Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1984. június 7., csütörtök ,M illusztrátor társalkotó” Könyvheti disputa Reich Károly grafikusművésszel Reich Károly (Fotó: Szabó Sándor) (Fotó: Szabó Sándor) Hatvanban az idei könyv, hét egyik legrangosabb vendége nem író; nem köl­tő. hanem irodalmi művek szellemének, mondandó­jának rajzbéli tolmácsolója. Reich Károly volt. Mit je­gyez fel róla az 1973-as Mű­vészeti Kislexikon? „1922- ben, Balatonszemesen szüle­tett. Munkácsy- és Kossuth- díjas, érdemes művész. Az Iparművészeti Főiskolán 1942—48. között végzett. A Képzőművészeti | Főiskolán Konecsni Györgynél tanult, önálló grafikai lapjain kí­vül igen népszerűek 'lendü­letes vonalvezetésű könyv- illusztrációi. 1964-ben a Dü- rer-teremben, 1972-ben a Mű­csarnokban volt nagyobb ki­állítása. .. ” Most viszont a Hatvani Galériában látható gyűjteményes tárlata, amely­nek megnyitója előtt volt al­kalmunk megkérni Reich Károlyt, hogy egészítse ki a lexikon meglehetősen szűk­szavú információját. Segédlevéllel — Bizonnyal meglepőnek tűnik, hogy uradalmi bog­nár édesapámnak egészen más tervei voltak velem, mint ahol végül kikötöttem. Elküldték nagyszüleimhez Karádra, és az elemi iskola után kereskedőinas lettem a Hangya Szövetkezetnél. Meg is van a segédlevelem, tanúságaként, hogy othono- san ügyködtem a szakmá­ban. Hanem a már apró gyerekként bennem mozgó kukac, a rajzbeli kifejezés ösztöne nem hagyott abban a kis üzletben megülnöm. És mivel akadt patrónusom. húszéves fejjel fölkerültem a pesti Hangya-központ rek­lámosztályára kirakatrende­zőnek. majd 1942-ben siker­rel felvételiztem az Iparmű­vészeti Főiskolán. Itt megle­hetősen terhesek (voltak a kezdet évei, mert á felsőfo­kú stúdiumokkal párhuza­mosan a 'középiskolái vizsgá­kon is át kellett esnem. Végül minden összejött, si­kerrel diplomáztam, és olyan gazdag batyuval tértem vissza a reklámpályára, amit máig hasznosítani tudok. Különösképpen Haranghy Jenő professzoromnak kö­szönhetek sokat, aki kitűnő állatrajzoló volt. Aztán aho­gyan egyik plakátot a má­sik után terveztem, rajzol­tam, szép észrevétlenül át­csúsztam az illusztrálás, az önálló alkotás területére. Első ilyen bemutatkozásom Petöfi-mű, az „Arany Laci­nak” című költemény, amely leporelló formában jelent meg az én grafikáimmal... „A szobrász kertje” Időközben Reich Károly SZOT-díjat is kapott vala­mint „Kiváló művész” cím­mel honorálták sokoldalú munkásságát. Vajon ezek kapcsán milyen művek öt­lenek föl benne? — Elsősorban a gyermek- • mesékhez készített illuszt­rációk, konkrétan pedig a nagyon 1 tisztalelkű Móra Ferenc, akinek la Kincskere­ső kisködmön icíjnű munká­ját nagy-nagy élvezettel ír­tam át színes képekké. A „Szentivánéji álom”, vagy az „Énekek éneke”. Ady és' Nagy László költeményei' már más megközelítést- kí­vántak. Amikor pedig olyan önálló munkába fogtam,' mint a Hatvanban is lát­ható „A szobrász kertje” so­rozat, akkor mélyen ma­gamból kellett kiindulnom: Énem és a világ viszonyá-' ból, amely annyira harmoni­kus. amennyi benne az ütkö­zés is! Tamás Menyhért ba­rátom ezt úgy fogalmazta meg, hogy a kert a felmuta­tott birtok az összegzésé, és­pedig az öregedés fájdalmas, ■mítosz erejű számvetésével, s másfajta művészetek von.' zásában. Lehet, hogy igaza van. Lelke rajta! Én ettől függetlenül fájdalom nélkül' „vajúdom” világra legkülön­bözőbb lapjaimat, a rajzolás lételemem, s ha bár talán vonalaim megsúlyosodtak a múló idővel, a lapjaimon' megjelenő dráma inkább a környezetre, sorskérdései nk-' re vezethető vissza. Ez elől pedig csak ihazugság árán térhet ki a művész... Az illusztrálás rangja Sokan az illusztrálást az önáló munka mögé helyezik, harmadrendű műfajként ke­zelik. Kíváncsiak voltunk, mi erről Reich Károly véle­ménye? — Kétségtelen, hogy egy illusztrációsorozatnál meg­határozó erejű az író, a költő, illetve az írásmű. De az olvasó, a befogadó közön­ség sem érdektelen e tekin­tetben sem. Ezért ha arra gondolok, hogy az írói mon­dandót átélten megragadó és kifejező rajzok. metszetek fokozzák a regény, a költe­mény hatását, továbbá segí­tenek azok tartalmában mé­lyebbre szállni, ki kell mond­jam: az illusztrátor társal­kotó! Olyan művész, aki a maga sajátos eszköztárával segíti sikerre a ikönyvcsiná- lást. Egyébként akad kívül­álló, de kolléga is, aki a műfajon belül lekezeli a gyermekekhez szóló grafiku­si munkát. Erről szintén másként vélekedem. A maj­dani felnőtt olyan lesz, ami­lyen útravalóval kicsinyként elbocsátották. És ha az én rajzaim, ötleteim valame­lyest a nemesebb, az igénye­sebb felé terelték a kisis­kolások seregeit, akkor ez bennem mély elégtétel, s boldogság. ami éltet, ami továbbcselekvésre ösztönöz... Moldvay Győző EGY KIS KÉSÉSSEL Mert élni kell Alig két hét leforgása alatt kétszer is láthatta a gyöngyösi közönség Dómján Edit emlékét idéző mono­drámát. Egyszer Almási Évával, most pedig Pécsi Ildikóval. Először a mono- drámaszemle során adták elő, most pedig a Helyőrsé­gi Művelődési Otthon bér­letsorozatában. Pécsi Ildikó is kétszer lé­pett színpadra az eltelt, alig két hét alatt. Először szin­tén a monodrámaszemlén, mint Melina Mercouri meg­személyesítője, most pedig a Káló Flórián által írt Egye­dül című egyszemélyes játék előadójaként. A véletlen szeszélye tehát sokféle egybevetésre kínál alkalmat. Még úgy is, hogy ugyanarról a drámáról két személy szólhat, írhat. ha úgy tetszik: kétféle ízlés „feszülhet” szembe egymás­sal. Ráadásul: ugyanannak a lapnak a hasábjain. Ezek a pikáns lehetősé­gek azonban engem nem csábítanak. Egyben felmen­tenek az alól is, hogy vitat­kozzam a szerzővel. Miért is tenném? Dómján Editről már sokfélét elmondtak, sok­féle módon értékelték színé­szi alkatát, emberi tartását. Mindezt figyelembe vette a szerző. Káló Flórián is, aki úgy állított emléket a tra­gikus véget szenvedett mű­vésznőnek, hogy helyette mást helyezett a színre. Helyette, de nem nélkü­le. Mert nem igaz, hogy va­laki más küzd a színfalak között az életet adó remé­nyért, azért az egy telefon- hívásért, amelyben meghal­laná a várva várt férfi hangját, amint közli: már indul is a karácsony esti vacsorára — hozzá. Tulajdonképpen e körül a telefonhívás körül zajlik Ősztől az iskolákban csök­kentik az ötnapos tanítási hét okozta gondokat, prob­lémáikat. A közgazdasági szakkö­zépiskolákban az ötnapos tanítási hét bevezetése után jelentősen emelkedett a he­ti órák száma, nőttek a tanulók terhei. Az Országos Pedagógiai Intézetben kiala­kított óraterv szerint ősztől a közgazdasági szakközépis­kolákba járó tanulók az ed­digi több mint 35 óra helyett csak 30 órát töltenek majd az iskolapadban. A szakem­berek szerint ez jobban iga­zodik a fiatalok életkori sa­játosságához. A többi — ipa­ri, műszaki, mezőgazdasági stb. jellegű — szakközépis kólákban csak az 1985 86-os tanévtől tervezik az óra­számcsökkentést. Az öt nap­ra tervezett új órarendek ki­alakításánál nagy nehézséget okoz, hogy a szakma elsajá títása egy bizonyos mennyi­ségű rendszerezett és szer­vezett gyakorlati foglalko­zást feltételez. Az OPI szak­emberei szerint egyes szak­mák esetében ez azt jelenti. minden. A készülék pedig gyakorta felcseng és ezek a téves, vagy nem téves kap­csolások teszik lehetővé, hogy az idő múlásával egyre nőjön a feszültség az egye­dül maradt személy körül. Tudni véljük, hogy a várt telefonhívás mégsem jön létre, tehát az a vergődő, magányos ember, aki előt­tünk gyötrődik és remény­kedik, össze fog roppanni. A vég pedig ... ? Igen, a kö­tél. vagy a maréknyi altató. El is jut ide a történés, de .... megint a telefon: Mátrafü­redről jelentkezik az asz- szonnyá lett nagylány és be­jelenti a karácsonyi öröm­hírt: életet hord a szíve alatt. Tehát... az élet, a születendő kis emberke utánanyult a végső útra ké­szülődő magányos asszony után. Ezért az optimista végért nem lehet a mű szereplője maga Dómján Edit, mégis... ő az, minden kínjával-bajá- val. A technika módot nyúj­tott a szerzőnek is, a rende­zőnek. Madaras Józsefnek hogy a terhelés szempontjá­ból optimálisnak elismert heti 30 órán túl is kell majd gyakorlati foglalkozásokat tartani, de ezzel egyidejűleg csökken az elméleti órák száma. Az 1985'86-os tanévtől a gimnáziumokban is hasonló órarendi változásokat ter­veznek, ezek kialakításán most dolgoznak az OPI-ban. Az általános iskolákban ókozta a legkevesebb gondot az ötnapos tanítási hétre való áttérés, hiszen ezekben az intézményekben 11 napos ciklusban folyt az oktatás. A legtöbb probléma az óra­terv készítésével volt, mert az iskolákban az egymást követő hetekre úgynevezett „A” és „B” órarendet kel­lett kialakítani, hogy a tan­terv előírásainak eleget tud janak tenni. Az OPI-ban — a tantárgyak kisebb átcsopor tosításával — olyan, tíz nap­ra szóló „A” és „B” óraren det dolgoztaik ki. amelyek­nek alapján ősztől kezdve egész évben folyhat az ok­tatás, nem kell félévenként új beosztást készíteniük a pedagógusok n ak. is arra, hogy reális élethely­zetben játsszassa a sajátos formájú egyszemélyes drá­mát. A felkínált lehetőség Pé­csi Ildikónak jó alkalmat nyújtott ahhoz, hogy a belső konfliktusok egész sorozatát keltse életre, olyan átélés­sel, ami csak a valóban lé­lekben gazdag művésznek adatik meg. Mesterségének egész eszköztárát felhasznál­ta, valóban bravúros játéká­ban. Maradandó élményt nyúj­tott közönségének. (0• m. f.) ★ A héten Egerben is szere­pelt Pécsi Ildikó: hétfőn a Helyőrségi Művelődési Ott­honban Tíz év sikereiből címmel tartott önálló estet Aldobólyi Nagy György közreműködésével. Ez a mű­sor része volt az Agria Já­tékszín sorozatának, amely az elmúlt tíz évad népszerű művészeit vonultatja fel. Sírokban találkoztunk Egy nap a klubosokkal Az egri és a megyeszék­hely vonzáskörzetébe tarto­zó községek ifjúsági klubo- sai, folytatva a már több éves hagyományt, hét végén találkoztak Sírokban, hogy megismerjék egymást, ve­télkedjenek: együtt töltsenek egy napot. Festői környezet­ben. meleg időben, pompás hangulatban. Emitt játszot­tak, amott agyagot formázott egy kis csoport, máshol cél- baugrottak, vagy éppen vi tóztak az István, a király cí­mű filmről. Az akadályverseny után a délutáni programot a Kőmű­ves Kelemen című rock-bal­ladát bemutató egeresein színjátszók kezdték. A pro dukció értéke csupán Szöré­nyi—Bródy zenéje és az a lelkesedés, ami a szereplők arcán tükröződött. A néha sajnos, fals, éretlen ének- hangokon sok esetben in­kább javított az egyébként jól rendezett találkozó gyér technikusi gárdája, mert az elromlott mikrofonok és a hangfalak szeszélyesen szó­laltak meg. A bemutató után két színész — Darás Léna és Űjlaky Károly — lépett a pódiumra, hogy vidám kaba réjelenetefckel szórakoz­tassa a közönséget. Érdekes színfoltja volt a találkozónak a délután le­játszott női labdarúgó-mér­kőzés. Már lassan az utolsó prog ram közeledett, amikor a környéken egyre több fiatal jelent meg, akiket a rock­zene, a fellépő P. Mobil együttes vonzott. A látványos koncert és a záró videó- diszkó méltó befejezése lett az egész napos találkozó­nak. MEGAN: A számító na A Kérvényfelülvizsgáló Hivatal üzemi fogorvosa ál­lást változtatott. Elment egy cukorgyárba, igazgatónak. Ha elment, hát elment. Az ő dolga. Nyilván meg­érte neki, hogy átképezze magát, ha egyszer ott töb­bet kereshet. Ezért az első pillanatban nem is foglal­koztatta különösebben az embereket, hiszen milyen kárt tudna okozni egy fog­orvos egy igazgatói irodá­ban? Csakhogy így a fogorvo­si állás megüresedett a Kér­vényfelülvizsgáló Hivatal­ban, fogorvosra pedig szük-1- ség volt. De hiszen ez nem gond! Csak ki kell húzni a fogat, azután bele kell nyúlni a páciens pénztár­cájába. Ennél mi sem köny- nyebb. Már csak a megfe­lelő embert kell megtalál­ni. A vezetőségi ülésen meg­határozták az értékelési kri­tériumokat és pályázatot hirdettek a fogorvosi állás betöltésére. A pályázati feltételeknek a legjobban egy bizonyos Kolano felelt meg. A kö­vetkező pontszámokat érte el: 1. Szakképzettségéért (órásmester volt) — 2 pontot; 2. általános műveltségé­ért — 1,5 pontot; 3. származásáért — 10 pontot; 4. fejlett öntudatáért — 10 pontot; 5. eszmei elkötelezettsé­géért — 10 pontot; 6. végül azért, mert a har­madik, a negyedik és az ötödik feltételnél maximális pontszámot ért el, a teljes pontszá­mot beszorozhatták tíz­zel. Az eredményt betáplálták a számítógépbe. A számító­gépből 335 pont jött ki, és Kolano elfoglalta az állást. Sajnos, már az első nap kudarcot vallott egy záp- fog kihúzásával. Egy órai próbálkozás után a páciens feladta. Nyilván meggondol­ta magát, és úgy döntött, mégsem húzóit fogat. Nem akarom szaporítani a szót, a dolog lényege az, hogy Kolano nem vált be fogorvosnak. Hát ez a helyzet a szá­mítógépekkel! Kétségte­len, hogy a számítógép fej­lődést jelent, de ezt egye­lőre még nem lehet min­denütt használni. Bár tulajdonképpen nem is nagyon csodálkozhatunk, hiszen a gazdasági szank­ciók miatt nem tudunk pót- alkatrészeket beszerezni a számítógéphez. ■■■mbbhhhhhbhhbbbhb KIÁLLÍTÁS AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN Képek — búcsúzóul Az idén végző negyedik évfolyamos rajz szakos főiskolai hallgatók műveiből nyílt kiállítás szerdán Egerben, az If­júsági Házban. A tárlat bemutatkozás, egyben búcsúzás: számadás a tanult mesterségbeli fogásokról, egyben a mű­vészi törekvésekről, hajlamokról is. A 14 földrajz—rajz szakos fiatal szakvezetőtanára Ló­ránt János, míg a 16 matematika—rajz szakos Herczeg Ist­ván volt. A bemutatót Juhász Csaba, a megyei tanács mű­vészeti főelőadója nyitotta meg. Az érdeklődők június 24- ig tekinthetik meg a képeket. Könnyítik a tanulók terheit Kürti Péter

Next

/
Thumbnails
Contents