Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

*1. NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 15., szerda MacBride javaslata: találkozó Románia a 40. évfordulóra készül Pavel Platona, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hazá­ja közelgő nemzeti ünne­pe alkalmából kedden saj­tótájékoztatót tartott a nagykövetségen. Miként el­mondotta : augusztus 23­án ünnepli Románia az an­tifasiszta és antiimperialis- ta, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom 40. évfordulóját. A történelmi jelentőségű eseményre visszatekintve emlékeztetett arra, hogy a Román Kommunista Párt — a többi nemzeti erővel ösz- szefogva — 1944-ben egy­ségfrontot hozott létre, s kapcsolatot teremtve a hadsereggel, közösen dön­tötték meg a fasiszta dik­tatúrát, és vezették ki Romániát a hitleri Német­ország oldalán folytatott háborúból. Az ügyvivő méltatta a négy évtized országépítő munkáját, elért eredménye­it. Hangsúlyozta: a gyen­gén fejlett gazdasággal ren­delkező agrárországból Ro­mánia korszerű iparral, erőteljes fejlődésnek indult mezőgazdasággal bíró ag­ráripari állammá vált. Az eredmények között megem­lítette, hogy az utóbbi két és fél évtizedben kétmillió új otthont adtak át. Pavel Platona aláhúzta: a Románia és Magyaror­szág közötti jó kapcsolatok a múltban gyökereznek. Né­peink haladó erői, elsősor­ban a kommunisták, min­dig harcoltak a nemzeti és társadalmi elnyomás ellen. A szocializmus éveiben magasabb szintre emelked­tek, új tartalmat kaptak a két ország barátsági, együttműködési és jószom­szédi viszonyai; ezekben jelentős szerepet játszanak a barátság és a béke ügyét szolgáló magas szintű ta­lálkozók. A sajtótájékoztatón leve­títették a Románia ipará­ról, mezőgazdaságáról, va­lamint kulturális értékeiről szóló dokumentumfilmet, amely az évforduló alkal­mából készült. A HEVES MEGYEI Állami építőipari VÁLLALAT felvételt hirdet VÍZ-, FŰTÉSSZERELŐ KARBANTARTÓ SZAKMÁBAN. Munkahely: GYÖNGYÖS, IPARI FÖÜZEM. Jelentkezés: GYÖNGYÖS, IPARI Főüzem, Kenyérgyár út 9. A VOLÁN 4. sz. Vállalat munkaügyi, munkavédelmi és szociálpolitikai osztálya pályázatot hirdet BÉRGAZDALKODASI FÖELÖADÖI és MUNKAVÉDELMI FŐELŐADÓI munkakörök betöltésére, melynek feltétele szakirányú egyetemi, illetve főiskolai végzettség. Érdeklődni lehet EGER, Lenin út 13., telefon: 13-638. Sürgető és megoldható fel­adatnak tekinti Sean Mac­Bride, a Lenin- és Nobel- békedíjjal kitüntetett világ­hírű közéleti személyiség, hogy a Szovjetunió, és az Egyesült Államok vezetői még az idén találkozzanak az általános és teljes lesze­relés kérdéseinek megvitatá­sára. Az ír politikus a kö­zelmúltban levelet intézett Konsztantyin Csernyenkó- hoz, az SZKP KB főtitkárá­hoz, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnökéhez és Ronald Reagan amerikai elnökhöz erről, s mindkét államfőtől választ is kapott kezdeményezésére. Az NBC amerikai te­levíziós hálózatnak ked­den adott nyilatkozatá­ban MacBride kijelentet­te, nem a leszerelés egyes kérdéseiről, hanem általános kérdésekről lehetne szó egy ilyen találkozón, mégpedig azokról az alapelvekről, amelyekben már korábban, 1961-ben és 1978-ban általá­nos elvi egyetértés jött lét­re. Ezek közé tartozik min­den nukleáris fegyver meg­semmisítése, a lemondás az Az Egyesült Államok ösz- szesen hét aknakutató he­likoptert irányított a Vö­rös-tenger térségébe: a ha­ditengerészet négy Sikorsky RH—53d típusú helikoptere Egyiptom kérésére vesz részt a telepített aknák fel­kutatásában, három helikop­ter pedig kizárólag a szaúd- arábiai partok közelében fog tevékenykedni — kö­zölték a Pentagonban. A helikopterek még a héten megérkeznek a szaúd-ará- biai és az egyiptomi par­tokhoz. A Szuezi-csatornába és a Vörös-tengerbe telepített aknákra eddig már több mint tizenöt hajó futott rá. IV/2. Valószínűleg alaposan el­csodálkozik az a turista, aki néhány évi kihagyás után mostanában látogat el ismét a román fővárosba. Az ide­gen lépten-nyomon a vál­tozás jeleivel találkozhat, új lakónegyedek, parkok, léte­sítmények tanúsítják Buka­rest ütemes fejlődését. Távlati elképzelések Eltűntek már az 1977. évi márciusi földrengés nyomai is, begyógyították a sebhe­lyeket. Szerencse volt a sze­rencsétlenségben, hogy á vá­rosrendezők a helyreállítá­si munkák során fokozot­tabban érvényesíthették a távlati átalakítási elképzelé­seket. Bukarest fejlesztése ugyanis napjainkban jól át­gondolt, hosszú távú rende­zési tervek alapján történik — nem is lehet ez másként egy dinamikusan bővülő európai nagyvárosban. A román főváros vezetői­nek (Budapesthez hasonló­an), elsősorban a lakosság gyors felduzzadásából fakadó problémákkal kell megbir­kózniuk. Bukarest népessé­ge a második világháború után alig valamivel halad­ta meg az egymilliót, a hat­vanas évek legelején másfél millió körül járt, napjaink­ban viszont eléri a 2,25 mii­ilyen fegyverekről, a meg­lévő fegyverzet korlátozása és csökkentése, valamint a feszültségforrások csökken­tése. A neves békeharcos azt mondotta, hogy a kapott vá­laszok nem zárták ki az ilyen találkozó lehetőségét, bár konkrétan nem is közöl­ték a két vezető elképzelé- - sét a javaslat gyakorlati megvalósításáról, „Ügy lá­tom, hogy nyitva hagyták az ajtót az ilyen találkozó és megbeszélés előtt” — han­goztatta MacBride. Vélemé­nye szerint egy ilyen talál­kozón részt kellene vennie az ENSZ főtitkárának, s az első lépés a megvitatásra ke­rülő témák meghatározása, a szükséges dokumentumok előkészítése lehetne. MacBride szerint a világ közvéleménye most minden korábbinál határozottabban követel egy ilyen találkozót, a leszerelés kérdéseiben tör­ténő előrehaladást. Ezért, mint mondotta, javaslata ko­rántsem naiv, a magvalósí­tásra van reális lehetőség. Homály fedi mind a mai napig, hogy honnan szár­maznak a robbanószerkeze­tek. Az Egyesült Államo­kon kívül Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszor­szág irányított különleges hajóegységeket a körzetbe az aknák felkutatására. Kairói források szerint, hétfőn egy amerikai akna­kutató csoport felfedezett három, vízfelszín alá tele­pített úszóaknát a Vörös­tengeren. A londoni Lloyds biztosítótársaság közölte, hogy az aknákra a tenger déli részén bukkantak rá. Amerikai források nem erősítették meg, de nem is cáfolták a hírt. liót. Ebből kétmillió jut magára a városra, a mara­dék pedig a Bukaresthez tartozó, s annak közigazga­tásilag hetedik kerületét al­kotó 29 faluban él. A szak­értők szerint az ezredfordu­lóra a lakosságszám — az immár fél évtizede érvény­ben levő beköltözési korlá­tozások ellenére — körülbe­lül két és fél millióra emel­kedik. Mindebből következik, hogy a lakásépítés a román fővárosban is kiemelt fel­adat. Idén például 23 ezer új otthont akarnak átadni, s az állami lakásépítés né­mileg csökkenő iramát a felújítások, rekonstrukciók előtérbe helyezése ellensú­lyozza. Bukarest új körze­teiben korszerű lakótelepek emelkedtek, s nem kevés gondot fordítanak a keres­kedelmi, egészségügyi, ok­tatási és kulturális létesít­mények lehetőség szerint párhuzamos átadására is. Gazdasági centrum Csakúgy, mint a környe­zetvédelem szempontjainak messzemenő érvényesítésé­re, a pihenést-felüdülést- sportolást szolgáló zöldöve­zetek kialakítására. Buka­restet mindig joggal nevez­ték a parkok városának: irigylésre méltóan sok a sé­tány, a panelrengeteget megbontó virágos közkert. Aknakutatás a Vörös-tengeren BARANGOLÁSOK ROMÁNIÁBAN Bukarest — a változások városa LYON: Pokolgép robbant hétfőn a késő délutáni órákban Lyon főpályaudvarának poggyászmegőrzőjében. Két ember megsebesült. Egy te­lefonáló az Örményország Felszabadításáért Harcoló Titkos örmény Hadsereg (ASALA) elnevezésű szélső­séges szervezet nevében kö­zölte, hogy a csoport tagjai helyezték el a robbanószer­kezetet. ATHÉN: Fenyők és olajfák ezrei váltak a lángok martaléká­vá hétfőn az Athéntől negy­ven kilométerrel északra pusztító erdőtűzben. Hat la­kóépület is romba dőlt. Több száz embert kellett kilako' tatni a veszély elől. Az ol­tásban tizenhét különleges repülőgép, negyvenkét tűz­oltóautó, ötszáz katona, tűz­oltók és rendőrök százai vesznek részt, de a tüzet egyelőre nem sikerült meg­fékezni. BERN: Ismeretlen tettesek föl­gyújtották egy svájci — ra­dioaktív hulladékok be­gyűjtésére szakosodott — magánvállalat elnökének a házát. A CEDRA nevű vál­lalat amely elsősorban a svájci kormány megrendelé­sére dolgozik, tárolóhelyeket tervez kialakítani az ország középső kantonjaiban: tevé­kenysége heves ellenállást váltott ki a környezetvédők körében. MOSZKVA: Űjabb automatikus teher­szállító űrhajót, a Prog- ressz—23-at indították út­nak kedden délelőtt a Szov­jetunióból a Szaljut—7. űr­állomásra. Az űrhajó az ál­lomáson végzett munkához szükséges anyagokon és be­rendezéseken kívül élelmi­szert, vizet és üzemanyagot szállít. Ezekkel töltik majd fel a Szaljut—7. készleteit, amelyeket erősen megcsap- pantott a Vlagyimir Dzsani- bekov vezette három tagú látogató expedíció augusztu­si vendégeskedése. —( Külpolitikai kommentárunk A holnap generációiért BIZONYÁRA NEM VÉLETLEN, hogy az ENSZ II. népesedési világkonferenciáját Mexikóvárosban ren­dezték. Abban a környezetben, amely eleven illuszt­rációul szolgálhat a túlnépesedés káros következmé­nyeihez: 20 millió körülire becsülik lakosságát, s év­ről évre növekszik azoknak a száma, akik a metropo­lis körül gomba módra szaporodó bádogkalyibákba költöznek, ahol se közmű, se normális emberi létfel­tételek nem állnak rendelkezésükre. A tanácskozáson 159 ország — köztük hazánk — képviseltette magát. Szekciókban és plenáris ülése­ken arról folyt a szó, miként lehetne a ma és holnap generációi számára tűrhetőbb feltételeket teremteni.. Tudósok és aktív politikusok rámutattak: a becslé­sek szerint száz éven belül földünkön már tízmilliárd emberrel —t vagyis a mostani népesség kétszeresével — kell számolni. Ha tehát a jelenlegi rohamos nép- szaporulat tovább tart, valamennyi országnak — el­sősorban a harmadik világban — fokozottabb gondot kell fordítania az egészségügy, a táplálkozás, általá­ban az emberi létfeltételek javítására. PERSZE, A TEENDŐK MEGFOGALMAZÁSA NEM KÖNNYŰ. Míg ugyanis a fejlett tőkés államok­ban egy-egy anya általában maximum két gyermek­nek ad életet, addig a fejlődő ázsiai, afrikai és a la­tin-amerikai országokban az átlagcsaládokban öt-hat, vagy ennél is több gyermeket nevelnek. Ugyanakkor az utóbbiakban — kevés kivétellel — roppant gon­dokat okoz az élelmezés, hiányzik az egészségügyi hálózat, nincs elegendő orvos, s a gyógyszerek sem jutnak el megfelelő mennyiségben. Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára hétfői felszólalásában nemzetközi összefogást sürgetett a népesedési robbanás vissza­fogására. Kézenfekvő lenne a megoldás, vagyis a fegyverkezési kiadások radikális csökkentése a Szociá­lis célok javára. Azt sem szabadna szem elől tévesz­teni, hogy — mint a főtitkár is hangsúlyozta — az erőket a világméretű gazdasági fejlődés, az anyagi források ésszerű és igazságos és a világ minden tér­ségének javára való kiaknázásának elősegítésére kon­centrálják. Szorosan hozzá tartozik ehhez a témához a nők: helyzetének gyökeres javítása a fejlődő orszá­gok túlnyomó többségében. A MA, DE FŐLEG A HOLNAP GENERÁCIÓI szempontjából azonban nem közömbös, hogy az ak­cióprogramból mi valósul meg, s hány józan elkép­zelést mellőznek a közöny, vagy a nemtörődömség okán. Márpedig minden egyes ajánlás figyelmet ér­demel. Naponta ugyanis 280 ezerrel gyarapodik föl­dünk lakossága. S az semmiképpen nem lehet kö­zömbös, hogy közülük hányán érik meg a tisztes öregkort, emberhez méltó körülmények között. Gyapay Dénes Bukarest egyik ipari büszkesége: a gépgyár Üj lakótelep a román fővárosban (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) S a távlati tervek további több ezer hektár fásítását írják elő. Pedig — ez is közismert — Bukarest egyben Romá­nia legfontosabb ipari köz­pontja is: itt összpontosul az ország gazdasági életé­nek számos kulcságazata. A fővárosban csakúgy, mint a négy évtizede a haladás új útjára lépett állam más vi­dékein, új üzemek, gyárak százai létesültek. Az ipar gyors előrelépését érzékel­teti, hogy amíg 1948-ban pél­dául alig egyharmadát adta a nemzeti jövedelemnek, addig napjainkban annak csaknem kétharmadát állít­ja elő. A teendők sorában szomszédunknál a hatékony­ság és a termelékenység mellett a takarékos gazdál­kodást, az önerőre támasz­kodást és a nyereséges ter­melést rangsorolják előre. Emellett olyan strukturá­lis és körzeti változtatáso­kat is érvényesítenek, ame­lyek Bukarest jövőjére is kihatnak. A kormányzat ugyanis fokozatosan mér­sékelni szándékozik a túl­zott főváros-centrikusságot, persze nem az itteni ipari kapacitás leépítésével, ha­nem úgy, hogy más me­gyékben, az ország távolab­bi területein gyorsabb fej­lesztési iramot diktálnak! Megint csak a számok nyel­vére fordítva a szót: a het­venes évtized közepén az ország iparának egynegyede Bukarestben koncentráló­dott, azóta ezt mintegy 10 százalékkal sikerült csökken­teni. Keleti—nyugati metró A cél összességében vilá­gos : egészségesebb arányok kialakítása, s a beruházások egyéb területeinek szem előtt tartása. Ilyen fontos feladat például a bukaresti tömegközlekedés javítása. A főváros centrumában idestova majdnem két év­tizede nem járnak villamo­sok, szerepüket autóbuszok és trolik vették át. 1979. óta üzemel a metró első, kelet— nyugati vonala. 1981-ben, majd tavaly újabb szaka­szokat adtak át — jelenlegi hossza meghaladja a húsz kilométert, jelentős nagy­üzemeket és lakónegyedeket köt össze. Az évtized vé­gére 50 kilométer fölé akarják bővíteni, s felme­rült egy, a város körül fu­tó villany-magasvasút kiépí­tésének ötlete is, amelyhez a metrón kívül a sugár­irányban haladó külső villa­mosjáratok egy részét is csatlakoztatnák. Más elkép­zelések szerint pedig az északi tórendszernél kiter­jedt kikötőt hoznának létre, majd a Bukarest—Duna csátornához csatolnák azt. Az átalakítás, a szépítés elszántsága tehát töretlen, s aki úgy érzi, hogy most többé-kevésbé bejárta-beba- rangolta a román fővárost, felfedezte neves vagy el- dugottabb látnivalóit, né­hány esztendő múlva való­színűleg újból kezdheti az ismerkedést. Szegő Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents