Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 173. szám ÄRA: 1984. július 25.. szerda 1,4« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Búzaszemek Aratunk! Pontosabban szólva lopkodjuk a szeszé­lyes időjárás miatt a föl­dekről az egyébként jónak ígérkező termést. Hajdanán, — nem is olyan régen — egy egész ország foglalko­zott az aratás, cséplés ve­rejtéket fakasztó, emberfe­lettien kemény munkájá­val, most mindössze né­hány ezren az országban. Fél emberöltővel ezelőtt milliók verték és fenték a kaszákat, a tizenéves gyerekek markot szedtek, hamar megtanultak a ma­guk nyomorúságán kévét kötni, bankát csavarni a lányok, keresztekét rakni az asszonyok. . Augusztus vége volt, amikor megin­dultak a cséplőgépek, és elkezdődött az aratás má­sodik felvonása a cséplés. A „dobba” kerültek a ké­vék és nagyon kellett vi­gyázni arra, hogy a „törek- ben” ne maradjon búza­szem és az „ocsú” tényleg- csak hulladék legyen. Az „elevátorok” krokodilfo­gaikkal magasra hordták a szalmát, miközben szalma­kazallá nőtt a kicsépelt bú­zaszár. Ma sem könnyű munka az aratás, bár a légkondi­cionált gépóriásokból bi. zony más a világ, mint hajdanán, és ha az időjá­rás engedné, két hét alatt el is lehetne felejteni a hajdan keservesen felejthe­tetlen, testet sanyargató termésbetakarítást. A magyar embernek a búza mindig a kenyerét jelentette, és nemcsak az egyén, de az egész ország gazdasági életének egyik fontos meghatározója volt, hogy milyenre sikerült a búzatermés. Ha jó termés adódott, akkor túl nagy baj már alig lehetett, hi­szen megtermett a kenyér- nekvaló. A búza becsülete, „tisz­telete” mindig megvolt né. pünknél, és annál inkább szokatlan, hogy mostaná­ban, aratás idején az üt­men ték, az árokpartok, az útpadkák terítve vannak búzaszemekkel. Az aranyból is csöppen el! — tartja a közmondás. Igen ám! De arra is vi­gyáznak! — felel rá a má­sik. Nem úgy, mint sokan szállítóeszközeikre, a gép­kocsikra, a tartályokra, amelyekből bizony tonna, számra pereg a búza sza­naszét. Bárki meggyőződ­het róla saját szemével, hi. szén csaknem általános a jelenség, hogy a legtöbb szállítóeszköz lyukas, cso­rog, rossz vagy túlterhelt és emiatt megy veszendő­be a kenyérnekvalónk egy része. Mi az a kevés a sokhoz képest? Sok! Túl sok a ve­szendőbe menő termény, túl nagy a könnyelműség, a hanyagság, a gondatlan­ság, amit a betakarítás kö­rül tapasztalni lehet. Nálunk az aratás, a be­takarítás afféle ünnepnek számít. Ne legyünk ünnep- rontók azzal, hogy a sok befektetéssel, fáradsággal és költséggel megtermett szép „életet” ebek harmin- cadjára szórjuk széjjel úton, útfélen... Szalay István Kedden délelőtt Egerben Markovics Ferenc elnökle­tével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga. A testület jelentést hall­gatott meg a lejárt határide­jű vb-határozatok végrehaj­tásának helyzetéről, megvi­Az eltelt hat hónap sok mindenre választ ad. Töb­bek között arra, hogy az 1984-es esztendőt a vállala­tok a realitások alapjára he­lyezték-e el, hol kell javí­tani a munka, a termelé­kenység hatékonyságán, és a második félévben a kitű­zött célok érdekében milyen teendők várnak a kollektí­vákra. Megyénk számos üzeménél a napokban ké­szülnek el az előző időszak minden oldalú, de főként a számokkal, forintokkal ki­fejezett értékelésével. Kis méretű falazóblokkok Az idei év első felében tovább erősödött a bizalom a Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat iránt. A ko­rábbiakhoz' képest ugyanis javult a vállalkozási kész­ség. a szerződéses fegyelem, összehangoltabb lett: a mun­ka. Noha a gazdasági körül­mények változatlanul ked­vezőtlenek— emelkedtek a járulékos költségek, néhány építtető fizetési gondokkal küszködött — a cég csak­nem teljes egészében telje­sítette féléves előirányzatát. A mintegy 708 milliós ter­melési terv időarányos ré­szét ugyan nem tudták ma­radéktalanul végrehajtani. de a nyereség- és az árbe­vételi terv megvalósult. Százkét lakás helyett 213 új otthont adtak át; nem­csak az átfutási idő lett gyorsabb, hanem’ az épít­ményék minősége is javult. Ezeket az eredményeket tatta hogy a megyei tanács ifjúsági titkára miként látja el feladatát, majd tájékozta­tót hallgatott meg arról, hogy a megyében a magánkisipa­rosok milyen szolgáltatói és ipari tevékenységet folytat­nak. Ezt követően a végre­hajtó bizottság indítványok­mindenekelőtt a teljesít­ménnyel arányos anyagi ösztönzésnek köszönhetik. Nem kaphatnak például prémiumot azok a középve­zetők, akik egy százaléknál nagyobb minőségi hibával adják át a létesítményeket. Az ipari termelés növelé­sével — amelynek értéke az első fél évben megközelítet­te a 60 millió forintot —. most kis méretű falazó­blokk gyártásával kísérle­teznek. amely alkalmas lesz csoportos családi házak épí­téséhez is. A magánerős la­kások kivitelezését csempe- ragasztó és padlókiegyenlí­tő tömeges előállításával se­gítik. ez iránt ugyanis ug­rásszerűen megnőtt a ke­reslet. Sikeres export A srroki Mátravidéki Fém­műveknél az I. félévi ered- mények azt bizonyítják, hogy jól mérték fel a lehe­tőségeket és hasznosították az erőforrásokat. 397 millió forintos éves exparttervük 54,7 százalékát már teljesí­tették. Ezen belül a nem ru­belelszámolású kivitelnél 61,5 százalékos az előreha­ladás. Nagy keletjük van a tőkés piacon a fém csoma­golóeszközöknek. A tavalyi hasonló időszakban 29.. idén pedig már 72.8 millió fo­rintnyi áru talált vevőre a nyugati országokban. Ez jó­részt azzal is magyarázható, hogy több új szerződést si­került kötniük. ban, javaslatokban döntött és bejelentéseket hallgatott meg. (Magánkisiparosok a lakosság szolgálatában cím­mel lapunk 3. oldalán ol­vashatnak blővebb informá­ciót. a végrehajtó bizottsági A hat hónap teljes ipari termelése 945 millió forint, ez csökkenő létszámmal 108 százalékos növekedést jelent. Számításaink szerint az alapanyag-áremelések és a szabályozó változások hatá­sait mérsékelik, összességé­ben elmondható, hogy anya­gi helyzetük stabil volt. A gondok között első helyen kell megemlíteni, hogy a ■kapacitási korlátok, valamint a szűkös beruházási lehető­ségek miatt a fém csomago­lóeszközökből megnövekedett igényeket egyik viszonylat­ban sem tudták kielégíteni. A termékcsoportok iránti ke­resletváltozás belső létszám­átcsoportosítást követelt. Lovak valutáért A Mátrai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság a fogat­hajtó-világbajnokság szerve­zési gondjai közepette is végrehajtotta feladatait. Csaknem 40 hektárral töb­bet erdősítettek, mint 1983 azonos időszakában. A sza­porítóanyag-termelésben sa­ját szükségletük mellett a környező társszektorok igé­nyeinek is eleget tettek. Mi­vel az aprítékpiacon némi fellendülés mutatkozik, fo­kozták a termék gyártását. Az elmúlt évhez képest fafeldolgozó üzemeik tizen­egy százalékkal több hen­geres fát dolgoztak fel, par­kettagyáruk pedig két szá­zalékkal növelte a kapaci­tást. Sokarcúságukra jellem­ző, hogy nemzetközi hírű lipicai törzstenyészetük van, amit elsősorban konvertibi­lis valutáért értékesítenek. Az éves tervezett ered­mény 57, ezen belül az ex­portárbevétel 65 százalékát már teljesítették. A közelgő fogathajtó-vi­lágbajnokság előkészületei a végső stádiumba érkeztek. Ezzel párhuzamosan a ter­melés valamennyi frontján szívós munka folyik, elsősor­ban a költséggazdálkodás te­rületén. A tervezett export túlteljesítésére és a további importmegtakarításra a má­sodik félévb(an az anyagi ösztönzők átcsoportosításával növelik dolgozóik érdekelt­ségét, ugyanis fontosnak tartják, hogy a munkások anyagi számításaikat első­sorban helyben találják meg. Budai Ferenc ülésről.) A tervezettnél több lakás — Fém csomagolóeszközök a nyugati piacon — Fokozott apritéktermelés Fél év elit! — lél év után Helyzetkép megyénk három vállalatáról Az állami építők munkája nyomán is tovább gyarapodott az egri Csebokszári-lakótelep (Fotó: Kőhidi Imre) A SZOT ÉS A KISZ FELHÍVÁSA fl munkaverseny jegyében Kedves Elvtársak! Barátaink! Fiatalok! A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Köz­ponti Bizottsága üdvözli és támogatja a kollektívák kezde­ményezését, hogy a hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére alakuljon át kongresszusi és felszabadulási munkaversennyé. Felhívjuk az ország valamennyi dolgozóját, hogy kiemelkedő munka­sikerekkel ünnepeljék a közelgő két nagy társadalmi ese­ményt. Hazánkban a munkaverseny-mozgalomnak társadalmat és embert formáló szerepe és forradalmi hagyománya van. Meggyőződésünk, hogy az újabb munkaverseny-vállalások is kifejezésre juttatják dolgozó népünk — a munkások, a szövetkezeti dolgozók, az értelmiségiek — egyetértését szo­cialista céljainkkal, elősegítik hazánk fejlődését és népünk boldogulását. Az eddigi felajánlások egyértelműen bizonyítják, hogy a vállalatok, intézmények, szövetkezetek kollektívái növek­vő felelősséggel veszqek részt a gazdasági építőmunkában, szocialista értékeink gyarapításában. Támogatjuk a dolgozó kollektíváknak az 1984. és 1985. évi népgazdasági tervek eredményes megvalósítását, a VII. ötéves terv megalapozását elősegítő, a gazdálkodó egységek közötti együttműködést javító, a munkához való viszony szocialista jellegének erősítését célzó kezdeményezéseit, azok megvalósítását. A szocialista brigádok, az ifjúsági kollektívák, az újítók és feltalálók járjanak élen e nemes versengésben. Mutas­sanak példát a fegyelmezett és felelősségteljes munkában, az alkotó kezdeményezésekben, a közéleti tevékenységben és a művelődésben. A vállalatok, szövetkezetek, intézmények vezetői gondos­kodjanak arról, hogy a dolgozók pontosan ismerjék mun­kahelyük terveit. Biztosítsák a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételeket, rendszeresen értékeljék a munka­verseny tapasztalatait, ismerjék el a kiemelkedő eredmé­nyeket elérőket, ösztönözzenek újabb munkasikerekre. Köszöntjük társadalmunk közelgő nagy eseményeit, az MSZMP XIII. kongresszusa és felszabadulásunk 40. év­fordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyhez csatlakozó munkásokat, szövetkezeti tagokat, értelmiségie­ket, fiatalokat, hazánk minden dolgozóját. Meggyőződésünk, hogy a párt XIII. kongresszusának és felszabadulásunk 40. évfordulójának tiszteletére kezdemé­nyezett munkaverseny országos kibontakozása jelentős mértékben segíti megszilárdítani eddigi eredményeinket, hozzájárul szocialista céljainak valóra váltásához. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szakszervezetek Központi Bizottsága Országos Tanácsa A külkereskedelem első fél éve Jelentősen mérséklődött hazánk rubelelszámolású kül­kereskedelmi passzívuma 1983. első félévéhez képest, miközben a konvertibilis for­galomban a tavalyihoz ha­sonló aktívumot sikerült el­érni — ez derül ki a Kül­kereskedelmi Minisztérium­ban közelmúltban készített összesítésből, amelyben ha­zánk idei első félévi külke­reskedelmi forgalmát érté­kelték. A rubelelszámolású piaco­kon kivitelünk mennyisége 11,3 százalékkal növekedett, míg behozatalunk megegye­zik a tavalyival. Mindez azt eredményezte, hogy a szocia­lista országokkal szembeni külkereskedelmi passzívu­munk az első félév végén a tavalyinak alig fele. Az ex­portnövekmény döntő része a gépipari exporttöbbletből adódik, emellett — az élel­miszeripar kivételével — valamennyi ágazat növelte kivitelét. Behozatalban kü­lönösen a vegyipari és a bá­nyászati termékek importja növekedett jelentős mérték­ben. összességében az 1984- re előirányzott rubelelszámo­lású export és import eddi­gi teljesítése megfelel a ta­valyinak. A konvertibilis elszámolá­sú forgalomban a kivitel több mint 260 millió dollár­ral haladta meg a behoza­talt. ez lényegében azonos a tavalyival. Nőtt az ipari ex­port, ezen belül is különösen a kohászati kivitel, amely az éves tervnek eddig mint­egy 57 százalékát teljesítet­te. A vegyipar kivitele -7 százalékkal haladta meg az 1983. első félévit. Számotte­vően felgyorsult a gyógy­szertermékek kivitele is. Kedvezően alakult a közúti gépjárművek (teherautók, autóbuszok) kivitele. Jelen­tősen elmaradt ugyanakkor a gépipar és az élelmiszer- gazdaság exportja. Díjazott termékek Siker a szegedi ipari vásáron Immár több mint százéves múltra tekint vissza a sze­gedi ipari vásár. Az idei, jú­lius 20-án nyitotta meg ka­puit és a hét végéig várja a látogatókat. Ebben az év­ben háromszázhuszonegy ipa­ri és élelmiszeripari vállalat, valamint 34 kisiparos mutat­ja be termékeit a Marx té­ren kialakított 34 ezer négy­zetméteres területen. Mint Gégény Tibor, a me. gyei tanács ipari osztályának helyettes vezetője érdeklődé­sünkre elmondta, Hevesből a gyöngyösi Agromechanika Szövetkezet öntözőberende­zést, továbbá elektrorpos áramfejlesztő szélerőgépet és napboyleres víziszi­vattyús szélgépeket, vala­mint IFA teherkocsikhoz pótalkatrészeket állított ki. Ott találni Szegeden a He­ves megyei Ruházati Ipari Vállalatot is női és szabad­idő ruháival. A GYÖNGY- SZÖV Áfész pedig a fogyasz­tók körében oly népszerű sósrúdat, a Pattinkát állítot­ta ki. A kevés megyei résztvevő ellenére is szép siker szüle­tett, miután a Heves me­gyei Ruházati Ipari Válla­lat Hella és Túra elnevezé­sű szabadidő, valamint a Kitty női ruhával vásárdí­jat nyert. Különdíjban ré­szesült a gyöngyösi Agro- mechanikai Szövetkezet, ön. tözőberendezésével. A hatva­ni Házi- Kézmű- és Bőripa­ri Szövetkezet kilenc, kézzel és géppel kötött csecsemő­ruházati terméke elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma védje­gyet, amelyet szintén a vá­sáron adtak át.

Next

/
Thumbnails
Contents