Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-05 / 130. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. június 5., kedd 1. HÁROM ÉVES PROGRAM < Korszerűbb üzletek a kistelepüléseken Hazánkban az áfészek tevékenysége hagyományosan kötődik a falvakhoz, a kistelepülésekhez. A tagok itt kapcsolódnak a legszorosabban szövetkezetükhöz. Min­dennapi szükségleteik kielégítéséhez nélkülözhetetlen az áfészek sokoldalú segítsége. Tevékenységük szinte va­lamennyi településre kiterjed: 16 ezer boltot és több mint 17 ezer vendéglátó üzletet tartanak fenn, s ezek 70 százaléka a községekben és a kistelepüléseken talál­ható. ök bonyolítják le a kiskereskedelmi forgalom egyharmadát, ezen belül az élelmiszerforgalom több mint negyven százalékát. Az áfészek szerepe meghatá­rozó a falun élők napi közszükségleti cikkekkel való ellátásában: mintegy 2000 községben kizárólag áfész-bol- tok és -vendéglők vannak. Elavult boltok A fogyasztási szövetkeze­tek legutóbbi kongresszusa is hangsúlyozta: az áfé­szek egyik legfontosabb fel­adata, hogy a napi köz­szükségleti cikkeikből egyen­letes és kielégítő választék­ról gondoskodjanak a köz­ségekben, a kistelepülése­ken, javítsák a vásárlási kö­rülményeket, erősítsék a falvaik népességmegtartó ké­pességét. Az V. és a VI. ötéves tervidőszakban lényegesen megváltozott az áfész-üzle- tek jellege. Korszerű, jól felszerelt áruházak, meleg­konyhás üzletek nyíltak, miközben csökkent a vegyes­ből tök és a kocsmák szá­ma. Korszerű ABC-áruházi láncolat alakult ki, s egymás után nyíltak a nagyáruhá­zak, mint a budapesti Ská­la, a pécsi Konzum. a győri Arabona és nemrégiben a Skála-Metró. A falusi üzletekben is so­kat javultak a technikai feltételek. A községekben pél­dául a legutóbbi tíz év alatt megnégyszereződött a hű­tőkapacitás. A boltok és a vendéglátóhelyek egyhar­madát átalakították, kor­szerűsítették. Mégis nagyon sok még a teendő a kistele­pülések vásárlási körülmé­nyeinek javításában. A kép ma meglehetősen vegyes. Vannak kistelepülések, ahol jók a hálózati feltételek, több helyen viszont annyi­ra elavultak a boltok, hogy már nem teszik lehetővé az áruellátás javítását, a válasz­ték bővítését. A SZÖVOSZ elnöksége — az illetékes kormányzati szerveikkel egyetértésben — hároméves akciót indított, hogy — jól szervezett mun­ka és társadalmi összefogás révén — lényegesen javul­jon a kistelepülések, a ta­nyák és a külterületek kis­kereskedelmi hálózatának, boltjainak, valamint felvá­sárló- és tüzelőanyagtelepei- nek az állapota. A legkisebb falvakban Nem új üzletek, telephe­lyek építéséről van tehát síző, hanem e program ke­retében az 1500 lakosnál •kisebb községek, tanyák, kül­területek napicikk-ellátó há­lózatának, boltjainak, ven­déglőinek rekonstrukciójá­ra, technikai fejlesztésére 'kerül sor. A felújítási ter­veket a helyi áfészek készí­tették el. Az előkészületek jó ütem­ben folynak — állapították meg nemrégiben a SZÖ- VOSZ-ban. Az áfészek meg­vizsgálták a kistelepülése­ken levő boltjaikat, vendég­lőiket, tüzelőanyag- és fel­vásárló telepeiket és kidol­gozták a rekonstrukció há­roméves anyagi-műszaki programját, összesen 2571 üzletet korszerűsítenek. Ezek alapterülete együttesen 340 ezer négyzetméter. A fel­újítandó egységek 40 száza­léka az 500-nál kevesebb la­kosú településeken található. A SZÖVOSZ elnöksége — a Pénzügyminisztériuminál egyetértésben — az akcióhoz a SZÖVOSZ központi tá­mogatási alapjából pályázat útján támogatást ad. Az ak­ció keretében megvalósuló rekonstrukciókra összesen 550 millió forint, az idén 120 millió forint használható fel. A három évre országosan előirányzott feladat teljes pénzügyi szükséglete 1,3 mil­liárd forint. Az eddigi szer­vező munka eredményeként a szövetkezeti tagok 150 mil­lió forint értékű célrészje­gyet jegyeztek, a tanácsok és más szervek pedig 41 millió forinttal járulnak hozzá a program teljesítésé­hez. Az említett tervek megvalósítása nem kizárólag szövetkezeti, hanem igen fontos társadalmi ügy. Vár­ható. hogy az érdekelt álla­mi, társadalmi és gazdálkodó szervezetek is hozzájárulnak anyagiakkal és társadalmi munkával a hálózati re­konstrukció megvalósításá­hoz. Nem látványos, hanem sok. kis tételű munkára van szükség. A helyzet megyén­ként más és más, az viszont általánosan jellemző, hogy az akciót elsősorban helyi forrásokból kell megvalósí­tani. Az a helyes, ha a köz­érdekű, az egész lakosság javát szolgáló cél érdeké­ben összefognak az áfészek az illetékes helyi szervek­kel. Biztató fejlemények A SZÖVOSZ elnöksége megállapította, hogy az áfészek tervei általában reá­lisak, a valós igényeket tük­rözik. A rekonstrukciós programok elkészültek, a megyei szövetségek össze­gezték és eljutatták őket a SZÖVOSZ-foa. A beérkezett adatok alapján megállapít­ható: az akció eddigi ered­ményei biztatóak. A szö­vetkezetek általában az irányelveknek megfelelő, in­dokolt rekonstrukciókhoz kérnek támogatást. A mun­ka nagy része, a tulajdon­képpeni feladat még csak most kezdődik. A kivitele­zésnél sokat segíthet az áiféSzek összefogása. A na­gyobb átalakításokhoz a SZÖVTERV műszaki-techni­kai, a SZÖVORG pedig szer­vezési segítséget nyújt. Ha az áfészek hasznosít­ják a helyi erőforrásókat, igénybe veszik tagságuk célrészjegyeit, kölcsöneit, ak­kor sikeres lesz a három­éves akció, amely sokat ja­vít majd a községekben és a kistelepüléseken lakók életkörülményein. Mindeh­hez természetesen nélkülöz­hetetlen, hogy a kitűzött cél megvalósítása országos üggyé váljék. (Sz. E.) A KIKÉPZÉSI TERV SZERINT: SOPRON ’84 Amíg védelembe vonultak Harcba vetés előtt a harckocsizok még nem a roham kezdetét jelentette, az elöljárók érke­zését jelezni azonban szolgá­lati kötelessége volt Brun­ner István törzszászlósnak. Roham Harckészültség! Megtigy előállás ban (MTI Fotó: Friedmann Endre felv. KS) Az éles gyakorlat egyik harchelyzetében éppen rá­juk, a hivatásosakkal együtt biztosított nagy tűzerejűkre számított a vezénylő pa­rancsnok : a páncélosokra. Nemcsak katonai döntnökök láthatták, értékelhették a Sopron ’84 nagy összpontosí­tást igénylő pillanatait — ebben a minőségben figyelt megyénk magasabb egységé­nek parancsnoka, Kerékgyár­tó Béla vezérőrnagy —, ha­nem a párt- és állami veze­tők mellett, érthető módon, •kaptak meghívást békebeli dolgozóik révén Detk, Aba- sár, Visonta termelőszövetke­zeteinek elnökei... A Vigyázz! jel felhangzá­sa (háromszor egymás után), — Ez a hangszer — muta­tott pisztonjára a jelzőkür­tös — a fiamé! A vezénylés híre és otthoni eljövetelem között talán öt perc lehetett, sietnem kellett. Váratlanságával együtt sem szokatlan az 1957 óta Egerben szolgáló katonaze­nésznek. Hangszerének élesen tiszta, magas hangjait a kö­zeli erdő csendje nyelte el. Ekkor még nyugodt arcát mutatta a zöldellő lankás táj. A roham pontban 9.30-kor össztűzzel vette kezde­tét. A feltételezett ellenség élő erejének megsemmisíté­sében lövész, harckocsizó és tüzér egységek vettek részt, a légierő hathatós támoga­táséval Tüzet vetettek a páncéltö­rő ágyúk, a tarackok az arc­vonal mögül szólaltak meg. Közben vadászrepülő-géppá- rok a cél fölé ereszkedve, fedélzeti fegyvereiket hasz­nálva „szórták meg” az el­lenség állásait. A harckocsi­zok némelyike fedett főállás­ból kezdte az ütközetet, a zöm az erdőből kijövet a nyílt terepen szétbontako­zott — pláne fokozódott a harci zaj. A T—55-ösök megsemmisí­tő ereje láttán jegyezte meg a figyelőállásban a lőtérbá- zis képviselője: — Nem sok célt viszek hcuza! Az egyik tankban Koklács Sándor, tartalékos tizedes, kisnánai fiatalember irány­zott. — Három éve szereltem le, így természetesnek tar­tom, hogy a megelőző lövé­szetet is elöljáróink dicsére­tét kiérdemelve zárhattuk. A domoszlói áfész ellenőreként a környező laktanyák kan­tinjait kereskedelmi mun­kám során is látogatom, köz­vetlen ismerőseim azok, akikkel a gyakorlatot végre­hajtottuk. Van olyan társam, például Csesznek László, aki­vel sorkatonaként is együtt szolgáltam. Igazán összeszok­tunk. A támadást a terv szerint hajtotta végre az állomány. Az eredmény értékének to­vábbi megértéséhez halljuk a páncélos egység parancs­nokának politikai helyettesét, Tóth Ferenc őrnagyot; — Az első napok átállá­sát a tartalékosok egyre na­gyobb aktivitása követte. A családok nyugalma érdeké­iben levelet küldtünk a hoz­zátartozóknak, amelyben két lényegi kérdésre adtunk fe­leletet; miért volt szükség a mozgósításra, és hogy várha­tóan meddig maradnak ka­tonák a behívottak. Az. ösz- szekovácsolás, a kiképzés so­rán — a kérésre megnövelt élelemadagok mellett — i szó, elsősorban a meggyőzés erejével törekedtünk hatni. Az átlagéletkarban alig 35 éves egységünktől ezért re­mélhettünk jó szintű végre­hajtást az éles körülmények között. Megértették feladatu­kat. A sikerhez cselekvő mó­don járultak hozzá. Visszatérve a megpróbálta­tásokhoz; az esős, sáros na­pok után végre a nap is ba­rátságosabb arcát mutatta. Elmélkedett hangulatban vo­nult védelembe a gyakorlat végén a Sopron ’84 résztve­vőinek „serege”. Napokon belül otthon lesz­nek a tartalékosok, helytál­lásukat övezze majd környe­zetük megbecsülése. Az apu­kák mellett édesanyákat is várnak nagyon, a mátraalji Csárdás Ferencné főtörzsőr­mestert és Kuli Istvánné törzsőrmestert. Napokon belül...! Budavári Sándor „Korszerű hadse­reg, korszerű techni­kával és korszerűen kiképzett tartaléko­sokkal képzelhető el.” — mondotta Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisz­tériumi államtitkár a Sopron ’84 elnevezé­sű harcászati gyakor­lat megtekintése után. A nyilatkozatot megerősítette a hon­védelmi feladataik érdekében bevonul- tatottak elismerő helytállása. Az éves kiképzési tervben szereplő eseményre Heves megye tartalé­kosai között is moz­gósítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents