Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-14 / 164. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 14., szombat 3. A NÉPÚJSÁG KÉRDEZ — VÁLASZOL DR. SZLAMENICZKY ISTVÁN, A SZÖVOSZ ELNÖKE Mi változik az áfészeknél? Alig múlt egy esztendeje, hogy a Minisztertanács értékelte a fogyasztási szövetkezetek munkáját, s tevékenységi körök bővítésére, a falusi életkörülmények további javítására biztatta e szektor 3,3 milliós tagját, 180 ezer dolgozóját, a megyei és országos érdekképviseleti szervek vezetőit, szakembereit. A közelmúltban az MSZMP Heves megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága is áttekintette az AFÉSZ-ek munkáját. Arra kértük dr. Szlamenicky Istvánt, a SZÖVOSZ elnökét, hogy összegezze a kormánytól kapott útmutatás végrehajtásának tapasztalatait, tekintsük át, milyen örömök és gondok foglalkoztatják napjainkban a nagy mozgalom tagságát. A gyöngyösi modellház — a Kékes Szövetkezet ötlete — a lakótelep „szolgáltatásínségét" enyhíti — Közismert, hogy tavasz- szal tagértekezleteket. részés küldöttgyűléseket tartottak az áfész-eknél. Milyen tapasztalatokkal zárultak e tanácskozások? -Mi volt az emberek véleménye az országos és 1helyi 'tennivalók végrehajtásának menetéről, általában a mozgalom helyzetéről? — Több mint egymillió ember vett részt e tavaszi párbeszédeken. s mintegy 60 ezren szólaltak fel. illetve mondtak véleményt, többek lcözött Heves megyében is. Azt hiszem, e számok önmagukban is jelzik a tagértekezletek, rész- és küldöttgyűlések súlyát és szerepét! Amint várni lehetett — a kormánytól kapott útmutatás szellemében — sürgették, hogy bővíteni kell az élelmiszerek és más napi cikkek kínálatát, állást foglaltak amellett, hogy korszerűsíteni kell az üzlethá. lózatot. Leszögezték, hogy — a helyi árualap bővítése céljából —• fokozni kell az áfész-ék termelésszervező tevékenységét. Szükségesnek tartották, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a fogyasztói érdekvédelem és a tulajdonosi ellenőrzés, már csak aizért is. mert terjednek az új üzemeltetési formák. Elismerően szóltak a mozgalom eredményeiről, s ha kritikára került sor, szinte mindig elsőbbséget kapott a helyi megoldás, az összefogás. Ami újszerűén hatott számunkra. s igen örvendetes volt: szinte min. denütt szorgalmazták a kereskedelmi dolgozók telje- sítményarányosabb megbecsülését. — Aránylag kevés szó esett még a szövetkezetek gazdálkodásának helyzetéről, menetéről, az ezzel kapcsolatos teendőkről. Véleménye szerint mik most a legfontosabb tennivalók? — Az idén is intenzív, hatékony gazdálkodást kell folytatni a szövetkezetekben. el kell érni. hogy csők* kenjen az alacsony hatékonyságú áfész-ek száma. Minthogy 1984_ben is növekszik az árualap, s ez élesedő versenyt jelent, offenzív és nyereségorientált üzletpolitikára van szükség. Jobban ki kell használni azokat az előnyöket, amelyek a nagykereskedelmi és az iparvállalatokkal kialakított együttműködésben rejlenek. beleértve a szövetkezeti áruházi Lánc, a Skála- Coop. valamint a nagykereskedelmi joggal felruházott 70 áfész kínállta lehetőségeket is. A jövőben is arra kell törekedni, hogy — különösen a vendéglátás, a zöldség- és gyümölcskeres* kedelem szférájában — terjedjenek az új üzemeltetési formák. Megjegyzem, hogy már 1400 kiskereskedelmi üzletünk és 3200 vendéglátó egységünk működik az új érdekeltségi rendszerben, nagyobb részük gazdaságosan. — A beszélgetések során gyakran szóba kerülnek a lakás-, illetve a takarékszövetkezetek ügyes-bajos dolgai is. 'Mi foglalkoztatja őket napjainkban? — A lakásszövetkezeteket például az, hogy hamarosan elkészül a 250 ezredik szövetkezeti lakás, meg persze az is, hogy az állami lakásépítés csökkenő részaránya miatt nagyobb szerep vár erre a lakásépítési formára. Egyetértek azzal, hogv több támogatást érdemelnek, ezért hasznos lenne, ha a vállalatok és a tanácsok az építkezés egész időszakára — a telek kialakításától kezdve az új otthon műszaki átadásáig — kiterjesztenék a segítség- nyújtást. — A takarékszövetkezetek betétállománya ma mintegy 27 milliárd forint. A hagyom mányos funkciók betöltése mellett bővítik a szolgáltatásaikat. Népgazdasági érdek, hogy a hitelezés során kiemelten támogassák a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésbővítő tevékenységét, s természetesen a lakosság áruvásárlási törekvéseit.-'Es a külkereskedelmi munka? — Bár nem ez az elsődleges szövetkezeteink, vállalataink. a zöldértek tevékenységében, a jövőben mégis nagyobb súlyt kell helyezni rá, hiszen ezt várja tőlünk a népgazdaság A szövetkezeti külkereskedelem egyébként tavaly 250 millió dollárhoz, és mintegy 407 millió rubelhez juttatta a népgazdaságot. Nagyobb részt mezőgazdasági termékeket — például nyulat, tollat libát és egyéb baromfit zöldséget, gyümölcsöt és mást — exportálnak, de — igen helyesen — foglalkoznak az ún. kistételű cikkek — csillagszóró, fakanál, madáretető, szőnyeg stb. — kivitelével is. Áz egész külkereskedelem javára válna, ha a szövetkezeti külkereskedelmi vállalatok — a Hungarofruct, Hungarocoop, Mavad — intenzívebb információs. termelői és áruforgalmi kapcsolatot építenének ki szövetkezeti partnereikkel. Meggyőződésem, hogy az anyagi érdekeltség fokozásával és más intézkedések révén tovább bővíthető a tőkés export, s 8—10 százalékos forgalom, növekedést tudunk elérni a szocialista országok szövetkezeti szerveinél is. — Igen vegyes véleményeket haliam ‘a <szövetkezeti üzlethálózatról: gyakori a dicséret, de Ioz elmarasztalás is. Mi érről a Véleménye? — Való igaz. elismerően szólnak a szövetkezeti áruházi láncolat fejlesztéséről, a kritika éle főként a falusi boltokra irányul. Nos — minthogy az áruházi láncolat kialakítása nagyobbrészt befejeződött — elsősorban a községek felé fordulunk, s 1986 végéig szeretnénk befejezni a kistelepüléseken a kereskedelmi hálózat, a felvásárló- és tüzelőanyagtelepek rekonstrukcióját. Mintegy 2600 bolt, üzlet és telep (ebből ezer az ötszáz lakosnál kisebb falvakban található) felújítására, technikai korszerűsítésére kerül sor. A hároméves akdió pénzszükséglete 1,3 milliárd forint, a saját erő, tanácsi támogatás, a MESZÖV-ök közös fejlesztési alapjai, a célrészjegyek stb-k jelentik az összeg fedezetét. Örömmel közölhetem, hogy a szövetkezeti tagság támogatásával már minden megyében megkezdődött a rekonstrukciós munka. — Természetes. azért más térségekben is folynak fejlesztések; a hatodik ötéves terv sarán csaknem 300 ezer négyzetméterrel bővül a szövetkezeti kereskedelem alapterülete. S bár már 14 szövetkezeti áruházunk van. — legújabb létesítményünk a Skála-Sztráda és a Skála Metró. — azért itt is vannak még tennivalók. Még az idén új áruházat avatunk Veszprémben is. — Napirenden van la gazdaságirányítás továbbfejlesztése. [Mit jelent fez a szövetkezetek számára? — Elsősorban eszközt és keretet munkánk további javítására. Fejleszteni szeretnénk a fogyasztási szövetkezetekben a belső mechanizmust és az érdekeltségi viszonyokat. A hatékonyabb gazdálkodóst segítheti a szövetkezeti egységek fokozottabb önállósága. Nagyon fontos, hogy az érdek- védelmi. érdekképviseleti szervezetek által kezelt közös fejlesztési alapok fel- használása, elosztása a jövőben jobban igazodjék az egyetemes, össz-szövetkezeti fejlődést szolgáló vállalkozások finánszírozásához. A fejlesztési törekvéseket segíti az is, ha a takarékszövetkezetek munkájában erősödnek a bankszerű vonások. A gazdálkodás, a megújulás hajtóereje lehet a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztése. Ehhez bővíteni kellene a kis kollektívák döntési hatáskörét, csökkenteni a önkormányzati fórumok számát, lehetővé kellene tenni a többes jelölést. Ezzel egyidőben célszerű lenne, ha jobban érvényre jutna az egyszemélyi felelősség is. S még egy. amit fontosnak tartok; korszerűsíteni kell az országos és megyei érdekképviseleti szervek munkáját meg kell teremteni a hatékonyabb érdekszolgálat feltételeit — mondotta befejezésül dr. Szlamenicky 1st. ván, a SZÖVOSZ elnöke. Dékány Sándor A GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ áruháza t> Skála-hálózat egységeként széles választékot kínál (Fotó: Kőhidi Imre) .HELYET KÉRTEK MAGUKNAK Szakszeruezet — falun — Meg kellett szokni őket, mert korábban csupán papíron léteztek... — mondja Farkas Pál, a káli nagyközség közös tanács elnöke az újjáalakult szakmaközi bizottságról, amely Kálban, Kompolton és Kápolnán fogja össze a szakszervezeti tagokat. Az úgynevezett „bérből és fizetésből élők” 94 százalékának minden gondja- baja foglalkoztatja ezt a 14 tagú testületet, amelyhez hasonló még tizennégy dolgozik a megyében. Céljuk, hogy biztosítsák a munkahelyen kívüli érdekvédelmet, s olyan partneri kapcsolatot alakítsanak ki a helyi párt-, állami és tömegszervezeti vezetéssel, amely mind a széttagolt szakszervezeti tagság, mind pedig a település lakói életszínvonalának fejlődését szolgálja. — Magam is meglepődtem, amikor felkerestek, s elmondták, hogy milyen elképzeléseik vannak. Nem beszámoltatni kívánják a tanácsot, inkább tájékoztatást kérnek, hogy segíthessenek, figyelemmel kísérhessék a három település életét. Először úgy voltam ezzel az egésszel, hogy úgyis marad minden a régiben: egy nőnap, egy Télapó-est, közben pedig teljes a csend... S mi lett a helyzet: egy agilis bizottsággal találkoztam, amikor meghívtak egy bemutatkozó tanácskozásukra. Akkor úgy fogalmaztam, hogy „helyet kértek maguknak” a közéletben. És komolyan veszik, amit csinálnak... — Mint a tanács partnerei, miben jelentős a segítségük, támogatásuk? — Szerteágazó ez a kapcsolat, hiszen számos, teendőt megbeszélünk együtt. Főként Moss Ferencnével, a szakmaközi bizottság vezetőjével, aki egyébként a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárában MEO-csoport- vezetőként dolgozik. .. Viszsza térve a támogatásukra: a társadalmi kontroll szerepét töltik be. Figyelemmel kísérik például az öreg, idős emberek életét, együttműködnek a tisztasági akciók értékelésében, s abban is segítenek, hogy a tanács elképzelései gyorsan és hűen eljussanak a dolgozókhoz. Ez a bizottság egy újabb „csatorna”, amelyen keresztül tájékoztatni tudjuk az itt élő és dolgozó embereket a helyi eredményekről, gondokról és tervekről. Amit vázoltam, csupán kis része a munkájuknak. .. — Az a siker számunkra, ha valakinek segíthetünk... — mondja Moss Ferencné, aki régi szakszervezeti tag. A korábbi munkahelyein is szívesen végzett társadalmi munkát, nem véletlen, hogy a káli szakmaközi bizottság újjászervezésekor megkérték a testület vezetésére. Bár sokat dolgozik, jön-megy az emberek érdekében, mindig a bizottság közös munkájáról beszél. Azokról a tagokról, akik a vasasokat, az ÉDOSZ-tagokat, a MEDOSZ- hoz tartozókat, a pedagógusokat, a közalkalmazottakat, a vasutasokat, a postásokat, vagy a közlekedésben, szállításban dolgozókat képviselik. — Nehezen indultunk, ránk valóban igaz volt a mondás: minden kezdet nehéz. .. Mielőtt bármit is elhatároztunk volna a konkrét teendők közül, úgy döntöttünk, hogy be kell mutatkoznunk: létezünk, vagyunk, segíteni akarunk. Mindenkit megkerestünk, minden vezetővel beszéltünk, s vázoltuk, hogy együtt szeretnénk velük dolgozni. Hát, ami azt illeti, nemigen bíztak bennünk, sokáig váratott magára az első elismerés. Tudtuk, hogy ez a bizottság korábban csak nőnapi virág és mikulás csomag „formájában létezett”. Nos, ezen kellett változtatnunk... — Hogyan kezdték, melyek voltak az első lépések? — Megkértük a tanács elnökét, hogy ismertessen meg bennünket a területfejlesztési tervekkel. S ott helyben felajánlottuk a segítségünket: a kompolti általános iskola befejezéséhez már szerveztük is a társadalmi munkát. Propagáltuk az intézményes szemétszállítást, a Tiszta udvar, rendes ház vöröskeresztes akciót, de részt vettünk a kereskedelmi hálózat társadalmi ellenőrzésében is. Jeleztük, hogy jártunk olyan üzletekben, ahol nemhogy töltelékáru, de még szalonna sem volt. Vagy, hogy Kálban két zöldségesbolt egyszerre szabadnapos, De segítettünk már olyan dolgozó nőnek, aki óvodagondok miatt nem tudott visszajönni a munkahelyére. .. Belelapozunk az idei tervekbe: a szakmaközi bizottságnak lesz mit dolgoznia. Vizsgálják például a nők élet- és munkakörülményeit, a kereskedelmi ellátást ismét megnézik, de odafigyelnek az egészségügyi és a szociális igények kielégítésére a területfejlesztési tervek megvalósítására, s arra is, hogy mire fordítják a társadalmi munkákból származó forintokat. — A mi dolgunk, hogy jelezzük a megfelelő helyre az észrevételeinket, s azt: miben tudunk konkrét segítséget nyújtani. Mindenütt elmondtuk, hogy egyet kérünk cserébe: jelezzenek vissza telefonon, vagy levélben, hogy mi történt a bejelentésük, javaslatuk kapcsán. Jó érzés, hogy az esetek zömében ez nem is marad el... A százakat képviselő szakmaközi bizottság tehát életre kelt és dolgozik. Íme két vélemény még erről a megújulásról. Farkas Pál tanácselnök: — Látjuk, is ők is érzik a munkájuk értelmét... Moss Ferencné: — Nincs nagyobb elismerés, mint az, hogy kérik és elfogadják bizottságunk véleményét. .. Szilvás István
