Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-26 / 174. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 174. szám ARA: 1984. július 36., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János a Habselyem Kötöttárugyárban Kádár elvtárs a kötődében Hajdú Imréné lánchurkolóval vált szót (Népújság telefotó: Mikó László felvétele — KS) Kádár János szerdai munkanapjának java részét a Habselyem Kötöttárugyárban töltötte; a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát az ország legnagyobb fehérneműgyártó vállalatához elkísérte Hevesi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára. A nagymúltú, ma már évente mintegy 2100 tonna kötöttárut gyártó, 1,3 milliárd forint árbevételt elérő, csaknem 4000 embert foglalkoztató gyár pesterzsébeti központjának bejáratánál késő délelőtt a vendégeket Kapolyi László ipari miniszter, Borbély Gábor, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Csil- lik András, a XX. kerületi pártbizottság első titkára. Gyulai Gusztáv, a városrész tanácselnöke, valamint a vállalat vezetői, köztük Gyebroszky Andrásné vezérigazgató és Hernádi Ká- rolyné, a pártbizottság titkára fogadták. Farkas Ágnes kötőnő, a szakma ifjú mestere kedves szavakkal, virágcsokorral üdvözölte a párt első titkárát, akit ezután a nagyüzem irányítói tájékoztattak a kötöttáru- gyár életéről, gazdasági eredményeiről. Az immár nemzetközi hírű nagyvállalat termékeit ma már nemcsak a hazai üzletekben találhatja meg a vásárló: az évi csaknem 17 millió darab konfekcionált készárunak 20 százalékát a szocialista. 15 százalékát a tőkés országokig exportálják. A vállalat életében ugrásszerű fejlődést hozott az a rekonstrukció, melynek során több, nagy jelentőségű beruházással éltek. Egyebek között festő-kiké szító üzemet építettek, felújították kelmetermelő gépparkjukat, konfekcióüzem létesült Kazincbarcikán. Ma már Pesterzsébeten, Angyalföldön és a Borsod megyei városon kívül Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, valamint az ország több más településén is van a vállalatnak — együttesen tizenegy — gyára. A közvetlen hangulatú beszélgetésen a vállalat vezetői hangsúlyozták: hiába lenne minden modem technika, a korszerű üzemszervezés megannyi módja, ha nem volnának szép számmal olyan — hűséges, kipróbált, nagy szaktudású — dolgozók, akik a technikát magas színvonalon működtetik, a jól szervezett munkát fegyelmezetten, lelkiismeretesen végzik. E munkáról üzemlátogatáson szerzett benyomásokat a Központi Bizottság első titkárai. /Már jócskán elmúlt dél, amikor az aktívaülés helyszínére érkeztek a vendégek. A gyár éttermében a vállalat 131 szocialista brigádja, az ezekben tevékenykedő 1566 dolgozó képviseletében mintegy harmincán várták a Központi Bizottság első titkárát. hogy beszámolhassanak neki sikereikről, gondjaikról. Elsőként Som Lászlóné, a beszerzési osztály dolgozója emelkedett szólásra. Elmondta: a párt közelgő legfelső fóruma tiszteletére alakult, „XIII. kongresszus” nevű komplex ifjúsági brigádjuk azzal a felhívással fordult a vállalat többi kollektívájához: csatlakozzanak a kongresszus, valamint fel- szabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaverseny-mozgalomhoz. Egy 24 évvel ezelőtti találkozásra emlékeztette a vendégeket az angyalföldi gyár igazgatója, s arra, hogy akkor mennyire másféle gondokat fogalmaztak meg az itt dolgozók, mint ma. Többlen foglalkoztak a fiatalok helyzetével, s a szakma utánpótlásának nehézségeivel. Szóltak arról, hogy a fiatal műszakiak náluk mindent elkövetnek — saját — A velem érkezett vendégek és a magam nevében köszönöm a meghívást, a szíves fogadtatást és azokat a tájékoztatókat, amelyeket a látogatás során kaptunk. — Az önök nagyüzeme nemcsak kerületi, hanem országos jelentőségű vállalat. Ezt támasztja alá, hogy évi 1 milliárd 300 millió forint körüli értékű árut termelnek, a gyárban négyezren dolgoznak és széles körű aktivitást fejtenek ki a társadalmi szervezetek is. A központi üzemben dolgozóknak csaknem 37 százaléka párttag, s a párttagság aránya az egész vállalatnál magas. Tevékenyen, példamutatóan dolgozik a többi társadalmi szervezet is, a szakszervezet, a KISZ, a Vöröskereszt, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság. S vannak számszerűen nem kimutatható eredményeik is, mint például az a jó kollektív szellem, amelyet a látogatás közben is érzékeltünk. Az önök vállalata tehát az ország egyik fontos gyára, ezért örülök annak, hogy alkalmat találtunk erre a látogatásra. Ezekre a találkozókra nekünk is szükségünk van. — Minden szóba került itt, ami ennek a vállalatnak a dolgozóit foglalkoztatja. Sok helyi kérdés, amelyeknek egy része ugyanakkor az egész szakma, a textilipar, sőt az ország problémája is. Nagyon tetszett, hogy a fölszólalók közül nagyon sokan — az üzemen túltekintve — társadalmi kérdéseket is érintettek, mint például a fiatalok képzését, vagy a tőkés import-megtakarítást. Kádár János, a Központi Bizottság nevében is elismerését fejezte ki a nagyüzem kollektívájának az elért eredményekért, a tisztes, becsületes helytállásért. — Ezen a találkozón megosztjuk gondjainkat. Ezért én is szeretnék szólni azokról a kérdésekről, amelyekkel mi a Központi Bizottságban foglalkozunk. Ezek közül elsősorban a nemmunkával, újítással — gépparkjuknak a jelenlegi szinten tartásáért, különösebb beruházás nélkül. Több felszólaló is elismeréssel szólt gazdasági előre- haladlásunkról, társadalmi fejlődésünkről, s kiemelték, milyen jelentősnek tartják, hogy egy ilyen találkozón őszintén beszélhettek örömeikről, gondjaikról. Rövid szünet következett, majd Kádár János emelkedett szólásra. zetközi helyzetet említem, amely az utóbbi időben fe_ szültebbé vált. Érthető tehát, hogy a mi legfőbb gondunk népünk. országunk biztonsága és békéje. — A nemzetközi helyzeten bekövetkezett feszültséget az Egyesült Államok azon köreinek tuladonítjuk. amelyek az elmúlt években célul tűzték, hogy erőfölénybe kerüljenek. Ennek keretében a múlt év végén megkezdték az amerikai középhaitó- távolságú rakéták telepítését Nyugat-Európába. Ha ez a folyamat tovább tart. akkor egy új fegyverkezési verseny bontakozik ki és a helyzet még veszélyesebbé válik. — A Varsói Szerződés országai világosan állást foglaltak: erőfölényre nem törekszenek, de az erőfölény megszerzését a szembenálló félnek sem engedik meg. Ez most a legfontosabb kérdés, mert népeink biztonságának, jövőjének, békés építőmunkájának feltételéről van szó. A Varsói Szerződés valamennyi állama békét akar; a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés, a felek érdekeinek megfelelő széles körű kapcsolatok híve. Ettől a politikától a jelenlegi bonyolult. feszült helyzetben sem térünk el. Azt javasoljuk, hogy az érdekeltek biztonsági érdekeit kölcsönösen figyelembe véve. új fegyverkezési hullám nélkül, a fegyverzet alacsonyabb szintjén tegyük még szilárdabbá a békét. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy érdemi tárgyalásokkal kell rendezni a vitatott kérdéseket. Többek között szólt a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai által előterjesztett indítványról, ami a fegyverkezési kiadások befagyasztását, csökkentését sürgeti. — A Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai kézzelfoghatóak és konkrétak. Ha ezekre a javaslatokra érdemi választ kapunk, lehetséges a tárgyalás és a megegyezés az Egyesült Államokban esedékes elnökválasztás időpontjától függetlenül is. Sajnos ezek az érdemi válaszok még késnek. Mi várjuk ezeket, s mély meggyőződésem, hogy ezt várják más népek is, mert ez felel meg érdekeiknek. — Hazánkban a párt-, a kormány, a társadalmi szervezetek nagyfokú nemzetközi aktivitást fejtenek ki. Ehhez hazánk fejlődése révén — s ebben az önök munkája is benne van — a lehetőségeink is megvannak. Magyarország ma bizonyos nemzetközi tekintélynek örvend. Gyakoriak nálunk a nemzetközi találkozók, tanácskozások. Mi azért dóig'' zunk, hogy fejlődjenek a kelet-nyugati kapcsolatok és az érdemi megbeszélések eredményeként olyan helyzet és légkör alakuljon ki a világban, amelyben létrejöhetnek a valódi nemzetközi tárgyalások és megegyezések. — A Magyar Népköztársaság a nemzetközi életben egyenes és tisztességes úton szerzett magának megbecsülést. Mi minden partnerünknek pontosan és világosan megmondjuk, hogy szocialista ország vagyunk, szocializmust építünk, a társadalmi fejlődés útján járunk és folytatni akarjuk a békés építést. Mi tehát alapvető érdekeinknél fogva a békéért harcolunk és ebben a törekvésünkben egységesek vagyunk a Varsói Szerződés, a KGST többi országával, együttműködünk a béke minden hívével. —A belpolitikáról is szólok néhány szót. Amit önök itt a saját kollektívájukban érzékelnek, az bizonyos értelemben az országos helyzetnek is tükre. A belpolitikai helyzet szilárd, a párt vezető szerepe érvényesül, népi államunknak tekintélye és becsülete van. Ennek tudatában és szellemében készülünk felszabadulásunk 40. évfordulójára is. Ez nagyon fontos történelmi állomás és módot ad az áttekintésre, mit csináltunk, hogyan éltünk, mit értünk el és mit nem, mire törekszünk a jövőben. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a jövő év tavaszára összehívja a párt XIII. kongresszusát. Országgyűlési és tanácsválasztások is lesznek, hiszen lejár a mandátumuk, tehát egy nagy politikai kampány előtt állunk. Milyen szellemben akarunk a kongresszusra készülni? Először is az eddig végzett munkánkat és helyzetünket kritikusan, a valóságnak megfelelően akarjuk áttekinteni. Amikor azt mondom, „kritikus”, akkor arra gondolok, hogy azt is meg kell állapítanunk, ami helyes, ami rendben van, amit nem változtatni, hanem erősíteni kell. Nekünk a kongresszuson és a választási előkészületek során a nép életét meghatározó alapkérdésekkel, az élő problémákkal kell foglalkoznunk. Meg vagyok győződve arról, hogy a kongresszus legfontosabb határozatait a Hazafias Népfrontba egyesült társadalmi erők elfogadják. Munkaértekezletet akarunk tehát tartani, és a választásokat is ebben a szellemben kívánjuk majd lefolytatni. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János beszéde Tóth Mihály vb-látogatása Egerben Tóth Mihály, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a TESZÖV elnöke, a poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke szerdán Egerben tett látogatást. A délelőtti órákban az MSZMP Eger városi Bizottságán Kovács János és Kalmár Imre titkárok, valamint Békési József, a városi tanács általános elnökhelyettese fogadta. Tájékoztatták őt a megyeszékhely gazdasági, politikai és kulturális életéről, s az eszmecserén szó volt a pártmunka továbbifejlesztésének módszereiről is. Ezt követően megtekintette a belvárost és a Katona István téri piac építési munkálatait. A vendég útja ezután a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tejipari Vállalat egri üzemébe vezetett, ahol Husztiné Szabó Katalin igazgató és Vilmek József pártalapszervezeti titkár adott tájékoztatást és mutatta be a gazdálkodó egységet. A találkozón és az üzemlátogatáson jelen volt Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is. A program további részében a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalatnál Szemán Mihály főmérnök és Berecz István pártalapszervezeti titkár fogadta Tóth Mihályt. Délután az egri pártbizottság vb-ülésén vett részt, amelynek fő témája az egyházpolitika volt. Az egésznapos esemény befejezéseként az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát épülő szőlőfeldolgozóját tekintette meg Visontai Józsefné kereskedelmi igazgató társaságában. Tóth Mihályt kőrútján elkísérték : Gotyár Lajo$ a megyei pártbizottság munkatársa, Kovács János és Kalmár Imre az egri városi pártbizottság titkárai, valamint Békési József, a városi tanács általános elnökhelyettese. Fokozatos fejlődés — Mindenkit felvettek az óvodákba — Közelebb a közművelődéshez — Felújítás-karbantartás, határidőre Oktatásügy — Gyöngyösön és környékén A mátraalji város párt* és állami vezetőinek képviselőivel találkozott szerdán délelőtt Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A városi pártbizottságon Murcsányi László, Gyöngyös város Tanácsának elnökhelyettese számolt be a település és könnyéke nevelésoktatásügyének eredményeiről és gondjairól, valamint az új tanévre való felkészülés menetrendjéről. Adatokkal bizonyította azt. hogy az utóbbi időben örvendetesen javultak mind a személyi, mind a tárgyi feltételek. Kiemelte: valamennyi óvodába pályázó kicsit felvettek. bár az is igaz, hogy néhány helyütt még gyakori a zsúfoltság. Hangsúlyozta: a zömében hivatástudattól vezérelt pe- dagógustábor — lehetőségeihez képest — mindent megtett a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók felkarolásáért, gondjainak enyhítéséért. Utalt a kezdeményezésekre is. Szeretnék a helyi nevelési tanácsadót önálló intézménnyé formálni, s arra törekszenek, hogy létrejöjjön a különigazgatású kisegítő iskola. Jelezte, hogy a képesítés nélküliek tábora még számottevő. de az is igaz. hogy az aktív, a gazdag tapasztalatokkal rendelkező nyugdíjasokat is katedrára állítják. Szólt arról is. hogy a tanintézetek egy része hozzájárul a közművelődési célkitűzések valóra váltásához. kimunkálva az együttműködés módozatait, helyet biztosítva a különböző lakótelepi rendezvények számára. Az is megnyugtató, hogy a nyárra tervezett felújítási ^karbantartási munkálatok az elképzeléseknek megfelelően haladnak, s nem lesz különösebb akadálya annak, hogy a fiatalok a tavalyinál jobb körülmények között kezdhessék tíz hónapos munkájukat. A megbeszélést követően a résztvevők megtekintették a Mátrafüreden létesülő új erdészeti szakmunkás- képző intézet és szakközép- iskola építkezését, majd ellátogattak a valószínűleg a város felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére átadandó inpozáns könyvtárba, amely megyénk legnagyobb bibliotékája lesz. Iskolabővítés Felsőtárkányban Az új tanév kezdetére minden bizonnyal felkészülten várja a felsőtárkányi iskola a diákokat. A régebbi szárny teljes felújítása mellett négy új tanteremmel is bővül az oktatási intézmény (Fotó: Kőhidi Imrei
