Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. június 27., szerda Start 1985-ben (1.) Vállalati jövőkép Eleresztem a fantáziámat és látom, hogy a nem távoli jövőben a dolgozóik küldöt­tei igazgatót választanak, s a vállalat életét érintő nagy horderejű, stratégiai jellegű ügyekben döntenek. És ma­gam elé képzelem az igazga­tót, amint a napi munkában, az éves feladatok megoldá­sáért teljes (egyszemélyi) fe­lelősséggel intézkedik. Felté­telezhetően megváltozik a dolgozó kollektíva és az igaz­gató viszonya egymáshoz, a vállalat ügyeihez, a gondjaik­ra bízott állami tulajdonhoz. Nő a „részvényesek” és a vezetők felelőssége, öntevé­kenysége. Az érdek a hajtóerő A legjelentősebb változá­sokat mégsem az eszmei haj­tóerő növekedésében, a ja­vuló emberi kapcsolatok­ban, a megújuló helyi tár­sadalmi viszonyokban fede­zem fel, hanem az érdekek síkján. Ha igaz az, márpe­dig igaz, hogy a cselekvés fő mozgatórugója az érdek, akkor az érdektelenség, a kö­zömbösség a tett halála. A termelő kellektívák érde­keltségének középpontjába — egyértelműbben és követ­kezetesebben, mint eddig — a nyereség kerül. A vállala­ti jövedelem felosztására vo­natkozó központi előírások megszűnnek, a felhasználás módjáról (a fejlesztés, a tartalékolás mértékéről) he­lyileg döntenek. Az MSZMP Központi Bi­zottsága április 17-i állás- foglalásában olvasható: „A jelenlegi vállalati átlagbér­szabályozás szűnjön meg azokon a területeken, ahol a teljesítmény növelésére ösz­tönző módszerek alkalmazha­tók, s a gazdasági verseny, az ár- és költségérzékenység képes korlátozni a teljesít­ménnyel nem megalapozott bérkiáramlást. A keresetek alakulása a nyereség nagysá­gától, a nyereség felhaszná­lására vonatkozó vállalati döntéstől, valamint a bért terhelő adózástól függjön”. Ezt kérem — ezt adom A keresetszabályozás tehát mindenütt, ahol arra lehető­ség nyílik, egyértelműen az ösztönzést és nem a vásárló­erő-kiáramlás visszafogását szolgálja. Ennek velejárója a vállalatok és dolgozók kö­zött jövedelmi különbségek növekedése a teljesítmény alakulásától függően. Növek­szik a piaci verseny diffe­renciáló szerepe. Fokozódik az érdekeltség a termelési ráfordítások háromnegyed részét kitevő anyag- és ener­giaköltségek csökkentésében, hiszen a megtakarítások je­lentős részét bérként fizeti hetik ki a dolgozóknak. A forint a vállalaton belül konvertálhatóvá válik: meg­szűnik az amortizáció, a fej­lesztési, a beruházási és bér­alapok merev elhatárolása. Valószínűleg a főmunkaidő­ben is tért hódít a vállalati gazdasági munkaközössé­gekben jelenleg széles kör­ben alkalmazott „ezt kérem — ezt adom” egyösszegű megállapodás, amely növeli a dolgozók érdekeltségét a szervezésben, a kollektíva összteljesítményében. „A jövedelmek teljesít­mény szerinti differenciáló­dása megfelel szocialista el­veinknek és gazdasági érde­keinknek, kedvezőbb helyze- ' tét, jobb fejlődési lehetősé­get biztosít a hatékonyan gazdálkodó vállalatoknak, fejlesztési forrásaik az átla­gosnál gyorsabban bővülhet­nek” — olvashatjuk a Köz­ponti Bizottság állásfoglalá­sában. — „Számítani kell arra is, hogy a kevésbé ha­tékonyan vagy veszteségesen dolgozó vállalatok pénzügyi, gazdálkodási nehézségei nő­nek. Ez rákényszeríti őket tevékenységük (termelési szerkezetük, szervezési és szervezeti rendjük) megvál­toztatására, a gazdálkodás érdemi javítására.” Nyertesek és vesztesek A vontatókötelet már 1968-ban elvágták. A bizton­sági övtől ezután szabadul­nak meg a vállalatok. Ezért találkozunk majd a boldog nyertesek mellett vesztesek­kel is. Egy-egy csődeljárás során a szállítók futnak majd a pénzükért, a behajthatatlan követeléseikért, hogy kintle­vőségük minél nagyobb há­nyada megtérüljön és minél kisebb része kerüljön veszte­ségként leírásra. S ha a csődeljárás elkerülhetetlen, ügyelnek arra, hogy az ér­tékesítés során el ne kótya­vetyéljék az épületeket, be­rendezéseket, készleteket. Feltételezhetőleg a csőd az esetek túlnyomó többségében hatásos pénzügyi, műszaki­gazdasági, személyi intézke­désekkel időben megelőzhe­tő lesz. De a bukás lehető­sége maga is visszatartó erő­vé válhat. Kovács József Következik: 2. A tovább­lépés menetrendje Társadalmi munka Egerben Összefogás a megyeszékhely fejlődéséért Napjainkban , ha nem is .csökkennek, de nem is na­gyon növekednek az egyes települések fejlesztésére for­dítható pénzösszegek. A cé­lok valóra váltása éppen ezért egyre inkább megkö­veteli, hogy a tanácsok fo­kozottabban támaszkodjanak a lakosságra, az ipari, me­zőgazdasági üzemekre és az intézményekre. A megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának tegnapi ülésén éppen ezért esett szó arról, hogy Egerben mit tesz a lakos­ság. illetve mit tesznek az üzemek, a város fejleszté­séért. Mind az írásban ki­adott jelentés, mind pedig a hozzászólók egyaránt hang­súlyozták, hogy a társadal­mi munka egyre fontosabb tényezővé válik napjaink­ban. Egerben, az egy sze­mélyre jutó társadalmi munkavégzés meghaladja a megyei átlagot, ami azt je­lenti, hogy a lakók, a dol­gozók nem csupán szeretika szép műemlék várost, hanem tesznek is azért, hogy a te­lepülés még vonzóbb le­gyen. 1971-ben még' mind­össze 29 forint volt az egy főre jutó társadalmi mun­ka értéke. Az elmúlt t öbb mint egy évtized alatt dina­mikus fejlődés következett be. Ez év első felében mint­egy 30 millió forint értékű társadalmi miunkát végez­tek a város lakói és ha ez a folyamat folytatódik a má­sodik félévben is. akkor az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke valószínűleg meghaladja az ezer forintot. Az idén a terv 60 millió fo­rinttal számol és ezt azért is érdemes megemlíteni, mert a IV. ötéves terv időszaká­ban összesen csak 44 millió forint volt a társadalmi munkavégzés. A város lakos­ságának körében — a tár­sadalmi munkát tekintve — a legnépszerűbb a fásítás, a parkok rendbehozatala. A végrehajtó bizottság tagjai közül azonban többen kifej­tették, hogy sajnos a rongá­lás is e területen a legjelen­tősebb. Azokat a fákat, ami­ket szorgos kezek ültettek, egyesek füvestől kitépik, mások letörik a padok tám­láját. ismét mások pedig virágszükségletüket is a par­kokból szerzik be. Jelentős társadalmi támo­gatásban részesítik a megye- székhelyen lévő üzemek, in­tézmények az óvodákat, ál­talános iskolákat, az öregek napközi otthonait. A legna­gyobb erőkifejtést a társa­dalmi munkások a kommu­nális ágazatban teszik. A járdaépítésben, az útépítés­ben, az útfenntartásban, a szennyvízelvezetésiben és más területeken a társadal­mi munkavégzés értéke megközelítette ebben a fél­évben a 20 millió forintot. A városfejlesztést szolgáló társadalmi munka szervezé­sében a tanácstagok mellett igen jelentős szerepet vál­laltak és vállalnak a körzeti népfrontbizottságok. A város vezetői igyekez­nek megbecsülni és egyben még jobb munkára ösztönöz­ni mind a lakosságot, mind pedig az üzemieket, intéz­ményeket. A legjobb ered­ményt elérő népfrontkörze­teket. iskolákat, üzemeket zászlóval és pénzjutalom­mal jutalmazzák. Az ál­lampolgárok társadalmi munkájának elismerésére „Egriek a városért” elneve­zésű arany, ezüst és bronz fokozatú emlékplaketteket alapítottak. Ezt egészíti ki a Hazafias Népfront által adományozható Kiváló és Érdemes Társadalmi Munkás kitüntető jelvény. A végrehajtó bizottsági ülésen természetesen nem­csak az eredményekről, ha­nem a feladatokról is szó esett. Többek között arról. hogy a lakóközösségek a la­kások körül lévő parkot szo­cialista szerződés alapján állandó gondozásra átve­gyék. Vagy arról, hogy az üzemek, vállalatok, intéz­mények fokozottabban tö­rődjenek munkahelyük kül­ső környezetével. A nehéz­ségek ellenére fokozni kell a beruházásoknál, a felújítá­soknál végzendő társadalmi összefogást. Szó esett arról is, hogy a jövőben a városi tanács például kötvények ki­bocsátásával is a lakosság pénzügyi segítségét kéri bi­zonyos célok, mint például az egri tanuszoda felépítésé­hez. A végrehajtó bizottság tag­ja alapvetően úgy értékel­ték, hogy a megyeszékhelyen megvalósult társadalmi ösz- szefogás jól elősegíti a vá­ros-fejlesztési elképzelések megvalósítását. Ugyanakkor a jövőben még fokozottab­ban arra kell törekedni, hogy mind a lakók, mind pedig az üzemek, vállalatok még többet tegyenek azért, hogy a város még inkább vonzó legyen az itt lakók és az ide látogatók számá­ra egyaránt. Kaposi Levente FÜGGÖNYGYARTAS SZÁMÍTÓGÉPPEL. A számítógép az ipar minden területén, így a textilipar ágazataiban is tért hódít. A győri Gardénia és Csipkefüggönygyárban a terve­zők által megálmodott, bonyolult függönymintákat is számítógép dolgozza fel és progra­mozott kazetták segítségével vezérlik az egyik Jacquard szövőgépet. Az új technológiával szebb és igényesebb termékeket tudnak kínálni megrendelőiknek és lehetővé válik a hagyo­mányos vezérlésnél használt importanyag-igényes és sérülékeny lyukkártyák mennyiségé­nek csökkentése is. A képen: Egy mozdulat és indul az új mintájú függöny gyártása (MTI fotó: Manek Attila felvétele — KS) Magyarország népesedése Az ország lakosságának száma 1945 elején kilenc­millió 82 ezer fő volt. Ez az eltelt 39 év alatt 18 szá­zalékkal növekedett. A vizs­gált időszak első évtizedéT ben a jelentős természeti szaporodási arány, a magas házasságkötési és alacsony válási arány volt jellemző. 1956-tól kezdődően fokoza­tosan csökkent a természe­tes szaporodás és emelkedni kezdett a válások száma. Napjainkban sajnálatos mó­don természetes fogyásról és a válási arány magas szintjének stagnálásáról be­szélhetünk A Statisztikai Kiadó Vál­lalat a felszabadulás utáni időszak népmozgalma ala­kulásáról szóló kiadványa vizsgálja a kedvezőtlen de­mográfiai jelenségek előidé­zőit, a termékenység ösztön­zésére hozott kormányintéz­kedések hatásait. Rámutat, hogy az ország népesedési helyzete nagy fontosságú nemzeti ügy. Munkaruhában az úrvezetők Műhelygyakorlatok az autósiskolákban A fogathajtó VB jegyében: Egy éjjel az omnibusz tetején — Bortábornok-választás Valcer a Park Szálló öreg fái alatt Befutóban“ a vendéglátás Nemcsak a versenyzők, ha­nem az őket fogadó vendég­látóipari vállalatok is a kö­zeljövőben stílszerűen szólva szorosabbra fogják az istrán­got. A rendezők és szervezők azt szeretnék, ha a hazánk­ba látogató vendégek emlé­kezetében nem csupán a küz­delem maradna meg, hanem a tájegység nevezetességei és hangulatos rendezvényei is. A Panoráma Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat au­gusztus 17 és 19 között Eger történelmi belvárosába éjsza­kai omnibuszozásra hívja az érdeklődőket. A városnézés közben a Széchenyi utcai drink bárban egy koktéllal alapozzák meg a hangula­tot. Az utazás végállomása — úgy éjfél körül — a Csu- vas Étterem lesz, ahol kivi- lágos-kivirradtig tartó revü- műsorral zárul a program. Múlt századi receptek alap­ján készült fogásokkal ked­veskedik majd a Vadászkürt séfje a gasztronómia hívei­nek. A kerti piknikek ked­velői sem unatkoznak, hiszen ugyanott a kerthelyiségben rostonsült vadhús ételeket fogyaszthatnak majd. A Hungar-Hotels és az IBUSZ illetékesei is gondos­kodtak hangulatos szórako­zásról. A VB ideje alatt a Fehérszarvas Vadásztanyán barokk lantmuzsika hangjai, a szálloda ebédlőjében pe­dig örökzöld slágerek dalla­mai csendülnek fel, az utób­biak Szepesi György és ba­rátaiból álló szalonzenekar előadásában. Nem maradnak ki a séta­kocsikázásból a felnémeti lo­vasiskola jóvoltából azok sem, akik nem profi hajtők. Mátyus Viktor és stábja Eger környéki kirándulásra hívja az érdeklődőket. Estén­ként pedig a szálloda Szép- asszony-völgyi pincéjében hangulatos cigánymuzsika hangjai mellett eldönthetik a vendégek, hogy ki állja legjobban az egri borok tü­zes erejét. A kortymester három nyelven írt oklevéllel bizonyíthatja odahaza, hogy ő volt Egerben a bortábor­nok. A szolidabb kikapcso­lódásra vágyók megtekinthe­tik majd a Park Szálló év­százados fái alatt esténként fellépő Egri Néptáncegyüttes folklórműsorát éppúgy, mint a társastánc klub bemutató­it. S a Fagylaltkertben ren­dezett gardenpartyn népsze­rű operetténekesek műsora után egy-egy valcert is tán­colhatnak — lampionfény­nél. A rendezvények augusztus 20-án a szálló patinás termei, ben tartandó ötszázszemé­lyes lovasbállal zárulnak. Szinte mindennapi látvány az útpadkákon veszteglő személygépkocsi, s mellettük, az esetlegesen apró műsza­ki hibával mit kezdeni nem tudó, segélykérőén integető úrvezető. Többek között ez a jelenség késztette arra a vezetést oktató tanintézete­ket, hogy az üzemeltetés tan­tárgy keretein belül gyakor­lati képzést is iktassanak a tanrendbe. Megyénkben a legtöbben az ATI és az MHSZ autóve­zető iskoláiba jelentkeznek. Elek Lászlótól. az Autó- közlekedési Tanintézet egri igazgatójától megtudtuk, hogy tanfolyamuk résztvevői elsőként maketteken próbál­hatják ki elméleti ismeretei­ket. A metszetek után a szakoktatók — akik legtöbb­ször autószerelők, techniku­sok, esetleg mérnökök — már „igazi” gépkocsikon gyako­roltatják tanítványaikat. Az eddigi .tapasztalataik azt mutatják, hogy sokkal job­ban haladnak a vezetési fo­gások elsajátításában azok, akik szerelési műhelygya­korlatokon vettek részt. Je­lenleg Egerben öt. gyöngyö­si és hatvani telephelyükön három főállású műszaki ok­tató vezeti be a motorszere­lés rejtelmeibe azokat, akik jogosítványért állnak „so­rompóba”. Farkas Kálmán, a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség egri autósiskolájának főelő­adója elmondta, hogy 15 sze­mélyiből álló kiscsoportok a hibaelhárítási tantermükben üzemképes diesel-, benzin­motorokon gyakorolhat­nak. Ok négy városban alakítottak ki tanműhelye­ket: Egerben, Gyöngyösön, Hatvaniban. Hevesen. és Füzesabonyban.

Next

/
Thumbnails
Contents