Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-18 / 167. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 18., szerda 3. ee Öregek nyara ÉRTÉKELT: AZ ÉPÍTŐK MEGYEBIZOTTSÁGA Nagyító alatt a munkahelyi demokrácia Rendszerint kora tavasszal vagy késő ősszel szoktunk arról írni, hogy mennyire jó az idős embereknek ekkor menni az üdülőbe. Csend van, nincs túl meleg, valódi, pihenésre alkalmas időszak. Ez valóban igaz, ám van a dolognak egy másik oldala is. A már nyugdíjban lévő nagyszülőkkel rendszerint „számolnak” a fiatalok: rájuk számítanak, mint gyermekfelügyelőkre, mint gyermeknyaraltatókra. És a nagyszülő ezt rendszerint szívesen, örömmel is vállalja. Sok nagymama, nagypapa sértve is érezné magát, ha nem az unokájával tölthetné a nyár nagy részét. Vonatkozik ez városban, vidéken élő nyugdíjas, ám még jó egészségnek örvendő nagyszülőkre egyaránt. Ahol lehetőség és igény van rá, ne fosszuk meg ettől az örömtől sem az unokát, sem a nagyszülőt. De gondoljunk rá: a nyugdíjas jövedelem talán nem elég arra, hogy a nagyszülő hónapokon át gond nélkül ellássa az unokákat. Van, aki szégyellené elfogadni. Ott más megoldást kell találni. Megoldás lehet százféle is. Lehet hasznos ajándék (kávé-tea, ruhafélék változatos sora), lehet egy felajánlás is: biztosítjuk a nagyszülők őszi-téli üdülését. Erre a legtöbb aktív dolgozónak módja van saját vállalati üdülőjében, szakszervezeti üdülőben, de elképzelhető magánmegoldás is, sőt talán valamelyik szomszédos országba egy 5—10 napos utazást is befizethetünk „cserébe” szezon után. Az a legfontosabb, hogy ne állítsunk senkit kész helyzet elé. Ha eddig nem tettük meg, még most sem késő megbeszélni, hogyan képzelik a saját nyarukat, mit kérünk, s mit ajánlunk a számukra. Ne erőltessünk külföld di utazást, ha nehezen mozognak, de a gyereket se „sózzuk rájuk”, ha egészségük, vagy akár csak saját nyári programjuk nem engedi. Igyekezzünk úgy elrendezni mindent, hogy mindenkinek a lehető legjobb legyen. Ez sokszor nem könnyű, sokszor meg kell alkudni bizonyos kialakult helyzetekkel. A legtöbb idős szülő szívesen megtesz nyáron mindent az unokákért, de ne éljünk vissza ezzel, ne vegyük természetesnek az erre fordított fáradságot, a nagyszülő pedig, ha már felajánlotta, vagy akárcsak vállalta is az unokákat, ne éreztesse a saját gyermekeivel, hogy ő most „önfeláldoz”. Tudom: könnyű mindent így leírni, hiszen a papír türelmes, az élet — a napi kis dolgokban is — ennél sokkal bonyolultabb. Sokféle érzékenységre kell vigyázni, sokféle érdekeket kell egyeztetni. De hiszen, éppen erről szól az írás ... . S. M. Az Építők Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága nemfégiben jelentést készített arról, hogy a hozzájuk tartozó 13 vállalatnál miként érvényesül a munkahelyi demokrácia. Ha lehetne népszerűségi sorrendet felállítani a fórumok között, úgy a pálmát minden bizonnyal a termelési tanácskozások, munka- értekezletek vinnék el. Talán azért, mert ezek általában kisebb kollektívákat érintenek, s az emberek maguk között nyíltabbak, kötetlenebbek. A felmerült kérdések: például a bér, a terv, vagy a kitüntetések, a közösséget közvetlenül érintik. Ezekről bátran mondanak véleményt, hiszen a rendezvényen általában nem az első számú vezetők vesznek részt... A legnagyobb várakozás az első negyedévi tanácskozásokat előzi meg, hiszen a mérleg alapján a dolgozók ekkor kapnak tájékoztatást az előző év eredményeiről, a várható jövedelemszintről. Ennek ellenére e „megmozdulások” látogatottsága igen változatos képet mutat: a legtöbben ott jelennek meg, ahol munkaidőben szervezik. A dolgozók kérdéseire általában szóban válaszolnak, de a jegyzőkönyvek tanúsága szerint gyakoriak a Szerszámgépek egy sorban A Csepel Művek Szerszámgépgyárában öt saját gyártmányú, számjegyvezérléses szerszámgépből álló, ún. integrált gyártórendszer dolgozik. Itt készítik a csepeli szerszámgépek nagy sorozatú alkatrészeit. A termelékeny gyártórendszer méretpontos alkatrészgyártást biztosít. Képünkön a gyártórendszer (MTI fotó: Fehér József felv.) szakállas témák, illetve az általános, vagy kitérő válaszok. A munkahelyi demokrácia fórumai közé tartoznak a szocialista brigádvezetők tanácskozásán, a rétegtalálkozókon kívül a szakszervezeti taggyűlések, csoport- gyűlések. A hőskorban ezek a munka egyik központját jelentették, ma ott van nagyobb jelentőségük, ahol ez a legmagasabb fórum. Már vannak a bizalmi testületi ülésen olyan felszólalások, ahol a bizalmi nyugodt lelkiismerettel mondhatja, hogy előzőleg a csoport tagjaival egyeztetett. Ugyanakkor arra is akad példa, hogy a tagok nem tudják bizalmijuk, vagy még inkább helyettese nevét. Ezek a jelzések arra irányítják a figyelmet, hogy a választások előkészitését időben és megalapozottan kell elvégezni. A bizalmi csoportok, vezető bizalmiak ülései még nem tekintenek vissza nagy múltra, de hatásuk egyre erősebb. Fontos szerepet játszanak a tájékoztatásban, a kétoldalú információáramlás megszervezésében. Az szb és a bizalmi testületi ülések előkészítése, levezetése, értékelése már olajozottan megy. A vezetők véleményezése — noha nem ismeretlen a szakszervezeti munkában — még nem éri el a kívánt szintet, mert a véleményezést keverik például a minősítéssel. A felső vezetők munkájának értékelése színvonalas (hiába, érződik a tapasztalat), de akadnak még túl rövid, csak az eredménnyel, vagy csak a hibákkal foglalkozó nézetek. A középvezetőknél sokszor érződik a termeléscentrikus- ság, a minősítő főnök keze. Jó színvonalú vélemények készültek például a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, vagy a tervező vállalatnál, ugyanakkor előfordult olyan eset is, hogy a véleményezés ellenérzést, intrikát váltott ki. A demokrácia megvalósulásának alapvető feltétele, a megfelelő információáramlás. Jó kezdeményezés, hogy a tanácsi építők, vagy az Eternit a fórumokat ismeretközlésre, nevelésre, oktatásra is hasznosítja. Az Egri Közúti Építő Vállalatnál kísérletképpen a kitüntetésekre való javaslatokat írásban, név nélkül kérték, s ez aktivizálta a dolgozókat, ugyanakkor visszatetszést keltett, hogy a szabályoknak megfelelően a döntést nyílt szavazással, a termelési tanácskozás hozta meg. A gazdasági vezetők elismerik a munkahelyi demokrácia fórumainak fontosságát, az szb-titkárok szakértelmét. Ma már nemcsak a felső vezetők vannak tisztában a demokrácia kedvező hatásával, terjed ez a vélemény az „alsóbb” rétegekben is. Ugyanakkor fájlalják, hogy az egyenrangúságot nekik még ki kell vívniuk. Kedvezőtlen viszont, hogy egyes tisztségviselők iskolázottsága, képessége nem felel meg a követelményeknek. A vázolt hiányosságok egyben a követendő célokat is megjelölik. Fontos a középvetők oktatása, jogkörének bővítése. A szakszervezeti tisztségviselők, testületek feladata, hogy a szabályzatok szellemének és betűjének megfelelően dolgozzanak. Gondoskodni kell arról — állapította meg a megyebizottság — hogy a termelési tanácskozásokon a vállalat- vezetés és az szb mindig képviselve legyen. A vezetők véleményezésével kapcsolatos tapasztalatokat kibővített értekezleten értékeljék, s a szükséges feladatokat fogalmazzák meg. Fazekas Eszter Több párhuzamos folyamat egy időben Hazai számítógépes rendszervezérlők sorozatban KÉMIA A MEZŐGAZDASÁGBAN Lassú felzárkózás Hazai fejlesztésű számító- gépes rendszervezérlő készülék sorozatgyártását kezdték meg az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában. A berendezéshez négy mikroszámítógép. képernyős kijelző és mágneslemezes háttértároló tartozik. továbbá speciális nyomtató-ki író berendezés és szabvány mérő- készülékek is csatlakoztathatók hozzá. A számítógép — amelynek programozó nyelve a széles körben elterjedt BASIC — egyaránt alkalmas műszaki tudományos számításokra. a mérnöki tervező- munka számítógépes segítésére és bonyolult, automatikus mérőrendszerek vezérlésére. Az ÉMG 777 típusú készülékből tavaly gyártották le az első 30 darabot, ezek kipróbálása sikeresnek bizonyult. így a tapasztalatokat figyelembe véve elkezdték a sorozatgyártást. Szakemberek szerint a hazai fejlesztésű, kevés tőkés országiból származó alkatrészt tartalmazó számítógép hasznosításának tényleges lehetőségéit még nem mérték fel igazán. Pillanatnyilag a felhasználók — például az Országos Mérésügyi Hivatal, a Villamosipari Kutatóintézet — elsősorban mérőműszerek vezérléséhez alkalmazzák. A berendezés emellett számítógépes tervezésre is jól használható: a Budapesti Műszaki Egyetem Hő- és Rendszertechnikai Intézetében például a különböző elektronikus készülékek hőtechnikai méretezését végzik a készülékkel, amely működés közben az egyes elektronikus alkatrészeik optimális elrendezését és a szükséges hűtőberendezések elhelyezését tervezi meg. A mérnöki munka sok területén alkalmazható a készülékhez tartozó speciális számitógépes programcsomag, amely lehetővé teszi különböző testek — például épületek — számítógépes térbeli tervezését és a tervezett objektum képernyős megjelenítését. A készülék fő erőssége a hazai fejlesztéseknél ma még egyedülálló és nemzetközi összehasonlításiban is korszerűnek számító négy mikroszámítógépből álló multiprocesszoros felépítése. Ser gítségével több párhuzamos folyamat egy időben lejátszódhat például miközben a főprocesszor elvégzi az adatok kiértékelését, végrehajtja a szükséges számításokat addig a display processzor folyamatosan megjeleníti, a képernyőn a pillanatnyi — grafikus vagy adatszerű — eredményt. A most megkezdett soro- zátgyártás darabjait előreláthatóan belföldi felhasználók állítják majd üzembe, de tárgyalások folynak külföldi értékesítésről is. Egyes előrejelzések szerint hazánkban az ezredfordulón mintegy 8 százalékkal kisebb lesz az egy főre jutó mező- gazdasági terület, mint napjainkban. Ebből persze az is következik, hogy legalább ennyive» több élelmiszert kell termelni ahhoz, hogy a mostani, kedvező élelmiszer-ellátást megtarthassuk. Ez azonban nem is elég. hiszen az agrártermékek jelenleg is a népgazdasági export jelentős hányadát adják. Úgy tűnik, ez később sem változik, hiszen a világban eladható az élelmiszer. A derűlátásra mindenekelőtt az ad okot, hogy a világ népessége növekszik, az ezredfordulón mintegy 6,5 milliárd ember él majd a földön. Ezzel szemben a mezőgazdasági terület az 1,48 milliárd hektárról 1.54 milliárd hektárra növekszik. tehát csak négy százalékkal lesz több. E számok jelzik, hogy az élelmiszerre a következő évtizedekben is nagy szükség lesz. Élelmiszer és ipari nyersanyag Az agrártermelés bővítésének másik lehetőségét az adja, hogy a növényi termékek a világ egyre növekvő energia éhségének -mérséklésére is alkalmasak. A biomassza ugyanis nemcsak élelmiszer, hanem a következő évtizedek szerves kémiai iparának nyersanyag is lehet. Az agrártermékek piaca tehát bővíthető, de ezt csak akkor érhetjük el. ha a termelés is növekszik. Mostanáig kedvezőek a tapasztalatok. Az elmúlt tíz esztendőben a mezőgazdaság termelése 56 százalékkal. az élelmiszeriparé 48 százalékkal. az erdőgazdálkodásé 47 százalékkal növekedett. Ebben az időszakban világszerte hazánk érte el a legnagyobb fejlődést az egy főre jutó kenyérgabona-. hús-, tej- és tojástermelésben. Mindezek alapját a termőföld jelentette. Annak észszerű hasznosítását úgy érhettük ei hogy közben emelkedett az ipari eredetű anyagok felhasználása. Ezt egyebek között jelzi, hogy tíz esztendő alatt a mező- gazdaság termelőeszköz-felhasználása 60 százalékkal növekedett, de ezen belül kétszeresére nőtt az ipari eredetű anyagoké. A termelési költségek Nemrégiben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tartott vegyészkonferencián azt vizsgálták kutatók és gyakorló szakemberek, hogy a kémiai eredetű anyagok miként segíthetik a mező- gazdasági termelés fejlődését. Tény: tíz év alatt a műtrágya-felhasználás 150 kilóról 293 kilóra emelkedett, s ugyanebben az időben négy kilóval nőtt a növény, védőszer-felhasználás, s elérte a 12 kilót hektáronként. Tavaly már 9,3 miilliárd forint értékű műtrágyát szórtak ki a gazdaságok földjeikre, és 8 milliárd farin- értékű növényvédő szert permeteztek ki. Nem vi tartható, hogy a kémia tudománya és vegyipari gyakorlata naponta jelen van a mezőgazdasági üzemekben. Ezt egyébként érzékelik a szakemberek a termelési költségek számba, vételekor is. A kukoricatermelés költségeinek ugyanis 28 százalékát a műtrágyázás. 17 százalékát a növényvédelem adja, tehát, a kémiai anyagok csaknem felét jelentik a termelési költségeknek. Visszatérő gondok Ahhoz, hogy a növények hozamát a jövőben is növelni tudják a gazdaságok, a magas biológiai értékű fajtákon kívül ki kell elégíteni tápanyagszükségletüket. meg kell védeni a növényeket a kórokozóktól és a kártevőktől. Ezt persze jó) tudják a szakemberek, hiszen a közepes méretű termelőszövetkezetekben. állami gazdaságokban is tucatnyi a diplomások száma, kellően felvértezettek a termeléshez szükséges szakismeretekkel. A kérdés sokkal inkább az: képesek-e kamatoztatni szaktudásukat? Mert az ismeretek vajmi keveset érnek, ha nincsenek szinkronban a gyakorlattal. Másképpen fogalmazva: hiába tudják a szakemberek pontosan, melyik növényt milyen növényvédő szerrel lehet legjobban megvédeni a károsítóktól. mennyi műtrágyát kell kiadagolni a leggazdaságosabb termeléshez. ha ezeket a kémiai anyagokat nem tetszésük szerint szerezhetik be. Az pedig szakmai körök, ben közismert, hogy a legkeresettebb növényvédő szerekből kevesebb van a szükségesnél, helyettük kevésbé hatásos szereket kénytelenek használni a gazdaságok. Tavaszonként visszatérő gond az is. hogy a műtrágyák választéka nem igazodik a termesztett növények igényeihez. Sok műtrágya elpazar. lódik, mert nincs elegendő tárház, elavultak a műtrágyaszórás gépei. A tudomány és a termelés szakmai igénye tehát előbbre tart a jelenlegi gyakorlatnál. Az egyeztetés, a lemaradás megszüntetése pedig sürgető szükségszerűség, hiszen a jelenleg kedvező élelmiszer-ellátás fenntartása és az export további bővítése ezt megköveteli. V. F. J.
