Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-15 / 165. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 15., vasárnap 3. Kölcsönök a kistermelés fejlesztésére Pártunk és kormányunk sokféleképpen segíti, támogatja a kistermelőket és a kisipart. A következőkben tájékoztatunk a támogatás néhány fontosabb módozatáról. Merőgazdasági termelési kölcsönök Mezőgazdasági kistermelőknek kell tekinteni az állami támogatás szempontjából a háztáji és kisegítő gazdaságokat, valamint az egyéni termelőket. Az állami támogatás tekintetében a mezőgazdasági szakcsoportok közös mezőgazdasági tevékenységére a mezőgazda- sági nagyüzemekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák. A mezőgazdasági szakcsoportok tagjai háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságuk után, a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó rendelkezések szerint részesülnek állami támogatásban. Például bogyós gyümölcsös telepítéséhez csökkentett áron vásárolhatnak szaporítóanyagot, ha legalább 500 négyzetméternyi terület teljes termésére három évre termékértékesítési szerződést kötnek valamelyik mezőgazdasági nagyüzemmel (állami gazdasággal, termelőszövetkezettel ; áfész-szel; zöldség-, gyümölcsértékesítő szövetkezeti vállalattal; konzerv- vagy hűtőipari vállalattal). A mezőgazdasági kistermelők a nagyüzemekkel azonos mértékű támogatásban részesülhetnek a nagyüzemi ültetvényekhez csatlakozó telepítéseikhez. További kedvezmény, hogy a kistermelő fóliasátor létesítéséhez szükséges fóliát és előre gyártott vázszerkezetet (akár fémből, akár műanyagból) 40 százalékkal csökkentett fogyasztói áron vásárolhat. Ennek előfeltétele, hogy a fólia alatt termelt zöldség értékesítésére hároméves szerződést kössön az áfésszel, illetve valamelyik mezőgazda- sági nagyüzemmel vagy más forgalmazó vállalattal. Az intenzívebb gazdálkodósért Napjainkban mindenütt előtérbe kerül az intenzívebb gazdálkodás követelménye. Ezt szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a mező- gazdasági kistermelők a kerti traktor (7,5 kW teljesítményig) és ennek a mező- gazdasági termelést szolgáló munkagépei (talajművelő, vető-ültető, növényvédő és terménybetakarító munkagépek, valamint utánfutók), a motoros kapa, a terménydaráló és -morzsoló, a motoros permetező és porozó, a szecskavágó, továbbá a háti- és targoncás permetező, valamint a fejőgép beszerzésekor 20 százalék támogatásban részesülnek. A mező- gazdasági nagyüzemekkel azonos támogatás illeti meg a kistermelőket a műtrágya, a növényvédő és a gyomirtó szerek beszerzésénél. Mezőgazdasági termelési kölcsön egyébként minden olyan személynek nyújtható, aki mezőgazdasági művelésre alkalmas területtel (háztáji gazdasággal, kerttel, udvarral, bérleménnyel) rendelkezik és ezen — akár saját fogyasztásra, akár értékesítésre — termel valamit. Kölcsön nyújtható állat, állattáp, takarmány beszerzésére; gyümölcs, szőlő telepítésére, felújítására; legfeljebb 6 négyzetméteres szerszámkamra, továbbá kút létesítésére; palánta, növényvédő szerek, műtrágya, fóliasátor (az ehhez szükséges fűtő- és öntözőberendezések, szerszámok) beszerzésére; állatférőhely létesítésére, kialakítására; gyümölcstároló építésére (1500 négyzetméter termőföld terület felett 12 négyzetméterig) a költségvetés szerinti összeg 70 százalékáig, ám legfeljebb 25 ezer forintig terjedő ösz- szegben; mezőgazdasági kisgép beszerzésére a vételár 70 százalékáig, 25 ezer forintig (szerződéses termelés ese tén 50 ezer forintig). E kölcsönök lejáratát a megtérülés idejétől függően állapítják meg, maximum 5 évben; az évi kamat nyolc százalék. Vannak kedvezményes kölcsönök is. Így nagyüzem által szervezett termelés esetén az említett célokra 50 ezer forintig engedélyezhető kölcsön, több összefüggő hitelcélok esetén pedig 100 ezer forintig. Ilyen, évi hat százalék kamatú kedvezményes kölcsönt igényelhetnek méhész szakcsoportok, valamint kisáruterme- lők az Állatforgalmi, valamint az Állattenyésztő Vállalattól történő tenyészüsző vásárlására. Kisiparosoknak nyújtható hitelek Azok a kisiparosok, akiknek érvényes iparigazolványuk (kisipari működési engedélyük) van, tevékenységük folytatásához kölcsönt vehetnek igénybe új üzlet építésére (50 százalékos saját erő mellett legfeljebb 200 ezer forintig) meglevő üzletük korszerűsítésére (50 százalék saját erő mellett 100 ezer forintig). Hasonló feltételek mellett lehet kölcsönt igényelni gépek, szerszámok, berendezések vásárlására; fuvarozási és egyéb szállítási célra szükséges új és használt teherszállító s egyéb járműre. Ipari tevékenységhez teherszállító, személyszállításhoz pedig új és használt személygépkocsira, úgy hogy a beszerzési költség legalább 50 százalékának saját erőből történő előteremtése mellett maximum 40 ezer forintig terjedhető összeget, nyersanyag árukészlet beszerzésére a költségek 40 százalékának saját erőből való biztosítása esetén legfeljebb 100 ezer forintig terjedő összeget vehetnek fel kölcsönként. A kölcsönök lejáratát a cél jellegétől, valamint a megtérülés várható idejétől függően állapítják meg; a kölcsönök kamata új üzlet építésénél évi 11, egyéb esetben évi 12 százalék. — UL — Hőszigetelt ajtók Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat újfajta bejárati ajtót fejlesztett ki, amely a legszigorúbb hőtechnikai követelményeknek is megfelel. Az ajtót hőszigetelő betéttel látták el, és gondoskodtak arról, hogy az illesztési hézagokat rugalmas tömítőszegély zárja el, s ezeken a réseken télen ne juthasson be a hideg levegő vagy az ajtóra csapódó eső a lakásba. Az újfaja ajtó lényegesen csökkenti a fűtési energiaveszteséget, ám a kellő vastagságú hőszigetelés télen megakadályozza az ajtólap bepárásodását is. Az ajtólapot színes vagy fautánzatú erezéses bevonattal, valamint függőleges és vízszintes lécezéssel díszítik, s már a gyárban két biztonsági zárral látják el. Az új termék gyártására a vállalat zuglói gyárában készültek fel, s a jövő hónapban kezdik meg a nagyüzemi termelést. Az idén ezer, jövőre mintegy 3000 ajtólapot készítenek. TERMÉSZETÓVÁS AZ ÁLLATVÉDELEM IS Vadaskerti sóhajok — Párádon „Állati” tűnődések A hegyvidék lábaihoz kuporodó településen járva önkéntelenül is eszébe jut a bámészkodónak Róna Emi bájos meséjének kezdő sorai: „Mátra alján, falu szélén, lakik az én öreg né- ném...” Napjainkra már hamisítatlan üdülő- és szanatóriumközpont lett a néhai Károlyi-uradalom. S a hegyvidéki nyaralók megkapó szépségében „parádézik” az üdülők faluja — Párád. Jó néhányan emlegetik a visszatérő vendégek közül a strandi sétány elkerített kis vadaskertjét is, ahol a terebélyes tölgyek, lucfenyők árnyékában, szemben a Ká- rolyiné „pletykafájával”, őzek, muflonok, mókás mókusok, pompázatos tollú pávák kedves kompániájában gyönyörködhettek kicsik és nagyok. Aki mostanság jár erre, s ellátogatna régi erdei „barátaihoz”, bizony csalódik. Már jó ideje nem hajszolja a fürge mókus a kereket, nem találja a csiga- szarvú muflont sem a jászol mellett, s hiába keresi a díszes pávát is. Csupán egy szomorú setesuta őzgida rugdossa, turkálja a lehullott leveleket, tobozokat. E sorok írója is szomorúan konstatálta a megváltozott körülményeket, s az okokat a helybéli erdészet illetékesétől kérdezte volna. Ám, ott úgy tájékoztatták, hogy a kis vadrezervátum a szanatórium gazdasági osztályához tartozik. Meglepő, hogy egy kisebb fajta állatkertet szigorú gaz- dászok gondozzanak, ám Vi- zér Lajos gazdasági osztály- vezető nem holmi száraz lelkű számszaki „szaki”, hanem igazi, meleg szívű állatbarát. Akárcsak a szanatórium főorvosa, dr. Tóth Sándor. Megtudtuk, hogy a régi hagyományokat kívánták feleleveníteni, hiszen Párádon és Sándor-réten mindig is volt vadaskert. ö a hatvanas évektől kezdve fogadták be azokat az állatokat, amelyeket az erdőjáró vadászok bíztak rájuk. Még a hét végén sem mulasztották el etetésüket, s mindig volt friss ivóvíz a vályúban is. A tollas- és bundás lakók szinte már hozzátartoztak a szanatóriumhoz. Reggelente az épületek erkélyére nem egyszer fel-felröppent a sze- lid páva, amelyik fészekrakás után a pihés apróságokat is a vadaskertbe hozta. Hangos gurukkolással ébresztette a beutaltakat. De az állatbarát szanatórium vezetősége befogadta a „szalonkabátos” fecskéket is, erről mind a mai napig tanúskodik az árkádok alatti számtalan fészek, amelyek alá a higiénia érdekében dobozokat tettek. Aztán megkezdődött a pusztulás... A barátkozó muflont egy „jó lelkű" látogató cigarettacsikkel etette meg. A házimadárrá kezesedéit pávát egy éhezéstől, csavargástól elvadult kóbor kutya falta fel, s hasonló sorsa lett az őzeknek és vadkacsáknak is. Qk egyedül a mókust engedték szabadon, miután felnőtt. Szomorúan csóválja a fejét dr. Tóth Sándor, hiszen intézményük „díszei” hozzátartoztak a lelki terápiához. Természetesen ha hozzájutnak, szeretnének új, két- és négylábú lakókat letelepíteni. — De azért, hogy rájuk is ez a sors várjon? — teszi hozzá mogorván a diskurzus végén az igazgató. ★ Nem árt elgondolkodni a hallottak felett, úgy véljük, már-már tipikusnak nevezhető a parádi probléma. Aligha lehet elfelejteni azt a lehangoló és megdöbbentő nemtörődömséget, ahogyan nagyon sokan bánnak megunt kedvenceikkel. Korábban azt hihettük volna egy-egy állatkerti séta tapasztalata alapján, hogy az ötnapos rhunkahét csak a szerencsétlen foglyokat érinti. Hiszen a vályúk egy- egy szombati vagy vasárnapi látogatás során puskapor- szárazak, látni, hogy hétvége. Lehet, hogy úgy gondolkoznak, egyen az oroszlán majd hétfőn? Ám az állatkerti lakók életénél sokkal sanyarúbb sorsok is vannak. Egy-egy szabad hétvége áldozatai azok a korcs és fajtiszta ölebek is, amelyek acsargó, vicsorgó karavánjával a mátrai utak mentén találkozhatunk. Talán néhány nappal korábban még pátyolgatta, simogatta a kedvencet a gazdi, aztán elunva, vagy csak szeszélyből egy vasárnap délután kilökte az autóból az útpadkára. Ezek után aligha csodálkozhatunk és vádaskodhatunk az állatokra, hogy a kiéhezett ölebekből a hegyi falvak baromfiudvarainak és vadaskertiéinek vérebe lett. Akárhogy is nézzük és szépítjük önmagunk előtt, állatkínzásról van szó. S ez aligha intézhető el a hivatalukat ellátó „precíz” sintérek- kel. Ideje volna nekünk, embereknek saját magunk érdekében is változtatni állattartó szokásainkon — amíg nem késő! Soós Tamás M űanyag szennyvíztisztító A Fővárosi Műanyagipari Vállalat a hazai gyártók között elsőként alakított ki kommunális szennyvíztisztító berendezést vasbeton vagy fém helyett műanyagból. Az üvegszál erősítésű poliészter tartály és a hozzá tartozó műanyag vezetékek könnyen szállíthatók és telepíthetők akár a föld felszíne alá vagy fölé, s nagy előnyük az is, hogy nem korrodálnak. A műanyag berendezés — teljesítményétől függően — napi 5—100 köbméter szennyvíz tisztítására alkalmas. Ez elegendő egy kisebb település vagy üdülők, különféle intézmények szennyvíztisztítási gondjainak megoldására. A berendezést olyan helyekre tervezték, ahol nincs csatorna, s a szennyvizet eddig emésztőben gyűjtötték, majd elszállíttatták. A berendezés a hagyományos biológiai tisztítókhoz hasonlóan működik: először leülepítik a szilárd anyagokat, majd a baktériumok lebontják a szennyeződéseket, s végül összegyűjtik az iszapot. Mindezt azonban már a hasonló konstrukcióknál kevesebb energia felhasználásával végzi el az új berendezés, mert kompresszor helyett műanyag propellerrel juttatják be a baktériumokat éltető oxigént. A Fővárosi Műanyagipari Vállalat a hatvani Lenin Mgtsz-szel közösen kísérletekbe kezdett a berendezésben megtisztított szennyvíz hasznosítására. Azt vizsgálják, hogy milyen hatékonysággal lehet az öntözést föld alatti csővezetéken, a megtisztított vízzel helyettesíteni. Ezt a kísérletet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is támogatja anyagiakkal, a szennyvíztisztító rendszer alkalmazására pedig a Víz- gépészeti Vállalattal társult a Fővárosi Műanyagipari Vállalat. A HÁZIASSZONYOKNAK... A Hatvan és Vidéke ÁFÉSZ kisteleki húsüzemében több tucatnyi házias jellegű húsipari termék készül. A zsír sem megy veszendőbe: évente több mint kétszáz mázsát töltenek üvegekbe a Csemege Kereskedelmi Vállalat megrendelésére. Felvételünkön: Sármány János né munka közben (Fotó: Szabó Sándor) A FÜZESABONYI ÁLLOMÁSON Vagondézsmáló vasutasok — Az egri vasútállomáson vagyok raktámok. Feladataim közé tartozik többek között a rendező pályaudvarra érkező olyan vasúti kocsik ellenőrzése, amelyeken nincs ólamzár, vagy az megsérült. Egy május végi reggelen így futott be Füzesabonyból egy vagon. Az ajtótérben valamennyi raklap sértetlen volt, de a kocsi végében öt doboz 5—5 kilogrammos csomagolású szeg hiányzott. Néhány nappal később azt vettem' észre, hogy az őszibarack gyümölcslevet tartalmazó szállítmányt dézsmálta meg valaki — ebből a bejelentésből, majd tanúvallomásból derült fény a teherszerelvé- nyekből árukat el-elemelge- tő vasutas társaság tetteire. A füzesabonyi MÁV-állo- más 2-es számú őrhelyén dolgozók közül a 30 éves nagyközségbeli Czeglédi István és három munkatársa a vizsgálat során beismerte az elkövetett bűncselekményeket — Még az elmúlt év telén figyeltünk fel rá egyszer — mondta kihallgatásakor a rendőrségen a lopások miatt korábban már többször felelősségre vont kocsirendező —, hogy a hetedik vágányon lévő tehervonat egyik kocsijában kerékpárok vannak. Mivel könnyen hozzáfértünk, különféle alkatrészeket szereltünk le a biciklikről, s vittük haza azokat, A lopássorozat — legalábbis a tettesek vallomása szerint — így kezdődött. Az idén áprilisban vagonokon szállított kombájnok kínálták az újabb alkalmat a tol- vajlásra. — A mezőgazdasági gépek fémből készült szerszámosládáit valaki már előzőleg feszegette, csak be kellett nyúlni a különféle eszközökért — emlékezett vissza az esetre a két bűntárs, a szintén 30 éves, mezótárkányi Weisz László tolatásvezető és a 25 éves mezótárkányi Németh Ferenc kocsirendező. A nyúlkálás persze, nem lett volna kötelező. Mint ahogy a gyanúsítottak azt sem gondolták végig, mi a várható következménye a heccnek: eltulajdonítanak pár karton tasakos tésztát, megfőzik és megeszik. Az egyeki 35 éves Farkas Lajos az említetteken túl permetezőgépek és talicskák kerekeit is leszerelte, mondván, hátha jók lesznek otthon valamire, ö egyébként még az őrhely kitakarítására elkért cirokseprűket is hazavitte kis családjának. Az egyik vagonból eltűnt több tasak bécsifehér festék, valamint egy tartálykocsiból kiszippantott több liter normál- benzin ellopása, már csak tetézése volt a törvénytelen cselekedeteknek. A társadalmi tulajdonban okozott kár — megközelítően • 12 ezer forint — valójában nem tűnik tetemesnek, s jelentős része meg is térült az eddigi eljárás során. Veszélyessége azonban — főleg mert ki tudja meddig folytathatták volna bűncselekmény-sorozatukat az elkövetők, ha véletlenül nem derül fény tetteikre — tagadhatatlan. Annál is inkább, mivel éppen olyan emberek engedtek a csábításnak, akiknek elemi kötelességük lenne a közvagyon megóvása. A füzesabonyi rendőr- kapitányság befejezte a vizsgálatot, s az ügyet vádemelési javaslattal átadta az ügyészségnek. Czeglédi Istvánnal és bűntársaival szemben dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás miatt folytatódik az eljárás. Sz. Z.