Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-19 / 168. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. július 19., csütörtök 3* As ídö több, mint pénz Pazar pazarlásainkról , Furcsállom erősen a szá­momra véletlen formai egy­beesést pazar és pazarló szavaink között. Nyelvész barátom azonban kiokosít: igenis van közük egymás- .hoz. A kereskedik, ad. vesz, elad. vásárol értelmű szerb—borvát pazariti igé­ből a magyar nyelvben ie- lentésfe.ilődéssel alakuilt ki az eltékozol szavunk. Pazar­lóból a pazar, elvonással keletkezett a nyelvújítás •idején. Akkoriban azonban pazarló szavunk még azt is ijelentette: bőkezű. Ez idő tájt aligha jelenti ezt. Aki pazarol, az köny- nyelműen bánik javainkkal. Pazarolni mindent lehet: .időt, energiát. anyagot, pénzt, szaktudást. emberi hitet, értékeket. Régi igaz­ság. hogy az idő pénz. De az idő több mint a munka­erőnkért kapható pénz. Az idő pazarlása életünk pa­zarlása. A hazai telefon áldatlan- sága következtében egy számításból tudjuk — éven­te kétmilliárd perc megy veszendőbe. Több tízezer ember munkaideje ez éven­te. Időt rabol sok minden más is: a késve érkező vo­nat. a hivatal lassú ügyin­tézése. a szerviz, ha tologat­ja a határidőt. A Központi •Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban országos vizs­gálattal tárta fel annak ; okait. hogy mi kényszerít : magántermészetű ügyek in­tézésére munkaidőben. Az ökok listáján a laza munka- fegyelem mellett épp úgy megtalálni a hivatalok ru­galmatlan munkaidejét, mint az ügyintézés nehézkességét. Az is gyakori panasz, hogy a megjelölt időpontban nem érkezik ‘ meg a tüzelő, vagy -a; vásárolt bútor, a kémény­seprő vagy a háztartási gé­pek javítója. Mindennapos bosszúságok ísora; nemzeti társasjáték az idővel, természetesen má­sokéval. Zárás előtt negyed­órával az élelmiszerbolt eladói már takarítanak. Ilyentájt a vásárló az üzlet­ben már nemkívánatos sze­mély. Méltán bosszankodik is miatta; jogában érte sé­relem. S persze, hogy nem jut eszébe: maga is hason­lóképp cselekszik munkahe­lyén. Igazságérzete csak ak­kor tiltakozik, ha ő a szen­vedő fél. A hivatalban, asz­talánál, a munkapadnál. a postai kiszolgálóhelyen ma­gától értetődőnek tartja. s nem kötelességszegésnek, ha más idejével packázik. Jó ideje divatos a kifeje­zés: emberi tényező. E té­nyezőnek — mások mellett — meghatározó a szerepe a munkakultúra alakulásában. Tapasztalatok szerint van­nak munkahelyek, ahol el­képzelni sem lehet a lazí­tást. A szalagszerű terme­lésben dolgozók munkafelté­telei szigorúak, ott egyetlen ember kiesése azonnal fenn­akadást okozna. Csakhogy nem lehet minden munka- folyamatot hasonló módon megszervezni. Ráadásul mostanában kezdik felismer­ni, hogy a szalagszerű ter­melés külső kényszer, s nemcsak monoton, hanem kiiktatja az ember kezdemé­nyezését. Vannak országok, ahol emiatt arra kezdenek áttérni, hogy a munkacso­portok maguk szervezzék meg önmaguknak a rész­munkák elvégzését. Az eredmények várakozáson felüliek, mert az úgyneve­zett időtérképpel1 is támoga­tott csoportok teljesítménye jóval magasabb, mint ko­rábban volt, amikor még a szalag sebessége szabta meg munkaintenzitásukat. Döbbenetes adatot közölt egy ízben a tárca vezetője az ipari igazgatók egyik ér­tekezletén : „A szakértők sze­rint a termelés hullámzása évente mintegy 35—40 mil­liárd forint veszteséget okoz.” De mitől válhat hul­lámzóvá a termelés? Tudjuk a leckét: a lógástól, az anyaghiánytól, a szervezet­lenségtől, a munkaerőhiány­tól. Ezért az ellenőrzés fo­gyatékosságait szokták okol­ni. Csakhogy az ellenőrzés nem merülhet ki revizori búvárkodásban. Az ellenőr­zés ugyanis a vezetői mun­ka szerves része, más meg­fogalmazásban a termelést nélkülözhetetlenül segítő te­vékenység. A minap a Köz­ponti Bizottság ülésén érté­kelték a különféle kisvállal­kozások helyzetét, tevékeny­ségét, hasznát. Szóba került az is, hogy ott, ahol a mun­kát jól megszervezik, ahol érvényesül az anyagi ösztön­zés, ott nincs szükség any- nyi vállalati gmk-ra, mint másutt. „Nálunk még a takarékos­ság is pazarlást okoz”, — mondta a közelmúltban né­mi maliciával egy gazdasá­gi szakember. A készletgaz­dálkodás szigorú előírásait gyakorta úgy kerülik meg a vállalatok, hogy selejteznek. Még az is olcsóbb számuk­ra, mint leróni az óriási kész­letekért kirótt tetemes bír­ságot. Egy vidéki vállalatot két másikkal együtt több millió forintos gazdasági bírság megfizetésére kötelezték. A bírság oka: alibi-eladás. Az áru csak papíron mozgott, persze így is drágult, ahány­szor gazdát cserélt. A tete­mes különbözeiét pedig meg­fizetették a vásárlókkal. A Belkereskedelmi Kutató In­tézet szakemberei alig tu­catnyi cikket, illetve cikk­csoportot vizsgáltak meg és megállapították, hogy e kis körben egyetlen évben a pazarlás meghaladta a két­milliárd forintot. Vajon mennyi lehet az elkótyave­tyélt érték a több tízezerre tehető és a kereskedelem­ben kapható terméknél? Gépkocsi tulajdonosok a meg­mondhatói, hogy milyen ne­héz bizonyos alkatrészekhez hozzájutni. A műhelyekben jószerivel csere folyik és nem javítás. Hiába járna jobban az ügyfél is, a sze­relő is, a javításra nincs le­hetőség, hiányoznak hozzá az elemi alkatrészek. Húsz- forintos apró cikkecske hi­bája miatt nemegyszer több száz forint értékű nagyobb egységet 'kell kompletten cserélni. Ha e jelenség oka meglehetősen sokrétű is, mindenképpen szerepet ját­szik benne a kereskedelem­nek a nagyobb tételek ér­tékesítéséhez fűződő érdeke. Hol kezdődik a szocialis­ta ember? — tette fel a hallgatóságnak a kérdést né­hai tanárom. Maga felelt rá: ott, ha valaki nemcsak ott­hon kapcsolja le maga mö­gött a villanyt, ö jut eszem­be valahányszor a hibás, te­hát hamis célok felé irá­nyuló szabályozók bírálata kerül szóba. Persze nem ok .nélkül beszédtéma az érde­keltség és a takarékosság más feltételeinek hiánya. Csakhogy az emberek nem mindig és kizárólag anyagi érdekük szerint cselekszenek, elvégre lehet valaki önnön értékeivel szemben is fele­lőtlen. Jogos tehát a felte­vés, hogy a mainál hatáso­sabb anyagi érdekeltség is csak normális reformmal párosulva hozná el a kívánt hatást. Azt, hogy az érde­kek ne torzan jelentkezze­nek és érvényesüljenek. Azt tehát, hogy a valódi telje­sítmény kifizetődőbb legyen a látszatmunkánál, a valódi takarékosság a pazarlásnál. Fejér Gyula Szilvásvárad a lovasparádé előtt Ideiglenes éttermek — A bóvli kizárva — Készül a tojáspatkoló s az ostorkészitő is — Eger by Night — Minden szálláshely foglalt — Jegyek még kaphatók Megkezdődött a vissza­számlálás. Hamarosan már mindennek, mindenkinek a helyén kell lennie, hogy az augusztus 17-én kezdődő szilvásvárad! fogathajtó-vi­lágbajnokságnak megfelelő házigazdái lehessünk. Ahogy közeledik a megnyitó napja, úgy lesz egyre hosszabb a munkaidejük azoknak, akik az elképzelések, tervek meg­valósításán dolgoznak. Nem kevés feladat hárul a ven­déglátó szakbizottság tagjai­ra. ök kapták feladatul az étkeztetés, a kereskedelmi ellátás, a szálláshelyek biz­tosítását. Ezenkívül az uta­zási irodák szolgáltatásait is összefogják, ök biztosítják a leghíresebb külföldi és magyar szakemberek foga­dását, Habis Lászlótól, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes veze­tőjétől, a vendéglátó szakbi­zottság tagjától arról érdek­lődtünk, hogy hol tartanak az előkészületek ezen a terü­leten ? — Azzal kezdeném, hogy a meglévő, nagyobb meleg­konyhás éttermeket teljesen elfoglalják a versenyzők, a nemzetközi szövetség képvi­selői, a rendezők, valamint az újságírók. így olyan ideiglenes egységeket kell építenünk, amelyek kultu­ráltan biztosítani tudják a tömeges étkeztetést. Szilvás­váradon a fedett lovarda teljes udvarát befedjük, s étteremmé alakítjuk át, így ott egyszerre félezer ember étkezhet. Az 1200 négyzet- méter alapterületű étterem üzemeltetője a Felső-ma­gyarországi Vendéglátó Vál­lalat lesz. A kivitelezési munkák jól haladnak, ha* marosan átadják az építők a területet a pincéreknek, szakácsoknak és természete­sen a vendégeknek. A má­sik ehhez hasonló egység az Erdei vendéglő elnevezést kapta. Ez a Szalajkai úton épül. A Panoráma kapott megbízást az üzemeltetés­re, s azt vállalták, hogy ki­fejezetten magyaros specia­litásokkal, egytálételekkel várják az érdeklődőket. Egyszerre itt is 500 ember számára jut hely. Ehhez kö­zel, az autóbuszparkolóban büfésort alakítunk ki, ahol többek között az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdasági Bor­kombinát, valamint Heves és Borsod megye állami gaz­daságai árusítják termékei­ket. Ezenkívül helyet kap itt az áfész, az élelmiszer- kiskereskedelmi vállalat, és a ZÖLDÉRT is. A büfépa­vilonsortól nem messze egy sátorrendszert állítunk fel, ahol a megye termelő- szövetkezetei kínálják borai­kat, a sütőipari vállalat pék­süteményei közül lehet majd válogatni. Ebben a rendszer­ben kap helyet a megyére jellemző népművészeti aján­déktárgy-árusító, s kapha­tóak lesznek magyar és ide­gen nyelvű könyvek, fotó­cikkek, egyéb ajándéktár­gyak. Nyolc vállalat és szö­vetkezet árusít majd itt. — Továbbhaladva a far luban, egy újabb étkezési le­hetőséget teremtünk az is­kola udvarán, szintén sátor­tetős megoldással, ahol a Park Szálló várja vendége­it. Mindezeken kívül gondo­lunk a legfanatikusabb szur­kolókra is, akik egy pilla­natra sem akarják elhagyni a stadiont: ott is megszer­vezzük a mozgóárusítást. A maratoni napon a pálya mentén az akadályok köze­lében 25 sátrat állítunk fel, ahol szintén étel-, és ital­kiszolgálás lesz. A szilvásváradi élelmiszer- üzletek meghosszabbított nyitva tartással, s a Belke­reskedelmi Minisztérium­tól kapott többletalappal várják a vásárlókat. Az Akácfa utcában összesen nyolcvan elárusítóhelyet ál­lítunk fel, ahol elsősorban kisiparosok, magánkereske­dők, népi iparművészek kí­nálják majd termékeiket. A választékra jellemző, hogy a tojáspatkolótól a lószőr- fonóig, a szíjgyártótól a nye­regkészítőig, a kosarastól az ostorkészítőig szinte csaknem minden szakma képviselteti magát. Ugyanakkor kizárjuk a giccset, a bóvlit. A sátra­kat s a pavilonokat is úgy terveztettük, hogy azok egy­ségesek. küllemükben Is esz­tétikusak legyenek. — Mindez azt bizonyítja, hogy nem fogunk éhezni s szomjazni. Mi a helyzet a szállásokkal? Lehet-e még valahol szobát kapni? — Eger minden szállodá­ja és kollégiuma, a felsőtár- kányi KISZ-tábor, a válla­lati üdülők, a campingek, a fizető-vendéglátás szobái előrendelés alapján elkeltek. Néhány kisegítő szálláshe­lyen tudunk még elhelyezni vendégeket Bükkszéken s Kiskörén. —Az utazási irodák mi­lyen programokat kínálnak a verseny megtekintésén kí­vül? A vendégek tájékoztatá­sában kiemelt feladatot vál­laltak. Az egész VB külföldi értékesítője az IBUSZ. En­nek ellenére a többi utazá­si iroda is sokat tesz, min­denki egy nagy lehetőséget lát ebben a rendezvényben a jövőre nézve, amit termé­szetesen nem akarnak elsza­lasztani. Szilvásváradon ide­genforgalmi információs köz­pont működik majd, több nyelvű prospektusokkal, va­lutaváltással, de lesz sétako­csikázás, Eger by Night el­nevezésű revüműsor, Királyi udvarok zenéje címmel ko­moly zenei koncert, vala­mint kamaraegyüttesek is bemutatkoznak, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A program augusztus 20-án a Park Szálló összes termé­ben megrendezésre kerülő lovasbállal zárul. Végezetül még egy félre­értést szeretnénk eloszlatni. Elterjedt olyan hír, hogy már nem lehet az esemé­nyekre belépőjegyet kapni. Minden napra van még álló­hely-jegy, sőt a nyitóra ülő is. A legérdekesebbnek ígér­kező versenyszámra, a ma- ratonhajtásra pedig még több ezer belépő váltható. A jegyek értékesítésével az IBUSZ megyei irodája fog­lalkozik. Kis Szabó Ervin NEGYVEN EV UTÁN — MÁSODJÁRA Ukrán házaspár hevesi zarándoklata Nem hétköznapi történet. Az elmúlt év nyarán egy házaspár érkezett Hevesre a kelet-ukrajnai Kremejnoje községből, hogy az asszony itt elesett bátyja sírján elhelyezzék a kegyelet virágait. Nemrég ismét ellátogattak az emlékműhöz és azt ter­vezik, hogy gyermekeiknek is megmutatják az emlék­helyet, ahol Grigorij Uszov nyugszik. Vajon miért is ennyire egyedi ez az eset? Mi emeli ki a több száz, több ezer hasonló közül? Mert egy 1944-ben elesett szovjet katona hollétéről csak harminckilenc évvel ké­sőbb szereztek tudomást a hozzátartozók. Eddig tehát Grigorij egy volt a sok száz­ezer névtelen közül. A csa­lád csak annyit tudott: el­tűnt. Tavaly a Vöröskereszttől váratlanul megtudták, hol nyugszik. Fontos volt ennyi év után? Azóta eltelt negy­ven esztendő. De egy nem­zedéknek szörnyű traumája volt a második világháború. A történet — mondhatják egyesek — még mindig szok­ványos. Háború, a fronton hősi halált halt fiú, eltűnt­nek nyilvánítás, majd vala­mi véletlen folytán rátalál­nak a nyugvóhelyre. Ebben az esetünkben az igazi érdekességet a folyta­tás adja. Negyven év múl­tán a már nyugdíjas test­vér és férje útra kel az is­meretlen Heves felé. De is­meretlen volt számukra ha­zánk is. Kevés ugyanis egy­más megismeréséhez a turis­talátogatások rohanó néze­lődése, kevés az útifilmek képeslapízű látványosság­halmaza. Visszatérve az események menetéhez, Tatjana Hram- csihina, az elesett húga és Nyikolaj Hramcsihin, aki nem is látta sógorát, tavaly úgy indult el, hogy nem is­merte a nyelvet, az orszá­got és annak népét. Az em­lékműn akkor még nem is szerepelt az újonnan azono­sított sorkatona neve sem. Néhány helybéli szívügyének tekintette a segítséget, s be­kapcsolódtak a méltó meg­emlékezés megszervezésébe a párt helyi vezetői és a Rá­kóczi Termelőszövetkezet MSZBT-tagcsoportjának ak­tivistái is. Hramcsihinék ez évi láto­gatásakor már bemutatták nekik a termelőszövetkezet és a város életét is, megis­mertették a vendégekkel a megyeszékhely nevezetessé­geit. Természetesen nem ma­radt el az emlékmű megko­szorúzása sem, ahol már ott a bevésett név: G. I. Uszov sorkatona. Az idén negyven éve, hogy elesett Tatjana Iljicsi- na bátyja és negyven eszten­deje, hogy Heves felszaba­dult. Ilyen évfordulóval kap­csolatban az ismételt láto­gatás, az egymás megisme­rése és megértése felé tett lépés volt. Azok a hevesiek, akik találkoztak, beszélgettek Hramcsihinékkel, valamit megérezhettek, megérthet­tek a szovjet emberek hét­köznapjaiból, gondolkodás- módjából, s a házaspár is elviszi hírünket a nagyvilág­ba. A hevesiek vendégsze­retete nyomán olyasmiről számolnak be otthon, ami többet ér, mint a legszíne­sebb prospektus, vagy film. Csontos Csaba Agria-bútor New Yorkba Az Agria Bútorgyár először vesz részt New Yorkban azón a nemzetközi szakmai kiállításon, ahol a szétszed­hető bútorokat mutatják be. A HOME—ART külkeres­kedelmi vállalat szervezésében nyílik lehetősége az Agria Bútorgyárnak, hogy a nemrégiben elkészült bőr kanapémodelljét és elemes svédfalát elküldje a tenge­rentúlra, ahol remélhetően sikert arat, piacot talál a szeptemberi világkiállításon. Vass Frigyes és Kiss Antal kárpitosok munkáját ellenőrzi a műhelyvezető Senke Ferenc Utazásra kész az elemes svédfal (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents