Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-18 / 194. szám

f NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 18., szombat 3, Sarlós István látogatása megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) titkár köszöntötte és tájé­koztatta a közös gazdaság életéről, a tagság munkájá­ról. Saját erőből gazdálkodva, az itt élő emberekért tenni: egy gondolatban ekként fog­lalható össze mindaz az erő­feszítés, amelyet az elmúlt csaknem negyedszázad alatt a gazdálkodó szervezet tett, s amelyről az elnök jogos büszkeséggel adhatott szá­mot a Minisztertanács elnök- helyettesének. — 1975-ben egyesült a négy község — Detk,Halmaj- ugra, Ludas és Nagyút — termelőszövetkezete. Az egy­séges gondolkodásmód, a kö­zös összefogás kamatozik ma, s látható az eredményekben — hangoztatta Szabó Imre. Ennek bizonyítéka többek között a kiemelkedő termés­átlag búzából — tavaly pél­dául a legjobbak rangsorá­ban a második helyet foglalták el a detkiek —, az országost messze meghaladó a szőlőből. Amivel leginkább dicsekedhetnek Detken, az a melléküzemági tevékenység. Sörpalackozó, szeszfőzde, műanyag- és tésztaüzem, to­vábbá a négy helységben ti­zenegy üzletben gondoskod­nak a lakosság ellátásáról. Legutóbb Halmajugrán ké­szült el ötmillió forintért a zöldség-gyümölcs- és hús­boltból álló kereskedelmi komplexum, teljes egészében a termelőszövetkezet beruhá­zásában. Külön felhívták a figyelmet a vendéglátók a 70 millió forintos költséggel épí­tett gépüzemre, amely a szö­vetkezet termelésben és szállításban használt gépei­nek, járműveinek javításán túl — további fejlesztéssel — a jövőben a lakosság szolgá­latába is kíván állni. Az ismertetőt követően Sarlós István nagy tetszésé­nek adott kifejezést, amikor ezt mondta: — Sok helyen idegenked­nek a termelés utáni érté­kesítési feladatoktól. A most hallottak alapján úgy vé­lem, hasznos szemlélettel ta­lálkoztam önöknél. Ha visz- szautalunk Petőfi szavaira, már-már azt mondhatjuk, a kapu előtt van a Kánaán. . ■ Ezt erősítették meg a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sében a községben tett kőr­útján látottak is: a hetven dolgozót foglalkoztató, s je­lentős terület ellátását se­gítő sörpalackozóban, az 1977-ben épült, korszerű ál­talános és fogorvosi, anya- és csecsemővédelmi rendelővel, gyógyszertárral és három szolgálati lakással ellátott komplexumban, amelyhez kétmilliós anyagi támogatás­sal s nagy értékű társadalmi munkával járult hozzá a ter­melőszövetkezet. — Az egyesülés óta eltelt tíz év alatt csaknem 17 millió forinttal segített a szövetkezet a négy község iskolai, óvodai férőhelyeinek bővítésében, a szolgáltatás, az ellátás jobbításában — jegyezte meg a vendégek előtt Koncsos István, a det- ki közös községi tanács el­nöke. Délután Sarlós Istvánt Gyöngyösre invitálták He­ves megyei vendéglátói. A GYÖNGYSZÖV AFÉSZ-nál Rohánszky Ferenc elnök tá­jékoztatta a Minisztertanács elnökhelyettesét az összesen egymilliárd 360 millió fo­emelt fővel járjunk a vi­lágban; népünk fiai mindig és mindenütt ott voltak, ahol népek és országok sza­badságáról vagy független­ségéről volt szó. S ugyan­ezt a segítséget mi is meg­kaptuk. Jól tudjuk, hogy a történelem az élet tanító- mestere. S ha tudjuk, akkor kövessük intő szavát: töre­kedjünk arra, hogy határa­inkon kívül is sok barátunk, szövetségesünk legyen. — Hazai tapasztalataink arról szólnak, hogy baráta­ink és szövetségeseink nem­csak az azonos világnézetű emberek soraiból kerülnek ki, hanem azokéból is, akik­nek más a világnézetük, de velünk azonos nézeteket val­lanak, ha az emberiség jö­vőjéről, tehát a békéről vagy hazánk sorsáról van szó. A nemzetközi életben pedig természetes szövetsége­seink azok az országok, amelyek velünk együtt a szocialista tábort alkotják. Az egyetértés, a szoros együttműködésre való kész­ség minden érdekelt ország gazdasági és kulturális fej­lődését serkenti, s lehetővé teszi a folyamatos és köl­csönös tapasztalatcserét. — A mai, válsággal ter­hes világban szükséges a nemzetközi kapcsolatok fenntartása és fejlesztése, mert az emberiség csak ak­kor érezheti magát bizton­ságban, ha a mindennapi politikában természetessé válik az eltérő társadalmi rendszerű országok kormá­nyainak és népeinek egyet­értése a döntő politikai és gazdasági kérdésekben. Ma még távol vagyunk attól, hogy megnyugtató legyen a helyzet, de ezt a célt el kell és el is fogjuk érni. — Napjainkban, amikor felszabadulásunk közelgő 40. évfordulójáról beszélünk, ar­ról is szólnunk kell, hogy az 1939. után kialakult ve­szélyhelyzetben, ha nehezen Az egész napos program után Sarlós István, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese részt vett a Gyön­gyösön rendezett politikai nagygyűlésen, ahol a díszel­nökség tagjait — a megye, a város párt- és állami ve­zetőit, a munkáskollektívák, a szocialista brigádok kép­viselőit — Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Üdvözöl, te a 650 éves város lakóit, s mindazokat, akik e városért társadalmi munkában, ön­zetlenül annyit tettek. Ezt követően adták át a szót Sarlós Istvánnak, a me­gyénkben rendezett központi ünnepség szónokának. — Az augusztus huszadi- ki ünnep arra ösztönöz, hogy szóljunk történelmi múltunkról és arról az örökségről, amit az előttünk járt nemzedékek hagytak ránk. Az alkalmat arra kell felhasználnunk, hogy a tör­ténelmet ma formáló nem­zedékek számára levonjuk a szükséges tanulságokat — mondotta elöljáróban Sar­lós István. — A magyar nép törté­nelmi tapasztalatai arról ta­núskodnak: bennünk, magyarokban van kellő erő, tehetség ahhoz, hogy a nehézsége­ken átlábaljunk. Múltunkban gyakoriak vol­tak azok a tragikus esemé­nyek, amelyek végzetesen ^veszélyeztették hazánk létét. Az egykori kortársak közül sokan várták ez időkben, hogy végleg eltűnünk a tör­ténelem színpadáról. S nem nekik, hanem azoknak lett igazuk, akik a vész láttán az összefogást, a bukás után az újrakezdést hirdették. A tör­ténelem nekik adott igazat — hazánk ma jelentősebb szerepet tölt be a világban, mint történelme korábbi ki­emelkedő szakaszaiban. — Mai gazdasági és tár­sadalmi gondjaink eltörpül­nek a múlt veszélyhelyzetei mellett. Előnyünk a múlttal szemben, hogy a mostani, nehéznek tűnő teendőink an­nak a tudatos törekvésnek a következményei, amelynek szellemében az elért ered­ményekkel nem vagyunk elégedettek. Az előrelépéshez szükséges, hogy a gondjaink súlyát növelő hibáinktól megszabaduljunk. Leküzdé­sükhöz szükségünk van a fe­gyelmezett munkára, a kor­szerű gondolkodásra és a közösségi szellem fejlesztésé­re. — Kötelességünk, hogy emberi mivoltunknak meg­felelően tiszteljük, becsüljük egy­mást, és erősítsük a tár­sadalom rétegei és egyedei között az összefogást. A múltban ez sokszor hi­ányzott. Hiányzott, mert az ország vezető rétegei és a lakosság között politikai, gazdasági és kulturális kér­désekben egyaránt nagy volt az érdekellentét. — Ma, az épülő szocializ­mus korában arra törek­szünk: az egyes társadalmi csoportok érdekei úgy érvé­nyesüljenek, hogy ne sért­sék mások jogos érdekeit. Arra törekszünk, hogy min­denki értse mások társadal­mi tevékenységének fon­tosságát, s kialakuljon a köl­csönös segítség gyakorlata. És arra is törekszünk, hogy a növekvő általános művelt­ség fokozza a ma forradal- miságát: a készséget és a képességet az új lehetősé­gek gyors felismerésére és gyakorlati alkalmazására az élet minden területén. — Több mint egy évezre­de élünk Európa közepén, hazánk mindig a különböző irányú mozgások útvonalába esett — mondotta a továb­biakban. Ez is oka annak, hogy történelmünk — úgy­mond — nyugtalan volt. De ez az állapot is bizonyítot­ta számunkra: nem lehet és nem is szabad egyedül ma­radnunk. Barátokra és szö­vetségesekre van szükségünk jóban és rosszban egyaránt. Jogunk van ahhoz. hogy Hatezren a nagygyűlésen rint árbevétellel gazdálkodó szervezet életéről, mindenna­pi munkájáról. A látogatás­nak — hangsúlyozta — kü­lön jelentőséget ad az is, hogy a fogyasztási szövetke­zet éppen az idén ünnepli fennállásának 40. évforduló­ját. 1949-ben ugyan földmű­vesszövetkezetként alakult meg, de csak nevében volt az, mert már kezdettől fog­va termeléssel és értékesítés­sel is foglalkozott. Rohánszky Ferenc beszá­molt arról is, hogy napja­inkban 17 település kiske­reskedelmi és vendéglátó­ipari ellátásáról gondos­kodnak: 75 bolt, 13 ABC, s egy 2500 négyzetméter alapterületű nagyáruház tar­tozik hozzájuk. A vendég­látásban pedig 45 egység szorgoskodik, közöttük a szövetkezeti mozgalom első szállodája, az Avar. Mind­emellett joggal lehetnek büszkék az ipari tevékeny­ségre is, amiben különösen jelentős árbevételt hoz a pattinkaüzem, de megemlít­hető még a rézműves- és a szikvízüzem, valamint több szeszfőzde. Arról sem feledkezett meg számot ad­ni, hogy az idei tervek sze­rint 25 millió forint értéket exportálnak. ennek három­negyed részét tőkés orszá­gokba. Sarlós István kérdése a szövetkezet vezetőjéhez ta­lán az egyik legfontosabb momentumot érintette: — Miként képesek a szét­szórt települések ellátását összehangolni? — A központi helyeken területi ügyvezetőségek se­gítik a munkánkat — adta meg a választ a szö­vetkezet elnöke. — Ez el­sősorban a hivatali része a dolognak. Emellett minden községben választott intéző bizottság is működik. Ezek nagyon jó közvetítő kapcsot jelentenek a helyi irányító szervek felé. A tájékoztató után jogos büszkeséggel mutathatták meg a kedves vendégnek — Prokai László igazgató szakmai magyarázataival — azt a pattinkaüzemet, amely népszerű termékeivel szá­mos díj, elismerés birtoko­sa, legutóbb a szegedi ipari vásár közönségdíját nyerte el. A gyöngyösi látogatás befejező részeként a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem helyi mezőgazdasági fő­iskolai karának kapujában dr. Szemes Lajos egyetemi tanár, igazgató köszöntötte a Minisztertanács elnökhe­lyettesét, Látnivalóban itt sem volt hiány, hiszen több napja található itt Észak- Magyarország hat megyéje mezőgazdasági és élelmiszer- ipari tevékenységét bemuta­tó kiállítás. A bemutatón Koós Viktor, a megyei ta­nács osztályvezetője vezette végig a vendéget, aki kü­lön figyelmet szentelt a He­ves megyei gazdaságok ter­mékeit láttató pavilonsor­nak. és lassan is, de létrejött a fasizmus elleni nemzetközi összefogás. Ennek döntő sze­repe volt abban, hogy a má­sodik világháború az em­beriségnek az embertelenség feletti győzelmével fejező­dött be. Elismeréssel és há­lával szólunk azokról, akik ebben az embert próbáló kor­ban emberek maradtak, és kemény harcokban diadalra vitték az emberiség, a béke ügyét. Ha csak az lenne a Szovjetunió, a létező szocia­lizmus érdeme, hogy orosz­lánrészt vállalt ebben a küz­delemben, már akkor is érthető az az érdeklődés és tisztelet, amely iránta és az új társadalom iránt világ­szerte kialakult. — Felszabadulásunk 40. évfordulójának esztendejé­ben kerül sor a párt XIII. kongresszusára. Megszok­tuk, hogy a mi kongresszu­saink nem egyszerűen esz­mecserékre, tanácskozásokra adnak alkalmat, hanem sok­kal inkább az elemzésre, a jövőbe vezető új kimunká­lására. Az elemzésnek most az a célja, hogy megállapítsa: helytállóak voltak-e a XII. kongresszus útmutatásai, mindenki és minden időben megtette-e azt, amit a tár­sadalommal szembeni köte­lezettsége előírt. A „min­denki” itt és most elsősor­ban az intézményekre, tes­tületekre, politikai és más erőkre vonatkozik. Az íté­letalkotás a kongresszus dolga. Ahhoz azonban, hogy a párt e legfelsőbb fórumán valós vélemény és döntés alakuljon ki, az szükséges: népünk a so­ron levő hónapokon véle­ményt mondjon a múltról és a jelenről, a jóról és a rosszról, s arról, hogy mit vár a jövőtől. Ebben az értelemben lehet a kongresszus az egész ma­gyar társadalom akaratának kifejezője és jövőnk formá­lója — mondotta végezetül Sarlós István. A Minisztertanács elnök- helyettesének ünnepi beszé­de után került sor az új búzából sütött kenyér átadá­sára. Amint korábban a bá­nyászok hollóházi porcelán­ból készült vájárszobrát, olyan örömmel fogadta a megye vendége a Frecska Sándor nagyrédei tsz-elnök által átadott kenyeret. Ezzel az aktussal, illetve a Szózat elhangzásával — valamint a gyöngyösi Vidróczki Nép­táncegyüttes és a viszneki Néptánccsoport műsorával — fejeződött be a Dimitrov- kertben rendezett augusztus 20-i megemlékező ünnepség, s egyben Sarlós István He­ves megyei programja. Tudósítás: Szalay Zoltán Szilvás István Fotó: Kőhidi Imre ltohanszky Ferenc, a (lYONt. YSZOV ÁFÉSZ elnöke ismerteti a pattinkaüzem tevékeny­ségét Egészségügyi dolgozók elismerése A Heves megyei Tanács ' Kórház- és Rendelőinéze- tében is megemlékeztek teg­nap alkotmányunk születé­sének 35. évfordulójáról. Eb­ből az alkalomból több dol­gozó részesült kitüntetésben; a jutalmakat dr. Kozma Jó­zsef, a megyei kórház fő­igazgató-helyettese adta át. Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott Molnár Józsefné részlegvezető nővér, Takács Andrásné ápolónő, dr. Tasi Istvánná laborvezető, Princz Józsefné oiztályvezető főrő- vérhelyettes, Szádeczky Kor- nélné légzésfunkciós asszisz­tens, Orosz Gyuláné munka­ügyi osztályvezető-helyettes, Csanádi Sándorné adminiszt­rátor és Tóth Ferencné asz- szisztens. Miniszteri dicsérő oklevelet vett át Tóth Ró­zsa főelőadó, Szalagyi Zsu­zsa vezető asszisztens, Kok- lács Mihályné fogászati asz- szisztens, Kovács Istvánná ápolónő, Liptai András kony­hai dolgozó. A Megye Egészségügyéért jelvényt kap­ta dr. Hendrik Béláné doku­mentációs osztályvezető, dr. Czenkár Béla osztályvezető főorvos és dr. Frey József osztályvezető főorvos. A nagygyűlés résztvevői A Minisztertanács elnökhelyettese elismerően szólt a gyón gyösi tajkialli­tásról

Next

/
Thumbnails
Contents