Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-19 / 195. szám
4* NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 19., vasárnap Az Országház mindennapjai Az ország első háza Nyolc-kilenc évtized nem túlzottan nagy idő egy épület életében, még kevésbé, ha az ország első házáról, a Parlamentről van szó. Nem is változott, ha csupán külsejét tekintjük. A 270 méter hosszú, 123 méter széles, 69 méter kupolamagasságú, szép számú dísztoronnyal ékes építményt, amelynek kis híján 700 helyisége van, s 28 lépcsőházból megközelíthető folyosói 20 kilométeres utat tesznek ki, kívül-belül a választékosságra törekvő mivesség jellemzi. Ma már szükségtelen elhárítani a korabeli ellenzék titulusait, a hivalkodó, cifra palotának, nevezett épületet, Steindl Imre építész húsz évig készülő remekét, egy világ választja el hajdani önmagától, az utóbbi évtizedben egyre frissülő szépségében az ország első háza az állami élet központja lett. Tagadhatatlanul lenyűgözi látogatóit, magyarok és külföldiek egyaránt múzeumoknak, katedrálisnak kijáró tiszteletteljes csendben ismerkednek a rengeteg kínálkozó látnivalóval. S miközben Munkácsy, Lotz és mások festményeit, a pompás szobrokat, aranyozásokat, a kő- és fafaragványo- kat, az üléstermeket, a szőnyegeket és márványoszlopokat szemlélik, aligha gondolnak arra, hogy a T. Ház több mint ötszáz ember számára elsősorban munkahely. A Parlament a székhelye a kollektív államfői testületnek, az Elnöki Tanácsnak, amelynek tagjait az ország- gyűlési képviselők közül választják. A testület megtisztelő feladata az állam vezetése, az államhatalom gyakorlása az országgyűlés két ülésszaka között. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkot, elnöke, helyettes elnöke államférfiakat fogad, küldöttségekkel tárgyal, kitüntetéseket ad át. Az országgyűlés elnöke, s az irányításával dolgozó országgyűlési iroda is a Parlamentben található. A kis létszámú apparátus az országgyűlés hivatalos szerveként szervezi, előkészíti az ülésszakokat, s az állandó bizottságok üléseit, minden szükséges módon segíti a képviselőket feladataik teljesítésében. Feltétlen szükséges néhány szóval bemutatni az országgűlési bizottságokat. A tíz állandó bizottság rendszeres ülésezései biztosítják a képviselői munka folyamatérvényesülését. Tagjai véleményezik a fontosabb jogszabálytervezeteket, beszámoltatják a minisztereket, államtitkárokat egy-egy ágazat helyzetéről, a rájuk vonatkozó határozatok végrehajtásáról. Az Országház a színhelye a Minisztertanács minden második csütörtöki üléseinek. E házat tekintheti munkahelyének a kormány elnöke és három helyettese is. A Minisztertanács Titkársága készíti elő az üléseket, gondoskodik a munkaterv és az ellenőrzési terv végrehajtásáról, nyilvántartja a döntéseket, figyelemmel kíséri a határozatok érvényre jutását. A titkárság szerkeszti az állampolgárok jogait és kötelességeit érintő jogszabá lyokat tartalmazó Magyar Közlönyt, rendszeresen közreműködnek különböző jogszabálygyűjtemények kiadásában is. összegyűjtik az országgyűlésen elhangzott, s ott változatlanul maradt képviselői javaslatokat, melyeknek megvizsgálását, illetve megválaszolását a kormány feladatául adja az illetékes minisztereknek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek. A kormányzati munkában hasznosulnak a titkárság égisze alatt működő, a bejelentések és panaszok irodájához érkezett állampolgári észrevételek. A Parlamentben kapott helyet két országos főhatóság: a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Tájékoztatási Hivatal. Előbbi a megyékben folyó államigazgatási munka koordinátora, a közigazgatás korszerűsítésének, továbbfejlesztésének, egyszerűsítésének gazdája. Utóbbi pedig a kormányzati munkáról tájékoztatja a nyomtatott és a elektronikus sajtószerveket. Az Országház ezeken túl egy sor hazai és nemzetközi tanácskozásnak is otthont ad. Itt adják át megbízóleveleiket és tesznek búcsúlátogatást a diplomáciai képviseletek vezetői, ide vezet többnyire a magas szintű külföldi delegációk útja is. Sok az ünnepi alkalom, elég ha az Állami-díjak, a Kossuth-dí- jak és más művészeti díjak átadására emlékeztetünk. Legutóbb a Kupolacsarnok volt a színtere a rektorok és az egyetemi tanárok kinevezésének is, jelezvén az oktatás-nevelés növekedő társadalmi súlyát. Az egyre gyarapodó események, ünnepi alkalmak azt jelentik, hogy a parlamenti gondnokság dolgozóinak évente mintegy 700 különféle rendezvény zökkenő- mentes lebonyolításáról kell gondoskodniuk a protokoll szigorú szabályai szerint. G. R. Szavaz az országgyűlés A Parlament Vadász-termében Az országgyűlési könyvtár az ország jogi és politikai információs szakközpontja: 600 ezer kötet könyv és kétezer folyóirat között válogathatnak. A képen: az olvasóteremben (MTI-fotó — KS) DEMOGRÁFIAI HULLÁMOK HÚSZÉVENKÉNT — CSÖKKENŐ SZÁMÚ SZÜLETÉSEK — Ml TERVEZHETŐ? — AZ ARÁNYOK ÁTALAKULÁSA A népesedés kérdőjelei Különböző létszámú nemzedékek élnek egymás mellett. Az egyikben érezhetően sokan vannak: nem kapnak helyet az óvodákban, pótszéket kell betenni számukra az iskola- termekbe. nehezebben jutnak be az egyetemre, fiatal házasként tovább állnak sorba lakásért. A másikban már nincs szó szorongásról, egyes korosztályok tagjai kevésbé érezték azt, hogy túl sok körülöttük a „ve- télytárs”. Amit közérzetként megfogalmazhatnak jó né- hányan, annak megvan a mérhető és kiszámítható alapja. A népesedés alakulásával számolni kell az élet minden területén. Kovács Sándornét, a megyei tanács elnökhelyettesét arról kérdeztük meg, milyen módon vettnek számot ezekkel a változásokkal. Növekedés, majd csökkenés — Hányán élünk jelenleg megyénkben s hogyan ala(Fotó: Perl Márton) kult számuk az elmúlt esztendőkhöz képest? — Az elmúlt évi adatok szerint 348 000 lakója van megyénknek. Ha mondjuk visszatekintünk az 1970-es esztendőre, akkor megállapíthatjuk, hogy a létszám nőtt. Akkor 340 000-en éltünk itt. Közben azonban átjutottunk egy hullámhegyen, ugyanis 1980-ig 350 ezerre gyarapodott a népesség. A folyamatos növekedést csökkenés váltotta fel. — Milyen tényezők játszottak szerepet e változásban? — A népesedés alakulását egyrészt a természetes szaporodás, tehát az élvc- születés és a halálozás, másrészt a megye ki- és bevándorlási egyenlege alapján mérhetjük. Ha megvizsgáljuk az utóbbi öt-tíz év változásait, érdekes eredményre jutunk. 1971. és ’75 között, hallatlanul megnőtt a gyerekek száma. Míg 1972-ben 4700-an látták meg a napvilágot, addig 1975- ben 6300-an. Ez összefügg azzal, hogy egy eleve népesebb korosztály lépett szülőképes korba, de azzal is, hogy 1973-ban új népesedéspolitikai határozatok jelentek meg. Jelentőségük nagy volt, bár hozzá kell tenni, hogy valószínűleg a már „tervezett” kicsinyeket vállalták hamarább. Ezt bizonyítja, hogy nem sokkal ezután már jóval kedvezőtlenebb változás indult meg: következett a hullámvölgy. Olyan folyamat indult meg, amely a megye lakosságának fogyásához vezet, s ennek azért elsősorban a gyermek- vállalási kedv csökkenése az oka. Fel lehet készülni — A statisztikák szerint, húszévenként követi egymást egy-egy népesebb nemzedék. Ezek szerint fel lehet készülni erre. A tanácsok milyen módon építik be e jelenségeket területfejlesztési elképzeléseikbe? — Mindenképpen figyelembe kell venni a népesség alakulását, amikor hosszabb távú terveket készítünk. Az élet minden területén gondolni kell a várható átalakulásokra. Most jelentősebb létszámú nemzedékre csak kétezer körül számíthatunk, mert a jelenlegi nagyobb létszámú korosztályok akkor lépnek szülőképes korba. De nemcsak a születések számát kell figyelni, különféle más folyamatokat is nyomon kell követnünk. — Mire gondol közelebbről? — Emelkedett a halálozás aránya, különösen a munkaképes korú férfiak körében. Míg az egészségügy szép eredményeket mutathat fel a csecsemőhalálozás visszaszorításában, majd felére csökkentve az első évüket meg sem értek számát, addig több mint negyedével nőtt a tizenöt és ötvenhárom év között elhunytak száma. Sainálatos dolog ez, elsősorban civilizációs ártalmak húzódnak meg a jelenség mögött. Ezenkívül számolni kell még a vándorlással is. Valaha többen mentek el a megyéből, ma inkább jönnek. Egyes körzetek népessége is eltérően alákúl. így például Hatvan és Heves környékén fogyott' a lakosság. Ezeken kívül erősen átalakul a különböző nemzedékek egymáshoz viszonyított aránya is. Óvodák és szociális otthonok — Minden életkornak megvan a maga szükséglete, amelyet különböző intézmények szolgálnak. Nem mindegy hát, hogy egyes kői - osztályok milyen létszámúak. Milyen átalakulások figyelhetők meg? — Egyre több az idős ember. Megyénk lakossága egyébként is életkorban az országos átlag fölött van. A falvakban különösen sok az időskorú, mert a fiatalok az elmúlt években városba mentek. Bár hozzá kell tenni, hogy ez utóbbi folyamat lelassult. A bölcső- dés és óvodás, illetve az alsó tagozatos gyerekek mind kevesebben vannak. A foglalkoztatottak számában is mérsékelt csökkenés tapasztalható. De nem az ipartelepítési tervek hibásak abban, hogy sok helyen munkaerőhiány van. Inkább a hatékony foglalkoztatást nem sikerült még elérni. Mind többen lépik át a nyugdíjkorhatárt. Az ő gondjaik megoldása egyre fontosabb feladatunk. Nem is csak a tanácsé és más hivatalos szerveké, hanem az egész társadalomé. — Milyen következtetéseket vonnak le tapasztalataikból? — Végig kell gondolni minden korosztály esetében, hogy milyen szükségleteik vannak, Már dolgozunk az 1990-ig terjedő időszak részletes tervein, de vázlatosan 2000-ig kell előre tekintenünk. Áz óvodákról lassan a teher áthárul az általános iskolákra, majd a középiskolákra: egy aránylag népesebb korosztály így lép az évek lépcsőin egyre feljebb. Az általános iskolák fejlesztése van most napirenden, de a következő ötéves tervben már a középiskolák kerülnek sorra. Természetesen tárgyi és személyi feltételeket egyaránt biztosítani ikell az intézményekben. Az idősek esetében az ellátást kell egyre jobbá tenni, az öregek napköziott- hon-hálózata egyre jobban kiépül, ahogy a szociális étkeztetés és a házi szociális gondozás is egyre inkább elterjed, de egyre több szociális otthoni férőhelyet is kell biztosítani. Minden területen — A már meglevő egészségügyi és közművelődési intézményeknek is le kell vonniuk a következtetéseket ezekből a jelenségekből, Véleménye szerint, hogyan lehetne az új utakat megtalálni? — Bizonyos megrögzött- ségeket minden területen fel kell számolni. Nem lehet abban a tévedésben élni, hogy egy változatlan igényű és életkorok szerint is állandó népesség körében végzik az intézmények a munkájukat. A közművelődésben például néhány évvel ezelőtt elsősorban a fiatalokra építettek, s csodálkoztak azon, hogy miért hagy alább a klubmozgalom, vagy más hasonló, az ifjakra épülő forma. A válasz voltaképpen egyszerű: jelentősen közrejátszik ebben a divat változásán túl, hogy a nagyobb létszámú nemzedék „beérett", családalapítóvá vált. Egy biztos: minden tervnél és elképzelésnél meg kell vizsgálni, hogy bizonyos korosztályok létszáma hogyan alakul majd. Csak a rugalmasság segítheti át a társadalmat a nemzedékek eltérő nagyságából fakadó nehézségeken. Nem járhatunk úgy, mint a hajdani községi tanácselnök, aki sajnálkozva tárta szét a karját, mondván, hogy nem tudott elég óvodai férőhelyről gondoskodni, mert nem szá- mítotít ennyi gyerekre. Pedig elég lett volna néhány évvel azelőtt fellapoznia az anyakönyvet. Gábor László
