Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-28 / 150. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 28., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) a lakosság településfejlesztésben való részvételének egyik meghatározó tényezője a helyi elhatározáson alapuló településfejlesztési hozzájárulás lesz. Ezt a lakosság többségének egyetértésével állapítják meg. A településfejlesztési hozzájárulás általános bevezetésére 1986-ban kerül sor. de az önkéntesség elve alapján mód nyílik arra. hogy a helyi tanács javaslatára, a pénzügyminiszter hozzájárulásával a törvényerejű rendeletben foglaltakat már 1985. január 1-től alkalmazzák. A továbbiakban az Elnöki Tanács személyi kérdésekben döntött, bírákat mentett fel. ültetve választott és más időszerű kérdésekről tárgyalt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 27-i, szerdai ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára személyi kérdésekben határozott. Pullai Árpád közlekedési minisztert nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerése mellett tisztségéből felmentette; egyidejűleg Urban hajóst, a Közlekedési Minisztérium eddigi államtitkárát közlekedési miniszterré megválasztotta. Dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési minisztert más megbízatása miatt e tisztségéből felmentette. Egyidejűleg Somogyi Lászlót építésügyi és város- fejlesztési miniszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács nyugállományba vonulása miatt államtitkári tisztségéből felmentette dr. Csikós-Nagy Bélát és dr Gonda Györgyöt, egyidejűleg dr. Ábrahám Kálmánt és dr. Szikszói Bélát államtitkárrá kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugállományba vonulásuk alkalmából, több évtizedes eredményes munkásságuk elismeréséül dr. Csikós-Nagy Bélának. a Magyar Népköztársaság Zászlórendje, dr. Gonda Györgynek, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Olajos Józsefnek a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. ★ Az Elnöki Tanács ülése után az Országház Nándorfehérvári-termében Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke előtt Somogyi László és Urbán Lajos letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. MTI) f Urbán Lajos Budapesten született 1934-ben. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. 1955-től a Magyar Államvasutaknál dolgozott különböző beosztásokban 1962-ig. Ezt követően a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium főmérnökeként, majd 1963—1967-ig az Országos Tervhivatal munkatársaként tevékenykedett. 1967— 1973-ig az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának politikai munkatársa volt. 1973—1976-ig a Magyar Ál- lanrfvasutak vezérigazgatóhelyettesi. majd vezérigazgatói tisztségét töltötte be, 1976-tól volt közlekedési minisztériumi államtitkár. Somogyi László Somogyi László Székesfehérváron született 1932-ben. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. 1954—1978 között a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál (ma: Alba Regia Állami Építőipari Vállalat) dolgozott különböző fontos műszaki beosztásokban. 1963- tól a vállalat főmérnökeként, később műszaki igazgató- helyetteseként tevékenykedett. 1978-ban nevezték ki a Középületépítő Vállalat igazgatójává. (MTI) A kormány ülést tartott és személyi kérdésekben döntött. Dr. Gonda Györgyöt. az Országos Környezet- és Természetvédelmi hivatal elnökét saját kérésére, érdemei elismerése mellett nyugállományba helyezte; egyidejűleg dr. Ábrahám Kálmánt kinevezte az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökévé. Dr. Csikós-Nagy Bélát, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét saját kérésére, érdemei elismerése mellett nyugállományba helyezte. Dr. Szikszói Bélát, az Országos Anyag- és Árhivatal eddigi elnökhelyettesét a hivatal elnökévé nevezte ki. Olajos Józsefet, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökét saját kérésére, érdemiéi elismerése mellett nyugállományba helyezte. Dr. Szekér Gyulát felmentette az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöki tisztsége alól és kinevezte a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökévé. A kormány — a Magyar Tudományos Akadémia elnökségével egyetértésben — dr. Pál Lénárdot, az MTA főtitkári tisztségéből felmentette és kinevezte az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökévé. (MTI) KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának 1984. Június 26-i üléséről i. A Központi Bizottság az időszerű nemzetközi kérdéseket, valamink a párt- és átlőni szervek külpolitikai tevékenységét áttekintve megállapította: A nemzetközi helyzetet változatlanul kedvezőtlenül befolyásolja a folytatódó fegyverkezési verseny. A világ különböző térségeiben növekszik a helyi fegyveres konfliktusok kiszélesedésének veszélye, emelkedik a katonai szembenállás szintje az európai földrészen. Az Egyesült Államok magatartása miatt nem került sor érdemi lépésekre e folyamat megállításának érdeklőben. Fontos lenne, hogy az Észak-atlanti Szövetség konstruktívan válaszoljon a Varsói Szerződés tagál lámáinak május 7-i budapesti felhívására, amely a tárgyalások mielőbbi megkezdését és megállapodás megkötését javasolja az erőszak alkalmazásáról való lemondásiról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeknek célja a katonai feszültség csökkentéséhez szükséges kölcsönös bizalom megteremtése. az európai biztonság megszilárdítása és a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikájának sokoldalú gyakorlati érvényesítése. © A Központi Bizottság megállapította, hogy a legutóbbi ülése óta létrejött magas szintű találkozók tovább mélyítették hazánk és a többi szocialista ország internacionalista egységét, együttműködését. A Központi Bizottság nagy fontosságú eseményként értékelte Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának június 13-i moszkvai találkozóját Konsztantyin Csemyenko elvtárssal, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. A kölcsönös bizalom és az elvtársi megértés légkörében folytatott megbeszélésük érdemben elősegítette a magyar—szovjet kapcsolatok átfogó fejlesztését, népeink barátságának elmélyítését. Andrej Gromiko elvtársnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökihelyettesének. külügyminiszternek hazánkban tett látogatása jól szolgálta a két ország együttműködésének bővítését. Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének párt- és állami küldöttség élén hazánkban tett látogatása jelentős esemény volt országaink kapcsolatainak fejlődésében, hozzájárult együttműködésünk erősítéséhez. Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a Mongol Népköztársaságban folytatott megbeszélései tovább erősítették a magyar—mongol barátságot. Az új barátsági és együttműködési szerződés hosszú távra megalapozta kapcsolataink fejlesztését. Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének a Bolgár Népköztársaságban tett látogatása jelentősen előmozdította a két baráti ország együttműködésében rejlő további lehetőségek feltárását és kiaknázását, kapcsolataink sokoldalú fejlődését. © A Központi Bizottság megerősítette hazánk, népünk szolidaritását a nemzeti függetlenség megvédéséért és a társadalmi haladásért, az imperializmus ellen küzdő fejlődő országokkal. Ez jutott kifejezésre a hazánkba látogató Sandli Bendzse- did algériai államfővel, a Nemzeti Felszabadítási Front Pántjának főtitkárával folytatott megbeszéléseken, amelyek hoz- zájárultak ahhoz, hogy sokrétűbbé és tartalmasabbá tegyük a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésiünket. Dániel Ortegának, a nicaraguai Nemzeti Újjáépítés Kormánya Kormányzótanácsa koordinátorának vezetésével hazánkban járt küldöttség látogatása erősítette kapcsolatainkat. Ismételten szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítottuk az imperialista agresszió és az ellenforradalmi erők ellen hősiesen harcoló, nemzeti függetlenségét és társadalmi vívmányait védelmező nicaraguai népet. Támogatjuk a nicaraguai vezetésnek azt a törekvését, hogy a konfliktust politikai eszközökkel, tárgyalások útján rendezzék. • A Magyar Népköztársaság változatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politikájával összhangban alakítsa kapcsolatait a más társadalmi rendszerű országokkal. Helmut Kohl kancellár magyarországi látogatása, a tárgyalások, hasznosan járultak hozzá a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlődéséhez, az együttműködés további lehetőségeinek feltárásához, a nemzetközi élet fő kérdéseiben egymás álláspontjának jobb megismeréséhez. A tárgyalásokon kifejezésre jutott mindkét fél érdekeltsége a nemzetközi feszültség csökkentésében. O Az internacionalista szolidaritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevékenységének jobb megismerését, a közös célokért történő összefogásunk további erősítését mozdította elő az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Portugál Kommunista Párt, a Szíriái Kommunista Párt küldöttségének magyarországi látogatása. Ugyanezt a célt szolgálta pártunk képviselőinek részvétele a Finn Kommunista Párt, a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt kongresszusán, valamint delegációink megbeszélései az Argentin Kommunista Párt. a Belga Kommunista Párt, a Holland Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt vezetőivel. A béke, a nemzetközi biztonság, a népék közötti jobb megértés ügyéhez járultak hozzá pántkiüldöttségeink megbeszélései a belga szocialista pártok, a Holland Munkapárt, a Holland Kereszténydemokrata Tömörülés, a Holland Szabadság és Demokrácia Néppártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt vezetőivel, illetve képviselőink részvétele a Német Szociáldemokrata Párt, az Olasz Szocialista Párt és a Páruhellén Szocialista Mozgalom kongresszusán. O A Központi Bizottság nagy jelentőségű eseménynek és eredményesnek értékelte a tanácskozást, amelynek közös állásfoglalásai hosszú távra kijelölik a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének irányát. Megállapította, hogy a másfél évtizeddel ezelőtt elfogadott Komplex Program kiállta a gyakorlat próbáját. A KGST-országok történelmi sikereket értek el a szocializmus építésében, nagy társadalmi programokat valósítottak meg emelték népeik életszínvonalát. Jelentős eredmények születtek a szocializmus anyagi-technikai bázisának bővítésében, a tudományos és műszaki haladásban. Tovább erősödött sokoldalú együttműködésük, ami nagymértékben segítette a tagországok, közöttük a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődését. A KGST-országok együttműködése hozzájárult a tőkés világgazdasági válság hatásainak és következményeinek ellensúlyozásához. Országaink, népeink politikai és gazdasági érdekei egyaránt megkövetelik, hogy magasabb színvonalra emeljük a KGST keretében megvalósuló együttműködést. Meggyőződésünk, hogy a szocialista gazdasági integráció elmélyítése javítja a munka hatékonyságát, jelentősen előmozdítja a gazdasági problémák megoldását, a tagországok fejlődését. A KGST felső szintű tanácskozása kifejezésre juttatta a tagországok készségét a nemzetközi munkamegosztásban való részvételre, az együttműködés fejlesztésére valamennyi országgal, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a közös elhatározások teljes mértékben összhangban vannak hazánk érdekeivel és törekvéseivel. A Magyar Népköztársaság kész kivenni részét a határozatok megvalósításából. A Központi Bizottság felhívja. a párt- és társadalmi szervezeteket, az állami és gazdasági irányító szerveket, hogy a KGST felső szintű tanácskozásán elfogadott határozatok következetes valóra váltása érdekében tevékenykedjenek. A Központi Bizottság a népgazdaság fejlődésének ez évi tapasztalatait áttekintve megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik a gazdásági feladatok megoldásán. A népgazdaság alapjában a terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban fejlődik. A termelés a tervezettnél nagyabb mértékben nőtt. A külgazdasági egyensúlyi helyzet az előirányzathoz közelállóan alakult, nemzetközi fizetési kötelezettségeinek az ország eleget tett. A belföldi felhasználás valamelyest meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés az elmúlt évekénél és a tervben előirányzottnál is nagyobb miértékben, .több mint 4 százalékkal nőtt A termelés a gazdálkodás eredményességétől és az exportképességtől függően differenciáltan alakult Az építőipari termelés a számítottnak megfelelően csökkent. A mezőgazdasági üzemek az időszerű munkákat gondosan elvégezték. Az állatállomány tovább gyarapodott, a vágóállatok és állati termékek felvásárlása jelentősen növekedett. Tovább fejlődtek külgazdasági kapcsolataink. A kivitel az előirányzottat meghaladóan, mintegy 6 százalékkal bővült. A behozatal a számítotthoz közelállóan csökkent. A cserearányok tovább romlottak. A rubel elszámolású áruforgalom a korábbi éveknél kiegyensúlyozottabban alakult, a szállítások ütemessége javult. A nem rubel elszámolású deviza- bevételeket mérsékelte a múlt évi aszály és az értékesítési árak csökkenése. Az év első öt hónapjában a központi állami beruházások az előirányzottnál és a tavalyinál is nagyobbak, a vállalati beruházások a tervezett keretek között alakulnak. A lakosság pénzjövedelme a számítottnál gyorsabban, 9—10 százalékkal emelkedett. A fogyasztói árszínvonal megfelel a tervezettnek. A kiskereskedelmi áruforgalom valamelyest bővült. Az áruellátás összességében kielégítő. Az életkörülmények javítását szolgáló tervek megvalósulnak. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak több mint 80 százaléka áttért a 40 órás munkahétre. A Központi Bizottság a gazdasági munka eredményeit értékelve rámutatott, hogy a termelés hatékonyságának javítása, a jövedelmezőség és a gazdaságos kivitel növelése érdekében további erőfeszítések szükségesek. Biztosítani kell, hogy a második félévben a külkereskedelmi áruforgalom, elsősorban az export a terv előirányzatainak megfelelően bővüljön. A beruházás, a lakosság fogyasztása legyen összhangban a gazdasági teljesítményekkel és a terv előirányzataival. A répgazdaság egyensúlyi helyzete megköveteli, hogy a lakosság és az állam bevételei a számítottnak megfelelően alakuljanak. A Központi Bizottság felhívja a kommunistákat. a vállalatok és intézményiek dolgozóit, hogy kezdeményezéseikkel, igényes, fegyelmezett munkájukkal járuljanak hozzá az 1984. évi népgazdasági terv maradéktalan teljesítéséhez, további előrehaladásunk megalapozásához. II. A Központi Bizottság jóváhagyta a Kádár János elvtárs által vezetett párt- és koarniányküldöttségünk jelentését a KGST-országok vezetőinek 1984. június 12—14. között Moszkvában megtartott találkozójáról. III. A Központi Bizottság a szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően elhatározta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusát 1985 tavaszára összehívja. A kongresszus előkészítése során át kell tekinteni a pártnak a XII. kongresszus óta végzett tevékenységét. Meg kell vizsgálni politikai, társadalmi, gazdasági, ideológiai és kulturális életünk minden fontosabb területét, a párt tevékenységének fő kérdéseit. A kongresszusnak az a legfőbb feladata, hogy helyzetünk és lehetőségeink gondos elemzésével, munkánk kritikus vizsgálatával adjon választ a társadalmat leginkább foglalkoztató kérdésekre. Az elmúlt évek eredményeire építve dolgozzon ki a következő öt évre reális, előremutató, mozgósító programot. A Központi Bizottság kijelölte a kongresszus tartalmi és szervezeti előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. A továbbiakban a Központi Bizottság szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. Ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács Urban Lajos A Minisztertanács határozata személyi kérdésekről
