Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-27 / 149. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 27., szerda Start 1985-ben (1.) Vállalati jövőkép Eleresztem a fantáziámat és látom, hogy a nem távoli jövőben a dolgozóik küldöttei igazgatót választanak, s a vállalat életét érintő nagy horderejű, stratégiai jellegű ügyekben döntenek. És magam elé képzelem az igazgatót, amint a napi munkában, az éves feladatok megoldásáért teljes (egyszemélyi) felelősséggel intézkedik. Feltételezhetően megváltozik a dolgozó kollektíva és az igazgató viszonya egymáshoz, a vállalat ügyeihez, a gondjaikra bízott állami tulajdonhoz. Nő a „részvényesek” és a vezetők felelőssége, öntevékenysége. Az érdek a hajtóerő A legjelentősebb változásokat mégsem az eszmei hajtóerő növekedésében, a javuló emberi kapcsolatokban, a megújuló helyi társadalmi viszonyokban fedezem fel, hanem az érdekek síkján. Ha igaz az, márpedig igaz, hogy a cselekvés fő mozgatórugója az érdek, akkor az érdektelenség, a közömbösség a tett halála. A termelő kellektívák érdekeltségének középpontjába — egyértelműbben és következetesebben, mint eddig — a nyereség kerül. A vállalati jövedelem felosztására vonatkozó központi előírások megszűnnek, a felhasználás módjáról (a fejlesztés, a tartalékolás mértékéről) helyileg döntenek. Az MSZMP Központi Bizottsága április 17-i állás- foglalásában olvasható: „A jelenlegi vállalati átlagbérszabályozás szűnjön meg azokon a területeken, ahol a teljesítmény növelésére ösztönző módszerek alkalmazhatók, s a gazdasági verseny, az ár- és költségérzékenység képes korlátozni a teljesítménnyel nem megalapozott bérkiáramlást. A keresetek alakulása a nyereség nagyságától, a nyereség felhasználására vonatkozó vállalati döntéstől, valamint a bért terhelő adózástól függjön”. Ezt kérem — ezt adom A keresetszabályozás tehát mindenütt, ahol arra lehetőség nyílik, egyértelműen az ösztönzést és nem a vásárlóerő-kiáramlás visszafogását szolgálja. Ennek velejárója a vállalatok és dolgozók között jövedelmi különbségek növekedése a teljesítmény alakulásától függően. Növekszik a piaci verseny differenciáló szerepe. Fokozódik az érdekeltség a termelési ráfordítások háromnegyed részét kitevő anyag- és energiaköltségek csökkentésében, hiszen a megtakarítások jelentős részét bérként fizeti hetik ki a dolgozóknak. A forint a vállalaton belül konvertálhatóvá válik: megszűnik az amortizáció, a fejlesztési, a beruházási és béralapok merev elhatárolása. Valószínűleg a főmunkaidőben is tért hódít a vállalati gazdasági munkaközösségekben jelenleg széles körben alkalmazott „ezt kérem — ezt adom” egyösszegű megállapodás, amely növeli a dolgozók érdekeltségét a szervezésben, a kollektíva összteljesítményében. „A jövedelmek teljesítmény szerinti differenciálódása megfelel szocialista elveinknek és gazdasági érdekeinknek, kedvezőbb helyze- ' tét, jobb fejlődési lehetőséget biztosít a hatékonyan gazdálkodó vállalatoknak, fejlesztési forrásaik az átlagosnál gyorsabban bővülhetnek” — olvashatjuk a Központi Bizottság állásfoglalásában. — „Számítani kell arra is, hogy a kevésbé hatékonyan vagy veszteségesen dolgozó vállalatok pénzügyi, gazdálkodási nehézségei nőnek. Ez rákényszeríti őket tevékenységük (termelési szerkezetük, szervezési és szervezeti rendjük) megváltoztatására, a gazdálkodás érdemi javítására.” Nyertesek és vesztesek A vontatókötelet már 1968-ban elvágták. A biztonsági övtől ezután szabadulnak meg a vállalatok. Ezért találkozunk majd a boldog nyertesek mellett vesztesekkel is. Egy-egy csődeljárás során a szállítók futnak majd a pénzükért, a behajthatatlan követeléseikért, hogy kintlevőségük minél nagyobb hányada megtérüljön és minél kisebb része kerüljön veszteségként leírásra. S ha a csődeljárás elkerülhetetlen, ügyelnek arra, hogy az értékesítés során el ne kótyavetyéljék az épületeket, berendezéseket, készleteket. Feltételezhetőleg a csőd az esetek túlnyomó többségében hatásos pénzügyi, műszakigazdasági, személyi intézkedésekkel időben megelőzhető lesz. De a bukás lehetősége maga is visszatartó erővé válhat. Kovács József Következik: 2. A továbblépés menetrendje Társadalmi munka Egerben Összefogás a megyeszékhely fejlődéséért Napjainkban , ha nem is .csökkennek, de nem is nagyon növekednek az egyes települések fejlesztésére fordítható pénzösszegek. A célok valóra váltása éppen ezért egyre inkább megköveteli, hogy a tanácsok fokozottabban támaszkodjanak a lakosságra, az ipari, mezőgazdasági üzemekre és az intézményekre. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén éppen ezért esett szó arról, hogy Egerben mit tesz a lakosság. illetve mit tesznek az üzemek, a város fejlesztéséért. Mind az írásban kiadott jelentés, mind pedig a hozzászólók egyaránt hangsúlyozták, hogy a társadalmi munka egyre fontosabb tényezővé válik napjainkban. Egerben, az egy személyre jutó társadalmi munkavégzés meghaladja a megyei átlagot, ami azt jelenti, hogy a lakók, a dolgozók nem csupán szeretika szép műemlék várost, hanem tesznek is azért, hogy a település még vonzóbb legyen. 1971-ben még' mindössze 29 forint volt az egy főre jutó társadalmi munka értéke. Az elmúlt t öbb mint egy évtized alatt dinamikus fejlődés következett be. Ez év első felében mintegy 30 millió forint értékű társadalmi miunkát végeztek a város lakói és ha ez a folyamat folytatódik a második félévben is. akkor az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke valószínűleg meghaladja az ezer forintot. Az idén a terv 60 millió forinttal számol és ezt azért is érdemes megemlíteni, mert a IV. ötéves terv időszakában összesen csak 44 millió forint volt a társadalmi munkavégzés. A város lakosságának körében — a társadalmi munkát tekintve — a legnépszerűbb a fásítás, a parkok rendbehozatala. A végrehajtó bizottság tagjai közül azonban többen kifejtették, hogy sajnos a rongálás is e területen a legjelentősebb. Azokat a fákat, amiket szorgos kezek ültettek, egyesek füvestől kitépik, mások letörik a padok támláját. ismét mások pedig virágszükségletüket is a parkokból szerzik be. Jelentős társadalmi támogatásban részesítik a megye- székhelyen lévő üzemek, intézmények az óvodákat, általános iskolákat, az öregek napközi otthonait. A legnagyobb erőkifejtést a társadalmi munkások a kommunális ágazatban teszik. A járdaépítésben, az útépítésben, az útfenntartásban, a szennyvízelvezetésiben és más területeken a társadalmi munkavégzés értéke megközelítette ebben a félévben a 20 millió forintot. A városfejlesztést szolgáló társadalmi munka szervezésében a tanácstagok mellett igen jelentős szerepet vállaltak és vállalnak a körzeti népfrontbizottságok. A város vezetői igyekeznek megbecsülni és egyben még jobb munkára ösztönözni mind a lakosságot, mind pedig az üzemieket, intézményeket. A legjobb eredményt elérő népfrontkörzeteket. iskolákat, üzemeket zászlóval és pénzjutalommal jutalmazzák. Az állampolgárok társadalmi munkájának elismerésére „Egriek a városért” elnevezésű arany, ezüst és bronz fokozatú emlékplaketteket alapítottak. Ezt egészíti ki a Hazafias Népfront által adományozható Kiváló és Érdemes Társadalmi Munkás kitüntető jelvény. A végrehajtó bizottsági ülésen természetesen nemcsak az eredményekről, hanem a feladatokról is szó esett. Többek között arról. hogy a lakóközösségek a lakások körül lévő parkot szocialista szerződés alapján állandó gondozásra átvegyék. Vagy arról, hogy az üzemek, vállalatok, intézmények fokozottabban törődjenek munkahelyük külső környezetével. A nehézségek ellenére fokozni kell a beruházásoknál, a felújításoknál végzendő társadalmi összefogást. Szó esett arról is, hogy a jövőben a városi tanács például kötvények kibocsátásával is a lakosság pénzügyi segítségét kéri bizonyos célok, mint például az egri tanuszoda felépítéséhez. A végrehajtó bizottság tagja alapvetően úgy értékelték, hogy a megyeszékhelyen megvalósult társadalmi ösz- szefogás jól elősegíti a város-fejlesztési elképzelések megvalósítását. Ugyanakkor a jövőben még fokozottabban arra kell törekedni, hogy mind a lakók, mind pedig az üzemek, vállalatok még többet tegyenek azért, hogy a város még inkább vonzó legyen az itt lakók és az ide látogatók számára egyaránt. Kaposi Levente FÜGGÖNYGYARTAS SZÁMÍTÓGÉPPEL. A számítógép az ipar minden területén, így a textilipar ágazataiban is tért hódít. A győri Gardénia és Csipkefüggönygyárban a tervezők által megálmodott, bonyolult függönymintákat is számítógép dolgozza fel és programozott kazetták segítségével vezérlik az egyik Jacquard szövőgépet. Az új technológiával szebb és igényesebb termékeket tudnak kínálni megrendelőiknek és lehetővé válik a hagyományos vezérlésnél használt importanyag-igényes és sérülékeny lyukkártyák mennyiségének csökkentése is. A képen: Egy mozdulat és indul az új mintájú függöny gyártása (MTI fotó: Manek Attila felvétele — KS) Magyarország népesedése Az ország lakosságának száma 1945 elején kilencmillió 82 ezer fő volt. Ez az eltelt 39 év alatt 18 százalékkal növekedett. A vizsgált időszak első évtizedéT ben a jelentős természeti szaporodási arány, a magas házasságkötési és alacsony válási arány volt jellemző. 1956-tól kezdődően fokozatosan csökkent a természetes szaporodás és emelkedni kezdett a válások száma. Napjainkban sajnálatos módon természetes fogyásról és a válási arány magas szintjének stagnálásáról beszélhetünk A Statisztikai Kiadó Vállalat a felszabadulás utáni időszak népmozgalma alakulásáról szóló kiadványa vizsgálja a kedvezőtlen demográfiai jelenségek előidézőit, a termékenység ösztönzésére hozott kormányintézkedések hatásait. Rámutat, hogy az ország népesedési helyzete nagy fontosságú nemzeti ügy. Munkaruhában az úrvezetők Műhelygyakorlatok az autósiskolákban A fogathajtó VB jegyében: Egy éjjel az omnibusz tetején — Bortábornok-választás Valcer a Park Szálló öreg fái alatt Befutóban“ a vendéglátás Nemcsak a versenyzők, hanem az őket fogadó vendéglátóipari vállalatok is a közeljövőben stílszerűen szólva szorosabbra fogják az istrángot. A rendezők és szervezők azt szeretnék, ha a hazánkba látogató vendégek emlékezetében nem csupán a küzdelem maradna meg, hanem a tájegység nevezetességei és hangulatos rendezvényei is. A Panoráma Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat augusztus 17 és 19 között Eger történelmi belvárosába éjszakai omnibuszozásra hívja az érdeklődőket. A városnézés közben a Széchenyi utcai drink bárban egy koktéllal alapozzák meg a hangulatot. Az utazás végállomása — úgy éjfél körül — a Csu- vas Étterem lesz, ahol kivi- lágos-kivirradtig tartó revü- műsorral zárul a program. Múlt századi receptek alapján készült fogásokkal kedveskedik majd a Vadászkürt séfje a gasztronómia híveinek. A kerti piknikek kedvelői sem unatkoznak, hiszen ugyanott a kerthelyiségben rostonsült vadhús ételeket fogyaszthatnak majd. A Hungar-Hotels és az IBUSZ illetékesei is gondoskodtak hangulatos szórakozásról. A VB ideje alatt a Fehérszarvas Vadásztanyán barokk lantmuzsika hangjai, a szálloda ebédlőjében pedig örökzöld slágerek dallamai csendülnek fel, az utóbbiak Szepesi György és barátaiból álló szalonzenekar előadásában. Nem maradnak ki a sétakocsikázásból a felnémeti lovasiskola jóvoltából azok sem, akik nem profi hajtők. Mátyus Viktor és stábja Eger környéki kirándulásra hívja az érdeklődőket. Esténként pedig a szálloda Szép- asszony-völgyi pincéjében hangulatos cigánymuzsika hangjai mellett eldönthetik a vendégek, hogy ki állja legjobban az egri borok tüzes erejét. A kortymester három nyelven írt oklevéllel bizonyíthatja odahaza, hogy ő volt Egerben a bortábornok. A szolidabb kikapcsolódásra vágyók megtekinthetik majd a Park Szálló évszázados fái alatt esténként fellépő Egri Néptáncegyüttes folklórműsorát éppúgy, mint a társastánc klub bemutatóit. S a Fagylaltkertben rendezett gardenpartyn népszerű operetténekesek műsora után egy-egy valcert is táncolhatnak — lampionfénynél. A rendezvények augusztus 20-án a szálló patinás termei, ben tartandó ötszázszemélyes lovasbállal zárulnak. Szinte mindennapi látvány az útpadkákon veszteglő személygépkocsi, s mellettük, az esetlegesen apró műszaki hibával mit kezdeni nem tudó, segélykérőén integető úrvezető. Többek között ez a jelenség késztette arra a vezetést oktató tanintézeteket, hogy az üzemeltetés tantárgy keretein belül gyakorlati képzést is iktassanak a tanrendbe. Megyénkben a legtöbben az ATI és az MHSZ autóvezető iskoláiba jelentkeznek. Elek Lászlótól. az Autó- közlekedési Tanintézet egri igazgatójától megtudtuk, hogy tanfolyamuk résztvevői elsőként maketteken próbálhatják ki elméleti ismereteiket. A metszetek után a szakoktatók — akik legtöbbször autószerelők, technikusok, esetleg mérnökök — már „igazi” gépkocsikon gyakoroltatják tanítványaikat. Az eddigi .tapasztalataik azt mutatják, hogy sokkal jobban haladnak a vezetési fogások elsajátításában azok, akik szerelési műhelygyakorlatokon vettek részt. Jelenleg Egerben öt. gyöngyösi és hatvani telephelyükön három főállású műszaki oktató vezeti be a motorszerelés rejtelmeibe azokat, akik jogosítványért állnak „sorompóba”. Farkas Kálmán, a Magyar Honvédelmi Szövetség egri autósiskolájának főelőadója elmondta, hogy 15 személyiből álló kiscsoportok a hibaelhárítási tantermükben üzemképes diesel-, benzinmotorokon gyakorolhatnak. Ok négy városban alakítottak ki tanműhelyeket: Egerben, Gyöngyösön, Hatvaniban. Hevesen. és Füzesabonyban.
