Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. június 30., szombat Kulcsember az igazgató Mikrofon Ülök a nézőtéren, s él­vezném a táncdalénekes hangját. Ám bármennyire is hegyezem a fülem, alig értek a dalból valamit. A dobhártyám viszont majd szétszakad a dübörgéstől! Az erősítő ugyanis kitűnő­en működik. Hogy a nép­szerű slágerből mégsem hallok semmit, azért van, mert a sztár túlságosan közel teszi szájához a mik­rofont, s a szerencsétlen műszer így egyszerűen kép­telen tisztán továbbítani a beleordított, üvöltött szöve­get. .. Máskor egy igen érdekes előadásra lennék hasonló­an kíváncsi. A tudományos körökben különben köztisz­teletben álló, nagy tekin­télyű szakember azonban — miért, miért nem? — úgyszólván... csak magá­val beszélget. Halkan, disz­kréten, majd hogy nem sut­tog. Talán, hogy harsány­nak ne tűnjék, vagy sze­rényebbnek lássék. Neta­lán, mert így illik, így sik­kes, így csinálják mosta­nában többen is. Jómagam pedig bossznakodhatom új­fent seregnyi társammal, aki az előadó előtt ágasko­dó mikrofon ellenére ezen a napon szintén nem le­het okosabb az elmondot­taktól. Nem egyszer jelentős ta­nácskozáson, gyűlésen ki­sért a kellemetlenség. Mert aki beszámol, jelentést ter­jeszt elő, hozzászól vagy szónokol — egyszerűen megfeledkezik az eléje tett fránya kis „jószágról”. Vagy túlságosan távol tart­ja magát tőle, vagy pedig jobbra, balra forog, de vé­letlenül sem a mikrofon felé. Hja, ha az ember egy­szer mikrofonhoz jut! — dohogom magamban. S dü­höngöm is, persze. Mivel, hogy nem egyetlen esetről van szó, s nemcsak egye­dül kerülök elég gyakran ilyenféle kellemetlen hely- • zetekbe. Vagyunk egy jó néhányon, akiket a mikro­fon túloldaláról, néha nem vesznek semmibe. Vagy legalábbis: sokba. Mert ha úgy tisztelnének, mint aho­gyan a mikrofonon inneni- ek az előadót, nem len­nénk annyiszor bosszúsak. Mi mást tehetnék? — mondok egy cifrát. No, csak úgy magamban, ne­hogy megsértsek, megbánt­sak bárkit is. S haragszom olykor akkor is, ha mik- rofonos ember a közelem­ben sincs. Miután nem egy­szer más is eszembe jut­tatja. Valahogy erre gon­dolok mindannyiszor, ami­kor valaki visszaél a pozí­ciójával, elfelejti miért áll vagy ül azon a helyen, ahonnan valamit várnak tőle. Miért vezető vagy be­osztott, de a maga módján mindenképpen fontos em­ber -r-ha alig, netalán sem­mit sem törődik azzal, ami­vel valójában megbízták. Szóval a mikrofon a szó szoros értelmében és kép­letesen is: nagyobb figyel­met és fegyelmet érdemel­ne! Mert végső, soron azért mindannyiunkat szolgál... Gyóni Gyula Az Egri Dohánygyár felvételre keres esztergályosokat és géplakatosokat 5 éves szakmai gyakorlattal. Heves megyei Távközlési Üzem 5 tő érettségizett fiatalt HÁLÓZATSZERELŐ MUNKAKÖRBE FELVESZ. A 6 hónapos szakmai képzés alatt is teljes fizetést biztosítunk. Jelentkezni lehet: Heves megyei Távközlési Üzem, EGER, Fellner Jakab a. 1. sz. T.: 12-133/14 mell. Munkaügy Ilyenkor nyáridőben a legtöbb családban már kész a szabadságos program. Ter­mészetesen a legnépsze­rűbb belföldi nyaralóba lyek az idén is a Balaton és a Velencei-tó. Ám nem kevés azoknak a száma sem, akik a zsúfolt vízpartok he­lyett a vadregényesebb er­dőségeinket. hegyvidéki nyaralóinkat keresik fel. Kovács Máriától, a SZOT Mátra—Bükk vidéki Üdülési és Szanatóriumi Igazgatósá­gának osztályvezetőjétől tud­juk. hogy augusztus végéig majd mindegyik környékbe­li pihenőhelyre, nyaralóra, s hétvégi házra kiakaszt­hatnák a telt ház táblát. Jómaguk akkor sem esnek kétségbe, ha nem érkeznek meg a beutaltak, hiszen még az első kategóriába tar­tozó férőhelyekre is 170— 180 forintos önköltségi áron bőven akad „beugró” szak- szervezeti tag. Az idei szezonra való fel­készülésben is bőven voltak tennivalók. Ugyanis a leg­több szálló. nyaraló régi épületből lett átalakítva. így felújításuk különös körülte­kintést igényelt. Szeretnék szolgáltatásaikat is bővíteni, így például Szilvásváradon, Galyatetőn parkokat, gyer­mekjátszótereket alakítanak ki. és további terveik között szerepel a parádfürdői Met­ró Üdülő SZOT palóc turis­taközpontként való működ­tetése. Itt kívánják majd megoldani az egyes szak- szervezeti kirándulócsopor­tok étkeztetését is. Még napjainkban is folynak Ga­lyatetőn a felújítások, de a vendéglátást ez nem zavar­ja. Ide elsősorban családok érkeznek, s csereüdülés ke­retében szovjet csoportok is. S a vakáció ideje alatt bi­zonyára benépesülnek a nép­szerű parádsasvári és mát- rafüredi gyermektáborok éppúgy, mint Tokaj-Hegyal- ján a sátoraljaújhelyi, közel ötszáz személyes szakmun­kástanuló-üdülő. Nem fog üresen árválkodni a régi kastélyból átalakított holló­házi nyaralóház sem. Évek óta nagy népszerű­ségnek örvend o mátraházi Vasutas Üdülő gyeses rész­lege. Az ország legtávolabbi részeiről érkeznek ide pi­henni vágyók. A közkedvelt kisgyerekes nyaralóhoz Mátraháza és Füred között egy erdei ös­vény vezet, a gesztenye- és tölgyfák gallyainak dús le­gyezője alatt. Az idéérkező látogató azonnal érzi a hő­mérsékletből is. hogy közel a hegycsúcs, hiszen jó né­hány fokkal hűvösebb van, miint máshol. De ez szem­mel láthatóan korántsem za­varja a homokozó és hintázó apróságokat, akikre két nagymama is vigyáz. — A többiek épp pár per­ce indultak el a Sástóhoz — halljuk Matu Mária üdülö- vezető-helyettestöl, mielőtt mée „hiányolhatnánk” a hancúrozó gyerkőcök zsiva­ját. — Mióta üdülhetnek itt gyesen levő kismamák és kisgyermekes családok? — A hetvenes évek köze­pén érkeztek az első „fecs­kék”. s napjainkban Záhony­tól Pécsig ismerik már ne­vünket. Érdekes módon legtöbben Zala megyéből jönnek. Az odavalósiak sze­rint jót tesz a csöppségek­nek a mátrai levegő. — Jelenleg a legfiatalabb nyaralójuk hány éves? — A legkisebb még nincs egy. Igaz, a beutaló szerint egytől hatéves korú gyere­kek és szüleik érkezését vár­juk, de nem vesszük túl szi­gorúan az alsó korhatárt — mondja az üdülővezető-he- lyetes, aki beszélgetésünk közben bemutatja „birodal­mát”. Aligha lehetne ennél pi­henésre. kikapcsolódásra al­kalmasabb helyet elképzel­ni. A vastag derekú fák szinte egybenőttek az épü­letekkel, de ez korántsem teszi komorrá a környeze­tet. A lombok között fész­kelő madarak is megszok­hatták a vendégeket, hiszen némelyikük be-beröppen a nyaraló nyitott ablakain, s tollászkodni meg-megpihen a kerti bútorokon. — Májusban, amikor a vihar szó szerint elfújta a tetőt a fejünk fölül, aligha hittük, hogy sikerül az idei szezonra ideális körülmé­nyeket kialakítani. A felnőtt vendégeket fogadó épületrész második emeletén még most is folynak felújítási mun­kák. De szerencsére a gye­ses rész elkészült. A „baba­ház” nappalijában kerti és szobai játékokkal megrakott polcok, szekrények, járókák, napozók állnak mindenkori kis gazdáik rendelkezésére. Természetesen valamennyi hálóba igény szerint külön gyerekágyat is beállítanak. A frissen festett folyosókon található „kaputelefonon” pe­dig. ha szükséges, azonnal hívható az orvos is. — A tágas étterem ebéd­lőasztalain álló etetőszékek­be vajon jó étvágyú nebulók ülnek? — kérdezzük Tóth Györgytől, az üdülő főszaká­csától. — A friss levegőn hamar megéheznek, s igyekszünk mi is kis vendégeink kedvé­ben járni. Külön, — sok zöld­főzelékből álló — étlapot terveztünk nekik. Egyébként 150—170 személyre főzünk, s felnőtt nyaralóink két me­nüből választhatnak. De min­den szócséplésnél hatásosabb a próba. Kérem kóstolják meg majd fogásainkat — hangzik a kedves meghívás. A kínálat: zöldborsóle­ves és mexikói tokány. Va­lóban finom, ízletes. — Mindig sikerül válto­zatos, hasznos kalóriákból álló étrendet összehozni? — Eddig még nem érte szó a „tűzhely elejét” — vá­laszolja az ínyesmester. — A nyersanyagokat a tőlünk két kilométerre levő Sport­üdülő éleimliszerraktárából vételezzük, s amit a 44 fo­rintos norma enged, azt ki­hozzuk. Hiszen azért vagyunk itt. S noha még az üdülés csak most kezdődött meg, máris az itt töltött pár kellemes napról beszél a szombathelyi Bernál Istvánná is, aki há­rom és fél éves Laci fiával jött el Dunántúlról. Főleg Bozsik László, kultúros mun­káját dicséri, aki igyekszik , úgy összeállítani a szabad­idős programokat, kirándu­lásokat, hogy az itt pihenők megnézzék a párádi kocsi- múzeumot vagy az egri vá­rat. Nagy népszerűségnek ör­vend a kismamák körében az üdülő „Buga doktora”, dr. Béla Árpád, a gyöngyösi kór­ház főorvosa is, aki hasznos előadásokat tart a szülőknek — közérthető nyelven. Az idei nyáron öt csoport tölt itt majd két hetet. Re­méljük, ők is ilyen elisme­réssel, szeretettel emlékeznek vissza majd a mátraházi gyeses üdülőre. A gazdaságirányítás célja, hatékonyságának mércéje a vállalatok vállalkozó jelle­gének, versenyképességének erősítése. A készülő intéz­kedések — az ösztönzés, a szabályozás, a szervezeti és jogi lépések — címzettjei a gazdálkodó egységek. Az in­tézkedések fogadtatása, ér­telmezése, végrehajtása pe­dig döntően vezetői feladat. A megújuló feltételek közt különösen felértékelődik az első számú vezető szerepe, tevékenysége. Az igazgató, az elnök je­lenleg is a dolgozó kollektí­va kulcsfigurája. Érdemes lenne valamilyen közvéle­ménykutatással rangsorolni a szakma, a megye, az or­szág igazgatóit, elnökeit. És ha ezt követően — már nem szavazással, hanem gazda­sági mutatók alapján — a vállalatokat is rangsoroljuk, kiderül, hogy a jóhírű cé­gek élén jónevű vezetők áll­nak. A sereghajtó vállalatok és az élenjáró vezetők alig­ha kerülhetnek össze. A mű minősíti a mestert, vagy a mester a művet? A kiala­kuló értékpárok az objek­tum és a szubjektum köl­csönhatásairól vallanak. Áttekinthető, letisztult vi­szonyok közt, amikor egyen- lőek az esélyek és ismeret­lenek a kicsinyes gyámkodá­sok, a gazdálkodásba való külső beleszólások, a vezetői képességek még teljesebben érvényesülhetnek. Ennek csak látszólag mond ellent az a körülmény, hogy az igazgatót a vállalatok több­ségénél majd a dolgozók választják. A vezetői státusz egyértelművé válik. Az irá­nyító hatóságtól való függő­ség megszűnik, s az igazga­tó a kollektívának tartozik majd felelősséggel. A meg­bízatáshoz hasonlóan a fe­lelősség is hosszabb távra szól. A kollektív vezető tes­tület a fejlesztés, gazdálko­dás fő irányát, stratégiáját határozza meg. A napi mun­kában, a végrehajtásban az igazgató operatív módon, egyszemélyi felelősséggel dönt. A mozgásteret beha­tárolják a törvények, a jog­szabályok, valamint a sze­mélyes képességek. A vezetői képességek leg­főbb mércéje az eredményes cselekvés. Nem szükséges, hogy az első számú vezető legyen az első az ötletgaz­dagságban, a vállalkozó készségben, vagy a szak­mai felkészültségben. De mindenképpen legyen nyitott, igényelje a vélemé­nyeket, javaslatokat, ismer­je föl a jó ötleteket, kezde­ményezéseket, a tehetséges embereket és merjen dönte­ni, a legjobb erőkre építeni. önmagában persze az kevés, ha hagyja érvénye­sülni a különböző tehetsége­ket, kezdeményezni a be­osztottakat. Nagyon fontos, hogy ő maga kiemelkedjék akaraterő és — mondjuk így — akaratátvivő képes­ség dolgában. Vagyis tudja mit akar, — és azt el is tudja érni. Ehhez szüksége­sek egyértelmű, világos cé­Egyszerű, de tetszetős ut­cabútorok — virágtartók, szemétgyűjtők és padok — készítését kezdte meg a bar­csi városi tanács költségve­tési üzeme. A padok ülőré­szét % műanyaggal is bevon­ják. A formájukat tekintve is szép és újszerű utcabútorok tervét egy Ausztráliában élő barcsi származású kő­faragómester — Szatrapa Henrik — ajándékozta a városnak. lók a munkában, a szívós­ság és következetesség, mondhatnánk tántorítha­tatlan meggyőződés a vég­rehajtásban. Tehát tudjon igent és nemet mondani, ne akar­jon, — úgysem sikerülhet —, mindenkinek és mindig a kedvében járni. Célba ér­ni nem lehet önfejű és ma­kacs módszerrel,. csak ru­galmas, türelmes, meggyő­ző munkával, A jó vezető el tudja fogadtatni vélemé­nyét, s nem válhat az egyes emberek és csoportok jel­legtelen kiszolgálójává. Képes például fordulatot kezdeményezni a meglevő bérezési gyakorlatban. A bérmegállapítások alkalmá­val az igazgató nem állhat többé a munkavállaló párt­jára, hanem következetesen a munkáltatót kell képvisel­nie. (Miközben erősödik, egyértelművé válik a szak- szervezetek partner szerepe, érdekvédelmi funkciója.) Ehhez nem buzdításra van szükség, hanem a vállalati vezetők költség- és különö­sen bérköltség érzékenysé­gének fokozására, oly mó­don, hogy anyagilag érde­keltté teszik őket a nyereség hosszú távú növelésében, a vállalati vagyon gyarapítá­sában. Csak úgy válhat fe­leslegessé a központi átlag­bérű-szabályozás, a vásárló­erő központi kézben tartása, ha megteremtik a fedezet nélküli bérkiáramlás ilyen intézményes garanciáit a vállalatoknál. Íme, nem könnyű a veze­tők dolga, s a követelmény velük szemben csak növek­szik. Mégis biztosra vehető hogy jelentősen gyarapszik a kiemelkedő vezető szemé­lyiségek aránya. Azért is, mert ahogy mondják, teher alatt nő a pálma. De nem kevésbé azért, mert a de­mokratikus nyilvánosság kedvez a legjobb képességek kibontakoztatásának és a természetes kiválasztódás­nak. A dolgozó nép okos gyülekezetében csökken a szubjektivizmus veszélye, s az ismeretekkel és az érde­keltséggel arányosan nő a tények tárgyilagos mérlege­lésének lehetősége a vezetők kiválasztásában, munkájuk minősítésében. Akkor lesz teljes a kép, ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy várhatóan növekedni fog a vezető beosztások vonzása, anyagi és erkölcsi elismerése. Az Ígéretes előnyök és a feltételezhető pozitívumok mellett persze azzal is szá­molni kell, hogy a társadal­mi demokratizmusnak nincs múltja, hagyománya hazánk­ban. Ki kell járni a demok­ratikus gyakorlat iskoláit, az igazgató-, a tanácstag- és képviselőjelölteknek, vala­mint a választóknak és a testületeknek egyaránt. Min­denekelőtt túl kell jutnunk az érdemi választás a jelölt­ség túlhangsúlyozott eg­zisztenciális kockázatán. A hazai szövetkezeti mozgalom gyakorlata bizonyítja, hogy van rá mód és lehetőség. Kovács József Sydneyben még ma is rendkívül népszerűek a ké­szítményei. A mester nem­csak a formatervet, hanenrt a gyártástechnológiát is át­adta, mégpedig minden té­rítés nélkül. Az ajándék- tervek megvalósításához szükséges fő nyersanyagot — a folyami kavicsot — a Dráva szállítja, ha nem is egészen ajándékképen, de mindenesetre olcsón. (MTI) Soós Tamás IFJÚSÁGI ÜDÜLŐCENTRUM TISZAFÜREDEN. Ifjúsági kiránduló- és fldaiőcentrumot avattak Tiszafüreden, a Tisza II. vízlépcső tárolótava mentén lévó üdülőkörzetben. Az ötvenhárom millió forintért épült ifjúsági centrum az üdülőkörzet első nagy létesít­ménye. Egyszerre négyszáz fiatal részére biztosít gondtalan nyaralást n tárolótó pártján (MTI fotó: Csíkos Ferenc felvétele — KS) Utcabútorok Látogatás a mátraházi gyeses nyaralóban Üdülés, gyermekkel

Next

/
Thumbnails
Contents