — Csebok- szári küldöttei — tegnap folytatták ismerkedőkörút- jukat a megyeszékhelyen. Konsztantyin Filipovics Jef- remov, a csebokszári városi pártbizottság első titkára és kíséretének tagjai, a délelőtti órákban az egri városi pártbizottság és tanács vendégei voltak. A több mint 60 ezres lakosú, történelmi múltú város mindennapjairól — valamint a vonzáskörzetéhez tartozó települések helyzetéről, életéről — Németh László, az egri városi pártbizottság első titkára, valamint dr. Varjú Vilmos tanácselnök adott tájékoztatást. Mint mondották, 49 községben és a megyeszékhelyen 132 ezer ember gondjaival, élet- és munkakörülményeivel foglalkoznak az irányító szervek. A párttagok 312 alapszervezetben dolgoznak, s a területen működő 113 termelői egységben is jelentős felelősséget vállalnak. Részük van abban is, hogy az elmúlt 15 év alatt — mint Németh László fogalmazott — „ki- teljesedett, megerősödött, szorossá vált a testvérkapcsolat Csuvasia és Heves megye, közelebbről pedig Csebokszári és Eger között”. Ez a kapcsolat egyébként nemcsak a pártmunkában, a politikában, hanem a gazdasági egységek munkáját illetően is gyümölcsöző. A további teendők közé tartozik, hogy úgynevezett témalátogatásokat szervezzenek a közös munkaterv alapján. LeI het szó például az ifjúság- politika, a városfejlesztés vagy a lakossági ellátás, az egyes üzemek speciális termelési és kutatási eredményeinek tanulmányozásáról, a kulturális és sportdelegációk cseréjéről. — Mi is azon fáradozunk, hogy állandóan bővüljenek a baráti kapcsolataink mind a lakosság, mind pedig az iparban, a közlekedésben, a kereskedelemben és a többi ágazatokban dolgozó kollektívák között — mondotta a Csuvas ASZSZK fővárosának, Csebokszárinak pártbizottsági első titkára. Eger testvérvárosának egyébként 400 ezer lakója van, s az 53 ipari üzemben mintegy 120 ezren dolgoznak. Ami az idei és a közeljövő terveit illeti, K. F. Jefremov elmondotta: 242 ezer négyzet- méter lakást építenek, átadnak négy óvodát, egy oktatási szárnnyal bővül az állami egyetem, boltok, szolgáltatási egységek nyílnak meg. Űj operaház, múzeum, úttörőház épül, s jövőre tervezik a Nagy Volga elnevezésű kiállítás megnyitását. Nagy feladataik közé tartozik a város melletti víztározó feltöltése — 1985-re öt méterrel emelkedik a Volga vízszintje —, s egy nagy méretű híd építése is. — A csebokszári dolgozók valamint a háztartásbeli asszonyok, továbbá a nyugdíjasok ezekért a létesítményekért, valamint a békemozgalom anyagi támogatásáért egy nap társadalmi munkát végeznek — tették hozzá ismertetőjükhöz a csuvas vendégek. A program további részében levetítették azt a kisA megyei kórház új épületegyüttesét dr. Gyetvai Gyula igazgató főorvos mutatta be a csuvas vendégeknek filmet, amely Barta Alajosnak, a megyei pártbizottság első titkárának s kíséretének közelmúltban tett csuvasiai látogatását örökítette meg. A csebokszári delegáció tagjai ezután megkoszorúzták az egri felszabaduási emlékművet, majd a délutáni városnézés, illetve az esti szabad idő előtt felkeresték a megyei kórházat. Itt dr. Gyetvai Gyula főigazgató és az intézmény több osztályvezető főorvosa kalauzolta a vendégeket és kísérőiket. Az egészségügyi intézményben — amelynek 1600 ágya, 300 orvosa, 1200 szakdolgozója van — elsősorban Fjodor Ivanovics Pursev doktor, a Csebokszári Állami Egyetem szemészeti karának vezető profesz- szora érdeklődött a konkrét eredmények iránt. Sőt amíg a delegáció többi tagja továbbra is a,megye életéről, lakóinak egészségügyi helyzetéről beszélgetett, a professzor dr. Majláth László szemész főorvos kíséretében megtekintette a korszerű műtőt, s az osztályok egy részét. Külön érdeklődött a 30 ágyas — évi 7—800 műtétet végző — szemészeti osztályon dolgozók tevékenységéről, majd meghívta az egri orvoskollégákat egy csebokszári tapasztalatcserére. A csuvas vendégek mai programja az Agria Bútorgyárban, illetve a Fi- nomszerelvénygyárban folytatódik. Szilvás István Virág Károly, a megyei párt-vb tagja Hevesen és Tarnaörsön Csütörtöki napját Hevesen és új városunk környékén töltötte Virág Károly, a megyei párt-végrehajtóbizottságának tagja, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára. A vendéget Hevesen, a városi pártbizottság székházában Juhász Lajos első titkár, valamint Kontra Gyula tanácselnök köszöntötték. Tájékoztatást adtak a település és környéke politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről, továbbá a hevesi járás megszűnése óta eltelt időszak eredményeiről. Virág Károly ezután ellátogatott a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetbe is, ahol Báder Miklósáé elnök ismertette a termelőüzem tevékenységét, majd a helyi múzeumban megtekintette a háziipari szövetkezet tájkiállítását. Délután részt vett és felszólalt a hevesi városi pártvégrehajtóbizottság ülésén, ahol megtárgyalták a pártfegyelem helyzetéről és a tagfelvétel tapasztalatairól szóló jelentést. A megyei pártbizottság titkára végül a tarnaörsi Dózsa Termelőszövetkezet életével ismerkedett meg. Ott Gunics János, a közös gazdaság elnöke adott értékelést az első félévi eredményekről. Látogatás a pártbizottságon és a termelőszövetkezetben Kubai munkásőr vendégek Egerben A vendégek Barta Alajos első titkár tájékoztatóját hallgatják a megyei pártbizottságon (Fotó: Perl Márton) A Kubai Népi Milícia szerda este óta megyénkben tartózkodó, Raul Menendez Tomassevich tábornagy, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a népi milícia parancsnoka vezette hattagú delegációját csütörtökön délelőtt az MSZMP Heves megyei Bizottságán fogadta Barta Alajos, első titkár. Az eseményen jelen volt Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára, Budaházi Gusztáv országos parancsnoki tanácsadó és Farkas Sándor, a munkásőrség megyei parancsnoka. Megyénk vezetője tájékoztatást adott a vendégeknek szűkebb hazánk történelméről, gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi életéről. Előadásában külön szólt a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny tiszteletére tett eddigi felajánlásokról, hangsúlyozva, hogy vállalataink, üzemeink, szövetkezeteink a minőség jobhítását tűzték ki elsőrendű céljuknak. Ismertetőjében kiemelte az ifjúsággal való foglalkozás fontosságát. Ezt követően Raul Menendez Tomassevich tartott rövid tájékoztatást a karib-tengeri szigetország mai eredményeiről, kommunista pártjának fő feladatairól. A tegnapi program további részében az MSZMP Eger városi Bizottságán Németh László első titkár tartott beszámolót kubai vendégeinknek a megyeszékhely mindennapjairól, majd városnéző sétára kísérte el őket. A küldöttség megtekintette — más nevezetességek mellett — az egri várat, amelynek kapujánál megkoszorúzták a hős várvédők emlékét idéző domborművet. Délután a delegáció tagjai hazánk legnagyobb szőlőtermelő gazdaságát, az Egri Csillagok Termelőszövetkezetet keresték fel. Annak Münnich Ferenc utcai központjában Tóth István elnök és Gacsó László termelési elnökhelyettes üdvözölte őket, s ismertette a gazdálkodó szervezet hétköznapjait, az ott dolgozók munkájának eredményeit. A tájékoztatót üzemlátogatás követte: a vendégek végigjárták a szövetkezet szőlőterületeit, megtekintették a gépüzemet, valamint az egyik baromfitelepet. A csütörtöki program befejezéseként a gazdaság szépasszony-völgyi pincéjében baráti beszélgetésen vettek részt. Ma délelőtt a kubai küldöttség tagjai megnézik a parádi kocsimúzeumot, ellátogatnak a parádsasvári üveggyárba. Ezután fogadják őket a gyöngyösi városi munkásőr-parancsnokságon, majd Visontán, a Thorez Bányaüzemben. ÜLÉSEZETT A MEGYEI NEB Napirenden az üntüzéses gazdálkodás Csepelyi Károly elnökletével tegnap délután, a megyei NEB tanácstermében tartotta ülését a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A napirenden az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek kihasználásáról és fejlesztéséről szóló összefoglaló jelentés szerepelt. Az öntözés szükségességéről ma már senkit nem kell meggyőzni, hiszen adatok sora bizonyítja, hogy a csapadékbő években 110, a közepesnek mondható időjárásban 165, míg a száraz esztendőkben 235 milliméter víz pótlásáról kell mesterségesen gondoskodni. A hatvanas évekre az öntözés fejlesztése volt jellemző, ám 1970-től ezzel párhuzamosan sor került több korszerűtlenné vált telep kikapcsolására is. Sok beruházás a saját erő és az állami támogatás hiánya miatt elmaradt, így a megyében 1976—83 között ösz- szességében 20 százalékkal csökkentek az öntözésre műszakilag berendezett területek. A népi ellenőrök alaposságát bizonyítja, hogy nyolc év távlatában vizsgálták az öntözéssel összefüggésbben a termelés jellemzőit, az egyes területek anyagi-műszaki ellátottságát. a fejlesztés lehetőségeit, feltételeit, és e széles körű tapasztalatok alapján fogalmazták meg összefoglaló megállapításaikat. Például azt, hogy oz öntözéses beruházások megdrágultak, a különböző megoldások több tízezer forintba kerülnek hektáronként. A gazdálkodók fejlesztésre fordítható forrásai viszont szűkösek, így beruházásra alig, vagy egyáltalán nem telik. A felújítás költségei szintén tetemesek, s gondot okoz a szükséges anyag-alkatrész utánpótlása is. Több fontos megállapítás mellett az is napvilágra került, hogy az utóbbi évtizedben ugrásszerűen megemelkedtek a mezőgazdasági termelés költségei, ugyanakkor a hozamnövekedés mind gyakrabban elmarad a várt színvonaltól, összességében ez is az öntözéses tevékenység fokozatos beszűküléséhez vezet. Elszomorító az a tény továbbá, hogy a megye területén a vízkészletek minősége nagymértékben romlott — állapították meg a népi ellenőrök. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében szükséges többek között, hogy a főművek kihasználtsága fokozódjék. Biztosítani kell a víz minőségvédelmét, szakszerű és sokoldalú felhasználását, kutatni annak lehetőségét, hogyan gyorsítható a hevesi homokhát öntözőfürt kiviteli tervének végrehajtása a Hatvani Konzervgyár támogatásával, társulásával. Mindemellett persze a legfontosabb, hogy a vízzel takarékosan kell gazdálkodni, tehát érdemes meghatározni azt is, hogy hol van szükség csapadékmegőrző agrotechnikára és hol kell berendezkedni öntözésre.
