Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-10 / 160. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. július 10., kt«M LONDON Súlyos diplomáciai kon­fliktus érlelődik Nagy- Britannia és Nigéria között. Hétfőn reggel valamennyi brit rádióállomás azt jelen­tette, hogy a Scotland Yard „majdnem teljesen bi­zonyos benne”: a nigériai katonai kormányzat rendelte el a hazájában százmilliós korrupcióval vádolt Umaru Dikko volt közlekedési mi­niszter — kudarcba fulladt — elrablását. Nigéria több­ször és nyomatékosan ta­gadta, hogy része lett volna az emberrablási kísérletben. AMMAN Jasszer Arafat, a Palesz­tinái Felszabad ítási Szerve­zet végrehajtó bizottságának elnöke vasárnap Ammanban Husszein királlyal a közel- keleti helyzetről és a pa­lesztin—jordán kapcsolatok­ról tárgyalt. A PFSZ veze­tője vasárnap reggel érke­zett Jordánia fővárosába. Az ország vezetőivel tartott tárgyalásain kívül részt vett a palesztin oktatási tanács ammani ülésén is. RÓMA Egy római bíróság szom­baton összesen 219 év sza­badságvesztésre ítélte a „Prima Linea” (Első Vonal) elnevezésű olasz terrorszer­vezet harminc tagját. A leg­súlyosabb ítélet 21 évre, a legenyhébb 12 hónapra szólt. MANAGUA A nicaraguai kormány va­sárnap közleményben ismer­tette az Egyesült Államok kormányának új, agresszív, provokatív jellegű, Nicara- gua-ellenes terveit és a két kormány közötti párbeszéd megkezdését sürgette. AMMAN Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök hét­főn kormányküldöttség élén Ammanba érkezett. A fran­cia államfő, akinek ez az első hivatalos látogatása Jordániában, a hasemita uralkodó meghívásának tesz eleget. MOSZKVA Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere hétfőn Moszkvában fogadta Szalem Esz-Szabah Esz-Szalem Esz-Szabah ku­vaiti hadügyminisztert, aki aznap érkezett Moszkvába, hivatalos látogatásra. A meg­beszélésen a felek véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zetről, ezen belül a közel- keletről, valamint a kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó más kérdésekről is. Várkonyi Pétert fogadta Felipe González Magyar—spanyol tárgyalások Felipe González spanyol miniszterelnök hétfőn hiva­talában fogadta Várkonyi Péter külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik Madridban. A meg­beszélésen jelen volt Fer­nando Moran külügyminisz­ter és Dóczé Kálmán, a Magyar Népköztársaság mad­ridi nagykövete is. A felek áttekintették a magyar—spanyol kapcsola­tokat, s kifejezték óhajukat Bettino Craxi olasz minisz­terelnök hétfőn délben két­napos hivatalos látogatásra a Német Demokratikus Köz­társaságba érkezett. Az olasz kormányfő Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke meghí­vásának tesz eleget. A berlin-schönefeldi repü­lőtéren Craxit és kíséretét Erich Honecker ás más sze­mélyiségek üdvözölték. Berlinben a két ország kapcsolatait — főként gaz­dasági együttműködését — jónak értékelik, és lehetősé­get látnak kölcsönösen elő­az együttműködés tovább­fejlesztésére. A nemzetközi helyzetet illetően egyetér­tettek abban, hogy vissza kell térni az enyhüléshez, s a vitás nemzetközi kérdése­ket érdemi tárgyalások út­ján kell megoldani. Várko­nyi Péter átadta a spanyol kormányfőnek Lázár György miniszterelnök magyaror­szági látogatásra szóló meg­hívását. Felipe González a meghívást köszönettel elfo­gadta. nyös fejlesztésére. E téma­körön kívül a tárgyalásokon megvitatják a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit is. Hétfőn délután az NDK államtanácsának épületében megkezdődtek Erich Ho- necker és Bettino Craxi olasz kormányfő hivatalos megbeszélései. Külön megbeszélést tartott Oskar Fischer és Giulio Andreotti külügyminiszter. A tárgyalásokat megelő­zően Craxi az Unter den Lindenen megkoszorúzta a fasizmus és a militarizmus áldozatainak emlékművét. Ezt megelőzően a két or­szág külügyminisztere tár­gyalt a kétoldalú kapcsola­tokról, az időszerű nemzet­közi kérdésekről. Várkonyi Péter és Fernando Moran egyben kicserélte az 1982- ben aláírt konzuli egyez­ményt megerősítő okirato­kat, s aláírta a gazdasági és ipari együttműködésről, va­lamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megálla­podásokat. Strougal elutazott Moszkvából Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, Csehszlovákia miniszterel­nöke hétfőn, egynapos mun­kalátogatása befejeztével el­utazott a szovjet fővárosból. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke ezt megelőzőleg villásreggelit adott a Kreml­ben Lubomir Strougal tisz­teletére. A villásreggelin a két kormányfő pohárköszön­tőt mondott. MA BÉCSBEN OPEC-értekezlet Craxi az NDK-ban A túltermelés és az olaj­árak további csökkenésének irányzata mellett nyílik meg kedden Bécsben a Kőolajat Exportáló Országok Szerve­zetének (OPEC) 70., rendes miniszteri értekezlete. A 13 tagállam olajipari minisz­terei áttekintik a piacellen- őrző-bizottság jelentését, és bécsi megfigyelők szerint sem a termelési kvótákon, sem a jelenlegi olajárakon ftem fognak változtatni. Az 1980 szeptembere óta tartó iraki—iráni háború el­lenére az olajtermelés világ­méretekben ma is jóval meg­haladja a keresletet. Szak­értők szerint a felesleg na­pi nyolcszázezer hordó. Is­meretes, hogy az OPEC leg­utóbb napi 17,5 millió hor­dónyi termelésben állapodott meg, a tényleges mennyiség azonban megközelíti a 18 milliót. Az OPEC által meg­határozott egységes olajár hordónként 29 amerikai dol­lár, Rotterdamban azonban 28 dollárért adják jelenleg az arab könnyűolajat. Megnyitották a bejrúti repülőteret Hétfőn reggel, bezárása után félévvel újból megnyi­tották a bejrúti nemzetközi repülőteret. A bejrúti rádió szerint elsőként a Közel-Ke­leti Légiforgalmi Társaság Damaszkuszban felszállt Boeing 707-es gépe ereszke­dett le a légikikötő beton­jára, majd ugyanennek a légitársaságnak Kairóból jö­vő gépe szállt le. A libanoni polgárháború­ban eltűntek hozzátartozói hétfőn Bejrútban folytatták tüntetéseiket. Lezárva tart. ják a keleti és nyugati vá­rosrészek közötti átkelőhe­lyeket, a repülőtér és a ki­kötő irányába vezető útvo­nalakat. Kijelentették, hogy torlaszaikat csak akkor tá- volitják el, ha a hatóságok felvilágosítást adnak az el­tűntek sorsáról, és szabadon engedik a még mindig túsz­ként őrzött foglyokat. Tűz a székesegyházban Tűz ütött ki a yorki székesegyházban, a földkerekség egyik leg­nagyobb katedrálisában — Jelentette be hétfőn hajnalban a yorki rendőrség. A hatalmas, 500 éves építményt „az összeomlás veszé­lye fenyegeti” — mondotta a rendőrség egyik szóvivője. A tűz ke­letkezésekor a székesegyházban senki sem tartózkodott. A tűzoltóságot hajnali fél négykor riadóztatták, de mire kivo­nultak, az épület már lángokban állt. Reggeli jelentések szerint a tűzvész keletkezésének pontos oka nem ismeretes, ám nem kizárt, hogy a tüzet villámcsapás okozta. A katedrális környékéről a lakosokat kiürítették és a térséget le­zárták. A kora reggeli órákra a székesegyház tetőszerkezetének egy ré­sze az épületbe roskadt és összeomlás előtt áll maga a központi torony is — közölte a rendőrség. —( Külpolitikai kommentárunk Kőolajexportálók gondjai A KÖRÜLMÉNYEK VÁLTOZATLANOK, de a tar­talom már távolról sem a régi. Miközben az OPEC (a Kőolajexportáló Országok Szervezetének) minisz­terei bécsi konferenciájukra gyülekeznek, az osztrák rendőrség riadókészültséget tart. 48 órával a konfe­rencia megnyitása előtt terrorista csoportot tettek ár­talmatlanná Bécsben, s a helyi lapok azt sugallják: az OFEC-konferencia ellen terveztek merényletet. NOS, ENNYI A HASONLÓSÁG — minden más gyökeresen új, pontosabban most már nem is annyi­ra új. A bécsi konferencia alapporblémája ugyanaz, mint az előző miniszteri értekezleté: világszerte mér­séklődik a kőolaj iránti kereslet. Az elmúlt néhány esztendőben folyamatosan csökkent a világ kőolaj- termelése, s feltehetően 1982-ben süllyedt a legala­csonyabb szintre. Napjainkban igen messze szakad­tunk az 1970-es évek rekordszintű termelésétől és áraitól. Nemcsak a kereslet csökken az olaj világpia­cán. Hanem ezzel párhuzamosan növekszik azoknak az államoknak a kínálata, amelyek nem tagjai az OPEC-nek. Ebben a helyzetben az olajkartell legfon­tosabb feladata a belső egység megőrzése, olyan árak és kitermelési mennyiségek kialakítása, amely a leg­főbb termelőket kielégíti. Váratlan fordulatra számí­tani pillanatnyilag illúzió lenne. Habár a közös piaci olajszakértők arról panaszkodnak, hogy az összehan­goltság hiánya' miatt nem elegendőek a tartalékok, ez azonban nem nyugtatja meg a kőolajexportáló or­szágokat. A NYUGAT-EURÓPAI AGGODALMAK szakmai jellegűek, inkább szervezési, mintsem tartalmi hiá­nyosságokat tükröznek. A tartalékok kontinensünk nyugati felén, Japánban több hónapra elegendőek, az Egyesült Államok pozíciója még szilárdabb. A szakér­tők hosszú évek óta azt várják, hogy az iraki—iráni háború valamiféle fordulatot teremthet. Ez minded­dig nem következett be, de a konfliktus magára az OFEC-re nézve legalább olyan veszélyes, mint az im­portáló országok szemszögéből. A két alapító OPEC- állam szűnni nem akaró háborús konfliktusa újból és újból azzal a veszéllyel fenyeget, hogy regionális vagy esetleg nemzetközi méretűvé szélesedik. Irak iráni ólajlétesítményeket bombáz, Teherán meg-meg- ismétlődően azzal fenyegetőzik, hogy lezárja a stra­tégiai fontosságú Hormuzi-szorost. Utóbbi esetére Washington kilátásba helyezte közbeavatkozását. S az érv a szokásos szólam, „a Nyugat érdekeinek vé­delméről”. Habár az OPEC egy alapvető fontosságú nyersanyag termelésének és kivitelének szabályozásá­ra létrejött, eredendően gazdasági szervezet, mégis szerepét meghaladó jelentősége lenne, ha valamikép­pen hozzá tudna járulni a két közép-keleti állam vé­res és értelmetlen háborújának megállításához. Győri Sándor HAT ORSZÁG, TIZENKÉT NAP... (I.) * Ha Salzburg,akkor az Mozart kis filmösszeállításban tudó­Még csak pitymallik. épp hogy dereng a keleti égalj. amikor a hatvani Kossuth térről kigördül a galéria­busz, hogy immár ötvenedik útjának vágjon. Szentendre, Szolnok. Pécs. Vásárhely, Miskolc, megannyi magyar település, valamint Szlová­kia, Románia, Ausztria, majd a Szovjetunió után ezúttal több nyugat-európai, ország egy-egy városa a célpont. S nem lebecsülen­dő a csaknem hatezer kilo­méter sem. amelyet a gép­kocsi ülésén zötykölődve kell megtennie a vállalkozó szellemű társaságnak. An. nak a negyvenhét főnyi csa­patnak, amelyben tanár, or­vos. tsz-tisztviselő épp úgy van, mint kétkezi munkás, üzemi portás, ötvösművész, vagy éppen iskolapadot kop­tató diáklány, A hangulat mindenesetre jó. És fokozó­dik. amikor Pesten, a Szép- művészeti Múzeum előtt, is­tenverte nagy szerelésekkel 'felkapaszkodik a buszra a „Stúdió ’84” kis stábja — Orosz Mária szerkesztő-ri­porter, valamint Ráday Mi­hály. a jeles „városvédő” operatőr —. hogy majdan sítson benyomásairól, élmé­nyeiről. Hegyeshalom is még szu­nyókál, amikor áthajtunk a határon. Bécs éppencsak mosakszik, de azután mind­inkább mozgalmas lesz az autópálya, ontja ránk mele­gét az izzó napkorong, hogy végül mégis elénk tárja minden szépségét, gazdagsá­gát Ausztria talán legked­veltebb, leglátogatottabb vá­rosa, Salzburg. Ötszáz kilo­méter után nincs mit cso­dálkozni, amikor szálláshe­lyét elfoglalva valahány utas üdítő zuhanyozót keres, megmozgatja kicsit a lábiz- mai/t. majd ásványvízért sö- röcskéért áll sort az olcsó turistaszállás büféjénél. Az érkezés, a szállásolás eme motívumai aztán ismétlődő szertartássá válnak, akárhol is köt ki útibárkánk Szép Ferenccel, vagy az őt váltó Kállai Gyurival a kormány- keréknél. Idegenvezetőnk Rill Péter is rekedésig is­mételgeti e diákotthonok, ifjúsági házak belső rendjét, nehogy valaki az éjszakában rekedjen, vagy összeütkö­zésbe keveredjék az eléggé rigorózus házigazdákkal. Egyébként: ha Salzburg, akkor az Mozart! Ezen a délutánon a mi programunk fénypontja is a Getreidegas­se, ez a szűk utcácska, ahol a zeneköltő született, kis­gyerekként nevelkedett, ahol a háromemeletnyi épület helyiségei, kiállítótér - mei most is az ő szellemé­től. géniuszától áthatottak. Vannak zened filoszok, akik a műfaj óriásait rangsorol­ják, minit holmi futóver­seny, vagy bdrkózóbajnokság szereplőit ‘ Karl-Heinz Fischer úr, az egyik osztrák zenekar szólamvezetője, aki­vel a sors összehoz, idegen­kedik az ilyesféle megítélés­től. osztályozástól. Inkább hajlik arra. hogy a zene titánjait művészetük sajátos jegyei alapján állítsa egy­más mellé, s a nagy együt­test, ezt a hatalmas, színes tablót úgy jellemezze, mint amely értünk, emberekért, emberségünk megőrzéséért született a világra. Persze voltak korszakok, rezsidnek, amelyek politikai célok szolgálatába állították a zeneköltészet szénre, ne­mesre fölkent papjait. A szólamvezető, friss ismerő­söm ilyen példaként Wag­ner Riohardot említi, s bi­zonnyal Hitlerre céloz. De azután rögtön visszanyúl Mozarthoz, mint aki ugyan­csak fényes csillagként emel­kedett az egyetemes zene­kultúra égboltjára, sokáig elismerésben ragyogván, hogy korának sajátos szelle­méből, politikumából ere­dően végül oly áldozattá váljék, akinek ma nyugvó­helyét sem tudja pontosan a kultúrvilág. Épp emiatt gazdag, ám szivszorongató ez az emlék­ház. homlokzatán a címeres, piros-fehér nemzeti lobogó­val. És bárhová lép az em­ber. mindenből előtör a mo­zarti muzsika fénye, sízelle- messége, dallamibősége, jel­lemábrázoló ereje. A köny- nyűnek tűnő zongorából, amelyen még gyermek mu­zsikusként játszott. Pamána áriájának csipkés dallam­ívei törnek elő. Egy vitrinben megszólalnak az „Egy kis éji zene” kottafejei, még a Mes­ter keze vonását őrizvén a mának. Odébb, az öreg pin- tes pohár pedig — szinte hallom — a „Falusi muzsi­kusok” tréfálkozó muzsiká­jától hangos. Belső zenéhallgatásra, to­vábbi mélázásra azonban nincs idő, hiszen vár még bennünket megannyi lát­vány. szállásunkon pedig fő a vacsora, hogy azután tes­tiekben, szellemiekben ki- elégütten hajthassuk fejün­ket aluvásra. Héj., Wolf­gang Amadeus, koronázat­lan Mozart, bár elhelyezhet­tük volna tisztelgő virá­gainkat nyughelyeden is...! Moldvay Győző „Beszélgess »z emberek­kel, bogy mögéjfik lát­hass, és többet megismerj a világból.” Mozart szülőháza (Főt*: Budavári Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents