Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. július 14., szombat 3. A NÉPÚJSÁG KÉRDEZ — VÁLASZOL DR. SZLAMENICZKY ISTVÁN, A SZÖVOSZ ELNÖKE Mi változik az áfészeknél? Alig múlt egy esztendeje, hogy a Minisztertanács értékelte a fogyasztási szövetkezetek munkáját, s te­vékenységi körök bővítésére, a falusi életkörülmények további javítására biztatta e szektor 3,3 milliós tagját, 180 ezer dolgozóját, a megyei és országos érdekképvi­seleti szervek vezetőit, szakembereit. A közelmúltban az MSZMP Heves megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága is áttekintette az AFÉSZ-ek munkáját. Ar­ra kértük dr. Szlamenicky Istvánt, a SZÖVOSZ elnö­két, hogy összegezze a kormánytól kapott útmutatás végrehajtásának tapasztalatait, tekintsük át, milyen örömök és gondok foglalkoztatják napjainkban a nagy mozgalom tagságát. A gyöngyösi modellház — a Kékes Szövetkezet ötlete — a lakótelep „szolgáltatásínségét" enyhíti — Közismert, hogy tavasz- szal tagértekezleteket. rész­és küldöttgyűléseket tartot­tak az áfész-eknél. Milyen tapasztalatokkal zárultak e tanácskozások? -Mi volt az emberek véleménye az or­szágos és 1helyi 'tennivalók végrehajtásának menetéről, általában a mozgalom hely­zetéről? — Több mint egymillió ember vett részt e tavaszi párbeszédeken. s mintegy 60 ezren szólaltak fel. illet­ve mondtak véleményt, töb­bek lcözött Heves megyében is. Azt hiszem, e számok önmagukban is jelzik a tag­értekezletek, rész- és kül­döttgyűlések súlyát és sze­repét! Amint várni lehetett — a kormánytól kapott út­mutatás szellemében — sür­gették, hogy bővíteni kell az élelmiszerek és más napi cikkek kínálatát, állást fog­laltak amellett, hogy kor­szerűsíteni kell az üzlethá. lózatot. Leszögezték, hogy — a helyi árualap bővítése céljából —• fokozni kell az áfész-ék termelésszervező tevékenységét. Szükségesnek tartották, hogy kapjon na­gyobb hangsúlyt a fogyasz­tói érdekvédelem és a tu­lajdonosi ellenőrzés, már csak aizért is. mert terjed­nek az új üzemeltetési for­mák. Elismerően szóltak a mozgalom eredményeiről, s ha kritikára került sor, szin­te mindig elsőbbséget ka­pott a helyi megoldás, az összefogás. Ami újszerűén hatott számunkra. s igen örvendetes volt: szinte min. denütt szorgalmazták a ke­reskedelmi dolgozók telje- sítményarányosabb megbe­csülését. — Aránylag kevés szó esett még a szövetkezetek gazdál­kodásának helyzetéről, me­netéről, az ezzel kapcsolatos teendőkről. Véleménye sze­rint mik most a legfonto­sabb tennivalók? — Az idén is intenzív, ha­tékony gazdálkodást kell folytatni a szövetkezetek­ben. el kell érni. hogy csők* kenjen az alacsony haté­konyságú áfész-ek száma. Minthogy 1984_ben is nö­vekszik az árualap, s ez élesedő versenyt jelent, of­fenzív és nyereségorientált üzletpolitikára van szükség. Jobban ki kell használni azokat az előnyöket, ame­lyek a nagykereskedelmi és az iparvállalatokkal kialakí­tott együttműködésben rej­lenek. beleértve a szövetke­zeti áruházi Lánc, a Skála- Coop. valamint a nagyke­reskedelmi joggal felruhá­zott 70 áfész kínállta lehe­tőségeket is. A jövőben is arra kell törekedni, hogy — különösen a vendéglátás, a zöldség- és gyümölcskeres* kedelem szférájában — ter­jedjenek az új üzemeltetési formák. Megjegyzem, hogy már 1400 kiskereskedelmi üzletünk és 3200 vendéglátó egységünk működik az új érdekeltségi rendszerben, nagyobb részük gazdaságo­san. — A beszélgetések során gyakran szóba kerülnek a lakás-, illetve a takarékszö­vetkezetek ügyes-bajos dol­gai is. 'Mi foglalkoztatja őket napjainkban? — A lakásszövetkezeteket például az, hogy hamaro­san elkészül a 250 ezredik szövetkezeti lakás, meg per­sze az is, hogy az állami la­kásépítés csökkenő részará­nya miatt nagyobb szerep vár erre a lakásépítési for­mára. Egyetértek azzal, hogv több támogatást érde­melnek, ezért hasznos len­ne, ha a vállalatok és a ta­nácsok az építkezés egész időszakára — a telek kiala­kításától kezdve az új ott­hon műszaki átadásáig — kiterjesztenék a segítség- nyújtást. — A takarékszövetkezetek betétállománya ma mintegy 27 milliárd forint. A hagyom mányos funkciók betöltése mellett bővítik a szolgálta­tásaikat. Népgazdasági ér­dek, hogy a hitelezés során kiemelten támogassák a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésbővítő tevé­kenységét, s természetesen a lakosság áruvásárlási tö­rekvéseit.-'Es a külkereskedelmi munka? — Bár nem ez az elsőd­leges szövetkezeteink, vál­lalataink. a zöldértek tevé­kenységében, a jövőben mégis nagyobb súlyt kell helyezni rá, hiszen ezt vár­ja tőlünk a népgazdaság A szövetkezeti külkereskede­lem egyébként tavaly 250 millió dollárhoz, és mintegy 407 millió rubelhez juttatta a népgazdaságot. Nagyobb részt mezőgazdasági termé­keket — például nyulat, tol­lat libát és egyéb barom­fit zöldséget, gyümölcsöt és mást — exportálnak, de — igen helyesen — foglalkoz­nak az ún. kistételű cikkek — csillagszóró, fakanál, ma­dáretető, szőnyeg stb. — kivitelével is. Áz egész kül­kereskedelem javára válna, ha a szövetkezeti külkeres­kedelmi vállalatok — a Hungarofruct, Hungarocoop, Mavad — intenzívebb in­formációs. termelői és áru­forgalmi kapcsolatot építe­nének ki szövetkezeti part­nereikkel. Meggyőződésem, hogy az anyagi érdekeltség fokozásával és más intéz­kedések révén tovább bő­víthető a tőkés export, s 8—10 százalékos forgalom, növekedést tudunk elérni a szocialista országok szövet­kezeti szerveinél is. — Igen vegyes vélemé­nyeket haliam ‘a <szövetkeze­ti üzlethálózatról: gyakori a dicséret, de Ioz elmarasz­talás is. Mi érről a Véle­ménye? — Való igaz. elismerően szólnak a szövetkezeti áru­házi láncolat fejlesztéséről, a kritika éle főként a falu­si boltokra irányul. Nos — minthogy az áruházi lánco­lat kialakítása nagyobb­részt befejeződött — első­sorban a községek felé for­dulunk, s 1986 végéig sze­retnénk befejezni a kistele­püléseken a kereskedelmi hálózat, a felvásárló- és tü­zelőanyagtelepek rekonst­rukcióját. Mintegy 2600 bolt, üzlet és telep (ebből ezer az ötszáz lakosnál kisebb falvakban található) felújí­tására, technikai korszerűsí­tésére kerül sor. A három­éves akdió pénzszükséglete 1,3 milliárd forint, a saját erő, tanácsi támogatás, a MESZÖV-ök közös fejleszté­si alapjai, a célrészjegyek stb-k jelentik az összeg fe­dezetét. Örömmel közölhe­tem, hogy a szövetkezeti tagság támogatásával már minden megyében megkez­dődött a rekonstrukciós munka. — Természetes. azért más térségekben is folynak fejlesztések; a hatodik öt­éves terv sarán csaknem 300 ezer négyzetméterrel bő­vül a szövetkezeti kereske­delem alapterülete. S bár már 14 szövetkezeti áruhá­zunk van. — legújabb léte­sítményünk a Skála-Sztráda és a Skála Metró. — azért itt is vannak még tennivalók. Még az idén új áruházat avatunk Veszprémben is. — Napirenden van la gaz­daságirányítás továbbfej­lesztése. [Mit jelent fez a szövetkezetek számára? — Elsősorban eszközt és keretet munkánk további javítására. Fejleszteni sze­retnénk a fogyasztási szö­vetkezetekben a belső me­chanizmust és az érdekelt­ségi viszonyokat. A haté­konyabb gazdálkodóst segít­heti a szövetkezeti egységek fokozottabb önállósága. Na­gyon fontos, hogy az érdek- védelmi. érdekképviseleti szervezetek által kezelt kö­zös fejlesztési alapok fel- használása, elosztása a jö­vőben jobban igazodjék az egyetemes, össz-szövetkezeti fejlődést szolgáló vállalko­zások finánszírozásához. A fejlesztési törekvéseket segí­ti az is, ha a takarékszövet­kezetek munkájában erősöd­nek a bankszerű vonások. A gazdálkodás, a megúju­lás hajtóereje lehet a szö­vetkezeti demokrácia to­vábbfejlesztése. Ehhez bő­víteni kellene a kis kollek­tívák döntési hatáskörét, csökkenteni a önkormány­zati fórumok számát, lehe­tővé kellene tenni a többes jelölést. Ezzel egyidőben célszerű lenne, ha jobban érvényre jutna az egysze­mélyi felelősség is. S még egy. amit fontosnak tartok; korszerűsíteni kell az orszá­gos és megyei érdekképvi­seleti szervek munkáját meg kell teremteni a haté­konyabb érdekszolgálat fel­tételeit — mondotta befe­jezésül dr. Szlamenicky 1st. ván, a SZÖVOSZ elnöke. Dékány Sándor A GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ áruháza t> Skála-hálózat egységeként széles választékot kínál (Fotó: Kőhidi Imre) .HELYET KÉRTEK MAGUKNAK Szakszeruezet — falun — Meg kellett szokni őket, mert korábban csupán papí­ron léteztek... — mondja Farkas Pál, a káli nagyköz­ség közös tanács elnöke az újjáalakult szakmaközi bi­zottságról, amely Kálban, Kompolton és Kápolnán fog­ja össze a szakszervezeti ta­gokat. Az úgynevezett „bér­ből és fizetésből élők” 94 százalékának minden gondja- baja foglalkoztatja ezt a 14 tagú testületet, amelyhez ha­sonló még tizennégy dolgo­zik a megyében. Céljuk, hogy biztosítsák a munkahelyen kívüli érdekvédelmet, s olyan partneri kapcsolatot alakítsanak ki a helyi párt-, állami és tömegszervezeti vezetéssel, amely mind a széttagolt szakszervezeti tag­ság, mind pedig a település lakói életszínvonalának fej­lődését szolgálja. — Magam is meglepődtem, amikor felkerestek, s el­mondták, hogy milyen el­képzeléseik vannak. Nem beszámoltatni kívánják a tanácsot, inkább tájékozta­tást kérnek, hogy segíthesse­nek, figyelemmel kísérhes­sék a három település életét. Először úgy voltam ezzel az egésszel, hogy úgyis marad minden a régiben: egy nő­nap, egy Télapó-est, közben pedig teljes a csend... S mi lett a helyzet: egy agilis bi­zottsággal találkoztam, ami­kor meghívtak egy bemutat­kozó tanácskozásukra. Akkor úgy fogalmaztam, hogy „he­lyet kértek maguknak” a közéletben. És komolyan ve­szik, amit csinálnak... — Mint a tanács partne­rei, miben jelentős a segít­ségük, támogatásuk? — Szerteágazó ez a kap­csolat, hiszen számos, teen­dőt megbeszélünk együtt. Főként Moss Ferencnével, a szakmaközi bizottság veze­tőjével, aki egyébként a Ganz Kapcsolók és Készülé­kek Gyárában MEO-csoport- vezetőként dolgozik. .. Visz­sza térve a támogatásukra: a társadalmi kontroll szere­pét töltik be. Figyelemmel kísérik például az öreg, idős emberek életét, együttmű­ködnek a tisztasági akciók értékelésében, s abban is se­gítenek, hogy a tanács el­képzelései gyorsan és hűen eljussanak a dolgozókhoz. Ez a bizottság egy újabb „csa­torna”, amelyen keresztül tájékoztatni tudjuk az itt élő és dolgozó embereket a helyi eredményekről, gondokról és tervekről. Amit vázoltam, csupán kis része a munká­juknak. .. — Az a siker számunkra, ha valakinek segíthetünk... — mondja Moss Ferencné, aki régi szakszervezeti tag. A korábbi munkahelyein is szívesen végzett társadalmi munkát, nem véletlen, hogy a káli szakmaközi bizottság újjászervezésekor megkérték a testület vezetésére. Bár sokat dolgozik, jön-megy az emberek érdekében, mindig a bizottság közös munkájá­ról beszél. Azokról a tagok­ról, akik a vasasokat, az ÉDOSZ-tagokat, a MEDOSZ- hoz tartozókat, a pedagógu­sokat, a közalkalmazottakat, a vasutasokat, a postásokat, vagy a közlekedésben, szál­lításban dolgozókat képvise­lik. — Nehezen indultunk, ránk valóban igaz volt a mondás: minden kezdet ne­héz. .. Mielőtt bármit is el­határoztunk volna a konk­rét teendők közül, úgy dön­töttünk, hogy be kell mu­tatkoznunk: létezünk, va­gyunk, segíteni akarunk. Mindenkit megkerestünk, minden vezetővel beszéltünk, s vázoltuk, hogy együtt sze­retnénk velük dolgozni. Hát, ami azt illeti, nemigen bíz­tak bennünk, sokáig váratott magára az első elismerés. Tudtuk, hogy ez a bizottság korábban csak nőnapi virág és mikulás csomag „formá­jában létezett”. Nos, ezen kellett változtatnunk... — Hogyan kezdték, me­lyek voltak az első lépések? — Megkértük a tanács el­nökét, hogy ismertessen meg bennünket a területfejlesz­tési tervekkel. S ott helyben felajánlottuk a segítségün­ket: a kompolti általános is­kola befejezéséhez már szer­veztük is a társadalmi mun­kát. Propagáltuk az intéz­ményes szemétszállítást, a Tiszta udvar, rendes ház vöröskeresztes akciót, de részt vettünk a kereskedel­mi hálózat társadalmi ellen­őrzésében is. Jeleztük, hogy jártunk olyan üzletekben, ahol nemhogy töltelékáru, de még szalonna sem volt. Vagy, hogy Kálban két zöld­ségesbolt egyszerre szabad­napos, De segítettünk már olyan dolgozó nőnek, aki óvodagondok miatt nem tu­dott visszajönni a munkahe­lyére. .. Belelapozunk az idei ter­vekbe: a szakmaközi bizott­ságnak lesz mit dolgoznia. Vizsgálják például a nők élet- és munkakörülményeit, a kereskedelmi ellátást is­mét megnézik, de odafigyel­nek az egészségügyi és a szociális igények kielégítésé­re a területfejlesztési ter­vek megvalósítására, s arra is, hogy mire fordítják a tár­sadalmi munkákból származó forintokat. — A mi dolgunk, hogy je­lezzük a megfelelő helyre az észrevételeinket, s azt: mi­ben tudunk konkrét segítsé­get nyújtani. Mindenütt el­mondtuk, hogy egyet kérünk cserébe: jelezzenek vissza telefonon, vagy levélben, hogy mi történt a bejelenté­sük, javaslatuk kapcsán. Jó érzés, hogy az esetek zö­mében ez nem is marad el... A százakat képviselő szak­maközi bizottság tehát élet­re kelt és dolgozik. Íme két vélemény még erről a meg­újulásról. Farkas Pál tanács­elnök: — Látjuk, is ők is érzik a munkájuk értelmét... Moss Ferencné: — Nincs nagyobb elisme­rés, mint az, hogy kérik és elfogadják bizottságunk vé­leményét. .. Szilvás István

Next

/
Thumbnails
Contents