Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-03 / 154. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 3., kedd 1« Úthálózatunk • •• w • jovoje öt éve az MSZMP gazdaságpolitikai bizottsága határozta el a közúthálózat hosszú távú fejlesztési kerettervének kidolgozását. E döntés magyarázata kézenfekvő: a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik előfeltétele a megfelelő közúthálózat. A mai helyzetet, az úthálózat jelenlegi szerkezetét történelmi örökségként tartjuk számon. Jellemző a sugaras szerkezet, azaz az egy számjegyű főutak — egy kivétellel — a fővárosból indulnak ki, s ugyancsak sugaras szerkezetet alkotnak a megyeszékhelyeket az úthálózatba kivétel nélkül bekapcsoló két számjegyű főutak. Az újabbkori beruházások is mindenekelőtt ebben az irányban fejlesztették a hazai úthálózatot. Elvégre az autópályák — az Ml-es, az M3-as, az M7-es és a most épülő M5-ÖS — igazodnak a korábbi közlekedési irányokhoz, s tulajdonképpen kapacitásbővítő létesítmények. Hasonló célt szolgált az a program is, amelynek keretében teherbíróbbá tették és kiszélesítették a legfontosabb közutakat. A kapacitás bővítését természetesen indokolta a motorizáció ugrásszerű fejlődése. S ha ennek növekedése le is lassult, hiszen a korábbi esztendőkben százezer fölötti számban értékesített a Merkur személygépkocsit, ám újabban ez a szám jóval kisebb, még a jelen gazdasági körülmények közt sem szabad megfeledkezni a fejlesztésekről. A motorizáció alapja az út. A pálya, amely lassíthatja, vagy éppenséggel — például az autópályákat figyelembe véve — gyorsíthatja a forgalmat. Áruk tonnáinak százmillióit fuvarozzák tehergépkocsik, kamionok, speciális járművek az utakon, a személyforgalom többségét is motorkerékpárok, autóbuszok, személy- gépkocsik bonyolítják le. Az illetékeseknek több mint harmincezer kilométeres úthálózatról kell gondoskodniuk, és egyre sürgetőbb igény a korszerűsítés, új utak, hidak építése. Illik arról szólni, hogy számos okos gyakorlatnak már eddig is tanúi lehettünk. így például annak, hogy rendre épültek és épülnek a városkerülő utak Veszprémben, Székesfehérvárott, Nyíregyházán, Egerben, Szentendrén, Pécsett, Szegeden, Kecskeméten, Tatabányán, Békéscsabán. Ezek az utak tehermentesítik a belvárosokat a tranzitforgalomtól és nem lebecsülendő környezetvédelmi és a közlekedésbiztonság javítását szolgáló hatásuk sem. E. beruházások mindenütt részét képezték egy szélesebb körű rekonstrukciónak; amelyek nyomán új városközpontok születtek, a korábbinál magasabb fokú infrastruktúrával. Magyarán, az élet minősége javult azokon a településeken, ahol korszerűsítették az országos főutak városi átkelő szakaszát. A fejlesztések ellenére valamiben mindmáig nem történt előrelépés. Hazánk gazdasági fejlettsége és szerkezete egyre jobban igényli a sugaras szerkezetű közúthálózat helyett a sugarasgyűrűs szerkezetet. Ehhez azonban nemcsak új utakra, hanem új hidakra is szükség van. Bármily hihetetlen, hazánkban a felszabadulás után nem épült előd nélküli új műtárgy a folyók felett. A Dunát Tahinál átívelő néhány éves létesítmény egy korszerűtlen, keskeny híd közvetlen közelében épült fel, s a régit az új átadása után hamarosan le is bontották. A körösi hídprogram részeként épített hidak mindegyike úgyszintén az elavult elődöt volt hivatva fölváltani. Méltán követelmény ugyancsak, hogy a jövőben az úthálózatot érintő fejlesztések segítsék a kis települések népességmegtartó szerepének erősödését. E fontos szempontokat szem előtt tartva bocsájtotta május végén társadalmi vitára a Hazafias Népfront a közlekedési tárca által elkészített hosszú távú országos közúthálózat-fejlesztési tervezetet. Elsőként Pécsett, majd Győrben, aztán Debrecenben, Miskolcon, Szegeden — végezetül a Pest megyei elképzelésekre is kitérve — Budapesten ültek össze egy-egy országrész szakemberei, hogy véleményükkel, javaslataikkal hozzájáruljanak a leendő munkák előkészítéséhez. Hazánk távlati közúthálózat-fejlesztési tervét — Mi- hályfy Árpád irányításával — tavaly kezdték el kialakítani az UVATERV-nél, méghozzá három változatban. A prognózisok szerint az ezredfordulóra minden ötödik lakosra jut majd egy személy- gépkocsi, ám az úthálózat tervezőinek, építőinek arra is fel kell készülniük, hogy a következő évszázad folyamán elérjük, hogy ezer lakosra 300 személygépkocsi jut. Ez a mainál lényegesen nagyobb forgalmat teremt majd. Tudva, hogy úthálózatunk — elsősorban a forgalmi aránytalanságok miatt — már napjainkban is nehezen birkózik meg a közlekedés lebonyolításával, nem látszik korainak a Hazafias Népfront és a közlekedési szakemberek közös akciója. Ne feledjük, hogy sokféle érdeket kell figyelembe venni, sokféle szempontot mérlegelni. A környezet védelme és a gazdasági szempontok, a kényelem, a biztonságos közlekedés és a termőföldek védelme nem lehetnek egymást kizáró szempontok. F. Gy. Koncentráció a Borsodi Szénbányáknál Beszüntették a termelést a Borsodi Szénbányák bükk- aljai bányaüzeméhez tartozó Terv-táró földalatti munkahelyein. A már gazdaságtalanul termelő bánya több mint ötszáz dolgozója a környékbeli bányákban és üzemekben kapott munkát. A termelés felhagyása szorosan összefügg azzal a programmal, amelynek végrehajtásával a Borsodi Szénbányák arra alkalmas üzemeiben nagy termelékenységű munkahelyeket alakítanak ki. A most megszüntetett bánya dolgozóinak egy része is egy ilyen munkahelyen, a bükkaljai bányaüzemhez tartozó Széles akna mintegy másfél méteres széntelepében kialakított 90 méter hosszú, komplexen gépesített fronton állt munkába. E frontfejtésen a gépek átszerelése nélkül, folyamatosan négy hónapig tudnak majd termelni. Az innen felszínre szállított szén pótolja a terv-tárói termelést. (MTI) NAGYOBB FIGYELMET A TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁSRA Hogy több legyen a hús A VI. ötéves terv célkitűzései szerint a mezőgazdasági legfontosabb feladata a gabona- és a húsprogram megvalósítása, melyeket számos kormányintézkedés megerősített. Ennek szellemében dolgoznak Heves megye gazdaságai is. Az elmúlt időszakban jelentős eredményeket értek el a gabonatermelés fokozásában, ezzel szemben viszont csak kisebb ütemű a fejlődés az állattenyésztésben. A nyolcvanas évek eddig eltelt részében csökkent a szarvasmarha- és a juhállomány, ugyanakkor növekedett a sertések száma. Állami támogatással Megyénk termőhelyi adottságai e két utóbb említett állatfaj tenyésztésének kedveznek. 1983-ban a szövetkezetek által előállított 7,3 milliárd forint termelési értékből csupán 1,3 milliárd forinttal részesült az állat- tenyészés, és ebből a mar- hahízlalás 350 millió forintot hozott. 1981—83 között a vágóállat-termelés 19—20 ezer tonna volt a megyében. Amint a termelőszövetkezetek területi szövetségének elnöksége a közelmúltban megállapította, az áZIat- tenyésztés, és ebből a mar- léka a takarmánygazdálkodásban rejlik. Noha az utóbbi években jelentősen javult a tenyésztői munka, növekedtek a hozamok is, ezekkel mégsem tartott lépést a szálas- és tömegta- karmány-termelés. Emiatt a szükségesnél még mindig nagyobb az abrakfelhasználás, amely növeli a termékelőállítás költségeit. A legfontosabb feladat tehát a tömegtakarmány-gazdálko- dás színvonalának javítása. A mezőgazdasági és ipari eredetű melléktermékek ma már egyre nagyobb szerepet kapnak a húsmarhatartásban. A megyében a gyepterületek az elmúlt tíz esztendőben növekedtek. Mindezt állami támogatások igénybevételével, illetve mű- velésiág-változtatással érték el a gazdaságok A gyepek 70 százalékát legeltetve, 30 százalékát pedig kaszálóként hasznosítják. Segitetf az állatforgalmi Húsmarha-hasznosítással jelenleg tizenegy termelőszövetkezet foglalkozik, de létszámban elmaradnak a megye adottságaitól, noha a piaci igények ennek gyorsabb ütemű növelését kívánnák. Ez viszont a jelenlegi tartástechnológiával nem jövedelmező. Az üzemeknek csak kis hányada veszi igénybe a termelési rendszerek szolgáltatásait, pedig bizonyosan hasznos segítséget nyújtanának. A megyei célkitűzések szerint a következő években a húsmarhaállomány növelése elsődleges cél, főleg az északi domb- és hegyvidék gyepterületeinek minél jobb kihasználására. Az utóbbi időben a húshasznú szarvasmarhák számának növelését elősegítette a Heves megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat ösztönző módszere, az állatonként adott 30 ezer forint kamatmentes hitel. A fejlesztés érdekében öt termelőszövetkezet a a vállalattal közösen egyszerű gazdasági társulást hozott létre, ahová ötszáz tehenet helyeztek el. Ebben az évben a közös gazdaságok további ezer húshasznú marhát igényelnek. Az olcsóbb termelésre törekedve Ez a kezdeményezés mindenképpen előnyös. Amint a szövetség elnöksége is megállapította, a hizlalás nagyobb bevételt biztosít a gazdaságoknak, tehát érdemes foglalkozni vele. 1981 és 1982-ben például jelentős nyereséget adott, miután a termelési költségek csaknem azonosak voltak. 1983-ban viszont ez a tevékenység már több mint 15 százalékkal drágább volt és kilónként 3,20 forinttal meghaladta a tej és az úgynevezett kettős hasznosítású szarvasmarha-hizlalás költségeit. A húsra való tenyésztés tehát addig nem tudja bizonyítani fölényét, amíg az olcsóbb termeléshez szükséges gyepgazdál- kodás magasabb szintre nem kerül. Ez pedig üzemi és népgazdasági érdek egyaránt! Tv-fórum a szövetkezetekről A Magyar Televízió történetében számos külpolitikai. gazdaságpolitikai fórumot sugárzott. Ilyenkor politikai és gazdasági életünk vezetői és szakemberei adtak választ a nézők kérdésedre. Augusztus 22-én, szerdán este 20.30 órakor először sugárzunk Fórum című műsort a televízióban a szövetkezetekről. A stúdióban Kovács Imre. az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetője, Rév Lajos, az OKISZ elnöke. Szabó István, a TTOT elnöke, és Szlaimeniczky István, a SZÖVOSZ elnöke válaszol majd a telefonon és a levelekben feltett kérdésekre. A „Fórum a szövetkezetekről” műsorvezetője Gyökér András. Szeretnénk, ha a kérdezők szövetségi-politikánkról. a gazdasági irányítási rendszerünk továbbfejlesztéséről, a falu és a szövetkezetek viszonyáról. a szövetkezeti demokráciáról, a mezőgazda- sági. fogyasztási, az ipari szövetkezetek társadalmunkban, gazdasági életünkben betöltött szerepéről kérdeznének. Telefonszámainkat adásunk napján a napilapokban és televízióban közöljük. A nézők levélben is tehetnek fel kérdéseket. Leveleiket névvel és lakcímmel ellátva várjuk a következő címen: Magyar Televízió ,,Fórum a szövetkezetekről” Mezőgazdasági Szerkesztőség. Bp. 1810. A szövetség elnöksége ezért javasolja a gazdaságoknak, hogy a tömegtakarmányok termelését a jövőben ugyanolyan rangúnak tekintsék, mint például a búzát vagy a kukoricát. Fontos, hogy a lucerna, a silókukorica és a gyeptermelésben a hozamok folyamatosan növekedjenek. Az olcsóbb tartás és takarmányozás érdekében javítsák a legelőgazdálkodást és jobban vegyék figyelembe a termelési rendszerek erre vonatkozó javaslatait. Csakis így várhatók jobb eredmények a hústermelésben a következő időszakban. Mentusz Károly Ellenőrzés a levegőből A minden propaganda és büntetés ellenére növekvő számú baleset különleges ellenőrzési módszerekre kényszeríti a közlekedésbiztonság szakembereit. A legsúlyosabb baleseteket ugyanis emberi okok — felelőtlenség, agresszivitás — idézik elő ezeket pedig csak huzamosabb útszakaszon való megfigyeléssel szűrhetik ki. A sávok között szlalomozókat, a követési távolságot figyelmen kívül hagyókat, a relatív gyorshajtókat a légi megfigyeléssel veszik észre a legkönnyebben — egy ilyen ellenőrzésről szól képriportunk. A Szőlőskert vendéglőnél a forgalom irányával ellenkezően parkol egy elhagyott pótkocsi — a földi járőrautó máris rádión kap utasítást a rendszám alapján a tulajdonos előkerítésére Belső sávon folyamatosan haladó IFA teherautó kerül „horogra” Gyöngyös határában, a 3-as főútvonalon Dr. Varga László alezredes és Huszár Mihály rendőrőrnagy tekintete nem a táj szépségeit pásztázza... (Kőhidi Imre képriportja)
