Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-15 / 191. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 15., szerda Vén Emil emlékezete Velence éjjel Nyolcvankét éves korában, július 13-án elhunyt Vén Emil Munkácsy-díjas festőművész, aki még utolsó napjaiban is festett. Ott áll az állványon a kép, a virágcsendélet — befejezetlenül. Barátai, tisztelői virágerdővel borították el sírját a budafoki temetőben, — hantját virágcsendéleteinek színvilága ragyogta be. Fiúméban született 1902- ben, édesanyja, Scipione Concetta Mária, Scipio Af- ricanus kései leszármazottja, mondta neki először: Emilió, s az lett Vén Emil: a magyar festészet Emilió- ja. Anyja olasz, édesapja, Vén Kálmán magyar volt —, Emilió magyarul, olaszul, spanyolul beszélt —, a 30- as években Itáliában, Magyarországon, Spanyolhonban és Párizsban tartózkodott Picasso, Hemingway, Pablo Casals, József Attila, Juhász Gyula társaságában. Szerette Krúdyt és Thomas Mannt is, valamennyiükről kifejező portrét festett —, nemkülönben a szüleiről, feleségéről, Popelka Ágnesről, Dutka Ákosról, Lyka Károlyról. A színek varázslója volt, számára a virág az élet nyarát jelentette, a békét, a harmóniát. 1919-ben Uitz Béla Proletár Képzőművészeti Műhelyébe járt —, a Képzőül vészeli Főiskolán Benk- hardt Ákos és Rudnay Gyu- ! i tanítványa volt. Ettől Kezdve —, 1926-tól 1984-ig élete a festészet. Életműve tekintélyes. Megörökítette a touloni kikötőt, Velencét, festett spanyol tájakat, makói Maros-partot, fuvaroslovakat, munkanélkülit, varró édesanyját, Nizzát, bárkákat, spanyol halászokat, budafoki virágáruslányt, Virágok farsangot. Azért élünk, hogy valahol otthon legyünk a világban — írja Tamási Áron. Vén Emil mindenütt otthon volt. Kolorizmusa káprázatos: expresszív erejű líra hatja át és különös, meghitt melegség, mely szelíd áramlatokkal alakítja művészetének minden szemlélőjét, jó, jobb, boldog, boldogabb emberré. Ez volt Emilió varázslata, ez maradt belőle üzenetként, nekünk, örököseinek. Kincs. Örömteli derű. Jól érezte meg Kohán György Vén Emil művészetének kontinentális jelentőségét, amikor levelében ezt írja: „Párizsban is kalapot emelnének” művészeted előtt. Emeltek is Toulonban, Bécsben, Budapesten —, mindenütt, ahol műveit bemutatták. Érvényes mindaz, amit Juhász Gyula írt Vén Emilről: „A képek élnek hódítón, örökkön.” A verset a nagy szegedi költő 1935. szeptember 7-én ajánlotta Vén Emilnek, „Vela- quez estéje” címen. Valóban élnek a képek, most már csak azok élnek. L. M. Ajánlat két hétre Először is azt tanácsoljuk a vetélkedő résztvevőinek, hogy válogassanak az augusztus 20-a körül zajló gazdag rendezvény-sorozatból, amelyben sok értékes műsor várja az érdeklődőket. Kiállítások, hangver-' senyek, és más műsorszámok szórakoztatják a közönséget, most egyet emelnénk ki ezek közül: a Szovjet Déli Hadseregcsoport Komszomol Érdemrenddel kitüntetett ének- és tánc- együttese lép fel augusztus 22-én este 7 órai kezdettel Egerben, a Líceum udvarán. Az orosz, az ukrán, a lett, a litván és a kazah nép táncain kívül más, érdekes látnivalóval is szolgálnak. A televízió még közvetíti Az európai ember című sorozatot, amelyet már ajánlottunk figyelmükbe. Csütörtökön 21.35-től a Hatvanhat következő adása jelentkezik, amelyben dr. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár válaszol az érdeklődők kérdéseire. Pénteken, augusztus 17-én, jelentkezik a Reflektor magazin, amely érdekes problémákat vet föl, így riportot láthatunk benne a csúszópénzről, az árfelhajtó lánckereskedelemről, a nyitva tartási időn túli áruszállításról. Aki nem tud ellátogatni a szil- vásváradi fogathajtó-világbajnokságra, az a televízióban is nyomon követheti a versenyeket. A következő héten pedig ajánljuk Molnár Ferenc Csendélet című tévéjátékát és a nemzetközi Bach-verseny műsorát. Szép bolt, jó helyen Eredetileg a Pánczél-patika működött Egerben a vár alatt abban a helyiségben, amelyben — az eredeti faragott berendezés meghagyásával — az INTERTOURIST nyitott kedden délben valutáért árusitó exkluzív ajándékboltot. A vármúzeum restaurátorai által felújított bútorok polcain 45 ezer dollár értékű árukészlet várja a külföldi és a — 2000 forintos értékhatárig konvertibilis valutával rendelkező — hazai vásárlókat. (Fotó: Kőhidi Imre) 1984 ŐSZÉTŐL Ismét megkezdődik a technikusképzés Az ipari üzemek munkájában mindig fontos — ha nem éppen kulcsszerepet — játszottak a középszintű vezetők. Egy időben technikusokkal oldották meg a munkakörök betöltését. A középszintű oktatás átszervezésével azonban a technikumok helyét átvették a szakközép- iskolák, amelyek azonban nem tudták betölteni a nekik szánt szerepet. A technikusok képzése ismét napirendre került, s azzal a Minisztertanács is többször foglalkozott, legutóbb ez év januárjában. A kormány határozatot hozott, hogy 1984 őszén ismét meg kell indítani először az esti-levelező technikusképzést, majd egy évvel később a nappali tagozatos oktatást. Lassan közeledik tehát az első időpont. Érdemes áttekinteni, hogyan áll a kormányhatározat végrehajtása. Az első és legfontosabb megállapítás, hogy tartható lesz az eredeti ütemterv. Az őszi tanévkezdés idején 16 iskolában tíz szakon kezdődhet meg a felnőtt technikusképzés, mégpedig a legjobb színvonalon, mert csak azokban a szakközép- iskolákban határoztak az oktatás megszervezéséről, ahol erre a személyi, anyagi és műszaki feltételek a legjobb garanciát' nyújtják. Valamennyi szakon elkészültek a nevelési-oktatási tervek és a használandó jegyzetek és könyvek is. Bár a nappali tagozatos oktatás elindításához még csaknem másfél év áll az illetékesek rendelkezésére, a munka ott is jó ütemben folyik. Elkészültek a tan- terv-tervezetek. Ezeket október végéig hagyják jóvá, és jövő tavaszra már kiad- hatóvá válnak. Bizonyos tankönyv-változtatásokra is számítani kell. Elsősorban a matematika, fizika, kémia, biológia és természetesen a szakmai tárgyak tankönyvei változnak jelentősen. (Ezekből 1985-ben ideiglenes kiadványok jelennek meg.) A többi közismereti tárgyból — például a magyar, a történelem, az idegen nyelv — útmutatók könnyítik meg az eddigi tankönyvek használatát. A? említett 16 iskola természetesen csak töredéke a technikusképzésben részt vevő tanintézeteknek. Előreláthatólag, mintegy 85—90 középiskolában képeznek majd a jövőben technikusokat, de az újabb iskolák bekapcsolására csak valamennyi feltétel megléte esetén kerül sor. Célszerűnek látszik például a második idegen nyelv oktatása, ehhez azonban még nincsenek meg mindenhol a feltételek. (A 87 iskola közül például csupán 56-ban van második idegen nyelv oktatására szakosodott pedagógus és számuk még így is csupán 97.) Az oktatás eredményességének fontos záloga az új rendszerű képzésben részt vevő iskolák és a közreműködő bázisvállalatok kapcsolatának elmélyítése, az együttműködés kiszélesítése és hatékonyabbá tétele. De legalább ennyire fontos az a változás, amely a technikusképző szakközépiskolákat — néhány kivételtől eltekintve — a helyi tanácsok hatáskörébe utalja. Ennek az az indoka, hogy a képzés bevezetéséhez és kibontakozásához mind a tervezés-szervezés, illetve a fejlesztés terén szükség van az összehangolt irányításra. Bár amint láttuk, biztatóan haladnak az előkészületek, a képzés alapos megszervezése még sok munkát igényel. Reméljük, hogy az új technikusok tehermentesítik majd az üzemekben dolgozó mérnököket, s hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabban dolgozhasson a műszaki vezetés. Az ipar, az építőipar és más népgazdasági ágak versenyképességének fokozása ugyanis elképzelhetetlen enélkül. A. T. Mátyás király három napja Egerben ii/i. Nem álruhában igazságot osztani, hamisakat büntetni, szép lányt szeretni jött. 1468. március 7-én, a késői órákban sebesülten,, hátában törött nyílheggyel érkezett Egerbe Mátyás, a a magyarok királya. Eredetileg országgyűlést hívott össze, s egyúttal beiktatja püspöki székébe Bekensloer János morva papot, akit a mélyről emelt fel egri püspökké. Csak előbb le kellett verni egy összeesküvést Erdélyben, megzabolázni egy vajdát Moldvában, túl a Kárpátokon. Tíz esztendeje uralkodott már Mátyás és valóban uralkodott, kemény kézzel, diplomáciai fur- fanggal, ahogy éppen kellett. Igaz, trónra lépésekor körülrakták mindenféle korlátokkal, tilalmakkal a főpapok és nemesek kiváltságainak védelmére, és az is igaz, hogy Mátyás gyors egymásutánban három esküt is tett trónfoglalásakor, egyet a város kapuja előtt, hogy a polgárság jogait nem csorbítja, addig be sem engedték, egyet a várba bocsátásakor a főurak kiváltságainak biztosítására, a harmadikat Nagyboldogasszony templomában az egyház és a főpapok jogainak tiszteletben tartására. Csak hát Mátyás nem olyan egyéniség volt. aki sokáig tűri a korlátokat. Először a főurak lázadtak fel ellene hatalmuk védelmében. Ezeket kijátszotta egymás ellen. Pedig királyt is választottak III. Frigyes császár személyében, s a helyzetet az tette fölöttébb kellemetlenné, hogy a korona akkoriban éppen Frigyes birtokában volt. Szerencsére nem volt a kéznél az esztergomi érsek, mert bár Frigyest Németújhelyen megkoronázták, a koronázást semmisnek lehetett tekinteni. 1467-ben kapott hírt arról, hogy a székely nemesség, szász polgárság lázadt föl ellene a hadiadók miatt és gróf Szentgyörgyi Jánost választotta vezérévé. Ez már nehezebb ügynek látszott, ide már haddal kellett menni. Hétezer zsoldossal és néhány főúri, főpapi bandériummal vonult Erdélybe, de mire Kolozsvárra ért, a lázadók csapatai szétoszlottak, Szentgyörgyi gróf pedig hódolattal járult elébe. Mátyás a nagyobb uraknak megbocsátott, néhány köznemesi vezért kivégeztetett. Ugyanilyen sorsra jutottak többen a szászok székbírái közül. Tudta Mátyás, hogy az erdélyi lázadással kapcsolatban áll Bogdanovics István moldvai vajda, átment hát Moldvába, hogy leszámoljon vele. Bogdanovics feltűnő hódolattal fogadta és biztosította hűségéről. Már éppen haza akart indulni Moldvabányáról, mikor szörnyű harci zaj riasztotta fel álmából a magyar sereget. A vajda körös-körül felgyújtatta a várost és mintegy tizenhétezer valach (oláh) harcossal a város középpontja felé nyomult, ahol a király szállása volt. Elkeseredett küzdelem kezdődött a december 15-i éjszakában a felgyújtott palánk fényénél. SzVJdaesőben, nyílzáporban harcoltak a magyar védők az ' orvtámadókkal, s mire felvirradt a hajnal, hétezer halott va- lachot számoltak össze. Igaz, elesett ezerkétszáz magyar is, és igen sokan megsebesültek. Megsebesült maga Mátyás is, az ellenség gyűrűjéből körülvéve nyílvesz- szőt kapott a hátába, gerincéhez közel. Amikor ki akarták húzni a sebből a vesszőt, hegye beletört Mátyás testébe. Mint írják, négy esztendeig kínozta a nyílhegy darabja a királyt, míg végre az elgennyesedett seb kiengedte magából. Azon a márciusi napon így érkezett az egri várba Mátyás, ahol már gyülekeztek a meghívottak, s itt voltak azok a főpapok és főurak is, akik elkísérték az erdélyi és moldvai útra. S főként itt volt a német császár követe és mindenekelőtt a pápai követ. Ez a háború ugyanis szent háborúnak készült. Mégpedig Csehország ellen. A történelem folyamán sok olyan újító akadt, akik a katolikus vallást meg akarták reformálni. Elsők között Húsz János, cseh pap, aki egy vallási szertartás kapcsán tért el a hivatalos egyházi tanoktól. Húsz Jánost megégették, de tanai tovább terjedtek és alkal- mul szolgáltak sőt, okként is arra, hogy fellángoljanak az egyes korokban és emberekben lappangó háborús ösztönök. A huszita háborúk már Zsigmond alatt kezdődtek, kisebb-nagyobb cseh csapatok törtek be Magyarország területére, élelmezés ürügyén végigpusztították a Felvidéket (ma Szlovákia), a nagyobb várakat megostromolták, és falvak tömegét égették fel. E háborúkban két nagyobb zsoldosvezér tűnt. ki: Giskra, akit még V. László édesanyja hívott be és nevezett ki főkapitánnyá és Svehla. cseh lovag. Giskra kemény ellenfél volt, de Mátyás sorra kiostromolta váraiból. Három évig tartott a küzdelem, végül is Mátyás seregébe állt be és élete végéig kitartott mellette. Igaz, váraiért 25 ezer aranyat kapott a királytól. Svehla Kosztolány várát építette újjá és hat-hétezer főnyi sereget toborzott, azzal garázdálkodott a Felvidéken. Mátyás ostrom alá fogta Kosztolány várát, de Svehla egy éjszaka kiszökött. Később kézrekerült és Mátyás ekkor százötven akasztófát állíttatott fel a vár körül, Svehla és hívei azokon végezték életüket. A huszita háborúk tehát 1467-ben megszűntek Magyarországon. Az események arra utaltak, hogy a huszitizmus Csehországban tovább terjed és Podjebrád cseh király is támogatja a mozgalmat. A pápa kiátkozta a katolikus egyházból és trónjától is megfosztotta a cseh királyt, de serege nem lévén, nem tudta a trónfosztást végrehajtani. Ezt a feladatot nem vállalta sem a német császár, sem a lengyel király. A pápa ekkor Mátyáshoz fordult, aki vállalta. Igaz, hogy Podjebrád az apósa volt, de Cun- ka (így hívták a leányát. Mátyás feleségét), már négy évvel ezelőtt meghalt. (Folytatjuk.) Kapor Elemér
