Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-18 / 194. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AUGUSZTUS 20. ALKALMÁBÓL A Gagarin Hőerőmű és a Thorez Bányaüzem cgyüttműködé séről Bódi Béla és dr. Urbán Gábor tájékoztatta Sarlós Istvánt Sarlós István látogatása megyénkben Ismerkedés a visontai Gagarin Hőerőmű Vállalat és a Thorez Külfejtéses Bányaüzem munkájával — Termelőszövetkezeti program Detken — Tájékoztató a GYÖNGYSZO’V ÁFÉSZ- nál — Séta a tájkiállításon — Politikai nagygyűlés a gyöngyösi népkertben Heves megyei látogatásra érkezett tegnap Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A vendéget a Mátra kapujában, Gyöngyös határában köszöntötte Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára, Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke, valamint Horváth Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. Az egész napos program szerint Sarlós István és kísérete elsőként Visontára látogatott, hogy megismerkedjék a Gagarin Hőerőmű Vállalat, valamint a Mátraalji Szénbányák Thorez Külfejtéses Bányaüzemének munkájával. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét a GHV bejáratánál dolgozók fogadták, hiszen tudtak az érkezéséről. Többen apró zászlókkal integettek, s ez már a közelgő ünnep hangulatát idézte. Sarlós Istvánt itt, az üzem tanácstermében üdvözölték a megye és a város párt- és állami vezetői, valamint a két nagyvállalat képviselői. Nevükben Barta Alajos, a megyei párt- bizottság első titkára mondta: — Kedves Sarlós elvtárs! Azt kívánjuk őszinte szeretettel, hogy érezze magát jól ezen a napon megyénkben... A program szoros, de miután kevés az idő, s mi annyi mindenről be szeretnénk számolni, annyi mindent meg szeretnénk mutatni, kérjük, tartson velünk ezekbe az üzemekbe, a detki termelő- szövetkezetbe, illetve a most megnyílt észak-magyarországi tájkiállításra, hogy azután együtt ünnepelhessünk a gyöngyösi dolgozókkal. S miután Sarlós István már idefelé jövet is érdeklődéssel szemlélődött, s hallgatta a megyei vezetők tájékoztatóját, nagy figyelemmel fogadta Bódi Bélának, a GHV vezérigazgatójának, illetve dr. Urbán Gábornak, a Mátraalji Szénbányák gazdasági igazgatójának tájékoztatóját, amelyet egy rövid filmvetítés előzött meg. A vendéglátók ezzel a kis rövidfilmmel mutatták be, hogy miként nőtt ki a földből az ország legnagyobb hőerőműve, s miként dolgozik együtt a két vállalat. — Ez az ismerkedés mártsak azért is jól jön most, mert éppen a napokban jártam néhány kutatóintézetben, s foglalkoztam bányászati kérdésekkel is. Jártam Lencsehegyen, Mányban és Zsámbék környékén is... — mondta. A színes képek lepergése után fűztek kiegészítést a filmen látottakhoz a vendéglátók. Elmondták például, hogy a Thorez évi termelése 7—7,3 millió tonrta. Hogy 3400 ember dolgozik azért, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű szén jusson el a szállítószalagokon az erőműbe. — Messzire nyúló története van a vállalatnak, sok minden történt addig, amíg elértük a mai szintet — mondta dr. Urbán Gábor. — Amikor például bezárták a bányákat, mindenfélével foglalkoztunk, hogy munkát biztosítsunk a dolgozóinknak. Fektettünk gáz- és olajvezetékeket, állítottunk távvezetékoszlopokat, építettünk fa- házakat. Azután megkezdődött a Thorez-bánya kialakítása, hiszen errefelé jelentős szénvagyon húzódik a föld alatt. Még ma is száz évre elegendő készlet van, mintegy 700 millió tonna Kál, Füzesabony irányában, amerre terjeszkedik is a bánya a Keleti Il-es fejtéssel. A Gagarin első blokkjának megépültével megkezdődött a lignittermelés, amely ma naponta mintegy kétezer vagonnyit tesz ki. Egy évben csupán hat napot pihennek a bányászok, mert folyamatos üzemben termelünk.. . Erről a hatalmas munkáról Sarlós István is meggyőződhetett, amikor a Keleti II. bányatérnél körülnézett. Említette, hogy amikor legutóbb itt járt, még csupán az I-es bánya dolgozott. — Ahol már nem bányászunk, oda kerül most az itt letakarított meddő, mintegy 50—60 millió köbméter — mutatta meg Kálomista Imre, a Thorez üzemigazgatója, aki elmondta, hogy a rekultivációs eredményeik iránt világszerte nagy az érdeklődés. — De nemcsak ezért jönnek ide tanulni máshonnan, ha jól hallottam... — jegyezte meg Sarlós István. — Valóban, számos újításunk, ötletünk vonzza a külföldi szakembereket. Ezeket az óriásgépeket az NDK-ból kaptuk, s ők hozták az első szállítószalagokat is. Ma már mi készítünk olyan szállítópályákat, amelyek közül egy már a német külfejtésen dolgózik eredményesen.. . — hangzott a válasz. A vendéget egyébként sok minden érdekelte még, többek között az, hogy milyen felhasználd, si lehetősége van még a lignitnek, vagy a Gagarinnál keletkező pernyének. Szó esett ezekkel kapcsolatban a létesítendő pernyebetongyárról, a lignit-brikettálás sikeres kutatási munkájáról, vagy például arról, hogy a Gagarin úgynevezett „hulladék-melegét” miként lehet hasznosítani a fóliasátrakban, a hűtőtornyok szomszédságában. Ez iránt a megoldás iránt is számtalan külföldi szakember érdeklődött már — adta a tájékoztatást Bódi Béla. A beszélgetés fonala sohasem vált ketté, ha valamilyen téma került előtérbe, mert a két vállalat — mint két testvér — szorosan összetartozik egymással. így esett szó a széntermelés kapcsán az energiatermelésről is. Mint a GHV vezér- igazgatója elmondta, rendkívül komoly, precíz és nagy szakértelmet követel a feladat a dolgozóktól, akik napi 30 ezer tonna „anyagot visznek át” az erőmű rendszerén, amelynek a rekonstrukcióját — az első 200 megawattos blokkal kezdve — 1986-ban indítják meg. — Korszerűbb blokkokat szerelünk fel majd, hogy az ezredforduló után is megbízható erőmű legyen Vison- tán, s hogy még az unokáink is dolgozhassanak ebben az üzemben... — mondta Bódi Béla, aki érdekességként megemlítette, hogy — bár hihetetlennek tűnik — egyre több nő dolgozik a vállalatnál. Közülük öten legalább olyan felelősségteljes munkát végeznek, mint — itt így szokták említeni — a MALÉV-pilóták: a blokkgépészekről van szó, akiknek a tevékenységével Sarlós István egyebek között a III-as blokknál ismerkedett. Megtekintette a vezérlő termét, ahol a Gagarin I. szocialista brigád naplójába ezeket a sorokat véste: „Gratulálok a Gagarin I. brigád hasznos és értékes munkájához. Úgy látom, hogy a technika és a műszerezettség kiváló — de azt nem szabad elfelejteni, hogy minden csupán eszköz, amelyet értékessé a berendezést kezelő emberek tesznek. Jó egészséget, sok sikert kívánok a brigád tagjainak.. Mint ahogy kívánt a két kollektíva valamennyi dolgozójának és vezetőjének, amikor elbúcsúzott, hogy felkeresse a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetet, ahol a kedves vendéget és kísérőit Szabó Imre elnök, valamint Kiss Ferencné párt(Folytatás a 3. oldalon) A vezénylöterem munkáját mutatja be a vendégeknek Horváth Gábor blokkgépész A Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet pénzén létesített komplex egészségügyi intézet munkájáról tájékozódik a Minisztertanács elnökhelyettese Detken Dr. Urbán Gábor átadja a bányászok ajándékát ■■ mmm■ mammm Ünnepélyes megnyitó Szilvásváradon Az első napi versenyek után délután rendezték meg a megnyitó ünnepséget, amelyre 15 ezer néző volt kíváncsi, a felújított, gyönyörű szilvásvárad! lovasstadionban. Pattogós zenére 12 ország 45 fogata vonult be a pályára. Dr. Papőcsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a Magyar Lovas Szövetség elnöke üdvözölte a világbajnokság résztvevőit, Czinege Lajos hadseregtábornokot, honvédelmi minisztert és Fülöp herceget, a Nemzetközi Lovas Szövetség elnökét. Ezután Buda István államtitkár, az OTSH elnöke mondott beszédet. Fülöp herceg rövid beszédében utalt arra, hogy Magyarországon már rendeztek magas színvonalon fogathajtó-világbajnokságot, és a látottak alapján a feltételek ezúttal is adottak a jő versenyzéshez, majd megnyitotta a küzdelmeket. A fogatok elvonulása után gálaműsor következett, majd sor került az első eredmény- hirdetésre. (Fotót Szánté György)
