Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-07 / 158. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1984. július 7., szombat Megállítani az utast gáljon a megállóhely-rendszer műszaki kiépítéséhez, területi elhelyezéséhez, méghozzá úgy, hogy az egybeesik a turizmus érdekeivel. Az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöksége felkérte az érdekelt minisztériumokat, az országos hatáskörű szerveket, a fővárosi és a megyei tanácsokat, a tájegységi intézőbizottságokat, a tanácsi idegenforgalmi bizottságokat — vagyis minden érdekelt fórumot —, hogy a tervezett elhatározásokkal kapcsolatos állásfoglalásaiknál vegyék figyelembe a feladatokat, járuljanak hozzá azok megvalósításához. Bár a közeli években, mint az egyéb beruházásokba, úgy az autópálya-építésekre is viszonylag kevesebb telik, várhatóan a szűkösebb anyagi eszközökből is nagyobb részt fordítanak a turistákat megállásra késztető korszerű létesítmények kialakítására. Ezek a megállóhelyek, ha nem is közvetlenül lendítik fel az ország idegenforgalmát. ,jó szolgálatot tesznek a hazai és a külföldi autós turistáknak. Az emberek szívesebben és nyugodtabban autóznak olyan utakon, amelyek mentén megtalálhatók az egykori csárdák, fogadók mai, korszerű utódai, a vendégmarasztaló, és — nem mellékesen — az ország bevételeit is növelő, kényelmes megállóhelyek. • G. Zs. Az egykori csárdákat évszázaddal, sőt évszázadokkal ezelőtt a pusztában vezető utak mentén találták a kor vándorai, akik gyalogszerrel vagy lóháton járták az országot. A csárda, a fogadó fedelet, menedéket nyújtott a kor turistáinak, akik megpihentek, ettek-ittak. tisztálkodtak, és fel-- £ riss ülve indultak tovább. A huszadik század második felének autós turistái is szívesen megszakítják -útjukat — ha van. miért. A tengerentúli és az európai fejlett országokban az autópályákat nemcsak éttermek, eszpresszók, benzinkutak szegélyezik, hanem olyan épület- együttesek is, amelyekben az automaták pénzbedobásra szolgálják ki az utast a bo- rotvahab.tól a kölnivízig, a papírzsebkendőtől a hajszárítóig, a legkülönfélébb apróságokkal és komfortos tisztálkodási lehetőségekkel. Megállítani az utast: ez a cél vezette annak a tanulmánynak a készítőit is, akik a közelmúltban a Közlekedési Minisztérium és az Országos Idegenforgalmi Hivatal nevében készítettek előterjesztést. Ezzel Magyarországon első alkalommal készült idegenforgalmi szempontokból kiinduló, átfogó koncepció a tranzit-turizmus fejlesztésére. A tanulmány, mint az ÓIT elnöksége határozatban is rögzítette, alkalmas arra, hogy a jövőben létesítendő autópályák és főútvonalak építése során támpontul szol..Fóliaváros" ... Vaskó Andrásné és családtagjai mintegy 16 ezer vörös-, és kelkáposzta palántát gyomlálnak Varga Andrásné és Palya Józsefné, a háztáji földterületen az őszi káposzta palántáit ültetik ki Szabad földön és a fólia alatt Heves megye egyik legrégebbi zöldségtermelő vidékén. Boldog községben javában tart már a primőr szezon. Több száz hektár területen: a közös háztáji és a kiskertekben termelnek paprikát, paradicsomot, káposztát, uborkát az itteniek. A szabadföldeken a fóliák alatt szorgos munka folyik. Kihasználva a kedvező időjárást jó termésre számíthatnak az idén a boldogiak. A Lenin Termelőszövetkezettől bérelt fólia alatt szépen fejlődik a paprika — mutatja Zsíros Jánosné- Jut belőle bőven a megye és a főváros piacaira is Egy kis pihenő a szorgos munka közben (Szabó Sándor képriportja) MÉRLEG FÉLÉV UTÁN Stopigazolvány stop? Mint köztudomású immár fél esztendeje annak, hogy a KISZ kezdeményezésére az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Irodákban országszerte megkezdték az autóstopos igazolványok kibocsátását. A külföldön már több helyütt bevált forma meghonosításának célja az volt, hogy a legfiatalabb korosztály számára köny- nyebbé tegyék az utazást. Mármint azzal, hogy e fényképes, hivatalos dokumentummal eloszlassák az eddig esetleg gyanakvó, a bajtól, balesettől félő gépkocsivezetők aggodalmát. A 150 forintos igazolványnyal rendelkezők ugyanis egytől egyig „leinformálható” fiúk-lányok, s baleset esetére is biztosítottak. Nem közömbös az sem, hogy a jószívű vezetők értékes jutalmakat nyerhetnek, amenynyiben az utasuk által adott szelvényt gondosan kitöltve, a megjelölt címre küldik. Az új kezdeményezés bevezetésekor a siker biztosnak látszott. Az első féléves mérleg adatai azonban ellentmondanak a várakozásnak. Országosan ugyanis eddig mindössze 1500 vásárló akadt. Heves megye székhelyén sem több. mint 50 darab igazolvány kelt el. Hogy miért állt be ez a „stop”? Nos, az okok sokfélék lehetnek, a válasz azonban még nem kristályosodhatott ki e pár hónap alatt. (Voltak, akik úgy vélték például az előszezon pangása után főidényben majd döntő fordulat következik be.) Az „úrvezetők” jó részét valószínűleg nem vigasztalja meg egy cetli, ha a befogadott útitárs — igazolvány ide, vagy oda — ápolatlan. netán illatozik. Fölvenni továbbra is csak a személyes benyomás alapján jó külsejű, megbízhatónak látszó ifjakat fogják. A diákok viszont úgy gondolhatják, ha továbbra is csak: az áll meg. aki akar. aki egyébként is megállna, akkor minek dobjanak ki az ablakon 150 forintot? Igazság ez is. az is, de amaz is, hogy egy csekély összeg ellenében mindenki biztonságban érezhetné magát. Persze lehet, az eddigi feltételeken még módosítani kell. Lehet, nagyobb propagandára lenne szükség. Addig is míg jobb megoldás születik bízunk abban, hogy e jó szolgáltatást a korábbinál többen igénybe veszik. N. Zs. Emlékezés a hatvani antifasiszták hfistettére 1944 őszén a visszavonuló fasiszta német hadvezetés folytatta a felperzselt föld taktikáját annak ellenére, hogy ez már nyilvánvalóan értelmetlenné vált. Ezt a taktikát még valamikor 1943-ban kezdték alkalmazni akkor, amikor a Szovjetunió Vörös Hadserege megkezdte a megszállott területek felszabadítását. Ezekben a hónapokban még élhetett a hitlerista hadvezetésben egy olyan remény, hogy a világpolitikában, vagy a katonai helyzetben döntő fordulat következik be és lehetővé válik a megsemmisítő vereség elkerülése. A remény azonban nem vált valóra, a Vörös Hadsereg előretörését nem tudta feltartóztatni a fasiszta hadseregek ellenállása, sem a felperzselt föld taktikája. Ennek' ellenére az immár esztelen pusztítás folytatódott, amelynek értelmében nemcsak a dunai hidakat robbantották fel. hanem például az Eger-patak hídjait is. mintha ezzel késleltetni tudták volna a felszabadítók előrenyomulását. Hatvanban is szörnyű pusztítást vittek véghez. Különleges osztagaik felrobbantották a vasút műszaki berendezéseit, a Budapest— Miskolc vasútvonal Zagyván átvezető hídját, a postahivatal távírda- és telefonközpontja műszaki berendezéseit. Még arra is volt gondjuk. hogy a vasúti sínek alatt lévő talpfákat szétszaggassák hatalmas, erre a célra készített ekével, amelyet mozdony után akasztottak. Felrobbantották a Zagyván átívelő közúti hidat is november 25-én reggel 6 órakor. Ilyen, mindenre tekintettel lévő általános rombolás után a benyomuló szovjet katonák csodálkozva tapasztalták, hogy a közlekedési műtárgyak közül egyedül a közút vasúti felüljáró hídjának felrobbantására nem került sor. Pedig nemcsak ez volt a legnagyobb híd a városban, hanem ha valamivel igen. úgy ezzel számottevően lehetett volna akadályozni a németeket üldöző szovjet csapatok mozgását. A felüljáró híd épségben maradása két hatvani vasutasnak köszönhető: Pálhidy Mihálynak, aki akkor MÁV főintéző volt és Szűcs József pályamunkásnak, Pálhidy Mihály volt a terv ki- gondolója, megszervezője. Szűcs József pedig a végrehajtó. Hatvanban nagyon sokan ismerik Pálhidy Mihályt, évtizedeken keresztül tiszti beosztásban szolgált a vasútnál. állomásfőnökként vonult nyugdíjba. Szerepet játszott a város kulturális életében, sőt politikai szereplésre is vállalkozott, de nem volt kommunista, köztudomásúan mélyen vallásos ember. Az antifasiszta küzdelemben az egész világon. így hazánkban is a kommunisták jártak élen, de részt vettek ebben a harcban a kommunistákon kívül a párton- kívüliek is, a szociáldemokraták, a polgári pártok tagjai. a különböző egyházak következetesen humanista személyiségei. Ezt a legújabb történelmi kutatások nemcsak feltárják. hanem nyilvánosságra is hozzák. Pálhidy Mihályt ezen túlmenően családi hagyományai, neveltetése, gyermekkori élményei, baráti köre is arra vezette, hogy szembeforduljon a fasizmussal. 1899. február 8-án született Dombóváron egy hatgyermekes vasutas családba. Pécsett járt középiskolába, ahol osztálytársa volt Ko- dolányi János és a Doktor Sándor két lánya. Tanáruk demokratikus gondolkodású volt. 1918-ban a diák Pálhidy szociáldemokrata falragaszokat ragasztott. Tanúja volt a pécsi 6-os gyalogezred katonai lázadásának és amikor a lázadást leverték segített két katonaszökevénynek a menekülésben. Az ellenforradalmi korszakban Nagybátonyban volt bányatisztviselő, de rész vett a munkások gyűlésein. Kapcsolatban volt Baicsy-Zsi- linszky Endrével a háború alatt. A német megszállás után röpcédulát készített sokszorosítón és arra buzdított, hogy ne engedelmeskedjenek a németeknek és a nyilasoknak. Mozgalmas életének örökre emlékezetes napja 1944. szeptember 20., amikor az angolszáz légierő bombatámadásának során sebesülten, élve eltemették a lebombázott állomás épületének romja:. A kórházból a saját felelősségére még beteg állapotban tért haza munkatársainak sürgetésére november közepén, hogy átvegye az állomás irányítá- tását, mert az állomásfőnökség tisztjei engedelmeskedve a nyilasok parancsának, elmenekültek a front közeledésekor. Ezekben a napokban már folyt a város kiürítése és megkezdődtek a már említett rombolások. A várost megszállva tartó német katonaság robbantó műszaki parancsnoksága a Pálhidy lakás két külön bejáratú szobájában rendezkedett be. A műszaki katonák között volt egy őrmester, akinek a nagyapja „egri származású” volt. Ezzel az őrmesterrel sokat beszélgettek. Annak is nagyon elege volt már a háborúból. Kiábrándult a hitleristákból. Arról igyekezett meggyőzni különösen a család nő tagjait, hogy nem kell elmenekülni nyugatra, maradjanak otthon, ne üljenek fel a nyilasok propagandájának. az oroszok nem olyan vademberek, mint azt híresztelik róluk. November 24-én, egy négyszemközti beszélgetés során elmondta az őrmester, hogy az éjszaka kiürítik Hatvant, éjfél előtt felszag- gatják a salgótarjáni vasútvonalat is és felrobbantják a vasút fölött átívelő közúti hidat. Ekkor fogalmazódott meg Pálhidyban az a terv. hogy a robbantást meg kell akadályozni. Ennek a tervnek a végrehajtására olyan emberre volt szükség, aki munkaköri kötelességéből eredően járkálhat a sínek között, aki nem németbarát, aki nem ijed meg a saját árnyékától, akinek érdekében áll az esztelen pusztítás, rombolás akadályozása és aki kész az életét is kockáztatni. Azzal ugyanis Pálhidyéknak számolniuk kellett, hogy ha a németek leleplezik őket, akkor nem irgalmaznak nekik. Mindezek meggondolása után egy Szűcs József nevű hatvani pályamunkásra esett a választása. Szűcs jól megtermett. erős fizikumú munkás volt. Családja ott lakott nem messze a felüljáró hídtól. Könnyű volt meggyőzni, hogy a robbantás megakadályozása nemcsak országos érdek, hanem saját családja is elkerüli a robbantással kapcsolatos veszélyt. Miután Szűcs vállalkozott a terv végrehajtására, megbeszélték a tennivalókat. Egyrészt meg kellett találni azt a vezetéket, amelyet elvágva meg lehet akadályozni a robbantást, másrészt el kellett kerülni a lebukást. Szűcs József úgy ismerte a pályaudvart, mint a tenyerét, otthonosan mozgott a sínek között éjszaka is, ez nem volt tehát akadály. Megállapodtak abban is, hogy ha kérdőre vonnák, mit keres a vezetékek közelében, azt mondja, hogy a felső torony és a pályafenntartási főnökség irodája közötti villanyvezetéket kell megjavítania. A vállalkozás sikerült és amikor éjjel a német műszaki szakasz megindította a salgótarjáni vasútvonal talpfáinak felszaggatását, a robbanószerkezet villanyvezetéke már át volt vágva. A németek néhány kilométerre megálltak a város határától. működésbe akarták hozni a szerkezetet, de a robbanás nem következett be. Ahhoz meg hogy visszajöjjenek éjszaka gyalogszerrel a felszaggatott sínek mentén, megállapítsák, hol a hiba, nem vállalkoztak. Vagy azért, mert nem volt mer- szük — hiszen minden percben tartaniuk kellett az előrenyomuló szovjet katonák megjelenésétől, vagy mert már maguk sem sok értelmét látták a rombolásnak. Pálhidy Mihály hosszú évek óta nyugdíjas. Most már van ideje rendezgetni az emlékeit, emléktárgyait. Feleleveníteni élményeit a „családi lexikonában. de mostanában gyakran vannak vendégei is: úttörők, helytörténettel foglalkozó középiskolások, vetélkedőre készülő brigádtagok keresik fel, kérik meg, hogy beszéljen a régen történt eseményekről. Örömére szolgál, hogy napjainkban megnőtt az érdeklődés az ellenállási mozgalom magyar eseményei iránt a széles közönség sorában és a történettudomány művelői is megkülönböztetett figyelemmel kutatják a magyar nemzet becsületét erősítő tettekre vonatkozó adalékokat. Németi Gábor
