Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-06 / 131. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 131. szám ARA: 1984. június 6„ szerda 1.40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r Jó bolt: összevont bolt — Érzékeny pont: miért, mennyit kell fizetni — Bírságok a fogyasztókat megkárosítóknak Hol, hogyan vásárolhatunk? Egyáltalán nem mindegy, milyen körülmények fo­gadnak bennünket, amikor bevásárló körútra indu­lunk. vagy mindennapi lételemeinkért keressük fel az üzleteket. Értendő ezen: szívesebben megyünk oda a különböző árucikkekért, ahol valóban gazdag kíná­lat, széles választék vár. ahol kedvesek, emberségesek -az eladók, nem szül idegességet a helyszűke vagy a rossz szervezés miatt toporgás. felesleges sorban állás. Azt a helyet viszont messzire elkerüljük, ahol túl­számlázással. netán súlyesonkítással húzzák fvagy pró­bálják kihúzni) zsebünkből a nem oda szánt forinto­kat. Találkozhatunk ezzel is. azzal is. Épp ezért fi­gyelemre méltó az a három év tapasztalatait összegző értékelés, amelyet a közelmúltban vitatott meg a me gyei tanáes végrehajtó bizottsága. Új építőanyag Selypről Üj építőipari termék — a szupernit — gyártását hagyta jóvá nemrégiben az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet. Az új építőelem, jó hang- és hőszigetelő tulajdonságokkal ren­delkezik és fokozottan tűzálló. Nem támadja meg a gomba és a rágcsálóknak is ellenáll. Képünkön: gyártósoron a szupernit (Fotó: Szabó Sándor) Élénkült a nemzetközi árucsere Szocialista áruházak vezérigazgatóinak tanácskozása Szilvásváradon Őrhelyen Amit tesznek a legszebb, a legnemesebb, a legfel e- lősségteljesebb. Az ébrede­ző, a bizonytalankodó Ér­telemnek állítanak útjelző­iket, a titkok nyitjára szom- jú'hozó Szellem tétova lé­péseit formálják soha nem lankadó türelemmel mind határozottabbá, az egészsé­ges kétkedés táptalaját gaz­dagítják, a nyers, a csiszo­latlan indulatokat hangol­ják át a megértés, az em- .berség hullámhosszára. Őrhelyen állnak, a leg­fontosabb poszton. ahol szinte kizárólag saját erő­ikre, nem fogyó energiáik­ra, irigylendő ötletességük- j ■re, meg nem tépázható hi­tükre, csakazértis akarásuk­ra, az értékteremtés tisztes .hevületére hagyatkozhat- j nak. E ritka adottságok bir­tokában mindig bizakodva vállalják az olykor sziszi­fuszinak tűnő feladatokat •is. Meghallgatják az okta­tásügy folyvást változó szakembereinek intelmeit, kamatoztatható vagy nem sokat érő tanácsait, részt vesznek a mindig sorra ke- trülő, a különböző jellegű ■továbbképzéseken, átta­nulmányozzák az új, s a imég frissebb dokumentu­mokat. Kétkednek, vitat­koznak, vagy magukba rej­tik ellenérveiket. Aztán elindulnak az osz­tályokba, az alsó, a felső tagozatosok, a középiskolá­sok, az egyetemisták és a főiskolások körébe, s ha másutt nem, hát az ifjak . (jóért, igazért, szépért só- ivárgó tekintetében lelnek egyértelmű útbaigazítást, vigaszt. Azon az őrhelyen, ahol nap mint nap igazolniuk kelMeleményességgel ötvö­zött felkészültségüket, ahol felvillanyzó sikerek és szo­morkás kudarcok várják őket, ahol mindent nekik ikell megoldaniuk. . Javulhatnak a feltételek, örvendetes, hogy napfénye­sebbé, tágasabbá, otthono­sabbá, korszerűbbé válnak öktatási intézményeink, ihogy a szemléltetés káp­rázatos fegyvertára egyre több helyütt diadalmasko­dik. Mindez szívmelengetó. ám ugyanakkor azt is tud­juk, hogy a pedagógustá­bor folytonos áldozathoza- ;tala nélkül ez a kelléktár mit sem ér. . Senki sem akad, aki vi­tatná, hogy az igazi ered­mények tőlük függenek .Lényük nemesebb részét krőzusi nagyvonalúsággal tékozolva adnak magvas útravalót a felnőtté érő nemzedékek tagjainak. Olyan talentumokkal aján­dékoznak meg bennünket, amelyekkel érdemes okosan sáfárkodnunk, hiszen az ef­fajta buzgalom nemcsak mások javát, hanem saját boldogulásunkat is szolgál­ja. Mi mind előbbre, maga­sabbra szárnyalunk, ám ők maradnak küzdelmes poszt­jukon, azon az őrhelyen, amelyet nemcsak ünnepi virágcsokrokkal, hanem a hétköznapok során is bok- irosodó megbecsüléssel, tisz­telettel illik övezni. Az adósságtörlesztők el­ismerésével. .. Pécsi István Az 1980—83 közötti idő­szakról készült felmérés sze­rint megyénk kereskedelmi hálózatának színvonala meg­felel az országos átlagnak, kedvezően alakult az egysé­gek átlagos alapterülete. Pél­dául úgy is, hogy több he­lyen összevonták, egybeépí­tették az egymás mellett lé­vő kisebb boltokat, illetve a nagyobbak közül sokat kor­szerűsítettek, bővítettek. Ki­emelést érdemelnek az egri történelmi belváros rekonst­rukciójához kapcsolt terv­szerű felújítások, de számos sikeres megoldás született Gyöngyösön is. Jelentősen nőttek az üzletek állagának megőrzésére fordított kiadá­sok, sok helyen pedig erede­tileg más célra készült épü­letekben rendeztek be áru­dákat. Ae is tény, hogy a keres­kedők többségükben nagy gondot fordítottak a hűtő- és pénztárgépek beszerzésé­re, bővítették az eladáshoz közvetlenül kapcsolódó szol­A Parlamentben kedden megkezdődtek a magyar or­szággyűlés és a kambodzsai nemzetgyűlés küldöttségei között a hivatalos megbe­szélések. A magyar tárgya­lócsoportot Apró Antal, az ofszággyűlés elnöke, a kam. bodzsai delegációt Chea Sim, a Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tag­gáltatásokat. Elsősorban az önkiszolgáló áruházakban azonban még mindig sok" a hagyományos eladópult. ez pedig igencsak megnyújtja a vásárlási időt, ráadásul a pénztárosok túlterheltsége miatt is — főleg a csúcsidő- szakokban — a kelleténél, több időt kell eltőlteniük a vevőknek várakozással. . Ez a jelenség egyébként a mun­kaerő helyzetre is utal: kü­lönösen az élelmiszerboltok­ban lenne szükség több szak­képzett eladóra, pénztáros­ra, illetve a vendéglátó he­lyeken termelő munkakörök­ben dolgozókra. Kétségtelenül segítséget jelentenek a vásárlási körül­mények alakításában az új üzemeltetési formák. A szer­ződésesek száma megyénk­ben jelenleg 330, a jövede- lemérdékeltségűeké pedig 60. Nem szerencsés azonban, hogy a közvélemény előtt nem eléggé ismertek, épp ezért sakan idegenkednek az elfogadásuktól. Az. is igaz. ja, a nemzetgyűlés elnöke vezeti. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen a tárgyalóié, lek tájékoztatták egymást a két testület munkájáról, megállapodtak abban, hogy tovább erősítik a két ország törvényhozásának kapcsola­tait, valamint véleményt cse­réltek időszerű nemzetközi kérdésekről. a boltvezetői árképzési jog olykori helytelen alkalmazá­sa bizony kedvezőtlen vissz­hangot vált ki. Nem véletlen, hogy a fo­gyasztói érdekvédelem jelen­tősége az életkörülmények változásával növekedett. Igé­nyességünk fejlődéséhez leg­inkább a termékek minősé­gének pontos és szakszerű megjelölésével igazodhatnak a kereskedelemben dolgozók. Ebben sajnos lassú az előre , lépés. Az élelmiszerek kö­zött gyakorta lehet találkoz­ni lejárt szavatosságú áru­val, s előfordul, hogy a bol­ti dolgozók sem ismerik, mit kell tenniük a szavatossági igények bejelentése után. Érzékeny pont a vevők és az elárusítók kapcsolatában: miért, mennyit kell fizetni. Az áralkalmazásban továbbra is jelentős az előbbiek kárá­ra elkövetett szabálytalansá­gok aránya. A legtöbb gond a tőkehúsok és a zöldség- gyümölcsfélék előkészítésé­nél, mérésénél volt, a pró­bavásárlások mintegy 25 szá­zalékánál tapasztalták a fo­gyasztó megkárosítását. Az elmúlt három évben 160 eset­ben fordultak a hatósághoz közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal, elsősorban a minőséggel és az árakkal kapcsolatos jogos reklamáci­ók száma növekedett. A ven­déglátásban az osztálvbasoro- lási előírások megsertéséyel. a kalkulációk pontatlanságá­val, az árvetések kidolgozá­sának elmulasztásával sér­tették mag legtöbbször az ár­képzési szabályokat, össze­sen 700 ezer forint értékben került sor a többletbevételek elvonására, gazdasági bírság kiszabására. Elgondolkodta­tó tény, 1980—83 között nőtt a felderített szabálytalansá­gok, visszaélések gyakorisá­ga. A kereskedel,mi felügye­lőség által folytatott eljárá­sok száma meghaladta az évi kétszázhatvanat, emelke­dett § kiszabott pénzbírsá­gok összege is. A jobbító szándék, amely a fogyasztói érdekvédelem ha­tásosságának növelésében — főként az ellenőrző tevékeny­ség fejlesztésére törekvéssel — a szakembereket vezérli, valamennyiünk egyetértésé­vel találkozik. Már csak azért is, mert ellenkező eset­ben hiábavalónak tűnhetnek az áruéllátás javítására, a kulturált vásárlási körülmé­nyek megteremtésére tett erőfeszítések. Sajtótájékoztató a kulturális tórumról Az 1985-ben. Budapesten rendezendő kulturális fórum végrehajtó titkársága ked­den sajtótájékoztatót tartott. Herman József akadémikus, a Fórum végrehajtó titkára ismertette a konferencia nemzetközi előkészületeit, a titkárságra a tanácskozás megszervezésében ' háruló feladatokat. (MTI) Szilvásváradon kedden délelőtt megkezdte munká­ját a Szocialista Áruházak Nemzetközi Szervezetének (MOSZU) vezérigazgatói ta­nácskozása. Ez a nemzetkö­zi szervezet csaknem húsz­éves múltra tekint vissza. 1965-ben alakult több szoci­alista ország — közöttük ha­zánk — centrum áruházai­nak összefogásával, majd 1980-ban csatlakozott a szer­vezethez a Skála-COOP is. A MOSZU-ban jelenleg nyolc- szocialista ország állami, il­letve szövetkezeti áruházai működnek együtt. Évenként egyszer tartanak más-más tagországban vezérigazgatói tanácskozást. A szilvásvárad! megbeszé­lésen a nyolc tagország — Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Romá­nia, a Szovjetunió, Jugoszlá­via, Csehszlovákia — állami és szövetkezeti áruházi szer­vezeteinek delegációja vesz részit. A háromnapos tanács­kozáson összesen 19 napiren­A vállalati stratégiáról és a szervezeti alkalmazkodás hazai és külföldi tapasztala­tairól tnácskoztak kedden a Magyar Kereskedelmi Ka­marában. A fórumot — amelyet a Kamara az Or­szágos Vezetőképző Központ, tál közösen rendezett meg — Zányi Jenő, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­ke nyitotta meg. Elmondot­ta: Magyarországon a stra­tégiai tervezés szerepe 1968 után, az új gazdasági me­chanizmus bevezetésével, a vállalati önállóság kibővülé­sével vált jelentőssé. Mind több vállalatnál ismerték fel, hogy a célok helyes megha­tározása, a hosszútávú fej­lesztési, értékesítési piacpoli­tikai elképzelések kidolgozá­sa nélkül aligha lehet ered­ményes a gazdálkodás. A tanácskozáson több ha­zai szakember számolt be a már sikeresen alkalmazott módszerekről. A Borsodi Vegyikombinát példája fi­gyelemre méltó. A hetvenes évek végén az energiaárak emelkedése, az értékesítési nehézségek miatt igen nehéz helyzetbe került a vállalat. det tárgyainak, összegezik az 1983. évi tapasztalatokat és kidolgozzák az 1986. év­től 1990-ig terjedő együtt­működési tervet. Ezentúl megvizsgálják a „Dolgozz hi­bátlanul ” mozgalom alkal­mazásának lehetőségét, az árucsere-rendszer további fejlesztésének körülményeit, valamint azt, hogy az anya­gi ösztönzési rendszer módo­sításával hogyan növelhető a munka termelékenysége. A MOSZU vezérigajzgatói tanácskozását Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke nyitotta meg. Az első napon kiemelték, hogy a tagorszá­gok közötti áruházi árucse­re 1983-ban tovább növeke­dett, miszerint az export 22 százalékkal, az import 17 százalékkal volt magasabb a megelőző évinél. A (VIOSZU- tanáeskozás szerdán folytat­ja munkáját, majd csütör­tökön- a megállapodásokat rögzítő jegyzőkönyvek alá­A helyzet javítására átfogó költségcsökkentési progra­mot dolgoztak ki. Az elmúlt öt esztendő során a termelés- bővülése mellett az energia­felhasználást mintegy száz. ezer tonna kőolajnak meg­felelő energiahordozóval csökkentették. Az alapanyag- gyártás mellett növelték a jövedelmezőbb, feldolgozott műanyagtermékek előállítá­sát. és jelentős erőket kon­centráltak a viszonylag ke­vés alapanyagot igénylő, de> nagy szellemi befektetéssel készülő finomkémiai termé­kek előállítására. Mindezek eredményeként az elmúlt években is nyereséges tudott maradni a vállalat, a jöve­delmezőség javulásával ma már az árbevétel-arányos nyereség eléri a tíz százaié-, kot. A tanácskozáson a straté­giai tervezés lehetőségéről előadást tartott Thomas Naylor, az USA-beli Duke egyetem professzora, majd kerekasztal-megbeszélés ke. rétében vitatták meg a ha­zai és külföldi tapasztalato­kat. (MTI) Nem megtévesztitek a csillogó csillárok, tükrök: az egri Do- mus Áruházban valóban bőséges a kínálat (Fotó: Szántó György) Magyar—kambodzsai tárgyalások írásával zárul. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents