Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-23 / 146. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 23., szombat 3. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Mikor lehet a dolgozót áthelyezni? Egy vállalatnál öt éve dolgozó kőművest közös megegyezéssel a burkolatfestők brigádvezetőjévé nevezték ki, és három évig így dolgozott. Ennek elteltével, megkérdezése és hozzájárulása nélkül visszahelyezték a kőművesekhez. Ezt mint egyoldalú munkáltatói intézkedést, sérelmesnek tartotta, és megváltoztatásáért előbb a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz fordult, de mindkét fórum elutasította. A legfőbb ügyész törvényességi óvására azonban a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatásával a vállalati intézkedést hatályon kívül helyezte. — A Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó indokolt esetben, átmenetileg, a munkakörébe nem tartozó feladatot is köteles ellátni — hangzik a határozat. Ez azonban beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel reá aránytalan sérelemmel nem járhat és eredeti munkaköre szerinti munkabéréhez való jogát nem sértheti. Az átirányítás naptári évenként nem haladhatja meg a három hónapot, kivéve, ha rendkívüli körülmények hosszabb időt indokolnak, vagy ilyet a kollektív szerződés előír. — A kőműves három évvel ezelőtt kiadott utasítás alapján burkolatfestő munkakörbe került — hangzik tovább a határozat indokolása. Ezzel az eredeti munkaszerződés, amelyhez hozzájárult, módosult, ezért, amikor ismét mint kőművest akarták foglalkoztatni, ez az intézkedés a munka- szerződés egyoldalú módosításának minősült. Jogi szempontból ugyanis annak a három évnek van jelentősége, amikor burkolatfestő volt. Tehát ezúttal nem átirányítás, hanem más munkakörbe való helyezés történt, ami jogszerűtlen, ezért hatályon kívül kellett helyezni. Gondatlan volt a tsz Nagyon sokba került a gondatlanság az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezetnek. Megbízásából egy hazai vállalat külföldről ötszáz tenyésznutriát szerzett be részére. Az állatok megérkezése után rövidesen kiderült, gyógyíthatatlan betegek. Nagy részük elhullott, a többit meg kellett semmisíteni. A tsz véleménye az volt, hogy a vállalat a külkereskedelmi szerződés megkötésekor, majd az eladóval szemben a kárigény érvényesítésénél, mulasztást követett el, ezért kétmillió- kilencszázezer forint megfizetéséért pert indított ellene. Mind az első fokú, mind fellebezésre a Legfelsőbb Bíróság megállapította: nem vitás, hogy a külföldi cég beteg állatokat küldött, de ennek a szerződésszegésnek súlyos következményeit a tsz időben nem mérte fel. Nutriatenyésztés szempontjából ő volt a szakértő, tehát a szükséges intézkedések megtételét haladéktalanul heki kellett volna kezdeményeznie. Bár a külföldi céggel levelezett, a magyar vállalatot csak a szállítmány megérkezése után fél évvel később bízta meg, hogy az eladónál kártérítési igényét jelentse be. Ez meg is történt. A vállalat még választott bírósághoz is fordult, és többször kérte a tsz-től a perlési megbízás megadását, valamint a perköltség letétbe helyezését, de a felhívások eredménytelenek maradtak. Tehát a tsz saját mulasztásának következménye, hogy a kárigény ennyi idő eltelte után ma már nem érvényesíthető. A magyar vállalat ügyviteli mulasztást nem követett el, és így a szövetkezet keresetét, mint alaptalant, el kellett utasítani. Ki felelős az ellopott 400 ezer forintért? Egy exportvállalat külföldi munkájához szerelőt alkalmazott. Amikor az illető kiérkezett, közölték vele: anyagbeszerzéssel és pénzkezeléssel bízzák meg. A szerelő a beosztást elfogadta. Egy nap áruvásárlásra nagyobb összegű valutát vett fel, majd — mivel az üzlet csak később nyitott —, a vállalati autón két társával strandra ment. A pénzt táskában az ülés alá helyezte, a kocsit a kijelölt parkolóhelyre vitte és lezárta. A nagy tömeg miatt azonban az autót nem tudta szemmel tartani. Fürdés után kiderült; a kocsi hátsó szellőzőablakát kifeszítették és azon benyúlva, a pénzes táskát elvitték. A történtekről a helybeli rendőrséget nyomban értesítették., A vállalat igazgatója a szerelőt az ellopott valuta egyenértéke: 438 ezer forint megfizetésére kötelezte. Ennek hatályon kívül helyezéséért az illető pert indított. Egyebek közt arra hivatkozott, pénzkezeléshez nem értett, beosztása miatt pedig jelentős összeget kellett ma: gánál tartania. Az alsófokú bíróságok elutasító ítéleteit a legfőbb ügyész törvény- sértőnek és megalapozatlannak tartotta, ezért ellenük óvást emelt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helytadott és az ügyben új bizonyítási eljárást rendelt el. A határozat indokolása szerint nincs tisztázva, hogy a készpénz felvételével és szállításával kapcsolatban voltak-e a vállalatnak — a helybeli viszonyokat is figyelembe vevő előírásai, azokat közölték-e a szerelővel és betartásukhoz bizto- sítottak-e lehetőséget. Amennyiben az lenne megállapítható, — ami a rendelkezésre álló adatok szerint valószínű — hogy ilyen szabályozás nem volt, akkor a vállalat is hibás. Arról természetesen nem lehet szó, hogy a dolgozó teljesen mentesüljön a felelősség alól, mert ő maga is hibáztatható, amiért az autót őrizetlenül hagyta. Ezért kár- megosztásra van szükség, amelynél figyelembe kell venni, hogy a szerelő a pénzkezelésben és -szállításban nem volt járatos, és nem abban a munkakörben foglalkoztatták, amire szerződtették. A kár nagyobb részét tehát a vállalatnak kell viselnie. A határozat még rámutat: a Munka Törvénykönyve méltányosságból lehetőséget ad a kártérítés összegének mérséklésére. A megőrzésre átadott dolgoknál azonban csak rendkívül méltánylást érdemlő esetben. A szerelő nős, két gyermeke van, munkáját korábban jól végezte, és figyelembe kell venni a vállalat súlyos mul lasztását. Mindezek indokolják a dolgozót terhelő kártérítés mérséklését. ' Ennek összegét az első fokon eljárt munkaügyi bíróságnak kell megállapítania. Hajdú Endre Pendiil tőle a hízó Egy kis üzem Hatvan húsellátásáért A szárítóban ínycsiklandó látvány: füstölt tarja, csülök. pirosló kolbász, éspedig szemmel alig befogható mennyiségben. Odébb bugy- borgó zsírsütő boksa, tepertőzúzalék. A feldolgozó csarnok csigasorának 'kampóin pedig félbehasított sertések tűrik, miként szalonnázza valamennyit gyors késvillogás közepette Kovács István, vagy a „Mező Imre” szocialista brigád „aprósága”, az alig 203 centire nyúlt, jókötésű Gulyás József. Mi lesz a dolguk. ha végeztek a ma érkezett szállítmányai? Előbb annak rendje-módja szerint előkészítik a kolbászanyagot a másnapi gyártásra, majd dolguk végeztével otthonukba térnek. Egyébként hetente százhúsz sertés „lényegül át” az ÁFÉSZ hatvani, nagyteleki húsüzemében. A belőlük nyert különféle termék negyven városi és környékbeli üzletben, húsboltban szolgál portékaként. A kis telep éves termelési értéke pedig 2.2—24 millió forint. Saját vágócsarnok Lehetne talán több is? Bővülhetne az üzem üzletköre, tovább javulhatna a lakossági ellátás? — Az ÁFÉSZ szakcsoportjai legalább ötven százalékkal több sertést tudnának szállítani, lenne piac is szépen mind a tőkehúsra, mind egyéb termékeinkre, csakhogy egyelőre várnunk kell, most folyik a másfél évtizede létesített telep korszerűsítése — mondja Tóth Endre üzletvezető, míg szeme az ablakon át a kint munkálkodók mozgását figyeli. — Ott lesz az új szárítónk, oda keiül a két zsírsütő boksa is. De ennél lényegesen többet jelent mindnyájunknak, hogy július derekára elkészül a saját vágócsarnokunk, amire egymillió forintot irányzott elő az ÁFÉSZ elnöksége, kivitelezése pedig házilagosan történik. Az új csarnok több szempontból döntő az életünkben! A terű 1 etnyereségge 1 növeljük a termelés lehetőségét, intenzitását, ugyanakkor mentesülünk a vágás, a szállítás költségeitől, amit annyi ideje a tanácsi vágóhídnak fizetünk. Ez a húzás különben javítja esélyünket a nyereségre is, amit a korábbi években nemigen mondhattunk el. . . Az ínyesmester dicsérete Ahogy itt látni, hallani, a kisebb üzemek közötti versengésben nem kell szégyenkezniük Tóth Endrééknek. A telepet, a munkahelyeket felszerelték gyorsvágóval keverővei. főzőgéppel, van elegendő gépkocsijuk az áru szétfuvarozásához. Csak éppen a zsírt kell csomagolás végett Hemádra szállítaniuk, ahol a Március 15. Termelő- szövetkezetnek van erre alkalmas berendezése. Gondoltak itt is egy ilyen automata beszerzésére. Csakhogy nem lenne gazdaságos a működtetése. Igen nagy, teljesítményű. sokat állna kihasználatlanul. A fogyasztásra alkalmatlan, zúzalék ipari tepertő dolgában viszont sikerült lépniük. A bolthálózatból már egyre több üzletvezető jelentkezik e melléktermékért, amelyet különösképpen a sertéstenyésztők alkalmaznak a hizlalásnál. Olcsó, dús táplálék ez a jószágállománynak, pendül tőle a malac, a hízó ... ! És mi a titka mind eközben az itteni gazdag áruválasztéknak, a nagyteleki kis húsüzemben készülő termékek nagy kelendőségének? Szinte mindenki azon a véleményen van, hogy e tekintetben senkire másra, mint a fő ínyesmester Eódi Károly szavára, tudományára kell hagyatkoznunk. Vissza a régi ízekhez — Kétféleként lehet húsárut készíteni. Ragaszkodik az ember a fűszerezés országos normáihoz, továbbá különböző emulziókat használ a disznósajt, a rakottnyelv. a hurka, a sült kolbász ízesítésére. Nos, mi inkább a rendelő igényeihez igazodnunk! És ha például az ecsédi bisztró vezetője, aki épp itt van, a szokásosnál csípősebb kolbászt, ma- jorannásabb, szegfűborso- sabb hurkát kér egy kétszáz terítékes lagzihoz, akkor mjj ilyet szállítunk neki. De ami általában jellemzi az innen kikerülő húskészítményeket: rendre visszahozzuk a régi magyaros ízeket, éspedig azáltal," hogy az emulziók helyett természetesi alapanyagokat, például fokhagymát, vereshagymát, bor. sót. kalocsai paprikát adunk a töltelékhez. Igen, voltaképpen ennek köszönhetjük áruink népszerűségét, és hogy a hatvani ÁFÉSZ-kol- bászból 10—15 mázsányit még Nyíregyháza is átvenne tőlünk hetente. A főnök álma A tucatnyi szakmunkásnak és különböző segédszemélyzetnek megélhetést nyújtó üzem vezetője, Tóth Endre, mellesleg „importerő” a telepen. Bő két évtizedes szolgálat után a hatvaniaknak nemrég sikerült „elorozniuk” a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat gyöngyösi, Fő téri húsboltjából. Fiatalként Szabó Gábor kezei alatt sajátította el ott a szakmai ismereteket. És hogy kívülálló, de a szakmához közeli ember minősítse, az imént emlegetett ecsédi bisztróst idézzük: „Amióta Endre itt a főnök, szebb húsokat, ízesebb és jobb készítményeket kapunk Hatvanból. ..” Mire az üzemvezető: — Hát ha még befejeződik az építkezés, a nagy rumli, és csak a termelőmunkával kell törődnöm .. . ! Moldvay Győző Sarud következik — Irodát kap Hatvan is Az első „fecske” Kiskörén A Belkereskedelmi Minisztérium engedélye alapján ez év februárjában alakult meg hazánk első termelőszövetkezeti utazási irodája, a Sa- turnus Tours. Az irodát a dunántúli szabadbattyáni Üj Élet Tsz leányvállalat formájában hozta létre, azzal a céllal, hogy az olcsóbb turizmus számára feltárják és hasznosítsák a mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek szabad szálláskapacitását, igénybe vegyék a kihasználatlan autóbuszokat, és bővítsék a falusi turizmust. Az iroda 11 szocialista országban működő utazási irodákkal, az országhatáron belül pedig hat szövetkezeti. hat állami és kilenc egyéb szolgáltató vállalattal kötött szerződést. Aktív kapcsolata van egyebek között az INTOURIST, az ORBIS, a Balkán Tourist, a Tátra Tourist utazási irodákkal. Belföldön az áfész- szállodákon kívül rendszeresen küldenek vendégeket a Hungar-Hotelshez, valamint a megyei vendéglátó vállalatokhoz is. A főváros után az első vidéki utazási irodákat Szolnokon, illetve Kiskörén nyitották és megjelentették az első belföldi programfüzetet. A magyar termelőszövetkezeti utazási iroda az elsők között volt, amely felfedezte a Tisza II. vízlépcső üdülő körzetének kitűnő turisztikai, pihenési lehetőségeit, adottságait. és gyorsan cselekedett. Kiskörén a napokban megnyitották már az első kempinget is. Az iroda dicséretére legyen mondva, hogy a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságtól bérelt, fásított területen a vízparttól nem messze 17 nap alatt felépítették a tábort. A 650 ezer forintot érő, a szezonban még ideiglenes jelleggel működő pihenőtelep létrehozásában tevékeny szerepet játszik a COOP-Hotel gazdasági munkaközösség. a Panoráma Szálloda- és Vendéglátó Vállalat, valamint a Közép-tiszai Intéző Bizottság. A körbekerített, konténerhelyi,ségekkel, hideg-meleg vízzel villannyal, szalonnasütő helyekkel ellátott nyaralóhelyen egyszerre 80 —100 sátor üthető fel, 200 víkendezőnek nyílik szállás lehetősége. Ajánlatai is kedvezőek. Csónakokat, egyéb vízi járműveket lehet kölcsönözni, a kijelölt részeken úszni és fürödni is tudnák. A szomszédban pedig kulturált étterem, ÁBC-áru- ház található. A most megnyílt kemping első lépcsője a kiskörei üdülőkörzetben kialakuló fejlesztési programnak. Mint arról Pálinkás László, a Sa- .turnus Tours Utazási Iroda igazgatója tájékoztatott: még ebben az évben megkezdik a vízpart mentén egy új, nagy befogadóképességű kemping építését is. A kiterjedt terület már megközelítőleg 1000 sátor és 100 lakókocsi befogadására lesz alkalmas. Felállítanak ezenkívül 21 összkomfortos faházat is az igényesebb kempingezőknek. A további terv az, hogy a COOP-Hotel gmk-val közös szállodát is építenek az új kemping területén. A létesítményt — egyelőre még a szálloda nélkül — a tervek szerint 1986 májusában adják át. Az iro- dá megbízást 'kapott a Heves megyei tanács illetékeseitől is Sáriid községben egy, a mostani kisköreihez hasonló nagyságú kemping megnyitására. Augusztusban egyébként megjelenik az utazási iroda 1984 őszére, valamint 1985- re vonatkozó programfüzete i,s, s ebben rangjuknak megfelelő helyet kapnak a Heves megyei üdültetési lehetőségek. Többek között Bükkszékre, a mátraalji falvakba, a Bükk festői vidékére ;terveznek programokat. Ugyancsak Heves megyét érintő terv, hogy Szolnok és Kisköre után harmadikként Hatvan városában nyitnák utazási irodát, Endrész Sándor Borsó Hagygombosról A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nagygombosi Tangazdaságában az idén 420 hektáron vetettek zöldborsót. A betakarítás nemrég kezdődött meg, s a mezőgazdászok jó közepes termésre — hektáronként, több mint 40 mázsára — számítanak. A tangazdaság telepén gépek segítségével választják el a szemeket a hüvelytől (lent). Indul az első szállítmány a Hatvani Konzervgyárba (jobbra) (Fotó: Szabó Sándor) mm
