Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-19 / 168. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 19., csütörtök 3* As ídö több, mint pénz Pazar pazarlásainkról , Furcsállom erősen a számomra véletlen formai egybeesést pazar és pazarló szavaink között. Nyelvész barátom azonban kiokosít: igenis van közük egymás- .hoz. A kereskedik, ad. vesz, elad. vásárol értelmű szerb—borvát pazariti igéből a magyar nyelvben ie- lentésfe.ilődéssel alakuilt ki az eltékozol szavunk. Pazarlóból a pazar, elvonással keletkezett a nyelvújítás •idején. Akkoriban azonban pazarló szavunk még azt is ijelentette: bőkezű. Ez idő tájt aligha jelenti ezt. Aki pazarol, az köny- nyelműen bánik javainkkal. Pazarolni mindent lehet: .időt, energiát. anyagot, pénzt, szaktudást. emberi hitet, értékeket. Régi igazság. hogy az idő pénz. De az idő több mint a munkaerőnkért kapható pénz. Az idő pazarlása életünk pazarlása. A hazai telefon áldatlan- sága következtében egy számításból tudjuk — évente kétmilliárd perc megy veszendőbe. Több tízezer ember munkaideje ez évente. Időt rabol sok minden más is: a késve érkező vonat. a hivatal lassú ügyintézése. a szerviz, ha tologatja a határidőt. A Központi •Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban országos vizsgálattal tárta fel annak ; okait. hogy mi kényszerít : magántermészetű ügyek intézésére munkaidőben. Az ökok listáján a laza munka- fegyelem mellett épp úgy megtalálni a hivatalok rugalmatlan munkaidejét, mint az ügyintézés nehézkességét. Az is gyakori panasz, hogy a megjelölt időpontban nem érkezik ‘ meg a tüzelő, vagy -a; vásárolt bútor, a kéményseprő vagy a háztartási gépek javítója. Mindennapos bosszúságok ísora; nemzeti társasjáték az idővel, természetesen másokéval. Zárás előtt negyedórával az élelmiszerbolt eladói már takarítanak. Ilyentájt a vásárló az üzletben már nemkívánatos személy. Méltán bosszankodik is miatta; jogában érte sérelem. S persze, hogy nem jut eszébe: maga is hasonlóképp cselekszik munkahelyén. Igazságérzete csak akkor tiltakozik, ha ő a szenvedő fél. A hivatalban, asztalánál, a munkapadnál. a postai kiszolgálóhelyen magától értetődőnek tartja. s nem kötelességszegésnek, ha más idejével packázik. Jó ideje divatos a kifejezés: emberi tényező. E tényezőnek — mások mellett — meghatározó a szerepe a munkakultúra alakulásában. Tapasztalatok szerint vannak munkahelyek, ahol elképzelni sem lehet a lazítást. A szalagszerű termelésben dolgozók munkafeltételei szigorúak, ott egyetlen ember kiesése azonnal fennakadást okozna. Csakhogy nem lehet minden munka- folyamatot hasonló módon megszervezni. Ráadásul mostanában kezdik felismerni, hogy a szalagszerű termelés külső kényszer, s nemcsak monoton, hanem kiiktatja az ember kezdeményezését. Vannak országok, ahol emiatt arra kezdenek áttérni, hogy a munkacsoportok maguk szervezzék meg önmaguknak a részmunkák elvégzését. Az eredmények várakozáson felüliek, mert az úgynevezett időtérképpel1 is támogatott csoportok teljesítménye jóval magasabb, mint korábban volt, amikor még a szalag sebessége szabta meg munkaintenzitásukat. Döbbenetes adatot közölt egy ízben a tárca vezetője az ipari igazgatók egyik értekezletén : „A szakértők szerint a termelés hullámzása évente mintegy 35—40 milliárd forint veszteséget okoz.” De mitől válhat hullámzóvá a termelés? Tudjuk a leckét: a lógástól, az anyaghiánytól, a szervezetlenségtől, a munkaerőhiánytól. Ezért az ellenőrzés fogyatékosságait szokták okolni. Csakhogy az ellenőrzés nem merülhet ki revizori búvárkodásban. Az ellenőrzés ugyanis a vezetői munka szerves része, más megfogalmazásban a termelést nélkülözhetetlenül segítő tevékenység. A minap a Központi Bizottság ülésén értékelték a különféle kisvállalkozások helyzetét, tevékenységét, hasznát. Szóba került az is, hogy ott, ahol a munkát jól megszervezik, ahol érvényesül az anyagi ösztönzés, ott nincs szükség any- nyi vállalati gmk-ra, mint másutt. „Nálunk még a takarékosság is pazarlást okoz”, — mondta a közelmúltban némi maliciával egy gazdasági szakember. A készletgazdálkodás szigorú előírásait gyakorta úgy kerülik meg a vállalatok, hogy selejteznek. Még az is olcsóbb számukra, mint leróni az óriási készletekért kirótt tetemes bírságot. Egy vidéki vállalatot két másikkal együtt több millió forintos gazdasági bírság megfizetésére kötelezték. A bírság oka: alibi-eladás. Az áru csak papíron mozgott, persze így is drágult, ahányszor gazdát cserélt. A tetemes különbözeiét pedig megfizetették a vásárlókkal. A Belkereskedelmi Kutató Intézet szakemberei alig tucatnyi cikket, illetve cikkcsoportot vizsgáltak meg és megállapították, hogy e kis körben egyetlen évben a pazarlás meghaladta a kétmilliárd forintot. Vajon mennyi lehet az elkótyavetyélt érték a több tízezerre tehető és a kereskedelemben kapható terméknél? Gépkocsi tulajdonosok a megmondhatói, hogy milyen nehéz bizonyos alkatrészekhez hozzájutni. A műhelyekben jószerivel csere folyik és nem javítás. Hiába járna jobban az ügyfél is, a szerelő is, a javításra nincs lehetőség, hiányoznak hozzá az elemi alkatrészek. Húsz- forintos apró cikkecske hibája miatt nemegyszer több száz forint értékű nagyobb egységet 'kell kompletten cserélni. Ha e jelenség oka meglehetősen sokrétű is, mindenképpen szerepet játszik benne a kereskedelemnek a nagyobb tételek értékesítéséhez fűződő érdeke. Hol kezdődik a szocialista ember? — tette fel a hallgatóságnak a kérdést néhai tanárom. Maga felelt rá: ott, ha valaki nemcsak otthon kapcsolja le maga mögött a villanyt, ö jut eszembe valahányszor a hibás, tehát hamis célok felé irányuló szabályozók bírálata kerül szóba. Persze nem ok .nélkül beszédtéma az érdekeltség és a takarékosság más feltételeinek hiánya. Csakhogy az emberek nem mindig és kizárólag anyagi érdekük szerint cselekszenek, elvégre lehet valaki önnön értékeivel szemben is felelőtlen. Jogos tehát a feltevés, hogy a mainál hatásosabb anyagi érdekeltség is csak normális reformmal párosulva hozná el a kívánt hatást. Azt, hogy az érdekek ne torzan jelentkezzenek és érvényesüljenek. Azt tehát, hogy a valódi teljesítmény kifizetődőbb legyen a látszatmunkánál, a valódi takarékosság a pazarlásnál. Fejér Gyula Szilvásvárad a lovasparádé előtt Ideiglenes éttermek — A bóvli kizárva — Készül a tojáspatkoló s az ostorkészitő is — Eger by Night — Minden szálláshely foglalt — Jegyek még kaphatók Megkezdődött a visszaszámlálás. Hamarosan már mindennek, mindenkinek a helyén kell lennie, hogy az augusztus 17-én kezdődő szilvásvárad! fogathajtó-világbajnokságnak megfelelő házigazdái lehessünk. Ahogy közeledik a megnyitó napja, úgy lesz egyre hosszabb a munkaidejük azoknak, akik az elképzelések, tervek megvalósításán dolgoznak. Nem kevés feladat hárul a vendéglátó szakbizottság tagjaira. ök kapták feladatul az étkeztetés, a kereskedelmi ellátás, a szálláshelyek biztosítását. Ezenkívül az utazási irodák szolgáltatásait is összefogják, ök biztosítják a leghíresebb külföldi és magyar szakemberek fogadását, Habis Lászlótól, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjétől, a vendéglátó szakbizottság tagjától arról érdeklődtünk, hogy hol tartanak az előkészületek ezen a területen ? — Azzal kezdeném, hogy a meglévő, nagyobb melegkonyhás éttermeket teljesen elfoglalják a versenyzők, a nemzetközi szövetség képviselői, a rendezők, valamint az újságírók. így olyan ideiglenes egységeket kell építenünk, amelyek kulturáltan biztosítani tudják a tömeges étkeztetést. Szilvásváradon a fedett lovarda teljes udvarát befedjük, s étteremmé alakítjuk át, így ott egyszerre félezer ember étkezhet. Az 1200 négyzet- méter alapterületű étterem üzemeltetője a Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat lesz. A kivitelezési munkák jól haladnak, ha* marosan átadják az építők a területet a pincéreknek, szakácsoknak és természetesen a vendégeknek. A másik ehhez hasonló egység az Erdei vendéglő elnevezést kapta. Ez a Szalajkai úton épül. A Panoráma kapott megbízást az üzemeltetésre, s azt vállalták, hogy kifejezetten magyaros specialitásokkal, egytálételekkel várják az érdeklődőket. Egyszerre itt is 500 ember számára jut hely. Ehhez közel, az autóbuszparkolóban büfésort alakítunk ki, ahol többek között az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdasági Borkombinát, valamint Heves és Borsod megye állami gazdaságai árusítják termékeiket. Ezenkívül helyet kap itt az áfész, az élelmiszer- kiskereskedelmi vállalat, és a ZÖLDÉRT is. A büfépavilonsortól nem messze egy sátorrendszert állítunk fel, ahol a megye termelő- szövetkezetei kínálják boraikat, a sütőipari vállalat péksüteményei közül lehet majd válogatni. Ebben a rendszerben kap helyet a megyére jellemző népművészeti ajándéktárgy-árusító, s kaphatóak lesznek magyar és idegen nyelvű könyvek, fotócikkek, egyéb ajándéktárgyak. Nyolc vállalat és szövetkezet árusít majd itt. — Továbbhaladva a far luban, egy újabb étkezési lehetőséget teremtünk az iskola udvarán, szintén sátortetős megoldással, ahol a Park Szálló várja vendégeit. Mindezeken kívül gondolunk a legfanatikusabb szurkolókra is, akik egy pillanatra sem akarják elhagyni a stadiont: ott is megszervezzük a mozgóárusítást. A maratoni napon a pálya mentén az akadályok közelében 25 sátrat állítunk fel, ahol szintén étel-, és italkiszolgálás lesz. A szilvásváradi élelmiszer- üzletek meghosszabbított nyitva tartással, s a Belkereskedelmi Minisztériumtól kapott többletalappal várják a vásárlókat. Az Akácfa utcában összesen nyolcvan elárusítóhelyet állítunk fel, ahol elsősorban kisiparosok, magánkereskedők, népi iparművészek kínálják majd termékeiket. A választékra jellemző, hogy a tojáspatkolótól a lószőr- fonóig, a szíjgyártótól a nyeregkészítőig, a kosarastól az ostorkészítőig szinte csaknem minden szakma képviselteti magát. Ugyanakkor kizárjuk a giccset, a bóvlit. A sátrakat s a pavilonokat is úgy terveztettük, hogy azok egységesek. küllemükben Is esztétikusak legyenek. — Mindez azt bizonyítja, hogy nem fogunk éhezni s szomjazni. Mi a helyzet a szállásokkal? Lehet-e még valahol szobát kapni? — Eger minden szállodája és kollégiuma, a felsőtár- kányi KISZ-tábor, a vállalati üdülők, a campingek, a fizető-vendéglátás szobái előrendelés alapján elkeltek. Néhány kisegítő szálláshelyen tudunk még elhelyezni vendégeket Bükkszéken s Kiskörén. —Az utazási irodák milyen programokat kínálnak a verseny megtekintésén kívül? A vendégek tájékoztatásában kiemelt feladatot vállaltak. Az egész VB külföldi értékesítője az IBUSZ. Ennek ellenére a többi utazási iroda is sokat tesz, mindenki egy nagy lehetőséget lát ebben a rendezvényben a jövőre nézve, amit természetesen nem akarnak elszalasztani. Szilvásváradon idegenforgalmi információs központ működik majd, több nyelvű prospektusokkal, valutaváltással, de lesz sétakocsikázás, Eger by Night elnevezésű revüműsor, Királyi udvarok zenéje címmel komoly zenei koncert, valamint kamaraegyüttesek is bemutatkoznak, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A program augusztus 20-án a Park Szálló összes termében megrendezésre kerülő lovasbállal zárul. Végezetül még egy félreértést szeretnénk eloszlatni. Elterjedt olyan hír, hogy már nem lehet az eseményekre belépőjegyet kapni. Minden napra van még állóhely-jegy, sőt a nyitóra ülő is. A legérdekesebbnek ígérkező versenyszámra, a ma- ratonhajtásra pedig még több ezer belépő váltható. A jegyek értékesítésével az IBUSZ megyei irodája foglalkozik. Kis Szabó Ervin NEGYVEN EV UTÁN — MÁSODJÁRA Ukrán házaspár hevesi zarándoklata Nem hétköznapi történet. Az elmúlt év nyarán egy házaspár érkezett Hevesre a kelet-ukrajnai Kremejnoje községből, hogy az asszony itt elesett bátyja sírján elhelyezzék a kegyelet virágait. Nemrég ismét ellátogattak az emlékműhöz és azt tervezik, hogy gyermekeiknek is megmutatják az emlékhelyet, ahol Grigorij Uszov nyugszik. Vajon miért is ennyire egyedi ez az eset? Mi emeli ki a több száz, több ezer hasonló közül? Mert egy 1944-ben elesett szovjet katona hollétéről csak harminckilenc évvel később szereztek tudomást a hozzátartozók. Eddig tehát Grigorij egy volt a sok százezer névtelen közül. A család csak annyit tudott: eltűnt. Tavaly a Vöröskereszttől váratlanul megtudták, hol nyugszik. Fontos volt ennyi év után? Azóta eltelt negyven esztendő. De egy nemzedéknek szörnyű traumája volt a második világháború. A történet — mondhatják egyesek — még mindig szokványos. Háború, a fronton hősi halált halt fiú, eltűntnek nyilvánítás, majd valami véletlen folytán rátalálnak a nyugvóhelyre. Ebben az esetünkben az igazi érdekességet a folytatás adja. Negyven év múltán a már nyugdíjas testvér és férje útra kel az ismeretlen Heves felé. De ismeretlen volt számukra hazánk is. Kevés ugyanis egymás megismeréséhez a turistalátogatások rohanó nézelődése, kevés az útifilmek képeslapízű látványossághalmaza. Visszatérve az események menetéhez, Tatjana Hram- csihina, az elesett húga és Nyikolaj Hramcsihin, aki nem is látta sógorát, tavaly úgy indult el, hogy nem ismerte a nyelvet, az országot és annak népét. Az emlékműn akkor még nem is szerepelt az újonnan azonosított sorkatona neve sem. Néhány helybéli szívügyének tekintette a segítséget, s bekapcsolódtak a méltó megemlékezés megszervezésébe a párt helyi vezetői és a Rákóczi Termelőszövetkezet MSZBT-tagcsoportjának aktivistái is. Hramcsihinék ez évi látogatásakor már bemutatták nekik a termelőszövetkezet és a város életét is, megismertették a vendégekkel a megyeszékhely nevezetességeit. Természetesen nem maradt el az emlékmű megkoszorúzása sem, ahol már ott a bevésett név: G. I. Uszov sorkatona. Az idén negyven éve, hogy elesett Tatjana Iljicsi- na bátyja és negyven esztendeje, hogy Heves felszabadult. Ilyen évfordulóval kapcsolatban az ismételt látogatás, az egymás megismerése és megértése felé tett lépés volt. Azok a hevesiek, akik találkoztak, beszélgettek Hramcsihinékkel, valamit megérezhettek, megérthettek a szovjet emberek hétköznapjaiból, gondolkodás- módjából, s a házaspár is elviszi hírünket a nagyvilágba. A hevesiek vendégszeretete nyomán olyasmiről számolnak be otthon, ami többet ér, mint a legszínesebb prospektus, vagy film. Csontos Csaba Agria-bútor New Yorkba Az Agria Bútorgyár először vesz részt New Yorkban azón a nemzetközi szakmai kiállításon, ahol a szétszedhető bútorokat mutatják be. A HOME—ART külkereskedelmi vállalat szervezésében nyílik lehetősége az Agria Bútorgyárnak, hogy a nemrégiben elkészült bőr kanapémodelljét és elemes svédfalát elküldje a tengerentúlra, ahol remélhetően sikert arat, piacot talál a szeptemberi világkiállításon. Vass Frigyes és Kiss Antal kárpitosok munkáját ellenőrzi a műhelyvezető Senke Ferenc Utazásra kész az elemes svédfal (Fotó: Szántó György)
