Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-05 / 130. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1984. június 5., kedd Reagan Nagy- Britanniában Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn délután befejezte írországi látogatását és Nagy-Britanniába indult. Búcsúzóul két politikai nyilatkozatot tett: az egyiket a tiszteletére adott vasárnap esti banketten, a másikat hétfőn, az ír parlament két háza előtt. Az előbbi alkalommal az észak-ír problémához szólt hozzá. Elitélte az erőszakot és arra szólította fel az ottani katolikus és protestáns közösséget, hogy békéljenek meg egymással. Értésre adta — ami Londonnak volt lényeges —, hogy a terroristák nem lesznek szívesen látott vendégek az Egyesült Államokban. Reagan újból méltányolta az ír pártok „új Írország fórumát” is, amely terveket dolgozott ki az észak-ír válság alkotmányos — az Ír Köztársaság kormányának bevonásával való — rendezésére. Ez a vendéglátók felé volt gesztus. Érdekes módon azonban Margaret Thatcher miniszterelnök Daily Expressz interjújának megjelenését úgy időzítették (hétfőre), hogy abban helyet -kapjanak a fórum javaslatai iránti fenntartások. Thatcher asszony közölte, hogy Észak-Írország jövője „csak” az ott élő emberekre és brit parlamentre tartozik. Reagan parlamenti beszédében jelentős helyet kapott a kelet—nyugati viszony. Az elnök megmaradt annak a politikusnak a szerepében, aki mindenkinél többet költ az új fegyverekre, de mindenkinél erőteljesebben hangsúlyozza békevágyát. Egyebek között szólt az eurora- kétákról is. Közölte, hogy azzal a feltétellel kész ezek Nyugat-Európába telepítését leállítani, illetve „visszafordítani”, ha a Szovjetunió átfogó megegyezés érdekében ismét tárgyalóasztalhoz ül Genfben, s az ott' létrejövő megegyezés kielégíti az amerikai szempontokat. Reagan elnök Írországból hétfőn délután megérkezett Londonba, ahol hat napot tölt, de csak részben Margaret Thatcher tárgyaló- partnereként. Vendéglátójával kedden találkozik, másnap Normandiába utazik a szövetséges erők partraszállása 40. évfordulóján rendezendő ünnepségekre. Azt követően a brit fővárosba visszatérve részt vesz a vezető tőkés országok állam- és kormányfőinek háromnapos (június 7—9.) találkozóján. Csernyenko és Ceausescu tárgyalásai Moszkvában Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, hétfőn Moszkvában, négyszemközti megbeszélést folytatott egymással. A nap folyamán, korábban más szovjet és román párt- és állami vezetők részvételével került sor a Kremlben, Konsztantyin Csernyenko és Nicolae Ceausescu tárgyalásaira. Algéria ismét közvetítő lépést tesz a Perzsa (Arab). öböl térségében kialakult helyzet rendezésére. Hétfőn Sadli Bendzsedid elnök utasítására két magas rangú algériai politikus kereste fel egyidejűleg Bagdadot. illetve Teheránt, hogy átadja a hadban álló feleknek az algériai államfő üzenetét — közölték vasárnap hivatalos algériai források. Az államfői üzenet tartalmát nem ismertették. Algéria az 1980-ban megkezdődött iraki—iráni háború óta Kosztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, hétfőn Moszkvában átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének. Egynapos munkalátogatását befejezve hétfőn este Moszkvából hazautazott Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. igyekszik közvetíteni a két, hadban álló ország között. Hétfő hajnalban még mindig lángokban állt az a török tartályhajó. amelyet vasárnap reggel az iráni Hárg- szigettől délre iraki rakéta- támadás ért. Iráni jelentés szerint a 153 ezer tonnás Buyuk Hun tartályhajót Super Etendard francia gyártmányú vadászgépről kilőtt Exocet-rakétával találták el. A UPI amerikai hírügynökség adatai szerint március vége óta összesen huszonhét kereskedelmi hajót ért találat az öbölben. Befejezte tanácskozását a LEMP Központi Bizottsága Wojciech Jaruzelski zárszavával vásámap Lódzban befejezte kétnapos kibővített ülését a LEMP Központi Bizottsága. A LEMP Központi Bizottságának első titkára a tanácskozás tanulságait összegezve kijelentette: a két napot az őszinte, nyílt, kritikus és konstruktív eszmecsere jellemezte. A párt a jövőben is folytatni kívánja a konzultációt és véleménycserét a munkássággal a kölcsönös megértés és a bizalom erősítése érdekében. A vasárnapi ülésen a résztvevők határozatot fogadtak el a munkásosztály vezető szerepének erősítéséről a lengyelországi szocializmus építésében és felhívással fordultak a társadalomhoz a közelgő tanácsi választások támogatására. A LEMP Központi Bizottsága ezúttal első ízben tartotta ülését egy vidéki városban, és ugyancsak először fordult elő, hogy a párt legfelsőbb vezető testületének tanácskozására 800 munkást — fele részben párton kívülit — is meghívtak. A két nap alatt 38-an fejtették ki álláspontjukat és 94-en írásban terjesztették be felszólalásukat. Algéria ismét közvetít az öböl menti konfliktusban AFGANISZTÁN A Pandzsir-völgy szabad Mitterrand Moszkvába látogat Francois Mitterrand, francia köztársasági elnök, június második felében af Szovjetunióba látogat a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására — közölték hétfőn, hivatalosan Moszkvában. A Bahtar hírügynökség beszámolója szerint az afganisztáni fegyveres erők megsemmisítették annak az elleniforradalmi szervezetnek a maradványait, amely április végéig terrorizálta a Pandzsir-völgy és a környező települések lakosait. A jelentést a CTK csehszlovák hírügynökség ismertette. A beszámoló szerint az ellenforradalmi csoport tagjai előzőleg több mint kilenc- száz helyi lakost megöltek és súlyos anyagi károkat okoztak. A Newsweek amerikai hírmagazin tudósítója — Patricia Sethi — a múlt héten interjút készített Babrak Kar- mallal. A Newsweek tudósítója felvetette, hogy ellátogathatna-e a völgybe egy külföldi újságíró — két nap múlva egy szovjet helikopteren megtekinthette a vidéket. Helyszíni tapasztalatai megerősítették azt, amit Babrak Karmai közölt vele: a kormánycsapatok ellenőrzésük alatt tartják a völgyet. A Pandzsirtól északra eső körzetből az újságírónő azt jelentette, hogy a Szovjetunióba vezető Szalang-or- szágúton akadálytalan a forgalom. NEGYVEN EVE TÖRTÉNT —( Külpolitikád kommentárunk )— Spanyolország és a NATO SPANYOLORSZÁG TÖRTÉNELMÉNEK egyik legnagyobb tüntetésére került sor vasárnap Madridban. Félmillióan vonultak fel a főváros utcáin, hogy tiltakozzanak a dél-európai ország .NATO-tagsága ellen. A békemenet legfőbb jelszava ez volt: Spanyol- ország lépjen ki a NATO-ból, számolják fel az amerikai támaszpontokat spanyol földön. Jöttek Kataló- niából és Baszkföldről, Andalúziából és Galíciából, jöttek vonaton és autóbuszon, gépkocsival és gyalogszerrel ... Hosszú ideje folyik már a belpolitikai vita Spanyolország NATO-tagságáról. Erről a kérdésről csakis maga Spanyolország dönthet — figyelmeztetnek újból és újból az ibériai ország függetlenségéhez ragaszkodó, egyébként heterogén politikai csoportok, erők. Figyelmeztető szavuk a NATO napokban megtartott washingtoni külügyminiszteri tanácskozására is reagált. Joseph Luns, az Észak-Atlanti Szövetség főtitkára ugyanis Washingtonban nyíltan aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy amennyiben most rendeznék meg a népszavazást Spanyolország csatlakozásáról a NATO-hoz, az minden bizonnyal kedvezőtlen eredménnyel járna a szövetség számára. A spanyol közvélemény, a liberális beállítottságú tömegtájékoztatási eszközök felhördültek. Luns főtitkár nyilatkozatát a spanyol közügyekbe váló nyílt és durva beavatkozásnak minősítették. Nem ez volt az első, s valószínűleg nem is az utolsó kísérlet arra, hogy a NATO valamely magas rangú képviselője e kérdéssel kapcsolatban nyomást gyakorol Madridra. S a jelek szerint a külső nyomással egyenes arányban erősödik, szerveződik a belső tiltakozás. A MADRIDI TÖMEGTÜNTETÉSEN a békeharcosok a Nyugat-Európába telepített amerikai rakéták első — természetesen jelképes — áldozatait temették. A hamuval telehintett téren óriási plakát kérdezte: Ezt akarod, Reagan? Hogy az Egyesült Államok mit is akar, Nyugat- és Dél^Európában, kontinensünkön általában, ezzel kapcsolatban nagyon kevés illúziója lehet bárkinek Ronald Reagan kormányzásának negyedik' esztendejében. Az emiatti aggodalom tükröződött a madridi tiltakozók nem mindennapi, impozáns tömegmegmozdulásán. A fegyverkezési verseny megállítását, s ami saját életük szemszögéből a legfontosabb: az atomfegyver-mentes Európát, Spanyolország NATO-ból való kilépését követelték. Ha a spanyol szocialista párti kormányzat hű akar maradni ahhoz a programhoz, amellyel hatalomra került, akkor a dél-európai országban mihamarabb megtartja a spanyolok politikai jövőjét alapvetően befolyásoló népszavazást a NATO-tagság- ról. Győri Sándor Egységtörekvés békéért, függetlenségért A Magyar Front megalakulásának évfordulója Tiltakoznak a japánok Japánban egymást érik a tiltakozó megmozdulások amiatt, hogy az Egyesült Államok 7. flottáját atomrobbanó töltetű manőverezd robotrepülőgépekkel szerelik fel. A képen Tomahawk típusú robotrepülőgép makettjét tolják a tüntetők az amerikai haditengerészeti bázis kapuja elé Yokosu- kában (Népújság-telefotó - UPI — MTI - KS) A II. világháború előestéjén és első éveiben még úgy látszott, hogy Magyarországnak közvetlen előnyéi származnak a német szövetségből. A trianoni traumát jó részt féledtették a revíziós sikerek, a bécsi döntések , ,országgya rapí tásai ”. Igazolódni látszott az ellenforradalmi korszak legitimáló lényege: az irredenta külpolitika. Sőt, a külpolitikai sikereken túl is viszonylag kedvező volt a helyzet - az országban. A hadsereg és a hadiipar felszívta a jelentős munkanélküli tömegeket, s így csak a legtovább látók tették fel a kérdést: mi lesz mindennek az ára, hogyan fest majd egyenlegünk a végső elszámolásnál. A messzébbre tekintők, az antifasiszta baloldal azonban már kezdettől figyelmeztetett a hitlerista német elkötelezettség ország- és békeromboló veszélyeire. Szétszórt, s egymással is viaskodó csoportjaiban hamarosan az együttműködési lehetőségek felkutatása került előtérbe. A népfrontpolitika végleges elfogadásának jegyében 1941 folyamán a kommunisták Magyarországi Pártja új jelszót hirdetett meg: a független, szabad, demokratikus Magyarország jelszavát. Ez alkalmasnak bizonyulhatott az antihitlerista nemzeti-népi összefogás alapjainak lerakására. A szociáldemokrata baloldal és a népi írók bizonyos csoportjainak bekapcsolódása eredményezte aztán a tüntetéseket a Battyhányi örökmécsesnél, Petőfi szobránál. Az 1941- es kísérletek korai és impozáns példája a Népszava híres karácsonyi számának antifasiszta és népfrontos hevülete volt. A hamarosan megalakuló Magyar Történelmi Emlékbizottság aláírásgyűjtései, az 1942. március 15-i tüntetés a Petőfi szobornál pedig már a másik Magyarország jelentkezéséről és növekvő erejéről tanúskodott Az ellenállási mozgalom fejlődésében is cezúrát jelentett az 1943-as háborús fordulat, Sztálingrád. Voro- nyezs, az észak-afrikai és szicíliai partraszállás és az olasz kapituláció. Az ország két síkon is megindult a háborúból való kiválás irányába. Részint a kormányzó környezete kezdett rendszerátmentési célzattal vérszegény béketapogatózásokba Svájcon, Törökországon keresztül. Erre az is vezette, hogy ne a Szovjetunióval kelljen közvetlenül tárgyalnia. Másrészt a baloldalban erősödött az a felismerés, hogy a háborúból való kilépés csak aktív ellenállással, csak Németországgal szembefordulva lehetséges. Ez a kétirányú mozgás pedig mindenféléképpen növelte — az üldözések ellenére — az antifasiszta erők befolyását, a békevágyat. Egyúttal a kormányzat. a hortysta körök céljaival ellentétben a háború utáni demokratikus kibontakozás esélyei és elképzelései is növekedtek. Az 1943-as híres szárszói konferencia — a maga népfrontos jellegzetességével — egyik jele volt ennek. A radikalizálódást azonban korlátozta, hogy a lakosság még közvetlenül nem érzékelte a háborút és a voronyezsi katasztrófa óta magyar hadsereg nem volt a fronton. A hilerista német megszállás, 1944. március 19-én — mondhatni — tiszta vizet öntött a pohárba. Az egész legális baloldalnak, a szociáldemokrata pártnak, a Kisgazdapártnak, és a Parasztszövetségnek betiltása a sajtó teljes gleichsohaltolása, a több ezer baloldali és niémeteLlenes letartóztatása, a terror és a deportálás most már elodázhatatlanná tette a politikai ellenállás közös szervezeti keretének a megteremtését. Az 1943-tól Békepárt néven működő KMP kezdeményezésére a kommu. rosták, az SZDP baloldala, a a Kisgazdapárt és a legitimisták (később a Parasztpárt is csatlakozott) május közepén létrehozták a Magyar Frontot. Június eleji kiáltványában új népi szabadság- harcot, felszabadító háborút hirdetett a németek és cinkosaik kiverésére, a békéért. a független és demokratikus Magyarország megteremtéséért. A Magyar Front megalakulása a hazai ellenállási mozgalom addigi legjelentősebb eseménye volt. Általa megnőttek a kommunista párt szervezési és propagandalehetőségei. ugyanakkor pedig a Front olyan rétegekre és körökre is kiterjesztette befolyását, amelyek — bár náciellenesek voltak — a kommunistáktól idegenkedtek. A Magyar Front minden törekvése, sőt a fegyveres ellenállás jelentősége ellenére, a sajátos történelmi- társadalmi okokból nem jöhetett létre a si keres német - ellenes szembefordulás legfőbb feltétele: a népi ellenzék, a hadsereg és az uralkodó körök összefogása és közös akciója. Ebben a felelősség egyértelműen az utóbbiaké. Ám a Front tevékenysége nemzeti tudatunk fontos része és egészséges nemzeti önbecsülésünk jogos táplálója. Dérer Mikló«
